Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287 szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS Világ proletárjai, egyesüljetekl NÉPÚJSÁG 1989. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM MA indul a Népújság Szilveszter ’69 óriás keresztrejtvény­pályázata A jövő évi költségvetés vitájával megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés ülés­szaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Bisz- ku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A szerdai ülés kegyéletes aktussal kezdődött: Kállai Gyu­la megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Szirmai István, dr. Zsigmond László és dr. Harrer Ferenc képviselőkről. Az országgyűlés tagjai néma felállással adóztak az elhunyt képviselők emlékének, amelyet az országgyűlés jegyzőkönyv­ben is megörökített. Az elnöklő Kállai Gyula ez­után bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi üléssza­ka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács az országgyű­lésnek beterjesztette az 1970. évi állami költségvetésről és a védjegyről szóló törvényjavas­latokat. A két törvényjavasla­tot előzetes tárgyalás céljából megkapták az országgyűlés ál­landó bizottságai és szétosztot­ták az országgyűlés tagjai kö­zött. Közölte továbbá, hogy négy képviselő nyújtott be in­terpellációt, ezek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát, amely a következő: 1. Az 1970. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavas­lat; 2. A védjegyről szóló tör­vényjavaslat; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirend sze­rint ezután megkezdődött az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgya­lása. A jövő évi költségvetés ter­vezetét Vályi Péter pénzügy­miniszter terjesztette elő. 1970 _ a 3. ötéves terv utolsó esztendeje — hangsú­lyozta bevezetőül a miniszter ;—, ami a szokásosnál is na­gyobb figyelmet kíván. A terv Vályi Péter pénzügyminiszter. eddigi megvalósítása gyorsabb az eredetileg tervezettnél, a nemzeti jövedelem létrehozá­sában és felhasználásában már ez évben elértük az 1970-re várt színvonalat, de a fejlődés egyéb adatai is arra vallanak, hogy gyorsabban haladunk a tervezettnél, az ipari termelés a tervidőszak eddigi szakaszá­ban például 33—35 százalékkal növekedett, az építőipar telje­sítménye 50—53 százalékkal, a mezőgazdasági termelés is ör­vendetesen meghaladja az elő­irányzatot, a fogyasztás pedig 31—33 százalékkal nőtt ezek­ben az években. Különösen a tervidőszak el­ső két esztendejében volt gyors a gazdasági növekedés, a gaz­dasági egyensúly megteremté­sére viszont az utóbbi eszten­dőkben tettünk határozott lé­péseket a reform bevezetésé­vel. Ezzel párhuzamosan vala­melyest mérséklődött az ipa­ri és építőipari termelés növe­kedése, a mezőgazdaság azon­ban továbbra is képes volt fo­kozni eredményeit. Közben élénkebbé vált a belföldi fo­gyasztás. egyszersmind dina- mikusabbá az exportforgalom. Ami az utóbbit illeti, úgy tű­nik, a teljes ötéves időszakban az export 48—50 százalékkal, az import pedig 42—44 száza­lékkal bővül a korábbiakhoz képest. A népgazdaság növekedésé­vel párhuzamosan fejlődött az életszínvonal is. Ma már lát­ni lehet, hogy a lakosság egy főre jutó reáljövedelme az öt év alatt, az eredetileg elő­irányzott 12—14 százalék he­lyett 30—32 százalékkal, egy keresőre jutó reálbér pedig a tervezett 9—10 százalék helyett 15—16 százalékkal növekszik. A kiskereskedelmi áruforga­lom pedig 45—47 százalékkal nő, ami kereken kétszer annyi, mint korábban számították. Itt tért ki a pénzügyminiszter a lakáshelyzet alakulására is, mondván: 320 ezer lakás épül meg a jövő év végéig, azaz 38 ezerrel több, mint az előző időszak öt esztendejében. Fi­gyelemre méltó a lakások meg­oszlása is: 108 ezer lesz az ál­lami, 212 ezer a magánerőből épülő lakás. Ami a megnövekedett jőve- delmeket illeti, nagy figyelem­mel foglalkozott a miniszter az átlagosnál nagyobb és kisebb jövedelem változásokkal és az Az ui csicicuiuen. árváltozásokkal is, mondván: hogy ha az utóbbiak összessé­gükben nem is haladták meg az évi 1—2 százalékot, egyes rétegeket, különösen a nyugdí­jasokat, mégis az átlagosnál ér­zékenyebben érintettek. A mezőgazdasági termelés összességében tekintve erőtelje­sen növekszik, az állattenyész­tésben azonban bőven van ten­nivaló, a hús-problémák még jövőre serp szűnnek meg telje­sen, ezért — a legutóbbi kor­mányintézkedések mellett — az import növelése szükséges. A külkereskedelem helyzete, a nemzetközi fizetési mérleg po­zitívan alakul a szocialista és tőkés piacainkkal egyaránt, s most már az export nagyobb hatékonyságát is megkívánhat­juk a termelő- és külkereskedel­mi vállalatoktól. A fogyasztási piac helyzete általában nyugodt, a választék nőtt, bár bizonyos hiányok arra vallanak, hogy ez évben sem zavartalan az ellátás. A jövő évi terveket ismertet­te ezután a pénzügyminiszter. A népgazdasági terv előirány­zata szerint a társadalmi ter­mék 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 6 százalékkal gya­rapszik, az ipari termelés több mint 6 százalékkal nő, összessé­gében a költségvetési bevételek meghaladják a 168 milliárdot, a kiadások pedig a 170 milliár­dot, ami 1,9 milliárd hiányra mutat, de igen lényeges — mondotta ezzel kapcsolatban —, hogy az egyensúlyi helyzet tovább javul és várható, hogy a korábbi feszültségek tovább- gyűrűzése csillapul és a 4. öt­éves terv első felére megte­remthetjük a költségvetés tel­jes, dinamikus egyensúlyát. A gazdaság további előreha­ladásában azonban a döntő szó a vállalatoké —. hangsúlyoz­ta a miniszter. Mindenekelőtt az élőmunka hatékonyságának fokozása szükséges. Jó dolog, hogy a foglalkoztatottság gyors növekedése kedvező politikai, társadalmi közérzetet teremt, biztonságérzetet ad, de nem le­het szó nélkül hagyni a munka- fegyelem tapasztalható lazasá­gait és a több fontos területen ielentkező munkaerőhiányt. Éppen ezért a jövő évtől növe­lik a vállalati érdekeltséget a belső munkanélküliség felszá­molásában és más ösztönző in­tézkedéseket is hoznak a haté­konyság érdekében. A létszám így is előreláthatóan 2 száza­lékkal növekszik. A jövő évi beruházási terve­ket ismertette ezután Vályi Péter, elsősorban a nagy beru­házásokat, valamint a lakáster­veket: több mint 69 ezer lakás kerül tető alá, ebből megközelí­tőleg 27 ezer (!) állami és szö­vetkezeti. Vályi Péter nagy tapssal fo­gadott expozéja után Inokai János, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tit­kára ismertette a költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot, majd megkezdődött a törvény- javaslat vitája. Az ülésszak ma délelőtt 10 órakor a költségvetés tárgya­lásával folytatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom