Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-30 / 301 szám
1969. december 30. 4 Keil.! \ »Elmesélem, milyen volt Steinmets kapitány...” Steinmetz Miklós (1913—44) a szovjet hadsereg magyar harcosa, a Hitlcr-fasiszták által orvul meggyilkolt parlamenter. Szülei 1919-ben Magyarországról a fehérterror elől Becsbe, később Dél- Amerikába emigráltak, ahonnan velük együtt 1932-ben a Szov jetunióba került. Részt vett a spanyol polgárháborúban, a Hit- ler-fasiszták Szovjetunió ellen indított agresszív támadása után jelentkezett a szovjet hadseregbe. A n. ukrán hadsereg cső port harcosaként részt vett a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban. 1944. december 29-én mint parlamenter Vecsés határában gépkocsin, a német vonalak felé tartott, amikor a fasiszták három társával együtt, orvul lelőtték. Hősi halála helyén emlékmű áll. újból átkeltünk a Tiszán, JászEszperantó-hírek Zamenhof-est A fénykép 25 éves — kopott, | szakadozott, megsárgult. Öt ka- j tona néz a lencsébe — német, román, magyar és szovjet tisztek. Az első sorban, jobbra Steinmetz kapitány. Markáns, szép tartású férfi, szakállal, bajusszal. Rajta az elmaradhatatlan bő szárú csizma — abban tartotta az iratait. A képet egy gyömrői fényképész csinálta 1944. decemberében. Megőrzött belőle egy példányt, Roczkó György a kép jobb felső sarkában áll. Egy hadosztályban harcolt Steinmetz kapitánnyal-— Még 1944. május 21-én, amikor Kolomeánál bevetették a magyar csapatot, átmentem a szovjetekhez. Tudtam oroszul, előzőleg egy évig a szovjet | fronton megtanultam. Akkor I Kartoskov őrnagy ezredébe ke- j rültem, a felderítő szakaszba. Két hónap múlva politikai különítményes lettem Janpolszki csapatkomiszámál. (ö áll a képen Steinmetz mellett, a bal oldalon.) A 317-es hadosztályhoz akkor került Steinmetz kapitány is. Ott ismerkedtem meg vele, s a kép felső sorában balra látható Walte német és a középső Gordon román társammal — Együtt harcoltunk a Kárpátokban, aztán visszamentünk Munkács, Beregszász környékére, átkeltünk a Tiszán. Jöttünk Magyarország felé, Tiszalöknél apátin, Jászberényen keresztül. Gyomron két hétig állomásoztunk. Öt hónapig harcolt Roczkó György Steinmetz kapitánnyal. — Milyennek ismerte meg ezalatt? — Nagyon közvetlennek és tisztánlátónak. Alig érkeztünk meg valahová, mindjárt térkép előtt magyarázta a hadállásokat. ö már a madridi felkelés után ment a Szovjetunióba. Pécsi születésű volt. Tökéletesen beszélt vagy hat nyelvet, köztük magyarul, oroszul, németül, spanyolul. — Néha indulatos volt, máskor meg barátságos, jó kedvű. Szerette a magyaros ételeket, ha megálltunk, azt kérte: húslevest főzzenek neki. A családjáról nem sokat mesélt, a feleségéről néha. Azt tudom, nagyon készült Budapestre. Azért hagyta meg a szakállát —, azt mondta: „majd Pesten borotválkozom”. — December 28-án hajnalban elfoglaltuk Rákoskeresztúrt. Ott letáboroztunk. Másnap vártuk a parancsot a további támadásra. Akkor hallottuk, Steinmetzet megölték. S kaptuk a parancsot, vonuljunk be Ve[ esésre. A harcosok oda hozták | a holttestet. Alig akartunk hinni a szemünknek. Hát még amikor megtudtuk, hogy mi történt, hogy fehér zászlóval indult, mint parlamenter és gáládul, álnokul ölték meg. Két ■ nap múlva Ecseren, a templomkertben eltemették. A bejárattól jobbra, a második sír az övé. — Az ecseri asztalos csinálta a koporsót, egy építkezésről szereztünk fát hozzá. A fej fára rámába Steinmetz kapitány fényképét tettük. Négyen vittük a koporsót — Walter, Gordon, Bodnár elvtárs és én. Ugyanakkor egy másik tisztet is temettünk. Több száz ember jött el, s hallgatta meg Muszátov gárdaezredes búcsúztatóját. — Gyömrőről, ahol a px>lgári lakosok közül sokan ismerték — akiknek a pártszervezésben adott tanácsot — átjöttek a temetésre. — Hitetlenkedve, megdöbbenve kérdezték — azt a szimpatikus, szép szál katonát temetik? Megölték volna — csak mi, katonák tudtuk, hogy mi történt. — Azóta sokszor gondolok rá. Sokat meséltem róla, amikor háborús élményeimről esett szó. őrzőm a fényképeket a temetésről, és azt, amelyiken Aid életben maradt, Roczkó György. együtt álltunk a gép elé. Én még tovább harcoltam, Pozsony, Prága felszabadításánál is ott voltam. 1945. május 11-én jöttem haza Battonyára. Beléptem a kommunista pártba, amikor itt, Battonyán Púja Frigyes volt a párttitkár. Most a Dózsa Tsz brigádvezetője vagyok. Néha iskolákban, gyerekeknek elmesélem, ki volt, milyen volt Steinmetz kapitány. (Tudósítónktól) A csanádapácai általános iskola I eszperantista úttörőd az MSZMP helyiségében rendezték meg nagy sikerű Zamenhof-emlékünnep>é- lyüket. Az ünnepségen 80 szülő és meghívott vendég, valamint 34 eszperantista úttörő vett részt. Az eszperantó mozgalom jelentőségé, ről és mai életünkben betöltött szerepéről Szőcs Ágnes nevelő mondott bevezetőt. A műsort az eszperantista úttörők adták: szavalatok, dalok váltakoztak eszperantó és magyar nyelven. Az ünnepséget vidám hangulatú, jól sikerült tea-est zárta. Jól működő nyelvtanfolyam Az eszperantó nyelv megteremtőjének Zamenhof Lázárnak a születéséről Békéscsabán is megemlékeztek a megyei tanács eszperantó szakcsoportjának nyelv- tanfolyamán, amely igen jól működik. A szakcsoport elnöke, Kovács Gyula méltatta a nagy humanista érdemeit és felhívta a Nem érte őket meglepetésként az ajándék, ök maguk, a lakosság többségét képező termelőszövetkezeti tagok határozták el még 1968-ban: kerül, amibe kerül, építenek maguknak egy kisvendéglőt. A neki ragaszkodást sok minden indokolta^ Elsősorban az, hogy az utóbbi években tízesével, húszasával bontották le tanyáikat és építettek korszerű, új családi házakat bent a faluban. A korosabbak és a fiatalok szórakozási igényét csak részben oldotta meg a néhány évvel ezelőtt épült kultúrotthon és a növekvő számú te. levízió. A változatosság kedvéért szívesen beültek volna, különösen vasárnap és ünnepnapokon családostul együtt egy zenés kisvendéglőbe. Mivel ilyesmi Kamuttól csak elég távol, Mezőberényben, Békésen, Békéscsabán volt, kénytelenek voltak a helyi kis cukrászdával és a zsúfolt italbolttal megelégedni. Mondani sem kell, hogy ezekbe nem szívesen mentek a lányok sem, hát még az asz- szonyok A férjek külön szórakozása p>edig sok zsörtölődésre adott okot. Természetesen nemcsak a szórakozási vágy kielégítése miatt vállalta a Béke Tsz a kisvendéglő építésével, üzemeltetésével járó költségeket és gondokat, bár a fiatalok otthontartásának ez is egyik feltétele. A legfőbb szempont az volt, hogy a nagy munkák idején Kamuton is igényelték az üzemi főzést. Annál is inkább, mert a tagság 40 százaléka főként családos asszony. Ezután mentesítve lesznek attól, hogy az egész napi fárasztó munka után odaálljanak a tűzhely mellé főtt ételt készíteni. A szövetkezet mindhárom üzemegységében létesítettek már egy-egy tágas ebédlőt, ahová naponta könnyűszerrel ki tudnak szállítani akár 150 vagy 200 ebédet is. A kisvendéglő ünnepélyes megnyitása és átadása alkalmával nemcsak a dolgok sima oldaláról beszélt Balogh Sándor, a szövetkezet elnöke. Egész sor gán- csoskodást és ellenvéleményt is felsorolt. Voltak, akik azt hangoztatták: jobb lenne a kisvendéglő helyett egy jövedelmező gazdasági épületet építeni. Voltak, akik nagy összegű ráfizetést, a vezetőség bukását jósolgatták. Lehetséges, hogy később éppen az ellenzők érzik majd legjobban magukat a kisvendéglőben. Csanádapácán tanfolyam résztvevőit, hogy külföldi barátaikkal eszperantó nyelven történő levelezéseik során legyenek állandó és következetes harcosai a békemozgalomnak. Üdvözlet a harcoló vietnami eszperantistáknak A Magyar Eszperantó Szövetség Békés megyei Területi Bizottsága a megye 26 eszperantó csoportja és szakköre nevében üdvözlő leve. let küldött Hanoiba a Vietnami Békevédelmi Eszperantó Szövetségnek a Dél-vietnami Felszabadítás! Front megalakulásának évfordulója alkalmából. Üdvözletük, ben együttérzésükről és támogatásukról biztosították a harcoló vietnami népet és annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy igazságos ügyük hamarosan győzelmet arat és hozzáfoghatnak boldog, békés életük megvalósításához. Üdvözlő levelükhöz az úttörő eszperantisták Vietnammal kapesolatos jól sikerült rajzait is mellékelték. Gazdasági épülethez hasonló külsejével ellentétben ugyanis nagyon megkapó és otthonos a belseje. Ízléses a berendezése: a függönyök, csillárok, asztalok és székek megválasztása mögött gyakorlott tervezőt sejtettünk magunk is. Ám kiderült, hogy mindent a szövetkezet vezetői válogattak össze magas fokú ízlésről tanúskodva. A függönyöket Balogh Sándomé, az elnök felesége szabta-varrta ötheti fáradságos munkával. De afféle csináld magad mozgalomban készült az egész épület is. Ugyanis a szövetkezet kőművesei építették, asztalosai készítették hozzá az ajtókat, ablakokat és asztalokat. Kettő kivételével termelőszövetkezeti tag a 12 szakács és felszolgáló is. A szövetkezet traktorosai, kőművesei, könyvelői közül került ki az öttagú zenekar is. A helyi utánpótlás- nevelés első lépéseként még az ősz folyamán leszerződtettek három fiatalt felszolgáló- és pincértanulónak. Azt akár ne is említsük, hogy jórészt saját termékeikből biztosítják az ételekhez szükséges húst, zöldséget és egy-két év múlva még a bor többségét is. — Miután hiába kértünk évekig kisvendéglőt a földművesszövetkezeti és állami vandéglátó- ipjartól — hangoztatta Balogh Sándor —, kénytelenek voltunk mi magunk felépítem. Itt a megnyitón részt vevő vendégek és azok előtt a tagjaink előtt, akik munkájukkal hozzá járultak az építkezéshez, kijelentem, hogy nem nyereségvágy hajtott és hajt bennünket Egyszerűen felismertük húszéves termelőszövetkezetünk növekvő jólétben élő tagságának ilyen irányú igényét s azt a lehető legjobban igyekszünk kielégíteni. A szemtanúk meggyőződésével állíthatjuk, hogy ez sikerült. Már előre látjuk a családapákat hitveseik és felnőtt gyermekeik társaságában az ízlésesen berendezett terem terített asztalainál karácsonykor, szilveszterkor és a többi ünnepieken. Jóleső érzés ez, mert eddig egymagák álldogáltak a férfiak a füstös, zsúfolt italboltban azok nélkül, akik nemcsak vágytak szórakozásra, hanem szorgalmas munkájukkal rá is szolgáltak arra. A Dorogi Szénbányák Igazgatósága 18-45 év közötti férfiakat alkalmaz föld alatti bányamunkára, csillés munkakörbe JÖ KERESETI LEHETŐSÉG! 44 órás munkahét, nyáron szezonális munkarend. Ingyenes munkaruha és lábbeli. Családfenntartónak havi 5 mázsa szén. Hűségjutalom és nyereségrészesedés az előírt feltételek teljesítése esetén. Munkásszállás és étkezés kedvezményes térítés ellenében. Jelentkezés, bővebb felvilágosítás a járási és városi tanács munkaügyi osztályán a fogadónapokon és Dorogon a Dorogi Szénbányák Munkaügyi Osztályán szóban vagy írásban. Dorogi Szénbányák Igazgatósága »97 A régi fénykép, az első sorban jobbra: Steinmetz kapitány A kamutiak ajándéka Kádár Márta K. I.
