Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288 szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. DECEMBER 12., PÉNTEK Ára 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM MA TÉLI MUNKÁK A VÉSZTŐI BÉKE TSZ-BEN (3. oldal) MEGFELELŐ-E A KAPCSOLAT A KONZERVGYÁR ÉS A TSZ-EK KÖZÖTT? (5. oldal) Tanácskozás az 1970. évi állami költségvetésről Folytatta munkáját az Csütörtökön délelőtt az országgyűlés folytatta az 1970. évi állami költségvetésről szóló vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politilíai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Biszku Béla beszéde Napirendem AIV. öléves terv tanácsi feladatai— Községi költségvetési üzemek működése - A lakosság kérelmének teljesítése Tisztelt országgyűlés! Kedves Elvtársak! A kormány jelentését népgazdaságunk helyzetéről és a jövő évi gazdasági feladatokról, valamint a javaslatot az 1970-es költségvetésre megfelelőnek tartom és elfogadom. A pénzügyminiszteri beszámoló híven tükrözte az ország gazdasági helyzetét. A kétségtelenül jelentős eredmények mellett gondjainkról is kendőzetlenül szólott. Á jövő évre tervezett feladatok pedig megfelelnek fejlődésünk követelményeinek. Gazdasági haladásunk belső és nemzetközi feltételei adottak. Most arra van szükség, hogy helyzetünket, problémáinkat, tennivalóinkat a párt Központi Bizottsága által kidolgozott politikai értékelés alapján mérlegeljük és feladatainkat közös erővel valóra váltsuk. Különösen nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a felelősök minden szinten azonos álláspontot és helyzetértékelést képviseljenek, hogy a munkások és a parasztság, egész dolgozó népünk velünk együtt, azonosan és egységesen ítélje meg gazdasági helyzetünket, az előttünk álló feladatokat. Nemcsak azért, mert a nép az ország gazdája — vagy ahogyan jellemezni szoktuk — „a nép. a mi munkaadónk”. Szükséges ez a szót-értés azért is. mert töretlen haladásunknak, úgy mint eddig, a jövőben is. a legfontosabb biztosítéka a szorgos egység a dolgozók széles rétegeivel és a nép közvetlen. cselekvő részvétele, támogatása feladataink elvégzésében. A néppel való szoros kapcsolat volt és marad a párt po- litikáiának egyik legfontosabb, nélkülözhetetlen ismérve. Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság legutóbbi ülésén joggal állapította meg. hogy a reform jól szolgálja a IX. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai céljainkat és hatására a gazdasági élet főbb területein kedvező folyamatok indultak meg. Sok jó kezdeményezés születik új, korszerű termékek gyártására, a technológia fejlesztésére, a vállalatok jobb együttműködésére. A feladat most az — állapította meg a Központi Bizottság —. hogy a ..reform alapelveit még következetesebben keli érvényesíteni, a végrehajtás során jelentkező problémákat ideiében m»g kell oldani, a- .esetenként előforduló hibákat ki kell küszöbölni”. Gazdasági fejlődésünk mostani időszakára pártunk IX. kongresszusa kettős feladatot határozott meg: a harmadik ötéves terv végrehajtását és az úi gazdasági mechanizmus bevezetését. Á Központi Bizottság legutóbbi ülésén megállapította, hogy mindkét feladatot sikeresen teljesítjük: „Népgazdaságunk a terv szerint arányosan fejlődik, a gazdasági reform megfelelően szolgálja gazdasági, politikai céljainkat”. Az itt elhangzott pénzügyminiszteri beszámoló sokoldalúan és meggyőzően bizonyította ezt a megállapítást, s arról adott számot, hogy népgazdaságunk fejlődése az eredeti célkitűzéseknél lényegesen gyorsabb. A nemzeti jövedelem termelésében és felhasználásában egy-két évvel korábban értük él az 1970- re tervezett színvonalat. Az ipar növekedése megfelel az ötéves terv előirányzatának. Az építőipar várakozásainkhoz képest — természetesen az ismert gondokkal együtt — lényegesen többet produkált. A mezőgazdasági termelés is meghaladja az eredeti elképzeléseket. Ami különösen fontos: termelésünk az eddigieknél jobban igazodik a szükségletekhez. Mindent összevetve, olyan gazdasági alapokkal rendelkezünk, amelyek lehetővé teszik a dinamikusabb fejlődést. A kedvezőtlen jelenségek közül ki szeretnék térni az egy főre eső termelési érték alakulásának problémájára. Nem békül- hetünk meg azzal, hogy az iparban 1969-ben nem emelkedett az egy főre jutó termelés; az iparban és az építőiparban a rendelkezésünkre álló eszközök kihasználásában nincs jelentősebb javulás: ma még nagy a rosszul eazdálkodó vállalatok száma. Nem folytatom a sort. Inkább nézzük meg ezeknek a jelenségeknek az eredetét. A problémák egy csoportja független a gazdaságirányítás reformjától, sókkal korábbi eredetű. mint maga a reform. Ilyen például a műszaki fejlesztés hiányossága. a munka gyenge szervezettsége. a munkafegyelem nem kielégítő állapota. Az üzemek jelentős részében máig sem sikerült olyan termelési és társadalmi körülményeket teremteni. hogy a fegyelmezetten és jól dolgozó munkások állandó és érezhető előnyben részesüljenek, viszont a fegvelmezetlenek. a vándormadarak kifejezetten ráfizessenek. Nem arról van szó hogy ne vegyék fel őket, hanem arról: ne jussanak előnyösebb helyzetbe, dolgoztassák meg őket. A kedvezőtlen jelenségek egy másik csoportja újabb keletű. A beszámolóból is hallottuk, hogy az iparban lényegében nem növekedett az egy foglalkoztatottra jutó termelés. Az ok kézenfekvő: az iparban a tervezettnél gyorsabb ütemben csökkentették t munkaidőt, aminek következtében 1968—1969-t>en a teljes munkaidőnek mintegy 7—3 százaléka kiesett. Az előírt követelményeket figyelmen kívül hagyva, sok üzemben nem pótolták a kieső munkaidőt a termelés korszerűsítésével, műszaki fejlesztései, a technológia tökéletesítésével, a termelékenység emelésével. A rövidített munkaidő beveze. tése helyes döntés nyomán született nagy vívmány, mely dolgozó népünk munkájának gyümölcse. Bizonyos tanulságot azonban le kell szögeznünk. A kongresszusi állásfoglalás, majd az állami rendelkezés világos volt. A rövidített, 44 órás munkahétre való áttérés nem járhat a termelés, a termelékenység és a munkások bérének csökkenésével. És mi történt? A döntések első részét nem teljesítettük. a másodikat igen. Kereken meg kell mondani: a kettő együttes teljesítése munkásérdek. össztársadalmi érdek. Az e téren tett engedmények ártottak és az életszínvonal növekedése ellen hatnak. Hibásan jártak el ott, ahoi a feltételek biztosítása és megkövetelése nélkül csökkentették a munkaidőt. Ezt a politikai. vezetési tapasztalat hasznosítási céljából mondom. 1968—1969-ben — társadalompolitikai meggondolásból — állami vonalon szabályozókat vezettünk be. hogy biztosítsuk a foglalkoztatottságot, s ne legyen (Folytatás a 2. oldalon) A Békéscsabai Városi Népművelési Tanács december 12-én, pénteken délután 2 órakor tartja ülését az ifjúsági és úttörőház első emeleti tanácstermében. A tanácskozás előadói: Babák' György, Gajdács Pál és Püski Gábor, beszámolnak az 1969-es népművelési év kiemelkedő eredményeiről, a jövő év néhány tervezett feladatáról. Tallin Minden eddiginél nagyobb szabású kongresszusra készülnek 1970 augusztusában a világ finn-ugor nyelvészei. A tallini tudományos értekezleten először lesz képviselve az összes finnugor nyelvcsoport. A napirenden szereplő mintegy 300 előadásból a legtöbbet a finn és a magyar nyelvészek tartják; Huszonkét Ezekben a napokban megyénk valamennyi járási, városi, községi tanácsa megtartja ez évi utolsó ülését. Ezeken számot adnak az eddig végzett munkáról és meghatározzák a további feladatokat. Az eddig hozzánk beérkezett tájékoztatás szerint a helyi „parlamentek” legtöbbjének napirendjén szerepelt a IV. ötéves terv jelentősebb tanácsi feladatok, célkitűzések mérlegelése. Kitűnt, hogy ennél a munkánál a korábbi tapasztalatokat és a gazdaságirányítási rendszer változó feltételeit vették figyelembe. így került meghatározásra a IV. ötéves terv kidolgozásához szükséges tervezőmunkát átfogó program Üjszerű vonásként jelentkezik és fokozódik a középtávú terv szerepe és jelentősége. Üj vonás továbbá, hogy megnőtt a tudományos megalapozottság igénye. Legfontosabb társadalom- politikai célkitűzésként van meghatározva, hogy a negyedik ötéves tervnek elő kell segíteni a történelmileg örökölt területi aránytalanságok mérséklését, majd felszámolását. Tanácsaink a negyedik ötéves tervszakaszra való előkészületek során az eddigi gyakorlattal ellentétben kétirányú, de egybevágó feladatot oldanak meg. Elkészítik a tanácsi gazdaság tervét, ugyanakkor összevont komplex módon kidolgozzák a területek fejlesztési szükségleteit is. Kitűnt az is, hogy a negyedik ötéves tervszakaszra való felkészülésként már 1968-ban sor került községeink célkitűzéseinek, elgondolásainak, továbbá a várható helyi bevételi forrásoknak a felmérésére. E felmérő munka eredményei a célkitűzések várható bekerülési költségeinek, a várható helyi bevételekkel való összehasonlítása a realitás talaA program egyik érdekes pontja az a tájékoztató, amely ismerteti Békéscsaba és testvérvárosa, Zrenjanin közti kulturális kapcsolatok egyes eseményeit, különös tekintettel az idén megrendezett kulturális hetekre. A városi népművelési tanács pénteki ülését az 1970. évi munkatervjavaslatot érintő hozzászólások, illetve bejelentések zárják. ország jelentette be részvételét — köztük Svédország, Norvégia, az NDK, az NSZK, az Egyesült Államok és Franciaország. Ott lesznek az európai népi demokratikus országok, továbbá Japán, Olaszország, Mongólia, Anglia és Észak-írország finn-ugoristái. A kongresszusig a Szovjetunióban több mint 70 idevonatkozó művet publikálnak. (MTI) jára helyezi tervezési munkájukat. Jelen esetben négy tanács munkájáról adunk további rövid tájékoztatást. A mezőkovácsházi járási tanács december 11-én tartotta ülését. Megvizsgálta a kaszaperi tanács és bizottságainak állam- hatalmi és hatósági tevékenységét. Ezt követően a tanácstagi jelölőgyűléseken elhangzott kérelmek, javaslatok időarányos teljesítéséről adott számot. A jelölőgyűléseken 4615 választó tett bejelentést, illetve javaslatot a községben meglevő hiányosságok megszüntetésére vagy a feladatok megvalósítására. Az elhangzott bejelentések, illetve javaslatok alapján a jelöltek megismerték a megoldandó és megoldható tennivalókat, melyeket a' községi tanácsok feldolgoztak és négy évre szóló tervezetet készítettek. Ezek között természetesen voltak és vannak olyanok, melyeket ebben a terminusban sem tudnak megvalósítani. Megnyugtató azonban, hogy ez ideig a jogos ! kéréseknek több mint 40 száza- I lékát valósították meg a beter- I vezett 140 milliós költségből. Ez azt mutatja, hogy a tanácstagok a választók akaratát képviselik, és mint a dolgozók képviselői foglalnak állást a tanács munkájával kapcsolatban. A szarvasi járási tanács december 12-i ülésén a nagyközségek szervezése kapcsán kialakított intézkedési tervet vitatja meg. A Békési Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága szintén december 12-én ülésezik. A községi költségvetési üzemek és házibrigádok működését vizsgálja meg. Igen érdekesen alakul a községi házibrigádok helyzete a jövőben. Házibrigád jelenleg Bélmegyer, Köröstarcsa és Tar- hos községben van. Mindhárom helyen a dolgozók szerződéses viszonyban állnak a községi tanács vb-vel. Ezek fenntartása indokoltnak látszik, mer a legszükségesebb karbantartási, felújítási és kisebb építési munkákat, így házilag el tudják végezni. A díjazás valamennyi helyen órabéres formában történik. Az utóbbi időben a dolgozók és a községek között kezdeményezés van arra, hogy a teljesítményben mérhető munkáknál normákat alkalmazzanak. Ilyen formában Bélmegyeren az iskolai tornaterem, Köröstarcsán pedig járda épül. Gyulán a járási tanács december 16-i ülésén foglalkozik a negyedik ötéves terv tanácsi feladataival. Napirenden szerepel még többek között a járás kereskedelmi helyzete, valamint Sarkad községnek nagyközséggé szervezése. —r. Hazaérkezett Prágából a magyar kormányküldöttség Csütörtökön hazaérkezett Prágából a magyar kormányküldöttség, amely dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vézetésévél részt vett a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság 7. ülésszakán. (MTI) Ha ülést tart a Békéscsabai Városi Népművelési Tanács Finn-ugor kongresszust rendeznek a jövő év augusztusában
