Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287 szám

19M« december 11, Csütörtök A »vietnamizálási program hatmilliáiMl tloll»i*l>a kerül Kis Csaba, az MTI tudósítója j fenntartására. Laird „átmeneti I zércikkben bírálja a kormánynak jelenti: A Fehér Ház megerősítetté, hogy Nixon elnök valószínűleg még karácsony előtt bejelenti a Vietnamban levő amerikai had­erők létszámának csökkentését. Az amerikai fővárosban most hozták nyilvánosságra annak a két nyilatkozatnak szövegét, ame­lyet Laird hadügyminiszter, illet­ve Rogers külügyminiszter tett még novemberben a szenátus kül­ügyi bizottsága előtt. Mint az erő­sen cenzúrázott szövegből kiderül, Laird arra számit, hogy az ame­rikai haderők jelentős része még legalább három évig Dél-Vietnam- ban marad. A hadügyminiszter azt mondotta, hogy huzamosabb ideig szükség lesz „átmeneti egységek” egységei” gyakorlatilag a tartós j ezt a magatartását. Megállapítva: megszálló alakulatok, amelyek ! Nixon szemmel láthatóan azon a „koreai típusú” megszállásra ren- i véleményen van, hogy a „vietna- dezkednének be. Becslések szerint | mizálási” programmal tárgyalások a terv ázt jelenti, hogy körűibe- | nélkül is meg lehet oldani a vi- iül 200 ezer főnyi amerikai alakú- etnami háborút. „Most kell tár* lat maradna az. országban még; gyalni, mielőtt még tovább on ta­nkkor is, ha kivonnak a harcoló 1 nák hiába az amerikai és a viet- egységeket nami vért, a katonai győzelem csa­Laird egyúttal közölte, hogy a lóka reményét kergetve” — hang- „vietnamizálási” program végre- súlyozza a New York Times ve- hajtása hozzávetőleg hatmilliárd | zércikke. A Baltimore Sun vezér, dollárba kerül, ~r a saigom kor- , cikke hangsúlyozza, hogy a „viet- mány hadseregének nyújtott tá- namizálási program sikere nagyon mogatás formájában. Rogers, kül­ü^minisztéir Utalt arra, hogy „a vietnamizálási” programot a kor­mány alternatívának szánja á tár­gyalásos megoldással szemben. A New York Times szerdán ve­Budapestre érkezett az EMC kereskedelmi küldöttsége gyáfások célja, előkészíteni az 1970. évi kölcsönös árucsereforgal- mat, Magyarország kereskedelmi partnereinek sorában a fejlődő or­szágok közül az Egyesült Arab Köztársaság Indiával felváltva az első vagy második helyet fog­lalja él. V Szajed Mohamed El Khavaga- nak, az Egyesült Arab Köztársa­ság gazdasági és külkereskedelmi minisztériuma államtitkárának vezetésével szerdán Budapestre érkezett az EAK kereskedelmi küldöttsége, hogy részt vegyen a Külkereskedelmi Minisztérium­ban december 11-én kezdődő ve­gyesbizottsági tárgyalásokon. A tárgyalások célja a két ország kör zötti 1970. évi árucsereforgalom élőirányzatainak megjelölése, a* ez évi forgalom tapasztalatainak áttekintése. Az EAK delegációját a Ferihe­gyi repülőtéren dr. S zalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyet­tes fogadta. Ott volt Ahmed Abdel Wahab Selim, az EAK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője. Magyarország és Egyiptom kö­zött már hagyományosak a keres­kedelmi kapcsolatok, az államközi szerződések rendszere is több év­tizedre tekinthet vissza. 1930. Jú­nius 12-én lépett életbe a levél­váltás útján létrehozott, kereske­delmi egyezmény. 1947-ben kö­tötték meg a két ország képviselői a második világháború utáni első államközi kereskedelmi és fizetési megállapodást. Az első hosszúlejá­ratú kereskedelmi szerződést 1959- ben kötötték a Magyar Népköztár­saság és az Egyesült Arab Köztár­saság kormányának képviselői. Jelenleg az 1966-ban aláírt má­sodik öt évre szóló hosszúlejáratú megállapodás van érvényben. A most kezdődő vegyesbizottságj tár­is kétséges”. Több amerikai lap élesen bírál­ja Nixon elnököt azért, mert az Egyesült Államok változatlanul beavatkozik a laoszi polgárhábo­rúba. Az elnök sajtókonferenciá­ján tagadta ezt, és azt mondotta, hogy „szigorúan csak Souvanna Phouma kérésére” történik ame­rikai beavatkozás. Laoszban nin­csenek amerikai harcoló alakula­tok, akár viselik az egyenruhát, akár nem” — írja például a Wa­shington Post. A Washington Pest hangsúlyozza, hogy az amerikai beavatkozás ténye közismert, csu­pán az amerikai közvélemény elől próbálják eltitkolni. (MTI) Nixon garázsbejáraton át érkezett -„Hz utolsó negyedóra” ­Nyomás és ellennyomás Athén ügyében A Centropress szerda esti helyzetképe Nixon elnök legutóbbi beszé­dének még ' élénk: visszhangja van,--mind az> Egyesült Államok­ban, mind külföldön. E vissz­hanghoz tartozik az a nagysza­bású, több ezer fő részvételével lezajlott tüntetés, amely New Yorkban, a Waldorf-Astoria szál­ló előtt az odaérkező elnököt köszöntötte. Nixon az országos rugby-szövetség díszvacsorájára érkezett Washingtonból New Yorkba. A Waldorf-Astoriában azonban az USA elnöke — nem a főbe­járaton ment be. A tüntetők mi­att ezt nem tartották tanácsos­nak. Nixon a garázsbejáratot választotta, miközben a főbejá­Tavasszal­Félidényes labdarúgó-bajnokság Az MLSZ közleménye Az MLSZ elnöksége szerdán i Az ülésen felszólalt dr. Beckl ülést tartott, amelyen megjelentI Sándor, a^ MTS OT elnöke, dr. Beckl Sándor, az MTS OT el-| Hangsúlyozta, hogy labdarúgó- nöke és dr. Csanádi Árpád, az sportunk jelenlegi helyzete átgon. MTS OT elnökhelyettese is. | dőlt, sokoldalú intézkedéseket Az elnökség ismertette az őszi követel azoknak az elveknek az: kintetben, mintha az —tavaszi bajnoki rendszerre va­ló áttérés módját. Ügy határozott, hogy az átállás 1970 tavaszán egy- idényes bajnoksággal megy vég­be, feljutás és kiesés nélkül. Ezt követőleg 1970 őszén megindul az 1,970—1971-es őszi—tavaszi bajnoki év. Az elnökség megtárgyalta Sós Károly szövetségi kapitány beje­lentését, amelyben felmentését kérte. Az elnökség a szövetségi kapitány kérését egyetértőleg fel­terjeszti az MTS-hez. alapján, amelyeket az MTS OT októberi ülése meghatározott. A tennivalók között a vezetéssel, irányítással összefüggő kérdések is szerepelnek, de hiba lenne csak ezekre szűkíteni az intézkedése­ket. Egy sor olyan szakmai, ösz­tönzési, vezetési jellegű tennivalót kell, a labdarúgó-sport képviselői­vel, kiváló szakembered bevoná­sával kimunkálni és mielőbb el­határozni, amelyek • együttesen segítik az előrelépést a jelenlegi rat előtt ilyen táblákat emeltek a magasba, s ilyen jelszavakat kiáltoztak a tüntetők: „Egye­sült Államok, távozz Vietnam­ból!” „A Vietcong győzni fog!” „Azonnal hozzátok haza katoná­inkat!” A külföldi visszhangot szem­lézve, különösen érdekes a pá­rizsi Les Echos című lap kom­mentárja, lévén ez az újság iga­zán távol mindenféle baloldali gondolattól. Mégis, még a Les Echos is azt írja, hogy az ame­rikai elnök újabb javaslata tu­lajdonképpen „az utolsó negyed­óra”, (Mármint az USA-nak Vi­etnam elleni háborújában). Ér­dekes lesz megtudni, írja a francia újság, vajon miképpen reagál majd ezúttal az a „hall­gatag többség”, amelyre novem­ber 3-i beszédében hivatkozott, elfogadja-e az amerikai közvé­lemény Nixonnak ezeket a mind a határidőket, mind a tartalmat tekintve üres ígéreteit? A világsajtó egyéb kommen­tárjai közül emeljük ki még a zágrábi Vjesnik megállapítását: „Nixon legutóbbi nyilatkozata szétoszlatott minden illúziót a te- Egy esült Államok politikája pozitív irányú volna”. Ezekben a napokban dönt az Európa Tanács nevű szervezet arról, megtűri-e továbbra is tagsága körében vagy kizárja a fasiszta junta vezette Görögor­szágot A görög parlament 31 képviselője levelet intézett az amerikai szenátus külügyi bi­zottságához, ebben megállapítja, hogy Papadopulosz rezsimjét az helyzetből. Hangsúlyozta, hogy Az MLSZ elnöksége ezt köve- együttes tevékenységre van szűk- USA kormánya tartja hatalmon 'óén a labdarúgás jelenlegi hely- g£g ^ kifejezésre juttatta rémé- (-s leszögezi, hogy a jelenlegi tennivalókkta lÄko^tt S üS nyét' hogy a ^ labdarúgás rendszert az egész görög nép el­határozott. hosrv a kibon tokozás. fejlődése érdekében határozatát: Jbb. „A gorög nép reméli, az valamint az MTS OT a labdarú- — megfontolás és döntés céljából j Europa Tanacs 18 kulugyminisz- gó-sport fejlesztésével kapcsolatos J — az országos elnökség, illetve a! tere pénteken és szombaton Gö- legutóbbi határozat végrehajtása tanács elé terjesztjük — mondot-, rögország felfüggesztése mellett érdekében felajánlja lemondását I ta. (MTI) l | szavaz’5 — írja a levél. Hivatalos közlemény a Varsói Szerződésben részt vevő országok egyesített fegyveres erő’ katonai tanácsának üléséről A Varsó Szerződésben részt vevő államok egyesített fegyveres erőd­nek katonai tanácsa I. I. Jaku- bovszkij marsallnak, a Varsói Szerződésben részt vett államok egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának elnökletével 1969. december 9—10-én Moszkvában ülést tartott. A katonai tanács megvizsgálta a csapatok és törzs­karok felkészítésének további tö­kéletesítésével, valamint az egye­sített fegyveres erők irányító szerveinek megerősítésével ösz- szefüggő kérdéseket. Az ülést a katonai tanács vala­mennyi tagjának, teljes kölcsö­nös megértése és nézetazonossága jellemezte. Valamennyi megvitatott kérdés­ben megfelelő határozatokat hoz­tak. (MTI) Husák nyilatkozata a bonni politikáról Prága A Rudé Právo szerdai számában megjelent Gustav Husáknak, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkárának nyilatkozata, ame­lyet a lap főszerkesztőjének kér­déseire válaszolva adott a hét kommunista pért vezetőinek a múlt heti moszkvai tanácskozásá­ról és más időszerű nemzetközi problémákról. Husák kijelentette, hogy a hét kommunista párt vezetőinek moszkvai találkozója a legtelje­sebb mértékben kifejezésre jut­tatta a szocialista testvérpártok és országok kölcsönös bizalmát. — Hasznos és rendkívül szüksé­ges volt közös álláspontra helyez­kedni az elvi kérdésekben és ösz- szehangolni országaink lépéseit, mert érdekünk egy: a béke biz­tosítása — mondotta. Ez szorosan összefügg az euró­pai biztonság problémájával. — Ismételten indítványozzuk — üljünk le egy kerékasztalhoz és vitassuk meg az európai gyakor­lati együttműködés kérdéseit az­zal a céllal, hogy rátérhessünk a konkrét lépésekre, a konkrét együttműködésre mindenütt, ahol ez lehetséges. Az észak-atlanti tömb köreiből azonban a NATO miniszteri tanácsának decemberi ülésszaka óta, sajnos, olyan han­gok hallatszanak, amelyeknek célja az európai biztonsági érte­kezlet elodázása vagy meghiúsítá­sa, még mielőtt az egyáltalán meg­kezdődött volna. Husák kifejtette a Nyugat-Né- metországban történt kormány­változást és ennek fejleményei­vel kapcsolatos csehszlovák állás­pontot. — Ha valóban új helyzet kelet­kezett. ezt a jelenlegi bonni kor­mánnyak kell bebizonyítania — mondotta. A Német Szövetségi Köztársa­ság jellege, osztály jellege nem mó­dosult és ezt a mostani kormány sem szándékozik megváltoztatni. Hangsúlyozta, hogy minden új hang és gondolat nagy érdeklő­dést kelt. A múltbeli nyugatnémet külpolitika egyik jellemző vonása az volt, hogy figyelmen kívül hagyta a tényleges helyzetet, a történelmi fejlődést. Megállapította, hogy a Német Szövetségi Köztársaság régi po­litikája válságba került az NDK nemzetközi helyzetének megszi­lárdulása, az európai biztonság gondolatának vonzóereje, a Szov­jetunió és az egész szocialista kö­zösség erejének gyarapodása, a csehszlovákiai ellenforradalmi ter­vek kudarca következtében. — Alapvető érdekünknek tart­juk a nyugatnémet szomszédunk­hoz fűződő viszony rendezését. Várjuk a kezdeményezéseket, ér­tékesnek tartunk minden olyan, a realitásokkal számoló gondolatot vagy javaslatot, amelynek célja München kezdettől fogva való ér­vénytelenítése és teljes jóváté­tele. A jelenlegi nyugatnémet kor­mánynak módjában van levonni a történelmi tanulságokat, meg­szabadulni a múlt terhétől, az idők szellemével összhangban cse­lekedni. a realitásoknak megfele­lően megközelíteni azokat a prob­lémákat, amelyek a feszültséget előidézik. Nem szabad tűrnie sem a revansizmus megnyilvánulásait, sem az űjnáci erők mozgolódását. — Ha a Német Szövetségi Köz­társaság előzetesen pozitív nyilat­kozatot tenne az európai bizton­sági értekezleten való részvételéi illetően, ezt kedvezőnek lehetne értékelni, azzal a feltétellel, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság egyenjogú partnerként szere­peljen e tanácskozáson — jelen­tette ki Husák. (MTI) Tudományos ülésszak a társadalombiztosítási jogszabályok egyszerűsítéséről A SZOT Központi Iskoláján szerdán kétnapos tudományos ülésszak kezdődött, amelyen a társadalombiztosítás csaknem két. száz tudományos és gyakorlati szakembere — az érdekelt tár­cák és egyetemek, a jogászszö­vetség, a szakszervezeti országos és megyei testületek, a társada­lombiztosítási főigazgatóság és vidéki igazgatóságainak számos képviselője — tanácskozik a tár­sadalombiztosítási jogszabályok egyszerűsítéséről, egységesítéséről. A lakosságnak már 97 száza­léka részesül társadalombiztosí­tásban, s a biztosítottak és a jut­tatások körének kiterjedése szét­tagolta, szánté áttekinthetetlenné tette a jogszabályokat. Ezért idő­szerű, hogy rendszerezzék, egy­szerűsítsék és egységesítsék a jog­szabályokat. s előkészítsék az új I társadalombiztosítási törvényt. Az előkészületi munkák már megkezdődtek, s ez a kétnapos ta. nácskozás az első, amelyen az eddig végzett munkáról a jogtu­domány jeles hazai képviselőitől, kutatóitól kértek véleményt és javaslatokat a további munkához. Az új törvénytervezet valószínű­leg a negyedik ötéves terv idő­szakában kerülhet az országgyű­lés elé. A tudományos ülésszakon élénk vita alakult ki a munkajog és a társadalombiztosítási jog viszo­nyáról. A tanácskozás első napja sok tekintetben tisztázta az álláspon­tokat és számos elméleti útmuta­tást adott az új törvény előkészí- j téséhez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom