Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285 szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. DECEMBER 9., KEDD ^ra: 1 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Ösztönző intézkedés A közvéleményt már hónapok óta élénken foglalkoztatja a húsellátás; szárnyra kelt többféle találgatás, híresztelés. Nem kell mezőgazdasági szakembernek vagy jól képzett közgazdásznak lenni ahhoz, hogy érezzük: az állattenyésztés fejlődésében, s ennek következményeképpen a húsgazdálkodásban valami nincs rendben. A Minisztertanács most határozatot hozott az állattenyésztés fejlődésével összefüggő kérdésekben. A döntést sokoldalú elemzés előzte meg, amelyek során nemcsak a pontos helyzetet derítették fel, hanem a változtatás többféle módozatát is mérlegelték. Mi hát a gond? A legutóbbi években, de különösen a gazdaságirányítási reform bevezetése óta megfigyelhető, hogy a mezőgazdaságban a növénytermesztési ágazat jó ütemben kiegyensúlyozottan fej_ lődik. A tervezettnél nagyobb' ütemben növekedtek a terméshozamok és a jövedelmezőség is mind kedvezőbben alakul. Már tavaly is, de az idén különösen gazdaságos, kifizetődő körülmények között bőségesen termett szálas és szemes takarmány. Ebből logikusan annak kellene következnie, * hogy ugyanilyen kedvezően alakul az állattenyésztés, az állati termékek előállítása is. Mégsem ez történt. Az állattenyésztés nem követte .a növénytermesztés biztató fejlődését, sőt egyes ágazatokban és bizonyos időszakokban stagnálást vagy éppen kisebb visszaesést tapasztalhatunk. A mezőgazdaság állattenyésztési ágában a korszerű, nagyüzemi fejlesztésnek még csak az elején tartunk. Az állami gazdaságoknak és különösen a termelőszövetkezeteknek többnyire most és még ezután kell felépíteniük azokat a jól gépesített, tartós, a kor követelményeinek megfelelő nagyüzemi állatférőhelyeket, amelyekben ésszerűen és gazdaságosan lehet az állatokat felnevelni, állati termékeket előállítani. Az is nyilvánvaló. hogy e beruházások terhét — minden állami támogatást is beleszámítva — jórészt a mezőgazdasági üzemeknek kell. viselniük. Köztudomású, hogy a jól felszerelt nagyüzemi állat- tenyésztő. telepek felépítése elég költséges. Ezek a költségek pedig beleszámítódnak az előállított állati termékek minden kilójának termelői árába. így keletkezett az a helyzet, hogy jelenleg az állattenyésztésben rendkívül alacsony és egyáltalán nem ösztönző a jövedelmezőség. Pontosan: 1968-ban a növénytermesztés jövedelmezőségi mutatója 8—9, viszont az állattenyésztés jövedelmezőségi rátája, átlagosan csak 0,3 százalék volt. De még aggasztóbban szembetűnő, hogy a szarvasmarha-tenyésztés, a marhahúselőállítás és a tejtermelés jelenleg a mezőgazdasági üzemekben ráfizetéses. E tényeket mérlegelve intézkedett most a kormány, hogy 1970. január 1-től emeld a szarvasmarha^ a vágósertés, a a vágó juh és a tej hatósági felvásárlási árát. Ezzel egyidőben szabaddá válik mindenféle takarmányforgalom, így a hazai előállítása és az importból származó fehérjetakarmányok és köncentrátumok forgalma is. Talán sokan úgy vélik, hogy ez a felvásárlási áremelés egy újabb állami támogatás a mező- gazdaságnak, Nem erről van szó. Hiszen a Minisztertanács úgy döntött^ hogy a felvásárlási árak emelését pénzügyileg magának a mezőgazdaságnak kell fedeznie. Ezért az árrendezéssel egyidőben a nagyüzemi állattenyésztési telepek építésének állami támogatása a költségek eddigi 70 százalékáról 50 százalékra csökken; megszűnik a gépjavítási kedvezmény; a termelőszövetkezeti alkalmazottaknál a munkabér után megnövelt és a népgazdaság más területein foglalkoztatottakéval azonos mértékű: 8 százalékos adót vezetnek be; továbbá megszűnik a fehérjetakarmányok eddigi állami támogatása. Ilyeft níódon tehát a felvásárlási árnövekedés nem terheli sem az állami költségvetést, sem a lakosságot, mert a fogyasztód Húsárait 1970-ben nem változnak. A gazdaságirányítási reform bevezetése óta különösen sok sző esik az árarányok helyes alakulásáról. Végeredményben itt is arról van szó, hogy köz- gazdasági eszközökkel az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremtsünk az állattenyésztés fejlődéséhez. r Természetesen illúzió lenne azt hinni, hogy ez az egyetlen kormányhatározat teljesen megoldja azt a sokféle gondot, amely az állattenyésztés fejlődését, a hús- és tejtermelés növelését gátolja. De remélhetőleg arra ösztönöz, hogy a nagyobb jövedelmezőség láttán gyarapodjék az állatállomány a nagyüzemi telepeken és a háztáji g^adaságokban egyaránt. A hó-frontról jelentjük: Kis létszámú sereggel a TéMábornok” ellen — 253 percet késett a Wiener — Csak Békéscsaba térségében volt nagyobb mennyiségű hóesés vasárnap Tél-„tábomok” újabb támadást intézett vasárnap az egész fronton. Sajnos, a békéscsabaiaknak szomorú tapasztalataik vannak erről. A járdák, közterületek ta- karítatlanul állnak és a járókelők sokat bosszankodnak, mert néhol bokáig gázoltak* a frissen hullott hóba. Szabó Mihály, a köztisztasági vállalat részlegvezetője elkeseredetten mondta, hogy rendkívüli hómunkásokat keresnek, s alig van jelentkező. Legalább 200 ember kellene, hogy járhatóvá tegyék az utakat és erre a célra mindössze 50 ember áll rendelkezésére. Bár gépekkel el vannak látva, de legtöbb helyre kézi erőre lenne szükség. Felvették a kapcsolatot a városi tanács illetékeseivel, mert a rendeletileg előírt díjazásért nem kapnak megfelelő számú hóeltakarító munkásokat. Beszéltek a tatarozóval, s talán ma éjszakára onnan kapnak segítséget A MÁV-nál Molnár Gábor állomásfőnök szerint a megye állomásain mindenütt tiszták az utasterek. Náluk még eddig nem okozott problémát a hóesés, a megyében közlekedő helyközi járatok is aránylag csak néhány perces késéssel futnak bé az állomásokra. Több baj van a távolsági járatokkal. Vasárnap a Wiener Walzer 253 percet, a Budapestről érkező személyvonat 62 percet, s az éjszakai gyors 20 percet, a hajnali 82 percet késett A KPM hóügyeletese, Szilágyi István elmondotta, hogy a legfrissebb jelentések szerint megyénkben minden út járható. Érdekességként említette, hogy vasárnap csak Békéscsaba térségében hullott nagyobb mennyiségű hó, és néhol a 10—12 centiméter vastagságot is elérte. A többi helyeken nem haladta meg a 2 centimétert. így csak őrjárat cikrált az utakon és időben megindulhatott a forgalom a 44-es és 47-es főútvonalakon, ahol az éjszaka négy hótoló, két hóeke, egy gréder és két sószóró kocsi dolgozott a hó eltakarításán. Lapunk tartalmából: A gebioes taxisok munkájáról (3. oldal) Gőze illatos, íze zamatos, nedűje frissítő... (5. oldal) Mindennapi naptárunk (6. oldal) A Békés 1944— 1969 c. filmről (11. oldal) Öveges professzor csodát mutat... (II. oldal) A kiemelt beruházások helyzetéről tanácskoztak Még több gondot igényel a vasúti szállításoknál az árukár megelőzése Ankét a társadalmi tulajdon védelméről (Szegedi tudósítónktól) A MÁV Szegedi Igazgatóságán tanácskozást rendeztek, amelyen a vasúti árukár megelőzését tűzték napirendre. A vasútnak, mint a közlekedési ágak közül a legnagyobb szállító vállalatnak, nem közömbös, hogy a szállításra feladott küldeményeket hogyan kezelik, mennyire van biztosítva azok gazdaságos és kármentes fuvarozása. Ezért a vésütas dolgozók rendszeresen arra törekednek, hogy a legkisebbre csökkenjenek a társadalmi tulájdonban okozott károk. Eközben azokat is leleplezik, akik nem tartják tiszteletben a törvényeket, s megsértik a társadalmi tulajdont. A tanácskozás részvevői úgy ítélték meg, hogy együttes és fontos feladat a munkafegyelem további szilárdítása, a fuvarozásra felkínált áru megóvása. Az igazgatóság vezetője beszámolójában megállapította, hogy az árukár összege a vasúton évek óta hasonló nagyságrendű. Egyes károsodások, mint például a törések és elfolyások, azonban emelkednek. Azért is fontos a megelőzés, mivel a népgazdasagi érdeken túl, vasúti és egyéni érdek is, mert a kártérítés címén kifizetett összegek csökkentik a nyereségrészesedést. Ezért a maga helyén mindenkinek többet szükséges tenni a társadalmi tulajdon védelméért. Erre kell, hogy ösztönözzön a MÁV vezérigazgatójának és a Vasutasok Szakszervezete országos elnökségének a munkaver- seny-mozgalomra hozott célkitűzése is, amely többek közt kimondja: A vasútnak üzemi, gazdasági eredményei javítására minden szállításra felkínált árut időben és a minőségi követelményeknek megfelelően kell elfuvaroznia. sztládi Sándor Téli pihenő A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalták többek között a Békéscsabán épülő két nagy beruházás helyzetét. Elsőnek a Kner Nyomda építését értékelték. Ez ha elkészül, több mint 350 millió forintba kerül. Az előzetes tervek szerint jövő év végére fejeződik be. Ebben az évben közel i40 millió forintot fordítanak az építésére. A másik kiemelt beruházás az 1000 vagonos hűtőház. Az eredetileg benyújtott beruházási javaslatot átdolgozták, s így a korábban tervezett 210 millió forint 35 millió forinttal emelkedik. Ennek a befejezése is a jövő év végére várható. Befejeződött az Állami Építőipari Vállalat fejlesztési alapjából készített poligonüzem építése is. Ez a munka 20 millió forintba keriüt és segítségével évente 40Q lakás építéséhez szükséges panelt tudnak gyártani. A negyedik 5 éves tervben új telephely építését tervezi a gabonafelvásárló és malomipari vállalat, amely 60 millió forintba kerül. Ez az északi iparterületen kap helyet és már megkezdték a szükséges tereprendezési munkákat. Iparfejlesztésre Békéscsabán erre az évre 255 millió forint volt tervezve, de különböző okok miatt ez 6 millióval marad el a tervezettől.
