Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285 szám

1969. december 9. 4 Kedd Kettős 00 00 orovtf A tizenkilenc alsós tagozatú kis­iskolást a szeghalmi koplalókerti tanyai iskolában kettős öröm ér­te. Az egyik öröm, hogy a tan­termekbe bevezették a villanyt, s így a petróleumlámpákat kidob­hatják, a korán sötétedő téli dél­utánokon már nem lesz rájuk szükség. A másik öröm egy szép televízió-készülék, amit tágra nyílt szemmel csodálnak, mert a gyerekek jó része most lát először ilyet. A kettős örömöt a Békés megyei Tanácsi Tervező Iroda dolgozóinak köszönhetik, akik a tv-készülékre összeadott 6400 fo­rinton kívül, társadalmi munká­ban megtervezték és beszerelték a villanyt az iskolába. Eredmények és gondok a gyomai középiskolában A gyomai gimnáziummal közös igazgatás alatt működő szakkö- 3zépL'.ko] a az 1961-es oktatási re­formtörvény után jött létre. A Kiss Lajos Gimnázium és Szak- középiskolának 23 törzstag nevelő­je, valamint egy technikus tanára van. Tervezik, hogy a cipészipari munkakörre szerződött technikus­tanári állást is felsőfokú végzett­séggel rendelkező, pedagógiai vizsgát tett tanerővel töltik be. A nevelők mindegyike egyetemi végzettségű, a szakosan ellátott órák százaléka pedig lényegesen jobb az országos átlagnál. Az is­A jogról mindenkinek ÖRÖKLÉS Ki ne ábrándozott volna még soha nem ismert, hetedízigleni nagybácsiról, aki valahol mesz- sze éppen az illetőre hagyja me­sébe illő vagyonát? örökölni — állítólag — jgen kellemes jog. A valóság azonban nem egészen ezt támasztja alá. Hiszen az ese­tek nagy többségében olyanoktól szoktak örökölni, akiket szeret az ember... Az öröklés kétféle módját is­meri a magyar polgári törvény- könyv. Törvényes öröklésnek nevezi azt, ha az örökhagyó vég- intézkedés nélkül halt meg, s a rokonok a törvényben előírt sor­rendben örökölnek utána. Elsők a leszármazók (gyermekek, uno­kák) és velük haszonélvezetet örököl a házastárs. Ha az örök­hagyónak nincs gyermeke vagy unokája, a házastárs örököl, ha az sincs, a felmenők (szülő, nagy­szülő). Gyermek hiányában kü­lön rendelkezések határozzák meg a vagyon megoszlását a fel­menők és a házastárs között. Ha semmilyen törvényes örököse nincs az örökhagyónak — az ál- lám örököl. Törvényes öröklés csak akkor következik be, ha az örökhagyó nem tett végintézkedést. Ha vi­szont maradt fenn végintézkedés (a végrendelet, az öröklési szer­ződés és a halál esetére szóló ajándékozás gyűjtőneve) ,— an­nak rendelkezéseit kell irány­adónak tekinteni. Végrendelet alkotásánál a törvény különböző intézkedéseket tartalmaz azokra, akik testi és szellemi erejük bir­tokában, illetve teljesen vagy részben cselekvőképtelen álla­potban, vakon, bénán fejezik ki végakaratukat vagy írástudatla­nok. A végrendelkező tehát köz- végrendeletet — közjegyzőnél vagy járásbíróságnál —, illetve írásbeli magánvégrendeletet ir­hát. Ez utóbbit csak olyan nyelven lehet tenni, amelyet az örökha­gyó ért és az illető nyelvnél használatos betűkkel szabad csak írni. Ha a végrendelkező nem maga írja az okmányt, az ő aláírásán kívül két tanúé is szükséges. Az iratból ki kell • tűnnie a végrendeleti jellegnek, a rendelkezés helyének és pon­tos idejének is. Néha a végrendelkező csak szóban közli utolsó akaratát. A szóbeli végrendelet akkor érvé­nyes, ha két tanú együttes jelen­létében a tanúk számára érthető nyelven és élőszóban adta elő végakaratát. Ez csak akkor fo­gadható el, ha a végrendelkező az életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli vég­rendeletet egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségek árán tud­na alkotni. A tanúk személyére vonatkozóan is vannak kiköté­sek mind az írásbeli, mind a Szó­beli végrendelet esetében: szük­séges, hogy igazolni tudják a végrendelkező személyazonossá­gát, nem kiskorúak és nincsenek cselekvőképtelenség miatt gond­nokság alatt. Ha az életveszély megszűnt és a szóbeli végrende­letet tevő személy nem készített újabb, írásbeli végrendeletet, há­rom hónap után a végrendelet érvényét veszti. A végrendelkező joga az örö- j kösnevezés, vagyis annak a sze- I mélynek a megjelölése, akit az örökhagyó egyetemes jogutódjá­nak tekint. Ugyancsak joga van a végrendelet alkotójának ahhoz, hogy törvényes örökösét vágj1 azt | a személyt, aki azzá válhat, ki­zárja az öröklésből. Az örök- j ségből részesíthet bárkit, de sem végrendeletileg, sem az említett j törvényes úton nem örökölhet I az, aki a végrendelet alkotása- ' kor, illetve az örökhagyó halála- j kor még nem élt. (Nem hagyhat­ja például vagyonát valaki a végrendelet írásakor még kis­korú lányának majdani férjhez- menése után születendő fiúgyer­mekére, de a néhány napos cse­csemőre már igen). Az öröklés a hagyományozó halálakor — jogi kifejezéssel — megnyílik, vagyis az örökös át­veheti örökségét. Ha az örökö­sök között kiskorú, ismeretlen helyen vagy külföldön levő sze­mély'is van és ha ingatlan is maradt, hagyatéki tárgyalást kell tartani. Általában ilyenkor ismertetik a végrendeletet is. Az örökhagyó nem foszthatja meg végrendeletben leszárma- zóját — illetve, ha azok örö­kölnek, házastársát, szülőjét — az öröklés felétől, amit a tör­vény kötelesrésznek nevez. A le­származó (házastárs, szülő) kö­vetelheti a végrendeleti örökös­től a kötelesrész kiadását, amit rendszerint pénzben szoktak ilyenkor kifizetni. Más azonban a helyzet, ha az örökhagyó ki­tagadja leszármazóját, házastár­sát vagy szülőjét. Ilyenkor a ki­tagadottnak nem lehet igénye a kötelesrészre sem. Kitagadni azonban csak meghatározott in­dokkal lehet: például akkor, ha örökhagyó gyermeke, házastársa vagy szülője érdemtelenné vált, súlyos bűntettet követett el, az örökhagyó életére tört stb. Az öröklés — negatív is lehet, vagyis előfordul, hogy az örö­kösre tartozásait hagyja az örök­hagyó. Máskor az aktívák mel­lett vannak passzívák is az örök­ségben (például öröklakás, az azt terhelő OTP-kölcsönnel). Ha az örökség csak tartozásokból áll, vissza is lehet utasítani. Olyan örökség esetén, amelyben van vagyon is, az örököst csak ad­dig az értékhatárig lehet meg­terhelni a tartozásokkal, ameny- nyit örökölt. Ennél nagyobb tar­tozás megfizetésére nem lehet kötelezni. Várkonyi Endre kola négy szolgálati lakással ren­delkezik, 14 nevelőnek saját háza van, ebből hatan pedagógus-köl- csönnel építettek. Emelkedett a tartalmi munka színvonala, jobban megfelelt az élet által támasztott követelménynek, de ezzel nem tartott lépést a tár­gyi feltételek javulása. Az iskolá­ban ugyanis 14 tanulócsoport mű­ködik, de csak 11 normál méretű tantermük van. A három szertár- helyiség is meglehetősen zsúfolt, mert itt kellett elhelyezni a ke­reskedelmi, valamint a cip>őip>ari szakközépiskola szertári és labo­ratóriumi felszereléseit. Könyv­tárhelyiség nincs, s így az iskola­könyvtár mintegy 5000 kötetnyi könyvének olvasottsága nem meg­felelő, mivel a szűk, fűtheteden, lépcső alatti helyiségben igen kö­rülményes a tanulók kiszolgálása. Az iskolaépületet 1964 óta folya­matosan korszerűsítik. Valameny- nyi tanterme parkettás, fűtése korszerűbb. Sok pwoblémáí okoz azonban a tanulói fegyelem, a rend és a tisztaság biztosítása, az említett meglehetősen szűk tér miatt. Az iskolában tervszerű pálya­választási munka folyik, aminek eredményeképp>en a negyedik osz­tályosok túlnyomó része már tud­ja, — általában kép>ességüknek és rátermettségüknek megfelelően —, hol akar továbbtanulni vagy elhelyezkedni. Ez feltételezi a szülői házzal való jó kapcsolatot is. Bár a családlátogatási munka nem kifogástalan, a szülői érte­kezletek helyben és vidéken lá­togatottak, aktívak. Az iskola három nevelője tanácstag, öt szemináriumvezető, de többen te­vékenykednek a TIT-ben, s a kü­lönböző tömegszervezetekben. A Hazafias Népfront községi titká­ra, valamint a művelődési ház több szakkörvezetője is a Kiss La­jos Gimnázium p>edagógusa. A diákok is részt vesznek a község életében, műsoraikkal, sportren­dezvényeikkel, a szakosztályokban való részvételükkel aktívan be- kap>csolódnak a község munkájá­ba. A gimnáziumban és a szak- középiskolában összesen 15 szak­kör működik, amelyek nemcsak szakmai ismeretekkel gazdagítják a tanulókat, de segítik a gyakor­lati életben való eligazodásukat is. Mesterséges cinkeodük a Szarvasi ■ r m |_ __ V ártuk, mégis váratlanul kö­szöntött be a tél. A Szarvasi Ar­borétum évszázados fái, bokrai roskadoznak a fehér hótakaró alatt, a „p>ehelyréteg” elzárja a madarak elől a természetes táp­lálékszerzési lehetőséget. Az Ar­borétum dolgozói azonban védik a hasznos madarakat, elsősorban a cinkéket. A kártékony rovarok irtásában ugyanis egyik legna- gyob „szövetségese” az embernek a cinke. A Szarvasi Arborétum­ban több mint 150 mesterséges odú nyújt széltől, hidegtől védel­met a kismadaraknak. Természe­tesen/az eleségről sem feledkez­tek meg a madáretetőt napxmta több alkalommal feltöltik friss eledellel. A természetvédelmi kert védett madarait a legzordabb hi­deg télen sem érheti pusztu­lás. Szakemberek tanulmányúton ff Mi is vagyunk olyanok Nagyot csalódtak azok az em­berek, akik a svéd—dán tanul­mányúton valami csodálatos ter­melés, technológiai újdonságok megismerésében reménykedtek. Ilyenről sem a növénytermelés, sem pedig az állattenyésztés te­rületén nem volt szó. Szó volt azonban a mezőgazdasági élet­nek néhány olyan területéről, amelyek esetében a gyorsabb fejlődés fölöttébb kívánatos len­ne nálunk is. Az első nagy tanulság a mű­trágya-felhasználás területéről való. Azok a hatalmas termés­eredmények, amelyekkel a mi­enknél rosszabb termőföldeken is találkoztunk, azt igazolják, hogy az ésszerűen felhasznált nagy adagú műtrágyák a föld term őképessé gét igen jelentősen növelni tudják. A másik igen fontos terület a tárolások és az anyagmozgatás problematikája. Nagyon régen megtanult már a magyar mező- gazdaság jól, sőt esetenként nagyszerűen termelni, de még ma sem értünk jól ahhoz, hogy a megtermelt értékeket hogyan tároljuk, hogyan védjük meg a romlástól és a különböző káro­sodásoktól. Tudjuk nagyon jól, hogy a jó tárolás megszervezése pénzkérdés, de tudjuk azt is, hogy bizonyos eszközök átcso­portosításával, szervezettebb együttműködéssel és nem utol­sósorban nagyobb gondossággal jelentős haladást lehetne elér­nünk. Nagyon elmaradott terü­lete a mi gazdálkodásunknak az anyagmozgatás. Ezen a p>onton alig-alig történt valami, még az elmúlt tíz esztendőben is, ame­lyet p>edig méltán lehet a mező- gazdaság területén is a forradal­mi fejlődés korszakának nevez­ni. Ez a téma' is pénzkérdés és nagyon jelentősen szervezési kérdés is, de az élet megköveteli, hogy itt is haladás történjék. A svédeket és a dánokat az élet már rászorította arra, hogy az anyagmozgatást a mezőgazda­ságban is gépekkel és különböző, igen gyakran nagyon egyszerű technikai alkalmatossággal old­ják meg. A harmadik dolog, ami szintén nagyon lényeges, a rendkívül nagy munkaintenzitás. E tekin­tetben két dologról is szó van. Egyrészt arról, hogy a techni­kai eszközök elterjedtek és gon­dosan szervezett formában mű­ködnek, de arról is szó van, hogy a dolgozó ember a munka­idő alatt, annak első percétől az utolsó p>ercéig igen pontosan és nagy erőkifejtéssel dolgozik. Ismét másik nagy erőforrása a skandináv mezőgazdaságnak, hogy példamutató az összhang a tudomány és a gyakorlat kö­zött. De példamutató a tudo­mány eredményeinek a publi­kálása, széles körű élterjesztése is. Ojabb szempont, amelyet szintén érdemes volna meghono­sítanunk; az áruért való felelős­ség szempontja, az áru megbíz^ hatóságának a szempontja, egyáltalán a megbízhatóság a termelésben és a kereskedelem­ben egyaránt. Ezt a témát érdekes lesz né­hány példával illusztrálni. Az egyik takarmánykeverő üzemben elmondották, hogy valamelyik készítményük 18 százalékos fe­hérjét tartalmaz. Mi, a jó hazai megszokások hívei, megkérdez­tük, hogy mi van akkor, ha a 18 százalék csak papíron van meg. Jó tolmácsunk volt. de a kérdést többször meg keilett ismétel­nünk, egész egyszerűen nem ér­tették meg, hogyan lehet ezt megkérdezni, mert ilyesmi egy­általán nem fordulhat elő. Vagy vegyünk egy másik példát. Az egyik gazdaságból sertéseket szállítottak el. A gazda a cso­portunkkal volt. A sertések át­adását az átvevők maguk intéz­ték; mérlegelés nélkül rakták autóra az állatokat. Megkérdez­tük pérsze, hogy nem mérlegel­nek? A válasz az volt, hogy igen, de a vágóhídon, ott, ahol az állatokat egyébként minősé­tik is. Az állatokat a tulajdonos megbízásából nem kísérte senki a vágóhídra. Meg kellene tanulnunk azt is, hogy az áru kikészítésére, az ad­jusztálásra megfelelő gondot kell fordítani. A tetszetős, szép cso­magolás olyan értékesítési fo­gás. amely a kevésbé jó minő­ségű áru értékét is jelentősen megemeli, sőt gyakran a jobb minőségű áruval szemben is előnyt biztosíthat számára a pia­cokon. Befejezésül még csak annyit; Svédország nagyon régen nem háborúzott már és Dánia sem szenvedte el azoknak a károk­nak a töredékét sem, amelyet a magyarság akárcsak a legutóbbi két évszázadban is elszenvedni kényszerült. A mi felszabadulásunk csak negyedszázados; ekkor szűnt meg a kapitalizmussal színezett feudális uralom az országban, mely nem kedvezett az ország fejlődésének, így a mezőgazda­ság fejlődésének sem. ök már több évszázada megszabadultak feudális uraiktól. (Koppenhága szívében, a Vesterbrogaden az út közepén ma is ott áll egy em­lékoszlop, amelyet a feudális el­nyomás alól felszabadult dán pa­rasztság állíttatott fel 1788-ban). Mégis, a történelem adta ütem­előny ellenére sem lehet behoz­hatatlan elmaradásról beszélni. A mi mezőgazdasági adottsága­ink jobbak, mint a svédeké és jobbak, mint a dánoké. Jobbak a földjeink és kedvezőbbek az éghajlati adottságok. A meglevő szocialista üzemi keretek pedig korszerűbb technika alkalmazá­sára, termékenyebb munkaszer­vezeti formák kialakítására ad­nak lehetőséget. Molnár József (Vége) Ülést tart az SZMT Elnöksége A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Elnöksége december 12-ón, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartja e havi ülését Bé­késcsabán, az Univerzál Kiske­reskedelmi Vállalat kultúrtermé­ben. A tanácskozáson megvitatják az épntőip>ari dolgozók bérgazdál­kodásának, kereseti és foglalkoz­tatási helyzetének, majd a kollek­tív szerződések és munkavédelmi szabályzatok végrehajtásának idei tapasztalatait. Végül dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára tájékoz­tatja a résztvevőket a nyereségré- szesedésd alap felosztásának mód­ján*. Vincze András kiállítása a gyulai Ifjúsági Klubban A Gyulai Harisnyagyár Ifjúsági Klubja a nagy sikerű „Művészet az ifjúságért — Ifjúság a művésze­tért” című sorozatában ezúttal Vincze András szegedi grafikus fa- és Unóleummetszeteát mutatja be. Az ember világa című mini- tárlat Vincze tizenöt- alkotását gyűjtötte össze, s valamennyit Póka György bocsátott a klub rendelkezésére. Az érdekesnek ígérkező kiállí­tás megnyitója ma, december 9- én este 19 órakor lesz, bevezetőt és ismertetőt Koszta Rozália fes­tőművész mond. 01006330

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom