Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-08 / 284 szám

-A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA 1969. DECEMBER 7., VASÁRNAP Ara 1,20 Ft XXIV. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Korunk és a sajtó Ma — divatos nyugati szóval — a tömegkommunikációs eszközök­re milyen feladatok hárulnak? Mit vár tőlük a közönség, mi a jogos, mi a jogtalan vagy egy­szerűen irreális igény, mennyiben teljesítjük elvárásait? Különös­képpen azóta merült fel ez a kér­dés, amióta nálunk is elterjedt a televízió, amely mint „tudósító­ja” a való világnak, páratlanul szuggesztiv eszközökkel rendelke­zik. Az olvasott vagy a hallott szó a befogadótól azt igényli, hogy az eseményt, amelyet vele közöltek, — fantáziája segítségével — való­sággá képzelje. A képben, moz­gásban megjelenő híradás fel­menti a nézőt ez alól és közvet­len élményévé teszi az eseményt, amely éppen ezért szélesebb kör­ben és erősebben hat az emberek-- re. Voltak, akik azt hitték: ez a „konkurrencia” kiszorítja a szót, a sajtót és a rádiót; a televízió- néző újságigénye pedig csökken, ahogy valójában csökken a szín­ház és a mozi irányában, ame­lyet a tv „házhoz szállít”. De ez esetben szinte ellentétes mecha­nizmus működik; majdnem ily- módon: minél több képszerű tu­dósításban számol be bonyolult korunkról a tv a közönségnek, annál nagyobb lesz a szükséglet a sajtóra. Feltéve, hogy a sajtó felismeri megváltozott helyzetét, felismeri, hogy a televízió nem szünteti meg. hanem módosítja a vele szemben támasztott igénye­ket. A tv-néző, újságolvasó mást kíván tőle. mint amit korábban kívánt: sokkal inkább magyará­zatot. az összefüggéseket megvi­lágító elemzést, amelyet a legcél­szerűbb formában éppen a tanul­mányozható, az elgondolkozásra leginkább alkalmas nyomtatott szó adhat. Ma is vannak, akik Goethe Faustjának cinikus színigazgató­jával valahogy így érvelnek: csak „adjatok sokat és még, és még, s nem fogtok céloktól elma­radni. csak zavarjátok meg az embereket, kielégíteni őket úgyis oly nehéz ...” Mindenekelőtt ezt a felfogást képviseli a nyugati polgári sajtó túlnyomó többsége: a világban jelentkező ellentmon­dásokat úgy adja elő, hogy fokoz­za a zavart, igyekezete láthatóan az, hogy lehetőleg még rá is tromfoljon a valóság zavaraira. A játék a káosszal, az a törekvés, hogy a kor bonyodalmait meg­fejthetetlen titoknak, tehát meg­gondolatlan problematikának ál­lítsák be, nagyon is tudatos tevé­kenység, s ma a tömegek politi­kai semlegesítésének egyik leg­főbb eszköze. Ha ugyanis sikerül az emberekkel elhitetni, hogy a világ úgy esett szét eresztékeiből, hogy minden kísérlet az újjáren- dezésre céltalan, akkor nyert ügyük van azoknak, akik éppen ezt az újjárendezést szeretnék megakadályozni. De vajon egybeesik-e ez a tö­rekvés az emberek természetes reakciójával, szívesen veszik-e — a nagy tömegek is —, hbgy ily módon „kifizessék” őket? Nem eleven, óriási erő-e az az igényük, hogy megzavarás helyett felvilá­gosítsák őket? Erre bátran pozi­tív választ adhatunk; ezt bizo­nyítja a hazai televízió és a ha­zai sajtó mindennapi tapasztalata is. A nap mint nap ismétlődő szembesítésre a világban végbe­menő folyamatokkal, a váratlan, kiszámíthatatlannak tűnő jelensé­gek halmozódására az egészsége­sen gondolkodó — így is mond­hatnánk : a maga emberi méltó­ságára érzékeny egyén — egy­féleképpen reagál: keresi az oko­kat, úgy, hogy meg akarja érteni a dolgokat. S ebben az értelem­ben alakulnak igényei a televízió­val, a sajtóval szemben. Egy pa­rányi töredék, igaz, másképp szabadulna a dilemmából, Scsed- rin bürokratájához hasonlóan, szívesen „betiltaná” a „zavaró” világot, vagy legalábbis a róla való tudósítást. A többség az el­lenkező irányban keresi a meg­oldást: nemcsak nagy érdeklődés­sel figyeli, ami a képernyőn elé­je tárul, hanem ennél többet akar tudni, azt is, amit a kép egymagában nem tud visszaadni; azért — a televízió kommentá­toraitól a nyomtatott újságokig — mindenkivel szemben, akinek dolga és hivatása ezzel foglalkoz­ni, azt a követelményt támaszt­ja, hogy szolgáljon mélyebb, sok­oldalúbb magyarázattal. Ha igaz lenne, hogy a külső vi- 'lágot, a nemzetközi politikát, a bennünket körülvevő térségeket megfoghatatlan erők irányítják, akkor miképpen lenne lehetséges, hogy mi okosan és meggondoltan intézzük saját dolgainkat? Nyil­vánvaló, hogy a világot nem le­het így kettévágni, és akármilyen bonyodalmas is ez a kor, nem megfejthetetlen. Minden azon múlik, hogy alaposabban, ponto­sabban regisztráljuk jelenségeit, mélyebbre hatoljunk belsejébe, s akkor megvilágosodik, ami eddig homályosnak, áthatolhatatlannak tűnt. A sajtónak ez mindig is fel­adata volt, de ma még sokkal in­kább ez a hivatása, mint a múlt­ban. Persze, lehet az ellenkező irányba is haladni, lehet úgy is gondolkodni, hogy a sok nyitott kérdés úgyis eléggé nyomja az embereket, hadd könnyítsünk hát rajtuk, hadd hessegessük el gond­jaikat, feledtessük el velük szo­rongásaikat, így szabadítva meg őket a sokféle feszültség okozta idegességüktől. De vajon ez a megoldás? Aligha. Nem elfeled­tetni kell a kínzó kérdéseket, ha­nem megválaszolni, csak ez lehet a helyes út. Természetesen, aki belemerül az új kérdésekbe, nem szólhat azzal a bizonyossággal, amellyel a régiekre válaszolni tudunk. Más­szóval nem lesz vitathatatlan az. amit ír. De sok tapasztalat azt támasztja alá, hogy karunk embe­rének nem is ez az igénye; nem perfekt, minden tekintetben már tisztázott szentenciákba foglalt igazságként olvassa azokat az írá­sokat, amelyek megkísérlik az új dolgok megközelítését. Többnyire tisztában van a feladat bonyo­lultságával, mert a maga módján maga is átéli azt. E tekintetben minden kísérletező, újat kereső írás szerzője maga mögött tudhat- j ja az olvasók döntő részét. Gondo­lom, ez olyan felhatalmazás, amellyel bátrabban kell élnünk. B. P. Ünnepség a Magyar Sajtó Napja tiszteletére A Magyar Sajtó Napja tisztele­tére december 6-án délelőtt koszo- rúzási ünnepség zajlott le Békés­csabán. Az ünnepség első aktusa­ként Kovács Lajos, a Békés me­gyei Jókai Színház művésze Jó­zsef Attila Ars poetica című ver­sét szavalta. Ezt követően a me­gyei pártbizottság épületének fa­lán elhelyezett „Békés megyei Népszava” emlékét megörökítő márványtáblán a Népújság fő­| szerkesztője. Cserei Pál, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének megyei titkára, Varga Tibor koszorút helyezett el. Ugyancsak koszorúval tisztelgett az emléktábla előtt a Békés me- i gyei. Lapkiadó Vállalat nevében Lehóczky Mihály igazgató és a Békés megyei Helytörténeti-Hon­ismereti Bizottság nevében Vass István muzeológus, a bizottság titkára. A Békés megyei Népújság cs a MUOSZ koszorúját helyezik el. A negyedik kiállítás Tegnap délelőtt nyílt meg szerkesztőségünk előcsarnokában kamaratárlat-sorozatunk negyedik kiállítása. Ez alkalommal a gyulai „Erkel” Járási Művelődési Központ képzőművészeti szakkörének tagjai mutatták be alkotásaikat. A kiállítást Jency Kálmán, a művelődési központ művészeti előadója nyitotta meg. Képünk: a szakkör tagjai közül Ibos Éva, Székely Judit és Bocskai József a kiállításon. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az alkotmány 12. paragra­fusának második bekezdése alap­ján az országgyűlést 1969. de­cember 10-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Készenlét a Feliér­és Fekete-Körösökön Romániából telefonon adtak tá­jékoztatást tegnap délben a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóságnak. Eszerint: a Fekete- és a Fehér- Körösön az első fokú árvízvédel­mi készültséget meghaladó árhul­lám levonulása várható. A Körö­sök vízgyűjtő területén az utóbbi napokban leesett hómennyiség, az azt követő olvadás és esőzés kö­vetkeztében felgyülemlett víz- mennyiséggel is számolnak. A területileg illetékes Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóság a védel­mi vonalakon elrendelte a készen­léti és az ügyeleti szolgálatot. Ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság A békéscsabai városi pártbizott­ság tegnap, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel kibővített ülést tar­tott, amelyen Such János, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Baukó Mihály titkár, Fekete Já­nosáé és dr. Pankotai István osz­tályvezetők tájékoztatták a rész­vevőket az MSZMP Központi Bi­zottságának november 26, 27, 28-i ülése elé terjesztett jelenté­sekről és a hozott határozatokról. A városban december 8-án és 9- én párttaggyűléseken ismertetik az MSZMP Központi Bizottságá­nak határozatait. Miniszteri kitüntetés és dicsérő oklevél Az augusztus 10-től 20-ig Orosházán rendezett Békés— Csongrád megyei élelmiszer- gazdaságok tájkiállításának szervezésében és rendezésében kimagasló teljesítményt, nyújtó Mihály Andrásnak, az Orosházi Városi Tanács V. B. elnökének, Tóth Jánosnak, az Orosházi Vá­rosi Tanács V. B. Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Osztálya vezetőjének, Frankó Jánosnak, a Békés megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezés - ügyi Osztálya csoportvezetőjé­nek és dr. Somi Sándornak, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya jogügyi főelőadójának a mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést adomá­nyozta. Kiss Sándor, az AGRO- KER Békés megyei Vállalatá­nak igazgatója és Topái Zoltán• az orosházi városi tanács nép­művelési felügyelője miniszteri dicsérő oklevelet kapott. A kitüntetéseket tegnap, de­cember 6-án Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályának vezetője nyújtotta át Békéscsa­bán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom