Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300 szám

Világ proletárjai, A MEGYE' PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A .MEGYE I TANÁCS LAPJA 1969. DECEMBER 29., HÉTFŐ Ara 80 fillér XXIV. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM MA GYORS LISTA A LOTTÓNYEREMÉNY- SORSOLASRÖL (4—5. oldal) HETI RADIO­ES TV-MÜSOR (6. oldal) DCaráesőtuji ajándék aa ár Dáknak A brigád tagjai fel is díszítették a karácsonyfát. Lapunkban már írtunk arról, hogy Dobozon özv. Huszár Gyu- láné egy évvel ezelőtt egyedül maradt három apró gyermekével. Férje vasúti szerencsétlenség ál­Ax édesanya a legkisebbel. Fotó: Veress E. dozata lett. Megírtuk azt is, hogy félbemaradt a kis családi ház építése és segíteni kellene. Cik­künk nyomán a Békéscsabai Hír- adótechndkai Vállalat Déri Miksa nevét viselő, szocialista címért küzdő brigádja a család segítsé­gére sietett. Édesanyák és édes­apák tagjai a brigádnak és mélyen átérzik, milyen gond lehet a há­rom apró gyermeket felnevelni és hogy az édesanya nem képes egyedül megteremteni az otthont, illetve befejezni a ház építését. A brigád tagjai társadalmi munkában beszerelték a villanyt az új házba, s e munkában nagy aktivitással vettek részt. De a se­gítségadást nem hagyták abba. Tavuk, hogy felveszik, a kapcso­latot más vállalatok KlSZ-szerve- zeteivel, akik szintén hajlandók segíteni mindaddig amíg a ház teljesen el nem készül. A csalá­dot a karácsonyi ünnepek alatt sem hagyták magára, pénzt gyűj­töttek össze, s karácsony előtt ajándékokkal megrakodva — melyből még a karcsonyfa sem hiányzott — keresték fel a csalá­dot, hogy örömet szerezzenek. Javítani kell a tsz-ek és a vállalatok kapcsolatát a szerződéses felvásárlás terén A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály jelentése alap­ján megvizsgálta a békéscsabai termelőszövetkezetek egyes ki­emelt termékeinek 1969-es évi alakulását, várható eredményeit. A vizsgálat alapján szükséges­nek tartja, hogy a vállalatok és termelőszövetkezetek között az értékesítési szerződések hélya- sebb irányban fejlődjenek. Fel­adatul szabta a szakigazgatási szervnek, hogy kísérje figyelem­mel a felvásárlási szerződések kötésének alakulását és hatás­körében intézkedjen, ha ennek szükségét látja. Elkészült a megye első üdülőtelepének építési terve Színhely: a békési duzzasztómű szomszédsága — Kiválóra vizsgázott a megyei tervezővállalat mérnökcsoportja Ez év tavaszán adták át rendel­tetésének a Kettős-Körösre épített békési duzzasztóművet. A községi tanács vezetői nyomban felfedez­ték egy szabad strand és egy üdü­lőtelep építésének nagy lehetősé­gét. Meghívták a megyei tervező vállalat vezetőit, tanácskoztak, végül megyegyeztek abban, hogy a duzzasztómű alsó szakászán a zsi­liprendszertől mintegy 200—250 méterre kialakítanak egy szabad strandot. Ez a Kettős-Körös med­réhez csatlakozik. Közvetlen a fo­lyó bal parti töltése és a községet védő körtöltés közé pedig üdülő­telepet csinálnak. A körtöltés építéséhez felhasznált föld anyag­árkából nagy kiterjedésű csóna­kázó tavat képeznek ki. Az üdülő­telepre szilárd burkolatú út vezet majd, autóbuszjáratokat szervez­nek s a főútvonal két oldalán olyan létesítményeket építenek, amelyek nélkülözhetetlenek a ma emberének: presszó, étterem, csó­nakház, központi halsütő, ABC- áruház, sporttelep és kultúrcent- rum szolgálja majd a 280—350 körüli magán- és vállalati telkek — 80—90—100 négyszögöles par­cellák — tulajdonosait. A vállala­tok többszintes üdülőházak, hét­végi nyaralók építésére kapnak lehetőséget, sőt a messzi vidékről idelátogatóknak camping részére alkalmas területet is fenntarta­nak. Körösfalvi Pál, a megyei terve­zővállalat igazgatója kérdésünkre elmondotta, hogy a vállalat mér­nökcsoportja — Szente Gábor épí­tésztervező, Botyánszki György közműtervező és Nádas Mátyás elektromos tervező — kiválóra vizsgázott a megye első üdülőtele­pe építésének tervezésével. A mér_ nökcsoport véleményét, melyet a munka során szerzett tapasztala­tokból alakítottak ki, Szente Gá­bor úgy fogalmazta meg, hogy a községi tanács és az OTP messze­menő, támogatását élvezték s en­nék köszönhető, hogy szót értet­tek a legmodernebb megoldások ajánlásában, különösen pedig ab­ban, hogy az egész üdülőtelepet nagy kiterjedésű erdő övezze. A békési üdülőtelep gyakorlati kivitelezésére a jövő év tavaszán kerítenek sort. Megkezdik a par­cellázást. A parcellák értékesítését az OTP vállalta. Autótulajdonosok rendelkezésére bocsátanak ugyan­csak az előbb említett mérnökcso­port által tervezett öt-hat féle ví- kendház-változatot, melynek fel­építésére már jövőre hozzáfoghat­nak a boldog tulajdonosok. Csúcsforgalom a Képcsarnokban A Képcsarnok Vállalat békés­csabai fiókja a kereskedelem egyéb szerveihez hasonlóan, nagy gonddal készül a karácsonyi vá­sárra. A karácsonyt megelőző hé­ten az eddigi évek forgalmához viszonyítva, meglepően nagy mennyiség*' fogyott el a különféle műfajú egyedi tervezésű műalko­tások közül. Kerámia választéká­ból elsősorban a nevesebb kép­zőművészek vázáit, kisplasztikái alkotásait keresték a csabai vá­sárlók. Ugyanis jelentős meny- nyiség fogyott el Gorka Lívia, Bőd Éva. Kis Roóz Ilona gyertyatar­tóiból, vázáiból, Szabó Erzsébet különleges technikával készült üvegpoharaiból és a modem ba­tikolt szettekből. Kiss Terézia, Bordás Ferenc és Borsos Miklós rézkarcai, valamint a színes li­nóleum- és fametszetek mellett sokan keresték a megyében élő festők, így Ezüst György alko­tásait is­A kisbútorok közül elsősorban az íróasztali forgó műbőrfotelek, dohányzóasztalok és a kovácsolt­vas szervizkészletek fogytak. A karácsonyi vásár egyik szenzá­ciója volt Domokos István sárga­réz raffia-emyős lámpája, vala­mint a Németh Éva által tervezett és a Békéscsabai Szőnyegszövő Ktsz által gyártott kézi perzsa­szőnyegek. Öt új művelődési ház épült 1969-ben A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága december 19-én a falusi művelődési házak, klubok munká­ját vitatta meg. Többek között megállapították, hogy az 1969-es esztendőben javult a megye mű­velődési intézményekkel való el­látottsága, elkészült Békéscsabán az ifjúsági ház, Bucsán, Kertész- szigeten, Csanádapócán és Sza­badkígyóson az új művelődési ház, & jelentős ráfordítással bővítet­ték a medgyesegyházi művelődési házat is. Az intézmények felsze­relése, berendezése azonban keve­set javult ebben az évben, a tech­Százhetven vagon hal bel- és külföldre Halfeldolgozó üzem létesítését tervezik Biharugrén A Biharugrai Állami Gazdaság­ban a nagy tavakon a halászat be. fejeződött Az idén 170 vagon ha­lat értékesít a gazdaság, amely­ből 155 vagont már útnak is indí­tottak. Ennék mintegy 35 száza­léka exportra került, mégpedig Romániába, az NDK-ba. az NSZK- ba és kisebb mennyiségben Auszt­riába. Az eladásra kerülő hal — nagy­részt ponyt, csak kevés harcsa és csuka — értéke 28—30 millió fo­rint. Ezenkívül Franciaországba 3 vagon békát is szállítottak. A nagy tavakba mintegy 40 va­gon tenyészhalat helyeztek ki, amit jövőre halásznak le. Beve­zették a növényevő fehér busa tenyésztését is, amelyből 1971—72- ben kerül az első szállítmány pi­acra. A gazdaság tanulmánytervet ké­szített halfeldolgozó üzem létesí­tésére Ehhez 100 mázsa kapaci­tású mélyhűtő-egység és 1000 má­zsa befogadóképességű hűtőtároló tartozik majd. A szállításhoz meg­felelő hűtőgépkocsik szükségesek. Az új üzem mintegy 15 millió fo­rint költséggel előreláthatólag 1971-ben készül el. Ezzel lehetővé válik, hogy a termelt hal egy ré­sze feldolgozva, konyhakész cso­magolásban kerüljön az üzletek­be, ami megkönnyíti a háziasszo­nyok munkáját. Így várhatóan nö­vekszik majd a halfogyasztás. A gazdaságban egy kutat fúrtak nemrég, amely percenként 1500 liter 45 fokos vizet ad. Ennek fel- használásával 18 holdon télen olyan viszonyokat tudnak terem­teni, ahol az ivadékhal fejlődését meggyorsítják és így az áruhal termelését kétszeresére növelik. A program megvalósításának a költsége meghaladja a 10 millió forintot. nikai eszközök, demonstrációs anyagok még mindig nagyon hiá­nyosak Megállapították viszont, hogy az eredményesebb munkát elősegítő koordinált tervezés — a művelő­dési ház, a filmszínház és a könyvtár összefogása — minde­nütt gyakorlattá vált. Hiba azon­ban. hogy a tervek néha formá­lisak és a végrehajtása során nem élnek mindenütt az összefogás le­hetőségeivel. Ennek ellenére 1969- ben 20 százalékkal növekedett a szakkörök száma, elsősorban a technikai és a házikert-szakkörök közkedveltek. Üj művészeti cso­portok is alakultak, elsősorban ze­nekarok és színjátszó-együttesek. Nincs lényegesebb változás a mű­soros rendezvényeket illetően, 1969-ben is elsősorban ORI-ren- dezvénveket kötöttek le a falusi művelődési házak, és — sajnos _ c sökkent a színházi előadások szá­ma. Több helyen rendszeres gyer­mekfoglalkozást szerveztek, ké­sőbb azonban ezek anyagi erőfor­rások hiányában megszűntek vagy csak mesefilmek vetítésére korlá­tozódtak. Az év eredményei közül elsősor­ban a klubmozgalom fejlődését kell kiemelni, a legtöbb falusi mű­velődési ház megalakította a lehe­tőségeinek és az igényeknek leg­jobban megfelelő klubot. Az új esztendőben a népműve­lők szakmai tvábbképzésének ha­tékony megszervezésével kívánják fokozni az eredményeket. A járási művelődésügyi osztályok és műve­lődési központokkal közösen ren­dezik meg ezeket a továbbképzé­seket, általában három-négyet egy évben. A továbbképzést az orosházi és a mezőkovácsházi já­rásban máris sikeresen megszer­veztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom