Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

1910. január 17, 7 Szombat Tudomány — Technika Célzóit műtétek az agyban Elég gyakori és rendkívül ér­Kazahsztán érckincse dekes betegség a Parkinson-kór vagy parkinsonizmus. Nevét el­ső leírójától kapta. Sokáig alig tudtak e kór természetéről, okai­ról és gyógyítása is csak tapoga­tózás volt. Ami miatt mostaná­ban az érdeklődés központjába került az, hogy gyógyítására olyan új módszert találtak, amely igen reménykeltő és egyéb hasonló betegség gyógyí­tásában is fontos helyet foglal majd él. Rendszerint az 50. életév kö­rül kezdődik a betegség és első jele az, hogy a kézuj jakban nyugalmi állapotban remegés indul meg. A betegség előreha­ladásával a fej is remeghet. Má­sik tünete az izmok merevsége, amely fájdalommal is jár. Az iz­mok merevsége miatt az arc fel­tűnően mimikátlan, lárvaszerű. A csípő- és térdízületi mozgások korlátozottá válnak, a betegek apró léptekkel járnák. A testi bántalmákhoz pszihés tünetek is járulnak: fáradékonyság, a saját állapottal szembeni kritikátlan­ság és az agyi folyamatok álta­lános lelassulása. A betegség oka — mai ismereteink szerint — a központi idegrendszerben ke­letkező idegsejt-pusztulás, ennek oka azonban ismeretlen. Nem öröklődik, bár egy családon be­lül többnél is előfordulhat. Ke­zelése elsősorban tüneti: a reme­gés és izommerevség megszünte­tésére számos gyógyszert hasz­nálnak, elsősorban görcsoldókat, nyugtátokat, izomelemyesztőket. Az újabb orvosi irodalomban gyakran szerepelnek az ún. sztereotaktikus beavatkozások Ezek lényege, hogy az agyvelő meghatározott részeibe áramlö­késeket juttatnák, amelyekkel az orvos közömbösít bizonyos ideg- részecskéket, és ezzel egy sor eddig ofkilag nem gyógyítható betegséget kezelni képes. E be­tegségek között szerepel újabban a Parkinson-kór is. Az agyvelőbe iránytűé tervsze­rű beavatkozás nem újdonság az orvostudományban. Angol orvo­sok már 1908-ban szerkesztettek egy műszert, amelynek segítsé­gévei számos állatkísérletet vé­geztek és fontos agyfiziológiai is­meretek birtokába jutottak. Az emberi agyvelőbe való beavat­kozásra szolgáló első célzómű­szert Philadelphiában szerkesz­tették meg 1947-ben. A műszer használata csakhamar elterjedt az egész világon és ezzel utat nyitott az ideegbetegségek gyó­gyítása új, hathatós módszeré­nek. A beavatkozás lényegében ab­béi áll, hogy egy, a milliméter törtrésznyi pontosságával műkö­dő elektroszonda behatol az agy megbetegedett részébe, elektromos áramlökésekkel kikapcsolja annak működését és ezzel megszünteti a beteg oly súlyos panaszait. Így sikerül leg­újabban megváltani a betegeket a Parkinson-kór györelmeitől is. Mielőtt sor kerül egy-egy szte- reotaktikus beavatkozásra, órá­kig folynak az előkészületek. Göttingában — amely az ilyen/ gyógymód kutatása európai köz­pontjának számít — egy sebész­ből, egy ideggyógyászból, egy idegfiziológusből, matematikus­ból és több segéderőből álló munkacsoport, dolgozik együtt. Különösen a megszondázandó pontnak a meghatározása igé­nyel hosszadalmas és bonyolult matematikai műveleteket. Az éljárás sikere a röntgene- zés megbízhatóságán múlik. Ép­pen ezért nemrégiben kidolgoz­tak egy fotogrammetrikus eljá­rást, amellyel a műtét alatt 0,3 mm-nyi pontossággal folyamato­san ellenőrizni lehet a beavatko­zás menetét. Ilymódon hajtottak végre a közelmúltban operáció­kat beteges szexualitásnak agyának nemiségközpontján, melyek eredményeit az egyik orvosi szaklap nemrégen ismer­tette. A szerzők kifejtik, hogy a nemiségközponton végzett szte­reotaktikus beavatkozás segítsé­gével lecsillapítható az abnor­mális nemi ösztönű egyének kó­ros szenvedélye, sőt az agresszi­Fénylik a cigaretta parazsa. A kéz megremeg és a párázs az asztal lapjára hull. Az ember akaratlanul is sajnálja a tükör simára politúrozott fafelületet, amelyen minden bizonnyal ott marad az égés nyoma. Szükség­telen az aggodalom, a parázs nem hagy nyomót. A 7. számú Moszkvai Bútorgyár igazgatója, B. I. Krupnov most újra rágyújt, és az égő gyufát az asztalra dob­ja. Harminc másodpercen át pis­log a narancs színű lángocska az asztal lapján, s amikor kialszik, a tükörfelület érintetlen. Így is­merkedtünk meg azokkal a „páncélozott” bútorokkal, ame­lyeket az említett gyár készíti. — Elsők között kezdtük meg az úgynevezett poliefír lakkal kezelt bútorok gyártását — mondja az igazgató. — öt éve még csak minden ötödik asztalt borított ilyen kéreg, az év ele­vitás tompítása ír elérhető. El­lentétben a műtéti vagy a vegyi kasztrációval, a sztereotaktikus beavatkozás nem zavarja meg a szervezet hormonális folyama­tait, csak a nemi magatartást szabályozza. Visszatérve a Parkinson-kór sztereotaktikus beavatkozással történő gyógyítására, jelentősé­gét jól mutatják az alábbi ada­tok. Nyugat-Németországban 1960-ban 4,9 millió 65—80 éves ember szenvedett ebben a beteg­ségben: '1,99 millió férő és 2,94 millió nő. A számítások szerint ez a szám 1975-ben előrelátható­an 7,3 millióra fog növekedni. Olyan nagy számok, hogy kizá­rólagosan nem is lehet építeni az új eljárásra, kombináltan kell alkalmazni a régebbiekkel. An­nál inkább, mert ezek egyrészt megkönnyítik a beavatkozást, másrészt esetleg önmagukban is képesek éveikre meghosszabbíta­ni a munkaképességet. A műtét tehát egyelőre a súlyosabb ese­tek számára marad, ez viszont annál eredményesebb, minél ko­rábban hajtják végre. jétől pedig <nár minden gyárt­mányunkat műanyag páncél bo­rítja. Körülbelül százezer különböző asztál kerül innen évente az üz­letekbe. S valamennyi tükörfé­nyes. A kézi lakkozás persze már régesrégen kiment a divat­ból, s az egy-két évvel ezelőttig honos gépek is sok kívánnivalót hagytak maguk után mind mi- minőségileg, mind termelékeny­ségüket tekintve. Azóta új csar­nok épült a gyárban, az új gé­pek számára. — A régi berendezéssel — mondja a poliefír-műhely veze­tője, Anatolij Rogyionov —, hetven asztal készült el napon­ta. Ma már a kétszáz sem je­lent felső határt. Az új gépek és gyártási eljárások segítségé­vel kétszeresére emelhettük a nagy keresletnek örvendő asz­talók gyártását. A Szovjetunió vasérckincsének egynyolcada a kazahsztáni érc­dúsító kombinátot körülölelő lelőhelyekről kerül ki. Jóllehet, az itt található érc vastartalma nem túl magas^ de hatalmas mennyiségben fordul elő és kül­színi fejtéssel termelhető ki. Ér­demes volt tehát itt megépíteni a Szovjetunió legnagyobb ércdú­sító kombinátját, mely végül is több mint 60 százalékos vastar­Faforgács és faégfeSdolgozó miniüzemek Leningrádi szakemberek olyan eljárást találtak, amelynek se­gítségével teljesen fel lehet hasz­nálni a farost-hulladékokat, az erdőirtás után megmaradó fa­anyagot — még a forgácsokat és ágacskákat is. Azt, ami koráb­ban faipari hulladék volt, most feldolgozzák a cellulózé- és pa­píripar számára, sőt a legkisebb forgácsokból a legjobb minőségű papír készül. Gyögyörű préselt lapok is előállíthatok belőle, szi­geteléshez vagy díszítéshez. Az ilyen üzemek felépítése bárhol és elég gyorsan lehetsé­ges, sőt valószínű, hogy később szántalpakon mozgathatók is lesznek. A majdnem teljes auto­matizálásnak köszönhető, hogy mindössze néhány ember mű­ködteti az üzemeket, s ez na­gyon fontos olyan feltételek mel­lett, amilyenek például a tagja távoli övezetében adódnak. Be­lül összkomfort van: tusolok, pi­henőszobák. A szovjet szakemberek szerint az orbitális űrállomások meg­építésével olyan technikai folya­matokat lehet majd megvalósí­tani, amelyekre a Földön nincs lehetőség. A világűrben például ideálisan pontos geometriai fi­gurákat lehet majd önteni, üveg. és fémgolyókat, mert a folya­dékok — köztük a folyékony talmú nyersanyagot ad át a ko­hóműveknek. Ez a kombinát az első az országban, ahol bevezet­ték a dúsított ércnek salakosí- tott formában való előállítását. A kombinát mellett növekszik a kazahsztáni sztyepp új bányász- városa, Rudnuj. Lakosaink szá­ma mintegy százezer fő. Képün­kön: a külszíni fejtés egy rész­lete. Mit jelent a vietnami Hold-újév? A Föld nagy területein nem a mi módszerünkkel, a Nap já­rása szerint mérik az idő múlá­sát. Vannak úgynevezett lunáris és lumszoláris naptárak is. Az első csoportba tartozik például a mohamedán időszámítás, amely szigorúan a Hold járásához igazo­dik. Náluk minden hónap új­holdkor kezdődik és 12 hold­hónap alkot egy esztendőt. Ez azt eredményezi, hogy minden évük 11 nappal rövidebb a mi­enknél (a hithű mohamedánok tehát 33 esztendőt öregednek a mi 32 évünk alatt). A másik, a luniszoláris zsidó naptár viszont — bár ugyancsak a holdhónapokra épül — a nap­évet is figyelembe veszi. Ezért náluk minden 19 éves periódu­son belül két esztendő 13 hónap­ból áll, amivel a különbség nagy­jából ki is egyenlítődik. Ehhez hasonló helyesbítéssel számolnak a vetnamiak is. Így aztán az ő újévük időpontja — szűk hatá­rokon belül — váltakozik, és az újévet mindig január közepe és február közepe között ünnep­ük. üveg és a fém is — a súlytalan­ság állapotában pontos gömbala­kot vesznek fel. A szakértők szerint idővel lét­rejönnek majd az orbitális mű­hely-űrállomások, s akkor az ön­tésnél a felületi feszültség erőit kihasználva, rendkívül szilárd és hőálló habüveget, habosított mű­anyagot lehet gyártani. Billenőteknős betonszállító .... .. . \ csehszlovák látra gyár mérn >kei uj zeiu betonszállító tehei gépkocsit konstruáltak. A Tátra—138 tipus alvázára illesztették rá az 5 köbméter űrtartalmú, kúpos tcknőt, melynek billenté- sét hidraulikus segédberendezés végzi. Az ürítő-tolózár, vala­mint a teknőbe beépített kavarómű 180 fokos mozgatása ugyancsak hidraulika segítségével tői ténik. A betonszállító ko­csi sebessége rakkottan 50 km/óra. „Páncélozott” bútorok Mit ad a tudománynak a súlytalanság?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom