Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

1970. január 14. 5 Szerda Eleki jelentés MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ TANFOLYAM Eleken, a községi művelődési házban új három hón após, bentla­kásos felnőtt mezőgazdasági szak­munkásképző tanfolyam indult 30 résztvevővel. Az eleki szakmunkásképző tan­folyamokon a modern gépesített állattenyésztés alapelveit sajátít­ják el a megye községeiből össze­gyűlt hallgatók. Az előadásokat a helyi szakmunkásképző iskola tanárai tartják. KÖNYVTÁRI FORGALOM Az eleki községi könyvtárat az elmúlt évben 21 300 olvasó kereste fel kölcsönzési szándékkal. A ki­kölcsönzött könyvek száma: 60 ezer. A 12 ezer kötetes állomány tavaly 1800 könyvvel gyarapodott 42 500 forint értékben. A könyv­tár 193 kötetet szerzett meg ol­vasói számára könyvtárközi köl­csönzés segítségével. ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK Nyolcadikán, csütörtökön az Eleki Vegyesipari Ktsz dolgozói­nak tartott előadást dr. Taby László főorvos „Megyénk egész­ségügyének 25 éves fejlődése” címmel. A községi kultúrházban megtartott ismenetterjasztő elő­adáson negyvenen vettek részt. r író—olvasó-találkozó Békéscsabán A békéscsabai Ifjúsági Ház klubjában 8-án, csütörtökön este Sass Ervinnel találkoztak az ifjúsági klub tagjai. A műsorban elhangzott verseket Sass Ervin és Rácz Lászlóné tolmácsolta, a műsort Bencsik Máté vezette. A jól sikerült, módszertanilag is újszerű klubfoglalkozás a ké3Ö esti órákban érdekes beszél­getéssel ért véget. (Fotó: Illovszky A szocialista gazdasági integráció elvi és gyakorlati kérdései 0 vostudományt. A pszichikóterá- piától a gyermekgyógyászatig mindenütt alkalmazásra kerül­het. — Ezenkívül? — Hát... igénybe vehetem egy kicsit a fantáziáját? — Parancsoljon! — Képzelje el, hogy néhány esztendő alatt nemcsak kikísér­letezzük, hanem korlátlan mennyiségben elő is tudjuk ál­lítani a szimpatronnak a jelen­leginél jóval enyhébb hatású változatait is, amelyek azért al­kalmasak arra, hogy a jelenle­ginél emberibb kapcsolatokat teremtsenek. Több megértést, jóindulatot egymás ügyes-bajos dolgai iránt. Csökkenjen a kö­zöny, fékeződjék a harapás kedv, a kötekedő szándéfk ... — Ámen! — mondta a férfi. — Eljő Huxley „Szép új világa”, szórna, ha mondom, segít a gon­don, már egy köbcenti helyre biccenti. A különbség mindösz- sze annyi, hogy kegyednél a szómát szimpatronnak hívják, erre nehezebb lesz rímet talál­ni. De azért ez sem megoldha­tatlan... például ezt is ajánla­nám: „Szimpatronból egy pirula, És a béke kivirula.” Bosszúság villant a lány zöl­desszürke szemében. — Kérem, most én kérem, hogy maga ne csúfolódjék ve­lem. Miért lenne nevetséges, ha a gyakori főnök-beosztott, vevő­eladó, utas-kalauz, öreg-fiatal és így tovább, ha ezek a hagyomá­nyok közösségi ellentétek eltűn­nének, vagy legalábbis csak mérsékeltebb formák között je­lentkeznének? Még azt sem tar­tom kizártnak, hogy egy idő ; múltán egyáltalán nem lenne • szükség semmiféle szimpatronra, : mert a jó nép megszokná ezt a : humánusabb viselkedést, rájön- • ne, hogy így tényleg szebben él- 5 hét. — Rendben van — bólintott • Honda —, ne vitatkozzunk ezen. • A távoli jövő engem nem fog- ! lalkoztat most különösebben, az ! én távlati terveim kétszer hu- ; szonnégy grára vonatkozhatnak • legfeljebb. — De annyit elismer, hogy 5 egy szimpatron-kúra esetleg ja- ; víthat, mondjuk, üldözési má- ■ niában, mániás depresszióban S szenvedő lelkibetegek állapotán? : Vagy hogy a félénk természetű J gyerek, felnőtt ne kapjon ideg- • frászt, ha orvos, fogorvos elé ke- * rül, vagy pedig... A férfi vállat vont. — Jó, elfogadom az érveit. ■ Valamit azonban még meg sze- j retnék kérdezni. — Tessék. — Az fel sem merült nragá- 5 ban, hogy ez a szimpatron mi- : lyen hatalmat adhat valakinek, • aki azt nem éppen egészségügyi, * emberbaráti célokból szándéko- • zik felhasználni? — De igen. Ezért ne vegye i rossznéven, csak egy-egy napi : dózist adnék ki egyszerre, illet- • ve azt is csak részletekben, és S magam is ott tartózkodnék a : közelében. Már csak megfigye- ; lési cél bő] is. Vállalja? — Na, gyerünk — felelte a • férfi. — Hozza azt az okulárét, | hadd próbáljam fel. Mert elcsú- s fítani azért nem engedem ma- • gam! (Folytatjuk) A KGST XXIII. ülésszakán nagy figyelmet fordítot­tak a tudományos-műszak: együttműködés fejlesztésére. Olyan javaslat született, hogy a tagországok maximálisan használják fel az összes lehe­tőségeket a tudományos-műsza­ki együttműködés hatékony módszerének fejlesztése érdeké­ben. Az egyes kölcsönös érdek­lődés tárgyát képező tudomá­nyos-műszaki problémáik ki­dolgozására létre kell hozni, összehangoló központokat, nem­zetközi, tudományos, kutató- intézményeket, műszaki terve­ző és szerkesztő szerveket, ide­iglenes jellegű nemzetközi tu­dományos kollektívákat stb. A határozat megái lapít ja, hogy a hosszú lejáratú külke­reskedelmi egyezmények és az évi árucsere-jegyzőkönyvek a jövőben is alapvető formái ma­radnak a KGST-országok kö­zötti külkereskedelemben. Mint eddig is, s így a jövőben is a hosszú lejáratú megállapodások a külkereskedelmi forgalomban azonban csak azt a részt szabályozzák, amelyek alap­vetően befolyásolják az or­szágok gazdaságpolitikáját. Emellett az ülésszak ha­tározatai előirányoznak szá­most olyan intézkedést, ame­lyek az operatívabb manővere­zésre irányulnak, a külkereske­delem terén és nagyobb fokú rugalmasságot tesznek lehető­vé bizonyos — a hosszú lejá­ratú egyezményekben foglalt — árucsoportok tekintetében. Az ülésszak megállapította, hogy bővíteni kell az átutalási ru­bel funkcióit és alkalmazási szféráját és tovább kell töké­letesíteni a gazdasági együtt­működés valutáris pénzügy: mechanizmusát. Az ülésszak célszerűnek tartja, hogy a KGST-országok nemzeti valu­táinak gazdaságilag megalapo­zottabb és kölcsönösen egyez­tetett árfolyamra intézkedést kell kidolgozni. Felmerült, hogy reálisabban kell megha­tározni az átutalási rubel ár­folyamát és megfelelő arany­tartalmát. Ezen az alapon kell megvalósítani a jövőben a ru­bel konvertibilizálását (átvált- hatóságát) a nemzeti valuták­kal és az országok nemzeti va­lutáinak kölcsönös forgalmát, átválthatóságát. Az átutalási rubelen alapuló valutáris és pénzügyi mechanizmus a nem­zeti valuták kölcsönös átvált- hatósága, az eddiginél sokkal nagyobb mértékben mozdítja elő a kölcsönös árucsere fejlő­dését és megkönnyíti az együttműködést a termelés és tudományos-műszaki problé­mák megoldását. Az ülésszak elhatározta, a szocialista orszá­gok nemzetközi beruházási bankjának megalakítását. ljjnneik a banknak a fel­** adata lesz a hosszú és rövid lejáratú hitelek nyújtá­sa a termelés szakosítási és kooperációs intézkedések vég­rehajtására, a közös érdekű nyersanyag, és tüzelőanyag-bá- zis-fejlesztés kialakítására, a gazdaság egyéb ágazatai léte­sítményeinek építésére, melyek a KGST-országok közös érde­két szolgálják. A hitel folyósításának ilyen módja az eddiginél jobban biz­tosítja a beruházások össze­hangolását, növeli a beruházá­sok gazdasági hatékonyságát, növeli a hitel szerepét a szoci­alista országok közötti gazda­sági kooperációkban. A KGST-országok közötti gazdasági együttműködés ki- szélesítése és elmélyítése to­vábbra is megköveteli, hogy tökéletesítsék az együttműkö­dés szervezeti és jogi formáit. A bizottságok megkezdték a javaslatok kidolgozását, a KGST-szervek tevékenységének továbbjavítására és a szervek szerepének növelésére az együttműködés szervezésében. Az ülésszak kinyilvánította, hogy sokoldalúan fejleszteni kell a KGST-országok előnyös gazdasági kapcsolatait, mind a többi szocialista országokkal, mind pedig az összes más or­szágokkal, függetlenül azok tár­sadalmi rendjétől. A kelet-európai szocialista országok és a nyugat-európai fejlett tőkés országok közti gaz­dasági kapcsolatok fejlesztését, a meglevő technikai szintkü­lönbség leküzdésének meggyor­sítását nemcsak indokolttá, ha­nem szükségessé is teszi. Egyes nyugat-európai fejlett tőkés or­szágok elképzelései szerint a nyugat-európai és az Egyesült Államok közötti nagy technikai fejlettségi szint lemaradását a kelet-európai országokkal ösz- szefogva az USA nélkül, mások szerint az USA-val együtt kell leküzdeni. A KGST-országok- nak a nyugat-európai fejlett tő­Műszaki tanárképzés, a műszaki főiskolák működési elvei és más iontos térnék az Országos Oktatási Tanács elült Az Országos Oktatási Tanács ebben az évben elsősorban a szak. mai-műszaki oktatás néhány fon­tos kérdését vitatja meg — közöl, te az MTI munkatársával dr. Bencédy József, a tanács titkára. A testület elé kerül például a Mű­velődésügyi Minisztérium átfogó előterjesztése a műszaki tanárkép­zéssel kapcsolatban, amely a szakközép-, illetve a szakmun­kásképző iskolákban szükséges el­méleti és gyakorlati oktatást végző műszaki tanárok képzését tárgyal­ja. Ugyancsak a Művelődésügyi Minisztérium terjeszti a tanács elé a felsőfokú technikumokból j és szakiskolákból kialakítandó műszaki főiskolák működési el-! veit. A műszaki főiskolák létre* i hozását az üzemmérnökök iránti népgazdasági igények indokol­ják Több illetékes tárca együttes javaslata alapján tárgyalják majd, hogy a szakközépiskolát végzett fiatalod miként szerezhe­tik meg a technikusi képesítést, illetőleg címet. 1968-ban kezdő­dött a szakközépiskolai és a szak­munkásképző iskolai hálózat fej­lesztési terveinek kidolgozása és összehangolása. Ez a munka lé­nyegében befejeződött. Az érdekelt szakminisztériumok javaslatai alapján szintén az idén kerül az Országos Oktatási Ta­nács elé az 1971—72-es és az 1972 —73-as tanévben külföldön kép­zendő egyetemi és főiskolai hall­gatók létszámterve. (MTI) kés országokkal a gazdasági kapcsolatokat a technikai szint- különbség leküzdése idejének megrövidítése érdekében cél­szerű fejleszteni. U gyanakkor hangsúlyozni kell azt is, hogy a nyu­gat-európai fejlett tőkés orszá­gok a kelet-európai szocialista országokat az elmaradtabb technika átvételére alkalmas piacnak szánják. Ezért nagyon fontos, hogy a szocialista or­szágok ne egyenként, hanem egységesen végezzék a fejlett technika átvételét. Kollektíván kell átvenni tőlük olyan fejlet­tebb technikát, amelyet a KGST-országok egymás között vagy egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben tudnak be­szerezni. A fejlett technika át­vételére szükségünk van, de azt úgy vegyük át, hogy e koope­ráció ne tegye lehetővé nyu­gat számára egy feszültebb nemzetközi helyzetben sem. hogy a szocialista országok gaz­dasági fejlődésében zavart kelt- íessen. A KGST-országok köz­ti gazdasági együttműködés bővítése szempontjából nagy szerepet töltenek be a keres­kedelmi. valamint a valutáris és pénzügyi kapcsolatok. Ezek sikeresen szolgálják és aktivan ösztönzik az együttműködés fej­lesztését, a termelés, a tudo­mány, a technika, a kereske­delem és más szférák terüle­tén. A szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének jelenlegi elképzelései. Általános az a vélemény, hogy a szocialista integráció fejlesz­tése maximális eredményeket csak akkor hoz, ha a gazdasági együttműködés sokirányú és bo­nyolult problémáit nem részle­gesen, hanem komplex módon sikerül megoldani. Komplex módon kell megoldani az összes közgazdasági, tehát termelési, műszaki-tudományos, valutáris és pénzügyi stb. problémákat. Ugyanis, ha a szocialista integ­ráció céljainak megvalósítását szolgáló komplex és egymással szorosan összefüggő eszközei közül csak egy vagy két — nagyon lényeges — részkérdést emelnek ki és azt jól oldják meg, ezzel még az együttmű­ködés nem valósul meg a kí­vánt szinten. JSt z is elfogadott álláspont, hogy különbséget kell tenni a szocialista integráció hosszú távú és rövid távú cél­ja között. Hosszú időszakot vé­ve alapul a szocialista integrá­ció alapvető célja a szocialista országok olyan konszolidációja kell hogy legyen, amely a kommunista rendszer felépíté­séhez és a kapitalizmussal foly­tatott verseny megnyeréséhez vezet. Rövid távon a szocialis­ta integráció alapvető célja vi-' szont a gazdasági hatékonyság fokozása, a termelékenység nö­velése és a társadalmi terme­lés minőségének emelése kell hogy legyen. Az integráció hosszú és rövid távú célja kö­zött nincs ellentmondás, mert a termelési bázis megjavítása alapvető elemét képezi annak, hogy kivívjuk a győzelmet a kapitalizmussal folyó verseny­ben. Kovács Pál—Almást Tibor 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom