Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-08 / 284 szám
1969, december 1. ii Vasárnap Reggel, bál után Bál, éjjeli mulasztás után nem kellemes az ébredés akkor sem, ha vasárnap virrad ránk és ki- aludhatjuk magunkat. Hát még, ha munkanap következik! Néhány jó tanácsot adnánk a „rendbehozatalhoz”. A mulatságból hazatérve ajánlatos azonnal meginni az előre odakészített kis üveg ásványvizet. Reggel pedig, felébredéskor fogyasszuk el a termoszba előkészített forró tejet. Aki nem tejpárti, ugyanígy kamillateával hozhatja rendbe gyomrát. * Mit tegyünk a fáradt arcbőrrel? Nem lehetünk olyan fáradtak, hajnali hazatértéskor sémi, hogy a báli sminket azonnal le ne szedjük arcunkról. Először arclemosó krém, majd langyos vizes arclemosás következzék. Ezután krémezzük be arcunkat zsíros krémmel. A sízemhéjlakk, szemceruzafesték még ezen a kivételes napon sem maradhat fenn, különben ébredéskor vörös és duzzadt lesz a szemhéjunk. * A „felújítása” munkát reggel egy kis tornával kezdjük. Utána be a fürdőkádba! Rövid ideig tartó langyos fürdő, majd hidegmeleg zuhanyozás kitűnően felüdít. Ha van idő, száraz arcbő- rűeknek jót tesz a tojásos arcpakolás: fél tojássárgáját, három csepp olajjal elkeverünk, s száradásig hagyjuk az arcbőrön, majd langyos vízzel lemossuk. A szemünket könnyen # felfrissíthetjük, ha egy pohárban kamillateában „megfürdetjük”. Másnaposán — délelőtt és ctélután is — csak igen enyhe sminkelés ajánlatos. Élénkíti az arcot, ha nem puderezzük egészen mattra, az arcközép táján pedig szabadon hagyjuk a bőrt. P. Szőke Mária CSALÁD — OTTHON Szobanövényeink téli ápolása Szovjet divat A szobába szorult cserepes növényeink, amelyek zöldjükkel vagy éppen nyíló virágaikkal a havas télben is tavaszias hangulatot varázsolnak lakásunkba, csak akkor díszlenek szépen és telelnek át károsodás nélküi, ha igényeiknek megfelelően gondozzuk, ha biztosítjuk fény-, hő. és vízigényüket. A fényt szinte egyformán igénylik, ezért helyezzük a növényeket a szoba legvilágosabb részébe, ablak felé vagy az ablak közelébe. A hő- és vízigényük azonban a valamikori származási helyüktől függően különböző. A kaktuszok, az aszparágusz, a kukoricalevél, (aspidistra), a begónia-félék, a virágzó ciklámen, a borostyán, a fatsia a hűvösebb, 8—12 C foknál nem melegebb, világos helyiségben telelnek a legszebben. Ha más megoldás nincs, a fűtött szobában ezek kerüljenek a fűtőtesttől a legtávolabb, a szoba viszonylag leghűvösebb részébe, az ablakpárkányra vagy ablakmélyedésbe. Mérsékelten meleg, de egyenletes hőmérsékletet kívánnak a clorophitum (zöldike), a filodendron-félék, pálmák, páfrányok. Meleg szobában a levelei megsárgulnak, elszáradnak és lehullanak. A nagy párologtatás révén a gyökerei nem tudnak annyi nedvességet biztosítani a levélzetnek, amennyire szüksége lenne. Melegebb, 18—20 fokos, egyenletes fűtött helyiségben te lelnek jól: a fikusz, a diffen- bachia, a bromélia-félék, az ag- laonema és a sanseveriák. Nadrágkosztümök A növényeket lehetőleg hőigényüknek megfelelően helyezzük el a lakásban, s ha már a kellő fényt és hőt biztosítottuk, az öntözésükre kell vigyáznunk. Arról se feledkezzünk meg, hogy a nagyobb hőmérséklet-ingadozásira minden növény érzékeny. Éppen ezért a szellőztetéssel járó közvetlen légcserétől és a huzattól nagyon óvjuk növényeinket. Ne nyissunk rájuk közvetlenül ablakot, ha más mód nincs, amíg szellőztetünk, vigyük a lakás védett részébe. A közvetlen hideghatástól, huzattól a növény elpusztulhat, a fikusz, diffenbachia is lehullatja a levelét. A növények öntözésére pontos receptet nem adhatunk. A nagyobb levelű, nagy párologtató felületű növények általában több nedvességet igényelnek, meleg helyiségben gyakrabban, hűvös helyen ritkábban öntözzünk. Ügy öntözzünk, hogy a cserép földlabdája átnedvesedjék, de ne legyen túl nedves. A vizipálmá- kat kivéve — ezeknek a cseréptartójában mindig álljon víz — a cseréptartóban he legyen víz. A túlöntözés éppúgy, mint a kevés víz a növény sárgulását, száradását és pusztulását okozhatja. Ha ujjunkkal tapogatva a földet gyengén nedvesnek, ruganyosnak érezzük, még ne adjunk vizet a növénynek. Csak szobameleg vízzel szabad öntözni. Ha túlságosan száraz a szoba levegője, előfordul, hogy a cserép alján levő fold kiszárad, s a felül eltömődött föld nem vezet elég nedvességet az alsó gyökerekhez. Ezért a talaj felső rétegét ajánlatos időnként meglazítani, a cserepet pedig állítsuk vízzel telt edénybe, hogy a földje alulról is átnedvesedjék. Nagyon jót tesz a növényeknek a levelek vízzel való permetezése is, különösen száraz levegőjű szobában. A nedvességtől felüdülnek, a vízzel való lemosás a portól is megtisztítja a leveleket és szabaddá teszi a levelek esetleges eltömődött légzönyílásait. A legtöbb szobanövény télen nem fejlődik, csak vegetál. Tápanyagra azonban mindegyiknek szüksége van. A levélvégek száradása gyakran a tápanyag- hiányt is jelzi. Kéthetenként különösen a fejlődő növényeket tápsós oldattal (Fonika virág- tápsó oldatával) is ajánlatosmegöntözni, hogy tápanyaghiánytól se szenvedjenek. H. Bélelt borjúbőr kosztüm divatos szoknyahosszal, magasszárú csizmával. Szabad idő: Mindenről tudni illik A tervezők utcai és alkalmi viseletre is fiataloknak ajánlják a külföldön ugyancsak nagyon divatos nadrágkosztümöket. A kézi szövött, aprókockás anyagból készült hosszú kabátos nadrágkosztüm, a magasan záródó, hosszított aljú, mellényszerű blúzzal, a HUNGAROTEX skandináv államokban bemutatott kollekciójából való. (Első képünk.) A nagykockás szövetből, harmonizáló egyszínű mellénnyel készült, magas nyakú pulóverrel viselt sportos nadrágkosztüm hazai konfeikciómodell. Külön a mellénnyel és a kabáttal együtt is jól hordható együttes. (Második képünk.) Meddig lehet valaki angyal? Nem kell többé kétségek között vergődnünk, hogy hány angyal létezik és melyek azok. Gustav A. Davidson amerikai teológus közzétette „Az angyalok lexikonját”. A lexikon tartalmazza a bibliában említett valamennyi angyal nevét és rövid életrajzát. Nem angyal az, aki nincs benne a lexikonban. : SOKAT VITATOTT kérdés, ■hogy vajon a rádió és a televízió ■háttérbe szorítja-e az újságolva- ■sást? Kétségtelen, hogy az elektromos hullámokon érkező hir- ■szolgálat villámgyorsan műkö- ■dik és az eseményeket, szóban :és képben nagyon hamar elénk Itárja, Mégis, kevés az olyan újságolvasó, aká csak azért nem ■ olvas el egy cikket, mert már S hallott egy rövid tudósítást, lá- • tott néhány képet az esemény- j jól. Inkább az ellenkezője az ; igaz: .szívesen vesszük, ha az elvolt egyszer egy lusta gazda, csak tm- mel-ámmal végezte dolgát, a háza táját is elhanyagolta. Gaz nőtt az udvarán, házáról pergett a vakolat, kéménye is megdőlt, a pincéjébe pedig becsurgott a víz Nem bánta ezt se az udvar, se a kémény, hanem, amikor a víz már mind magasabbra hágott, a pince igen mérges lett. — Ej, a nemjóját a lusta gazdánknak! — fakadt ki mérgében. — Csak issza a boromat, de velem nem törődik. No. majd én móresre tanítom! Egyszer, amint a gazda az asztalnál üldögélt, rámordult a kisfiára: — Hozz fel egy flaskónyi bort a ■pincéből, de szaladj, mert megszomjaztam! Fut a fiú a pincébe, de amint belegázol a vízbe, azt mondja neki a pince: — Egy csepp bort se adok az apádnak, hanem ülj a hordóra s maradj veszteg. Várja a gazda a gyereket, de hiába vár, s akkor rámordul a nagyobbikra: — Eredj az öcséd után, nézd meg, mit piszmog a pincében, s hozd a boromat! Megy a másik A merges pince gyerek is, de alig ért le, a pince ráparancsolt: — Te meg a másik hordóra ülj, és meg se moccanj, mert bort nem adok! Hej, de mérgelődött a gazda, hogy mind a két gyerek elmaradt, még az asztalt is csapkodta! Aztán az asszonyt küldte a pincébe, mert erősen gyötörte a szomjúság. De az asszony se jött visz- sza, hiába várta. — Kutya meg a mája! — kiáltott ekkor a gazda — magam megyek le a borért, de össze is töröm mindenkinek a csontját, hogy csúffá tesznek! Leballagott a pincébe. Csak bámult, mert mindenki a hordón ült, mozdulatlanul. Elkapta a méreg, s már kiáltani akart, de a pince megelőzte: — Lásson, gazdám, lassan. Én parancsoltam rájuk, még megmoccanni sem engedem őket, mert nem adok több bort neked. Lusta vagy maholnap összedől a házad, de te csak a torkodat öblögeted a • borral, mással nem ! törődsz. Hát csak : állj a vízben, mozdu- j lattanul. • A gazda megpró- ! bált lépni, de nem tudott. Mintha oda lett volna cövekezve. A hideg viz befolyt a lyukas csizmájába. Kérlelni kezdte a pincét, de az nem is válaszolt. Hanem egyszerre csak lépések hallatszottak a garádics felől, s megjelent öregapó, aki a fűkaszálásból érkezett. — Mit ücsörögtök itt? — szólt. — Elment a jó dolgotok? Hanem, amikor megtudta, mi történt, másképpen beszélt. — Igaza van a pincének, hiszen lics- pocs a földje, az udvar meg csupa gaz, a kémény düledezik, s én öregségemre többet dolgozom, mint három fiatal. Ígérd meg hát, hogy derék gazda leszel, és púnk. tűm! A gazda lehajtotta fejét és ígéretet tett. Abban a pillanatban már szabadok voltak. A fiú a fiaskót töltögette, de az apja rászólt: — Hagyd most ezt, nem kell a bor. Előbb a munka jöjs aztán az áldójón, más! Zsombok Zoltán szálló hangot, a tovatűnő képet a nyomtatott betű is hitelesíti. Olvasva néha egészen más arculatot kapnak a dolgok. így tartó- sabb ismereteket is szerezhet az olvasó, ,ném is szólva arról, hogy a bennünket érdeklő újságot ellehetjük, és később újra elővehetjük. Igazi tájékozottságot, vitakészséget elsősorban az újság- olvasás adhat. A friss, a még nyomdaszagú újságnak különös varázsa van. Sok ember valamivel korábban kel reggel, csak azért, hogy mielőtt munkába megy, elolvashassa újságját. Ha kevés időnk van, reggel csak vízszintesen olvasunk, vagyis belekukkantunk minden fontosabb cikkbe azzal, hogy majd később még visszatérünk rá. AZ ÜJSÄGELÖFIZETÖK zöme szabadságon sem akarja nélkülözni megszokott újságját és ezért maga után küldeti az üdülőbe. Mások már kora reggel elmennek a postára, az újságárushoz, hogy minél előbb kézhez kapják kedvenc lapjaikat. És ha külföldön vagyunk? Milyen örömmel fedezünk fel egy magyar lapot az újságárus kioszkjában. Az újság tagoltsága, szerkezete megkönnyíti a tájékozódást. A bel- és külpolitikai tudósítás, a riportok, a napi hírek, a köz- gazdasági és kulturális beszámolók, a tudomány és technika, a sport — általában egy csoportban találhatók, többnyire állandó helyükön. Az újság akkor jó, ha az olvasó érdekeset, újat, hasznosat talál benne. Az olvasók érdeklődési köre természetesen különböző. Van, akit elsősorban a politika érdekel, mások a sportrovatnál kezdik az olvasást és akadnak olyanok is, akiit először a gyászjelentést nézik. AZ ÜJSÁGOK jelentőségét a televízió és a rádió nem csökkenti. Egyetlen példa erre: a néző, aiki éppen most hagyta el a sportpályát vagy nézte meg a képernyőn a mérkőzést, szívesen veszi meg az újságot, hogy a látottakat, a részletes beszámoló alapján újra felidézze. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a rádió, a televízió és az újság nem pótolja, hanem kiegészíti egymást. E. K,
