Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299 szám

UMi®. december 25. 2 Csütörtök Kádár János angyalföldi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági szabályozókat, hogy jobban ösztönözzenek a helyes nemhogy a társadalom alapvető kérdéseiben. — Tiszteljük a munkájukat és munkára; komolyabban kell el- ; vállalt kötelezettségüket bec.su. lenőrizni a fogyasztói árak — be. leértve a szabadárak — képzését; alaposabban kell elemezniük, mi­ből és hogyan növelik nyeresé­güket a vállalatok. Fontos fel­adat a jelenleginél jobb munka­erőgazdálkodás és bérpolitikánk továbbfejlesztése. Érvényesíteni' kell a szocialista bérezés elvét, a differenciálást, hogy aki job­ban és többet dolgozik, kvalifi­kált vagy különlegesen nehéz munkát végez, többet is keres­sen. Hangsúlyoznám, mert na­gyon fontos, hogy megfelelően honoráljuk az üzemi, vállalati í törzsgárdák tagjait, nehogy a .» vándormadarak jobban járjanak náluk. Kádár János ezután kitért a tudomány, a kultúra néhány kér­désére. A Központi Bizottság néhány hónappal ezelőtt napirendre tűz­te a tudomány kérdéseit. Ami a társadalomtudományokat illeti, a Központi Bizottság határozott álláspontja, hogy ideológiai téren burzsoá eszmeáramlatnak sem­miféle címen nem adhatunk te­ret. — A kor követelményeinek megfelelően mindenütt, ahol szükséges és lehetséges, igénybe kell venni a korszerű tudomá- » nyos eszközöket. Ezt figyelembe kell venni a közoktatásnál és az ifjúság képzésénél is. Biztosítani kell, hogy amikor a fiatal szak­emberek kilépnek az életbe, megfeleljenek a modem technika támasztotta követelményeknek. Pártunk általában nagy figyel­met fordít az ifjúság helyzetére, problémáira. E témával ugyan úgy kell foglalkozni, mint a töb­bi nagy társadalmi kérdéssel; alaposan meg kell vizsgálnunk, mi az, ami rendben van, és mi az, amin változtatni, javítani kell. Egyik mondanivalónk az if­júság számára az, hogy miként a fiatalok jogos igényeket és kön* vetelményeket támasztanak a Koszigin fogadta Péter Jánost Szerdán a Kremlben Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke fogadta a Szovjetunióban hivatalos láto­gatáson tartózkodó Péter Já­nost, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét. Alekszej Koszigin és Péter lettel teljesítő embereket, akik helytállnak a munkában, hivatá­suk szerint a gyárban, a mezőgaz­daságban vagy hivatalban. Még inkább tiszteljük azokat, akik öntudatosan, önzetlenül, áldozat­készen is hajlandók a társadalom, a közösség javára dolgozni, a szo­cializmus ügyét előre vinni; tisz­teljük a társadalmi munkában aktív embereket, akik a‘ köz­ügyét képviselik és szolgálják. És tiszteljük azokat az embereket, akik most harcolnak a téllel az utakon, a vasutakon, hogy bizto­sítsák az ország vérkeringését, a lakosság ellátását. — Meg kell értetni mindenki­vel — különösen a fiatalokkal —> hogy a legszebb emberi cél a szo­cializmus, a kommunizmus, amelynek mindig voltak önzetlen zászlóvivői és harcosai, akik sem­milyen nehézséggel sem törődve küzdöttek megvalósulásáért. Ilyen j s,zíti a kapcsolatfelvételt a Kínai harcosok nélkül a mi népünk és Népköztársasággal. A közvetítő országunk sem jutott volna el a szerepét a japán külképviseleti fejlődés mai színvonalára. Az szervek fogják betölteni — közöl­Végétért a csúcstalálkozó Kedden este rövid, 15 perces záróüléssel véget ért a rabati arab csúcstalálkozó. A záróülést megelőző ötórás vi­ta nem hozott érdemi eredményt; a csúcstalálkozóról záróközle­ményt nem adtak ki. Hasszán marokkói uralkodó né­hány szavas záróbeszédében ide­ellentéteit, majd befejezettnek nyilvánította a háromnapos ta­nácskozást. A csúcstalálkozón napirendre tűzött problémák további megvi­tatására a jelek szerint két. és többoldalú találkozókon kerül sor. Ennek jegyében tartják meg Tri- poliban az Egyesült Arab Köztár­saság, Szudán és Líbia vezetőinek ológjainak minősítette a csúcsérte János szívélyes elvtársi légkör- ' fcezleten részt vett arab államok ( háromnapos találkozóját. (MTP ben beszélgetést folytatott, ame­lyen jelen volt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Fjodor Tyitov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete, valamint Szipka József, moszkvai magyar nagykövet. (MTI) Kapcsolat Japán és Kína között Japán a jövő év elejétől élőkér Tűzszünet Vietnamban ilyesfajta önzetlenségre é* áldo­zatkészségre szükség van most és szükség lesz a jövőben is, mert ahhoz, hogy mindig előretörjünk, te szerdán egy külügyminisiztéri- umi szóvivő Tokióban. A tokiói külügyminisztériumnak ez a közleménye egybe esik Szato-. társadalommal szemben, ugyanj-; zöltűk á szóvjet--kíhai kapcsol» tftfgy a társadalom is' igényekkel, .) tok felvételét'és a tárgyalások kö nem elég a bérszámfejtési cédula miniszterelnök keddi bejelentésé- — szükség van önzetlenségre, ál- vei. dozatkészségre, lendületre is. A következőkben nemzetközi kérdésekkel foglalkozott Kádár elvtárs. Emlékeztetett a KGST tanács­ülésére, amelyen elvi döntést hoz­tak az együttműködés magasabb formáira vonatkozó javaslatok ki­dolgozására. Külön kitért a kom­munista és munkáspártok moszk­vai találkozójára, amelyen — mint ismeretes — 75 párt vett részt, s jutott egyetértésre abban, hogy az eddiginél szorosabban össze kell fognunk az imperializmussal szemben és fokozottan tömöríte- nünk kell az. antiimperiahsta erő­ket. Beszélt a szovjet—kínai tár­gyalásokról is: Az MlSZMP részéről üdvö­s követelményekkel lép a fiatalok elé. > A párt és az állam a tudomány, a kultúra művelői számára, ahogy eddig, ezután is biztosítóm fogja az alkotó munka feltételeit mind elviekben, mind anyagiakban. ■— A szocialista eszmék, célok megvalósulásához az általános előrehaladást segítő közszellem, közerkölcs szükséges'. Mi, kommu­nisták mindig azt hirdettük, hogy a szocializmus, a kommunizmus, a szabadság, de nem a szabados­ság eszméjét vallja. Természete­sen az erkölcsi felfogás is válto­zik a kor követelményei szerint. Mi a szabadosságot sem a régi rendszer idején vívott harcunk­ban, sem most, az új világ építé­sében nem támogatjuk. Az állás­pontunk, hogy forradalmárnak a társadalom alapkérdésében; a ka­pitalizmus megdöntésében és a Szocializmus felépítésében kell lenni. A mi erkölcsünk szerint az első és legfőbb a munkához való viszony. Aki nem tesz eleget kö­telességének, nem dolgozik becsű, letesen, nem lehet erkölcsös em­ber. Erkölcsi követelményünk a közösséghez, a szocialista célok­hoz, a hazához fűződő megfe­lelő viszony. Minden ember le­gyen tudatában a jogok és köte­lességek egységének, annak, hogy aki kötelességének nem tesz ele­get. jogai sem lehetnek. — Az utóbbi évtizedben kettős folyamat ment végbe. Egyrészt erősödött, széles körben teret hó­dított a szocialista közszellem, az önzetlenség és az áldozatkészség, másfelől pedig — ha nem is ilyen mértékben — erősödött a kispol­gári önzés és az anyagiasság is. Ez részben összefügg azzal a tö­réssel, ami fejlődésünkben 1956- ban bekövetkezett, amikor az em­berek egy része kiábrándulttá, csalódottá, önzővé vált. Nem ro­konszenvezhetünk azokkal, akik profi módiára követelőznek, de csak tessék-lássék. amatőr módra tesznek eledet kötelességeiknek. Ilyen szemléletet mi nem enged­hetünk meg még a sportban sem, A DNFF által bejelentett há­romnapos karácsonyi tűzszünet helyi idő szerint szerdán hajnali 01.00 őréikor kezdődött meg és a saigoni amerikai és dél-vietnami katonai szóvivők közlése szerint az említett időponttól kezdve semmiféle katonai érkezett jelentés. A saigoni kormány csak 24 órás tűzszünetet rendelt el, amely he­lyi idő szerint szerdán 18 órakor kezdődött A DNFF rádiója kedd este újabb felhívást intézett a hazafias erőkhöz, hogy a karácsonyi tűz­szünetet tartsák legyenek éberek. tiszteletben, de Nguyen Huu Tho, a DNFF Köz­ponti Bizottságának elnöke kará­csonyi és újévi üzenetet intézett az amerikai néphez, különösen azokhoz a családokhoz és szemé- akcióról nem i lyekhez, akiket elnyomás sújt az | amerikaiak igazságtalan háborúja ellen kifejezett tiltakozásuk miatt Kivonják Libanonból az amerikai katonákat Washingtonban és Tripoliban j um közlése szerint a Tripoliban hivatalosan is bejelentették, hogy | megtartott tárgyalásokon felme- Líbia és az Egyesült Államok. rült az a lehetőség, hogy az megállapodott az országban álló- i Egyesült Államok eladja a líbiai másozó amerikai katonaság kivo-' kormánynak az ország területén násáról és a líbiai területen levő fekvő amerikai katonai létesít- amerikai katonai létesítmények j menyek berendezését. A kérdést leszereléséről. A tárgyalásokról és! a mostani közlemény nem szabá- azok eredményéről közös közle-I lyozza, de Washingtonban tudni ményt adtak ki. A közlemény lé-1 vélik, hogy ez ügyben további zelmúltban történt megkezdését. Ami az egyes vitás ideológiai és politikai kérdéseket illeti, senki előtt sem titok, hogy mi a Szovjet­unió álláspontját tartjuk helyes­nek. Örömmel üdvözöli ük a Szov­jetunió álhatatosságát és türel­mét, amellyel a kapcsolat felvéte­lére és a me ?e evezésre törekedett és törekszik. Véleményünk szerint a szocializmus érdekei azt köve­telik. hogy — az ideoló^ai. po­litikai vaey más kérdőikben fennálló véleményeltérést félreté­ve, — egyesítsük erőinket szem­ben közös el1 ínségünkkel, az im­perializmussal. Külpolitikánk következetesen a realitásokból indul ki — folytat­ta. — Ezért teljes mértékben he­lyeseljük, hogy a Szovjetunió tár­gyalásokat kezdett az Egyesült Ál­lamokkal a korszerű stratégiai fegyverek korlátozásáról. Meggyő­ződésünk. hogy e minden bizony­nyal hos.szú tárgyalás-sorozat ki­menetelében valamennyi nép ér­dekelt, hiszen közös érdekük, hogv gátat vessenek a világszerte fo’yó kiélezett és felfokozott fegyverke­zési versenynek. Befejezésül ezeket mondotta: Nemsokára ismét befejezünk egy _ munkás esztendőt. Rövidesen el- ; érkezik felszabadulásunk 25. év­fordulója. A jubileumra pártunk, népünk tettekkel, szocialista mun­kaversennyel is készül. Köszöne- • tét mondunk a Szovjetuniónak, j amely felszabadító harcával meg- : nyitotta népünk előtt a szabadság ■ és a fejlődés útját; az előttünk járóknak, azoknak, akik életüket adták azért, hogy mi a haladás útján járhassunk. — A Központi Bizottság és a kormány jogos, megalapozott és reális bizalommal tekint a jövő­be. Haladásunk politikai, gazda­sági alapjai adottak. Ha okosan, energikusan és erőinket összefog­va dolgozunk, eredményeink sem maradnak el. E gondolatok jegyé­ben kívánok a Központi Bizottság és a kormány nevében az ünne­pekre jó pihenést és jó egészsé­get; az 1970-es esztendőre jó mun­kát és sok sikert! szögezi, hogy 1970. június 30-ig tárgyalásokat fognak tartani, fokozatosan hajtják végre a csa­patok kivonását és a két kor­mány ez idő alatt együttműködik a művelet békés és rendezett kö­rülményeinek biztosítása érdeké­ben. Az amerikai külügyminisztéri­A berendezések értéke körülbe­lül 100 millió dollár, ebből csak a Wheelus támaszpont felszerelé­se 85 millió dollárt ér, s hírek szerint a líbiai kormány valóban érdeklődik a berendezések egy részének megvétele iránt. iMTI) Brandt jé szomszédságát keres A nyugatnémet rádió és televí­zió szerdán közvetítette Willy Brandt nyugatnémet kancellár­nak az NSZK lakosságához inté­zett karácsonyi üzenetét. „Jó szomszédok kívánunk lenni — mind a belső, mind pedig a külső kapcsolatok terén. Hosszú távon senki sem tagadhatja a beL ső német szomszédság tényét, e szomszédságot nem lehet elszakí­tani az európai együttélés realitá­sától. — Kormányunk nem csökkenti erőfeszítéseit, hogy Európa vala­mennyi népével együtt, ugyanúgy a Kelettel, mint a Nyugattal, fel­kutassa a béke rendszerét” — hangoztatta Willy Brandt. (MTI) IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMII Wesselényi Miklós: Fordul a történelem... Dokumentum-sorozat Térjünk vissza Debrecenbe, hi­szen az 1945-ös esztendő első há­rom hónapjában még ez volt az ország központja. Legalábbis fonnálisan. Gyakorlatilag nem egészen, mert a dunántúli része­ken még a főváros felszabadu­lása után is tovább dúlt a há­ború, Budapest pedig bizonyos szempontból önálló életet élt. Ez nem is lehetett másként, hiszen a főváros például a közellátás szempontjából is külön problé­mát jelentett. A debreceni helyzet az volt, hogy a kormánynak csak minisz­terei voltak, minisztériumok nélkül. A miniszterek az Arany­bika szobáiban laktak és eleinte ott volt a hivataluk is. Csak las- san-lassan helyezték el őket a különböző szabadon maradt épü­letekben. Ezzel meg is indult a? ország kormányzása, persze egyelőre még döcögve. Egy ér­dekes példa erre a stílusra: a spekuláció természetesen azon­nal hozzálátott az árak és első­sorban az élelmiszerárak felve­réséhez. Debrecenben a kormány tiszteletre méltó eréllyel igye­kezett a spekulációt letörni és a veszélyes üzéreket lecsukatta. Ez rendjén is volt így. Budapest speciális helyzete azonban ki­rívó eseteket is produkált, amit egy megtörtént eset illusztrált a legjobban. Néhány nappal a fel- szabadulás után. amikor a buda­pesti utcákon még rongyos és éhségtől elgyötört emberek tá­molyogtak, elfogtak egy embert. Egyenesen Vas Zoltán elé ve­zették, aki igyekezett Budapest ellátását megszervezni. A kísé­rők elmondták Vasnak, hogy az illetőt rajtakapták, amint az ut­cán lángost és valami maga sü­tötte kenyérfélét árult aranyért. Azt követelték Vastól, hogy ezt az embert elrettentő példaként azonnal akasszák fel, az első lámpavasra. Vas elkomorult, majd azt mondta: „adja még ol­csóbban és, eresszék szabadon”. Neki is igaza volt. Pesten az volt a probléma, hogy a lakosság akárhogyan is, de élelemhez jus­son. A kormány első feladatának tekintette, hogy felszámolja a múltat. Ennek első lépése a ja­nuár 20-án Moszkvában megkö­tött fegyv<y-szünet majd a had­üzenet a náci-Németországnak. Ezután következett, hogy a zsi­dótörvényektől a legkülönbözőbb adózási jogszabályokig, hatályon kívül kellett helyeznie a letűnt korszak rendeletéit. Hozzá kel­lett látni a közigazgatás és a köz­lekedési hálózat megszervezésé­hez, a pénzügyi rekonstrukció­hoz, a jogszolgáltatás, a sajtó megszervezéséhez. Az adott kö­rülmények között ezek szinte megoldhatatlan feladatoknak tűntek. A pénzügyi helyzet két szempontból is súlyos volt. Egy­részt a fenyegető infláció ellen keuett küzdeni, másrészt a kor­mánynak pénzre volt szüksége. Mint Vásáry pénzügyminiszter később elmondta, gz Ideiglenes Nemzeti Kormány államkasszá­jában az első napokban egy lyukas fillér sem volt, egy-két hét múlva azonban mór 6000 pengő felett rendelkeztek. Ez ter­mészetesen csaknem a semmivel volt egyenlő. A múlhatatlan ki­adásokra szükséges összeget Debrecen város házipénztára adta kölcsön. Eleinte ebből az előlegből történtek a kifizetések, később ide folytak be a bevéte­lek is. A normális állapot, ami­kor az állam részére a pénzfor­galmat a postatakarékpénztár bonyolította le. csak áprilisban, a kormány Budapestre költözése után kezdődött meg. A kormány első komolyabb jövedelmi for­rása a Debreceni Dohánygyár volt. mely aránylag sértetlenül és elég jelentős készletekkel vé­szelte át a háborút. Január 2-án ez a gyár már napi 20 tonna ci­garettadohányt termelt és a szovjet hadseregtől is kapott megrendelést. A készletek fel­dolgozásából több mint egymil­lió pengő folvt be. Az utolsó há­borús években az állam havi. szükséglete mintegy egymilliárd pengőre tehető. Most a kormány bevétele négy hónap alatt nem egészen négyszázmillió, erősen inflációs pengő volt Január 30-án Vásáry pénz­ügyminiszter, Kovács államtit­kárt Dabanyec dohánygyári igazgatóval a fővárosba küldte, hogy szerezzenek pénzt. A Nem­zeti Bank csak nemrég felsza­badult romos épületében akad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom