Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287 szám

1909. december 11. 5 Csütörtök Nagy siker a Diplomások keddi díszbemutatóján A vonat közel négy órát késett. 1 A rádió már az éjféli híreket mondta, amikor az a kocsi, amely- ben a békéscsabai művészek ül­tek, begördült az aradi vasútállo­másra. A szemerkélő esőben mégis annyian várták a társulatot, olyan kitartóan, olyan lelkesedéssel, ; mintha csak percek teltek volna el. A kiszálló művészeket, kedves szavak kíséretében valóságos Vi­rágesővel fogadták; a várakozás­tól, a hosszú utazástól elcsigázott színészekéit valósággal felvilla­nyozta, felrázta a kedves fogad­tatás. Másnap délelőtt, bár az emléke- zet-felfrissítő próba csak tizenegy órára volt kiírva, a Diplomások szereplői már jóval korábban meg­jelentek a színházban. Ismerked­tek a színpaddal, az öltözőkkel, a nézőtérrel és az előcsarnokkal; ismerkedtek az esti előadás szín­helyével. A próbának is másféle hangula­ta volt, mint az otthoni, békéscsa­bai emlékpróbáknak. Senki nem feledkezett el az előző este ked­ves fogadtatásáról, arról az áradó szeretetről, amellyel a helyi együttes tagjai körülvették a tár­sulatot, és arról a segítőkészseg- ről, amelyet a műszaki személyzet részéről már a próba első percei­ben érezni lehetett. Mindenki te­hetsége javát igyekezett adni, már itt, a délelőtti, üres széksorok előtt is; az egész együttes érezte. színészek és műszakiak egyaránt, hogy az esti előadáson kell bebi­zonyítani: a békéscsabai együttes méltó az előlegezett bizalomra. Este fél nyolckor, telt ház előtt kezdődött meg az előadás. A vá­rakozás feszült csendje ült a néző­téren. amikor lassan felgördült a függöny. És ahogy egyre jobban előrehaladt az előadás, ahogy a színpadon egyre jobban kibonta­kozott a dráma, úgy alakult át a várakozás csendje a bizonyosság, a siker feszült csendjévé. Az elő­adás végén pedig több mint öt­perces taps köszöntötte az együt­tes tagjait. Szünetben az Aradi Állami Ro­mán Színház vezetői látták vendé­gül a békéscsabai együttes veze­tőségét. A rögtönzött, hangulatos kis fogadáson loan Jivan, a szín­ház igazgatója és Martin Aurea, ; a megyei művelődés- és művészet- j ügyi bizottság elnöke köszöntötte a magyar vendégeket. A beszélge- j tés során, amely igazán nem ha­sonlított a jellegzetes protokoll- beszélgetésekre, többször is szó esett arról, hogy szaporítani kel­lene az ilyen vendégszereplése­ket... Az együttes tagjai az előadás után róhány peycig még a színpa­don maradtak, mert riportfilm ké­szült róluk: a vendégjátékról be­számol a bukaresti televízió is. Az este oldott hangulatú bankettel ért véget, de az előadás szereplői nem sokáig maradtak a vidám tár­saságban: a következő napon foly­tatódik a munka és a következő előadásokra is "pihenten, a művé­szi képességek teljében kell szín­padra lépniük. Csík István Hz elismerés nagy ösztönzője a jó munkának Szeghalmi tapasztalatok Megkezdte romániai vendégszereplését a Békéscsabai Jókai Színház Önkiszolgáló bolt ­másfél millióárt A tagság sok éve« kérését tel­jesítette Csorváeon a fogyasz­tási és értékesítő szövetkezet igazgatósága. A község központ­jában korszerű és minden igényt kielégítő új önkiszolgáló élelmi­szerboltot nyitott, melynek be« ruházási költsége meghaladta » másfél millió forintot. A bolt ha­vonkénti forgalma eléri a 490 Tovább fart az árvédelmi készültség, mos! már apad a Fehér­es a Fekete-Körös Lapunk tegnapi számában hírt adtunk arról, hogy a Fehér- és a Fekete-Körösön árhullám alakult ki az olvadás éd a csapadék kö­vetkeztében. A folyók vízmagassá­ga fokozatosn emelkedik, az első fokú árvízvédelmi készültség szintjénél alig magasabb. Mivel a Fekete- és a Fehér-Kö­rös romániai szakaszáról apadást jeleztek, remélhető, hogy az első fokú árvédelmi készültség nem lép magasabb osztályba. Mindkét folyón az árhullám zavartalanul vonul, most már várható a tető­zés, ezután pedig a Kettős-, illet­ve a Hármas-Körös vízmagassá­gának lassú emelkedése. Az flKÖV dicséretes figyelmessége (Tudósítónktól) Köztudomású, hogy Békéscsa­bán, az 1-es számú autóbusz-kör- járat egyike azoknak, amely a legnagyobb utasforgalmat bonyo­lítja le. Kiváltképpen rendkívül zsúfolt az Erzsébethelyről reggel fél* nyolckor a belvárosba köz­lekedő csuklós busz. Szerdán reggel az AKÖV ille­tékesei dicsérendő figyelmesség­gel rukkoltak ki. Nyilván abból a megfontolásból kiindulva, hogy a rengeteg törzsutas mellett sok hetipiacra igyekvő háziasszony is igénybe kívánja venni a nép­szerű tömegközlekedési eszközt, i fél nyolcas járaton a csuklós nellé egy „rásegítő” szólókocsit , biztosított. A több mint másfél száz utas Hiúsíthatja, hogy az előrelátás ndokoltnak és helyénvalónak bi- onyult, amiért az utasok köszö- netüket fejezik ki, azzal, hogy más, hasonló esetekben is szá­míthatnak majd az autóközleke­dési vállalat '"'réseinek fi­gyelmességére. (—zár) Egyelőre még csak a nagy­községi cím várományosa Szeg- ; halom. Am lakói és vezetői már megcélozták a városi rang eleié- ! sét is. Természetesen nemcsak 1 afféle megalapozatlan nagyravó- gyásból, hiszen egy község attól még nem válik várossá, ha azzá nyilvánítják. Ehhez fejlett mező- gazdaság, ipar, kereskedelem, jó kommunális ellátottság és meg­felelő városi arculat is szükséges. A feltételek egyre érnek. A köz­ség főterén máris szívesen elné­zelődnek az átutazók, pedig az ott emelkedő új emeletes épüle­tek előtt majd csak ezután épül ki a körforgalmat biztosító út. Ezután épül fel a nemzeti bank járási fiókja és egy új ABC-áru- ház a körút mentén. Később sor kerül a Béke utcában öt nagy, OTP-kölcsönnel épülő lakótömb előtt levő régi alacsony házak le­bontására. A városi rangra emelkedéshez ki egy, ki két évtizedet jósol. De nem is ennek a mielőbbi elérése •a fő cél, hanem az, hogy a lehető legjobb anyagi és lakáskörülmé­nyek között éljenek a szeghalmi­ak. Azok az emberek, akiknek jó része évek, évtizedek hosszú során családjuktól távol az or­szág különböző részein voltak kénytelenek megélhetést keresni. A szikes, kötött földek termésát­lagai ugyanis még a gépesített, kemizált nagyüzemi gazdálkodás kialakulása után is lassan emel­kedtek. Más megélhetés pedig nemigen volt Szeghalmon. Bérből és fizetésből 12 évvel ezelőtt még nagyon kevesen éltek a község­ben. Ebbe a kategóriába lénye­gében Csak néhány vasutas, ke­reskedelmi, tanácsi és gépállomá­si dolgozó tartozott. Annyira kevesen, hogy az akkori 390-ből mindössze 50—60 párttag vall­hatta magát munkásnak. Párt- alapszervezet is csak kilenc mű­ködött Az ellenforradalom által széjjelzilált pártéletet is nehéz volt újjászervezni. Aztán egymás után alakultak az alapszerveze­tek. Most már a nagyarányú ipa­rosítás hatására 16 alapszervezet működik 581 párttaggal. Az iparosítási folyamat lénye­gében akkor kapott lendületet, amikor a Szarvasi Vas- és Fém­ipari Ktsz üzembe helyezte Szeg­halmon a tekercselő részlegét. A kezdeti ötven helyett most már 180-an dolgoznak az üzemben. A bérből és fizetésből élők létszá­mát alaposan megnövelte a me­gye csaknem egész északi részét átölelő vízg"’’ 'álkodási társulás. Alig kétéves alapszervezetében eleven a pártélet, most is három új taggal erősítették soraikat. Ta­va!} alakult a járás termelőszö­vetkezeteinek építőipari társulá­sában is az alapszervezet. Az idén itt is az ötödik párttag fel­vétele van folyamatban. Az eddi­gi országjárók számát lényegesen csökkentette a HERBARIA és a megyei baromfikeltető állomás növekvő telepe, meg aztán a köz­ségi tanács költségvetési részlege is, amely mind változatosabb ipari tevékenységgel segíti a köz­ség fejlődését, a lakosság kom­munális igényeinek a kielégítését. Ä helyiiparban foglal­koztatottak száma alig ötszázzal kevesebb, mint ahányan a ter­melőszövetkezetben dolgoznak. A jövőbeni kilátások pedig akkorák, hogy a környékbeli községekből is számítanak munkaerőre. A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz több millió forint költséggel bő­víti a tekercselő részlegét, úgy- annyira. hogy a jelenlegi 180-ról 450—500-ra növeli az ott dolgo­zók létszámát. A Fővárosi Ruha­gyár részlege 60 dolgozóval kezd­te meg nemrégiben a termelést s év végéig újabb 60 dolgozót al­kalmaznak, a későbbi években pedig több százat. Most van fo­lyamatban egy újajü budapesti üzem részlegének Szeghalomra költöztetése. Ezen túl a HERBA­RIA is több millió forint költség­gel kívánja bővíteni a telepét. A növekvő munka- és kereseti lehetőség kedvezően hat a köz­ség arculatának változására. Mind többen építenek saját erő­ből vagy OTP-kölcsönnel lakó­házat, avagy bővítik, csinosítják a régieket. Ez is egyik feltétele a várossá alakulásnak. Termé­szetesen az is. hogy mind tanuí- tabbak, műveltebbek legyenek a község lakói A legutóbbi nép­számlálás óta megduplázódott vagy megháromszorozódott a kö­zép- és főiskolát végzettek szá­ma. A jelenlegi 16 alapszervi párttitkár közül 12 rendelkezik középiskolai vagy egyetemi „ vég­zettséggel. Többségük 30 éven aluli, tettrekész fiatalember. Ál­talában nagy gondot fordítanak a rendezvények megtartására, a párttaggyűlési beszámolók szín­vonalára. jól tudva azt. hogy a terjnivalók pontos meghatározá­sa mennyire növeli a párttagok aktivitását. A községi pártbizottság titkára F. Nagy Károly elvtárs különö­sen nagy elismeréssel említette az ipari üzemekben kialakult moz­galmas pártéletet. A taggyűlések mindegyikén megjelenik a tagság 95—100 százaléka s esetenként nyolcan-tízen szólnak hozzá ki­mondottan a napirendben sze­replő termelési és politikai kér­désekhez. A párttagok többségét áthatja az a tudat, hogy ők ké­pezik Szeghalom fejlődésének legfőbb motorját. Ez megmutat­kozik abban is, hogy a község üzemeiben, termelőszövetkezetei­ben 28 brigád küzd a szocialista címért. E brigádok tagjainak jó része párttag. Nemcsak a mun­kában, hanem a tanulásban is hatást gyakorolnak a pártonkí- vüliekre. Annyira, hogy a 34 kü­lönböző pártoktatási ás tömeg­szervezeti tanfolyamon a 360 párttag mellett 540 pártonkívüli is tanul. Néhánv tanfolyam ki­vételével általában a hallgatók 90—100 százaléka jelent meg. Túl szépnek tűnne mind­ez, ha nem említenénk meg, hogy ' egyik-másik alapszervezet- ben akadnak a pártmunkával és rendezvényekkel szemben közöm­bösek is. Ezek egy része sértő­döttségében, más része azért ma­rad távol, mert évek. évtizedek óta végzett pártmunkájukért csak ritkán s akkor is leginkább sum­mázva, nevük megemlítése nél­kül kapnak elismerést. A köz­ségi pártbizottság ez év végéig brigádokkal vizsgáltatja meg a régi párttagok és munkásmozgal­mi emberek helyzetét, melynek alapján további erkölcsi és anya­gi elismeréssel serkentik még jobb munkára az aktívákat. Azért is szorgalmazza ezt a pártbizott­ság, hogy a növekvő számú fia­tal párttagok ebből is lássák, ér­demes a község fejlődéséért, a lakosság életkörülményeinek ja­vításáért fáradhatatlanul dolgoz­ni. Kukk Imre ezer forintot. Fotó; Halkus Péntekem ülést tart a Hazafias Népfront megyei üizetisiga December 12-én tartja ez évi utolsó ülését a Hazafias Népfront megyei bizottsága Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. Na­pirenden szerepel A szocialista de­mokratizmus kérdései, melynek előadója dr. Dallos Ferenc, nyu­galmazott miniszterhelyettes. A továbbiakban a Hazafias Népfront a IV. kongresszus óta élteit időszak munkáját értékeli Nagy Ferenc, a népfront megyei titkára. Tájé­koztatást kapnak a jelenlevők a megye 24 községének nagyközség­gé szervezéséről. Szó lesz továbbá a tsz- és üzemi demokráciáról. Ezeknek a lakosságot nagyon is érdeklő napirendi pontoknak a megtárgyalása igényli, hogy á népfrontbizottság minden tagja részt vegyen a helyes gyakorlat kialakításában. Fogadóóra a megyei tanácsnál A soron következő fogadóórákat Csepregi Pál, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese tartja 1969. december 13-án, szombaton délelőtt 9 órá­tól 12 óráig a hivatali helyiségé­ben Békéscsabán, a Felsőkörös sori irodaházban. Autószerelőket* karosszéria-lakatosokat, lakatosokat ELVÉTELRE KERES AZ A FOR ITT. SZ. GÉPKOCSI JAVÍTÓ ÜZEME, NAGYSZÉNÁS. SZABAD SZOMBAT. — Fizetés megegyezés szerifit. 982 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom