Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-01 / 279 szám

1W9. december 2.

5

Redd

A vésztői

ciganysoroit

Keskeny járdán jutunk a mű. áttol nem messzire levő cigánytelepig. Ahogy látom, villany is vezet oda. Ennyi a komfort Nemsokára majd kút is lesz a közelben. A viskók és a putrik még őrzik eredetiségüket. Egyikmásik beszakadni készül éppen úgy, mint talán 20—25 évvel ezelőtt. Némelyiket azonban kívül- belül rendben tartja a gazdája. Ez a kevesebb.

A telepi lakók hírszolgálata jól működik, mert alig telik el néhány perc az odaérkezésünk után, máris kíváncsiskodók vesznek körül bennünket Főként asszonyok és ruhájukba kapaszkodó gyerekek. Éppenséggel nem is rossz most, hogy ilyen szép számban összejönnek, mert Par- di Sándor, a községi tanács vb- elnöke beszélni akar velük. Am nehezen jut szóhoz. Az egyik idős asszony kezdi előbb ostromolni:

— Másutt már kaptak lakásta cigányok, csak velünk' nem törődnek... Most láthatja, hogy milyen viszonyok között élünk itt Vésztőn — mutat a viskójára, amely talán nem is a legrosszabbak közül való.

Kár lenne vitába bocsátkozni vele. Mindenki tudja, hogy az állam rendkívül nagy kedvezményt nyújt lakásépítéshez a szociális szempontból nem megfelelő viszonyok között élő telepi lakóknak. De ingyen senki semmit sem kaphat, hiszen az sokakat mun- kakerülésre ösztönözne. Csupán szóbeszéd az, hogy' itt meg ott ingyen lakást adnak. Ezt igyekszünk is megmagyarázni, amit a legtöbbször megértenek. És ők intik le aztán a hangadó*.

— Tehát dolgozni kell! A tanács éppen ennek a lehetőségét akarja megteremteni a maguk számára — kezd bele a mónda- nivalójába Pardi Sándor és szép sorjában tájékoztatja őket a községi tanács és a Szarvasi Háziipari Szövetkezet között létrejött megállapodásról. Arról, hogy csu- héüzemet akarnak létrehozni a közelben, ott, ahol eddig paprikát dolgoztak fel. Asztalokat, székeket fonnának csuhéból. Vagy 40—60 asszonynak lenne télen- nyáron munkája.

— Minek az kérem, ha nincs pénz benne? — szól közbe az ott levő egyetlen fiatalember, de az asszonyok lehurrogják.

— Hiszen nem tudod, hogy mit lehet keresni — száll szembe vele az egyik.

"— Tudom én, ha cigányokról van szó — folytatja még, de a többiek megsokallják a dolgot és eltanácsolják onnan.

Tárgyilagosan beszélünk velük. Megmagyarázzuk nekik, hogy az első időben, amíg tanulnak, természetesen kevés lesz a keresetük. Később több lesz. Aszerint, hogy ki mennyit termei. Függetlenül attól, hogy ki cigány és ki nem.

Az asszonyok megértik. Még a* az idős is, aki először hangoskodott

— így helyes, kérem. Ne tegyenek különbséget közöttünk!

zavaros még itt egyesek gondol- I De hányán vannak még olya- kozása. Nincs idő most arra, hogy | nők, mint ők! A tanácselnököt is

mindent tisztázzunk. Csak azt az egyet hangsúlyozzuk, hogy dolgozni kell. ha jobban akarnak élni. Senkinek sem repül a sült galamb a szájába.

Simon Elvira az első, aki kijelenti, hogy ő dolgozni akar.

— Hallottam, hogy csuhéüze- met hoznak létre és én már elhatároztam, hogy megyek,

A fiatalasszony Keresztesi Vilmossal él együtt, aki a Keletmagyarországi Vízműépítő Vállalatnál dolgozik. Egy gyermekük van. Törekvő emberek, amint az otthonukban tapasztalható viszonylagos rend, tisztaság is bizonyít. Csakhogy a házastársa 1700—1800 forintos havi keresete nem elegendő arra, hogy az élet- körülményeiken gyorsabban változtassanak. Érthető tehát, hogy az asszony is dolgozni akar.

Törekvő emberek Keresztesi Ferencék is. Az asszony ugyan nem tudja, hogy a férje

— aki ugyancsak a Kelet-magyarországi Vízműépítő Vállalatnál dolgozik — mennyit keres, de legutóbb is 3900 forintot vitt haza.

— Nagyon szorgalmas az uram

— dicséri őt. — Nem éhezünk, pedig nyolc gyerek van. És még a takarékba is eltettünk egy kis

pénzt.

Egy szoba, konyhás a viskó, amelyben élnek. A tartógierenr- da bizony eléggé behajlik. Négy széles ágv, egy szekrény, egy asztal és néhány szék a bútorzat. Az ágyak alatt rengeteg a krumpli, a téli tüzelőt a konyhában tartják. Van ruha és cipő is. Az asszony igyekszik rendet, tisztaságot tartani. Mindezt egy szempillantás alatt megállapíthatja az, aki sok hasonló lakásban járt már.

— Ügy tervezzük, hogy házat

vásárolunk majd — mondja az

asszon;

Ha dolgozik legalább néhány száz forinttal megtoldja a férje keresetét De hová tegye a gyerekeket? Legalábbis a kisebbeket? Majd a tanács igyekszik megoldani. Ilyen nagy családnak különösen nehéz a sorsa. Elsősorban rajta kell segíteni.

Nagy Klára csupa panasz. Mohácsi Péter az élettársa, aki idős és beteg is, ezért nem dolgozik, így az asszonyra marad a férfi és az öt apró gyermek eltartásának a gondja. Nyáron a konzervgyárnak dolgozott. Hagymát és paprikát pucolt két és fél hónapig. Négy hétre 1100—1200 forintot keresett Most azonban kilátástalan a helyzetük.

— Majdnem meztelenek ezek

— mutatja sírásra fakadva a körülötte hancúrozó pendelyes apróságokat. Neki sincs töhij, mint ami rajta van.

Nagyon szeretne dolgozni a csuhéiizembeni. Valóban elviselhetetlen lenne a helyzetük anélmegrendíti ezeknek a családoknak az elesettsége. Hogy segítsen rajtuk? Mit tegyen? A csuhé- üzemet minél előbb létre kell hozni!

És a megyei tanács vb vezetői teljesen egyetértenek ezzel az elgondolással. Az építkezéshez 250 ezer forint szükséges. Hamar elkészülhet. A községi tanács épi- tőbrigádja is tudja, miről van szó.

Azóta már a csuhégyűjtést is megkezdték, hogy legyen egész évre anyag És ha minden kész lesz, akkor majd joggal elvárja a tanács és a Szarvasi Háziipari Szövetkezet, hogy szorgalmasan dolgozzanak a telepi asszonyok, lányok. Tanulják meg mielőbb a csuhéfonást, hogy keresni tudjanak. Tegyék szebbé, könnyebbé az életüket. Erre nyújt lehetőséget majd az új üzem, amelynek a létrehozását bizonyára köszönettel fogadják a vésztőiek.

Pásztor Béla

Emlék egy régi fényképről

Egy régi .fénykép került a kezembe, mely a felszabadulás után készült. Kissé sárgu- lásnak indult a 25 évvel ezelőtt készült fotográfia.

De huszonöt év múltával is megőrizte az akkori idők ünnepélyes pillanatát. Sok minden megváltozott azóta. Az arcokon, mélyek akkor üdék voltak, ,ma ráncok redői tornyosulnak, a gesztenyebama hajakat ezüstösen fénylőre színezte az idő. Szovjet katonák is láthatók a képen. Vajon élnek-e? Nagyon örülnénk, ha valaki jelentkezne, hogy ismeri név szerint a szovjet katonákat vagy tud róluk. Hátha sikerülne még velük találkozni.

Borbír6 Lajos

A kép Füzesgyarmaton készült 1945. március 15-én.

Döntött a Legfelsőbb Bíróság:

Vita a lottóayereméiyen - Mikor fogfalan a lakbérpótlék? - KI fizessen az erdész tragikus

gondatlanságáért?

Az utóbbi időben több, irány- ,i dészeíj lehetősége megvan. A bérelvül szolgáló törvényességi ha- j lőnek csak joga, de nem kötelessé- tórozat hangzott el a Legfelsőbb i ge a lakásban kisebb átalakítási Bíróságon. _ j munkálatokat végezni. Ehhez

Két barát hatévi közös lottó- j egyébként a tulajdonos hozzájá- zás után 162 ezer forintot, nyert, rulására, esetleg még az építés- Amikor azonban osztozkodásra ügyi hatóság engedélyére is szük- került volna a sor, az a barát, ség van, a költségeket pedig neki aki a pénzt felvette, arra hivat- kell viselnie. Tehát az a körülkozva, hogy társa már 4 hónapja : mény, hogy a helyiségnek a nem járult hozzá a szelvények füstcsatornába való bekötéséhez

vásárlásához, elutasította. Ezek után a hoppon maradt nyertes 81 ezer forint megfizetésére pert indított ellene. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amply a következőképpen döntött:

— A hozzájárulási költségek nem fizetése alapja lehetett volna a közös játékra vonatkozó megállapodás felmondásának. De olyan esetben, amikor hat éve közösen lottóznak és állandóan elszámolási viszonyban vannak egymással, a hozzájárulás megfizetésének elmulasztása egymagában nem jár a társas viszony megszűnésével. Eigyébként is a felmondásnak kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie. A baszükséges műszaki feltételek adottak, még nem biztosítja, hogy a szoba feltétlenül fűthető, mert az ehhez szükséges egyéb feltételek hiányozhatnak. A szóban forgó házban /eredetileg központi fűtést terveztek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy az égéstermék elvezetésére szolgáló jelenlegi kéményrendszer további fűtőberendezés bekapcsolását elbírja-e. Az ehhez szükséges műszaki, tűzrendészet!, építésügyi hatósági vizsgálatok és engedélyek nélkül

nyugdíj 8 évi átalányösszegének visszafizetéséért fizetési meghagyást bocsátott ki az erdőgazdaság ellen. Ennek hatályon kívül helyezéséért a gazdaság pert Indított. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő indokolással utasította el a keresetet:

— Az elhunyt munkaviszonyából folyó kötelezettségét akarta teljesíteni, és így a szerencsétlenség üzemi balesetnek minősül. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének utasítása szerint szolgálati lőfegyvert csak akkor szabad elsütni, ha az illető a vadat felismerte, a környező területet beláthatta, és lövése sem személyben sem tárgyban kárt nem okozhat. Az egész azonban a szolgálati szabályzatnak ezeket a rendelkezéseit figyelmen kívül hagyta. Minthogy a halálos baleset a gazdaság alkalmazottjáújabb kályha a kéménybe'be sem nak: az erdésznek mulasztása

köthető. Nem várható el a bér lótól, hogy a szükséges engedélyeket a saját költségén maga szerezze be, és csak azért végezmiatt következett be, az SZTK kiadásait a gazdaság köteles megtéríteni.

Egy háromszobás lakásban kettessen a lakásban átalakításo- ; tAs társbérlet volt. Két külön berát, aki a nyereményt felvette, fel. kát. hog> annak alapján lakbér- járatú, de egymásba nyíló szóclú eí inftó'TrrvI nnra Alt ílimn Áil —1. -f: — - ! nu hnn OöU' Qlottárel x.Ko-v*

Nem szaporítjuk s szót. Kissé kül.

A BÉKÉSCSABAI SZABADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZET

értesíti a lakosságot, hogy az Orosházi úton cseretelepet nyitott meg:

CSERELEHETŐSÉGEK:

1. búza-lisztcsere, í. kukoricát — kukorieadarára, 3. hízó- és tojótápcsere.

VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉGEK:

1. búzadara, 2. szemes árpa, 3. dúsított dara.

N YITV ATART AS1 IDŐ:

7 órától—17 óráig, szombaton: 7 órától—13 óráig.

142065

mondási jogával nem élt, ilyen szándékáról a közös társaságukhoz tartozóknak sem szólt, sőt, követelését számon tartotta és behajtani igyekezett. Mindez megerősíti, hogy játékközösségük nem szűnt meg, ezért csak a nyeremény fele illeti meg.

Egy tanárt a házkezelőség lakbérpótlék fizetésére kötelezett. A bérlő ezt kifogásolta, arra hivatkozva, hogy lakásának egyik szobája nem fűthető. Fellebbezésének helyt adtak, de négy év múlva — anélkül, hogy a lakásban időközben bármi változás történt volna — a házkezelőség négy évre visszamenőlegesen ismét lakbérpótlékot rótt ki. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő határozatot hozta:

— A vonatkozó kormányrendelet szerint csak az a helyiség minősül lakószobának, amelyik fűthető, azaz bekötött füstcsatornája, vagy más helyiséggel közös fűtőberendezése (falközi kályha stb.), illetve központi fűtése van. Téves az a felfogás, hogy az a helyiség is fűthető, amely ugyan nincs bekötve a füstcsatornába, de a bekötésnek — megfelelő átalakítással — műszaki és tűzrenpótlék fizetésére legyen kötelez- j bábán egy élettársi viszonyban hető. A lakóhelyiség fűthetősé- I álló pár lakott, a harmadikban gének biztosítása a bérbeadó | eSy háromtagú család. A kétszo

kötelessége. Njjic^ tehát akadálya annak, hogy a bérbeadó saját költségén megfelelő fűtőberendezést szereltessen fel, és a fűthetővé tétel, időpontjától kezdve lakbérpótlékot igényeljen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az illetékes államigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.

Az egyik állami erdőgazdaság erdésze és két alkalmazottja elhatározta, hogy az erdőben ösz- szegyűlt farakásokat leltározzák és emiatt a helyszínen találkoznak. Elsőnek az erdész érkezett meg, és amíg várakozott, a bozótban rókát vett észre. Lekapta szolgálati vadászpuskáját és lőtt. A golyó azonban az éppen odaérkező egyik gazdasági alkalmazott mellkasába fúródott és nyomban megölte. Az erdészt — foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt — 10 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Ilyen előzmények után az SZTK megyei igazgatósága az özvegynek kifizetett temetkezési segély, valamint a havi 500 forint özvegyi

bás bérletben lakó asszony meghalt, élettársa engedélyt kért a tanácstól, hogy a lakást elcserélhesse. Ugyanakkor a másik társbérlő igényt jelentett be az egyik szobára. A közigazgatási hatóságok, majd az alsófokú bíróságok ellentétes döntései után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen határozott :

— Az elhunyt asszony élettársa a tanácsnál bejelentette csereszándékát. Ilyenkor a lakást hat hónapig mentesítik az igénybevétel alól. Kivétel az az eset, ha a lakásügyi hatóság a csereszándék bejelentése előtt a társbérlő jogos lakásigényét meghaladó lakrészt már igénybe vette és kiutalta. Ez azonban ezúttal nem történt meg, mert amikor az egyszobás lakás bérlőjének kérelme a tanácshoz érkezett, a kétszobás lakrész egyik szobája sem igénybe véve, sem kiutalva még nem volt. Mindezekből következik, hogy az elhunyt élettársának meg kell hagynia a lehetőséget a lakás elcseréléséhez.

H. E.