Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-24 / 298 szám
Olvasóink figyelmébe! Mai számunkban színes, díjtalan falinaptármeHéklet! 1944 decemberének hősei A megyei tanács üléséről jelentjük: Január 1-tOI tizenegy község válik nagyközséggé — LegtiataJabb városunk tanácsának munkája - Megszűnik a nagygyantéi kirendeltség — Interpellációk Az ország egy része már szabad volt, szorult az ostromgyűrű Pest körül, de a fasiszta téboly még tombolt, ezrek estek naponta a háború és a terror áldozatául. A fővárosban a Marót- és a Szir-csoport ifjúmunkásai, fiatal értelmiségiek, Pari ányi Mihály, Janikovszki Béla, Ajtay Miklós, Csillik Gábor és mások, akiket a párt megbízásából Fehér Lajos irányított, fegyveres rajtaütések során német járműveket semmisítettek meg, bombát robbantottak a Metro- pol Szállónál és a Városi Színház épületében. Csepel munkásai, csakúgy, mint a miskolci és ózdi munkások tették, elkeseredetten küzdöttek lakóhelyük kiürítése, az üzemek leszerelése, a gépek elrablása ellen. Bajcsy. Zsilinszky Endre, Kiss János altábornagy, Nagy Jenő ezredes, Tartsay Vilmos százados körül a Margit körúti katonai ügyész, ség sűrűre szőtte a halálos háf lót. A Horthy-hadsereg magas rangú tisztjei közül néhányan, miután felismerték, hogy a Hitlert vakon kiszolgáló politika az országot végső veszélybe sodorta, kísérletet tettek arra, hogy hazájuk becsületének védelmében tegyenek valamit: arra készültek, hogy szembefordítják a fegyveres erők egy részét a náci hadsereggel. De már késő volt: a negyed évszázadon át ellenforradalmi szellemben neveit tisztikar vakon és gyáván szolgálta Szálasit, Beregffyt és a Führer többi zsoldosát, hóhérkézre adta legjobb társait, akik meg akarták akadályozni, hogy az úri Magyarország az emberiség romlásba döntőinek utolsó vazallusa legyein. A szörnyűségesen megkínzott hazafiaknak a Margit körúti börtön udvarán bitón kellett meghalniuk. Bajcsy-Zsilinszkyt azokban a napokban hurcolták Sopronkőhidára. A hazafiságot sok éven át har- sogón hirdető tisztikar túlnyomó többsége erkölcsileg elbukott a nagy történelmi próbán. Akadtak ellenben munkások, bányászok. sorkatonák százával, akikben igazi hazaszeretet élt, akik nem féltek életüket kockáztatni népük megmentéséért. Közülük kerültek ki Nógrádi Sándor és Tömpe András partizánegységének tagjai, ők még fegyveres harcban álltak a németekkel, az ellenség hátában harcálláspontjukról üdvözölték a debreceni ideiglenes kormányt, biztosították hűségükről, kitartásukról. Budapesten, a Szentkirályi utca egyik épületében a nyilas Prónay különítménybe beépült Görgey zászlóaljba ifjúmunkások és diákok tömörültek, akik a nyilasokat megtévesztve, a náci megszállók ellen folytattak akciókat, üldözötteknek segítettek a menekülésben, katonai felszereléseket rongáltak meg. Leleplezték őket Tízüket — Varró Andrást és kilenc társát. — kivégezték. A többieknek sikerült elhagyniuk a fővárost, Börzsönyben folytatták az ellenállást. Vámosmikolán és környékén együttműködve a szovjet hadsereg felderítőivel, előretörő alakulataival A főváros szivében két-három- száz lépésnyire a Nyugati pályaudvartól egy Klotild utcai szürke ház pincéjében katonák, kar- paszományosok, fiatal civilek gyülekeztek, s vezetőjükkel, dr. Stollár Béla hadapród őrmesterrel, a Pesti Hírlap munkatársával azon tanakodtak, miként tudnának kapcsolatot teremteni és együttműködni más, velük egy célt követő fegyveres osztagokkal. A szomszédjukban állt a Légrády-féle nyomda épülete — a mai Zrínyi Nyomda —, ahol a nyilasok hatalomátvételéig sok újság készült Stollár és az ellenállásra készülő osztag a nyomdát akarta megvédeni a visszavonuló németek és a menekülésre készülő nyilasok dühétől, másrészt segített, ahol tudott, életveszélybe került embereken. Valaki elárulta őket. A gyilkosok nagy túlerővel körülfogták a 52-es számot viselő sarki házat — az utcát később Stollár Béláról nevezték el — s az utolsó töltényig védekező mintegy harminc fiatal hazafit, egy szálig lekaszabolták. Véres karácsony köszöntött az ország egy részére. Százezrek után, akik a határon túl, német koncentrációs táborokban és az országutak mentén pusztultak el, itthon a még fel nem szabadult városokban és falvakban óráról órára megszámlálhatatlanul sokan váltak a fasiszta őrjöngés áldozataivá. A középületek nagy része romokban hevert, lángok csaptak a magasba, a menekülő hordák fosztogatták a lakosságot, elhajtották az állatállományt. Űzött vadként bujdosott mindenki, aki nem tartozott az elembertelenedett haramiák közé. Karácsony előestéjén vetettek hurkot a nyilas országvesztők Bajcsy-Zsilinszky Endre nyakába, azon a napon oltották ki ugyancsak Sopronkőhidán Pataki István, Pesti Barnabás, Kreutz Tibor életét. Az ország keleti megyéiben már megkezdődött az új élet, a karácsony, békét, reményt, életet, biztonságot hozott a sokat szenvedett emberek hajlékaiba. De Nógrádban még partizánfegyverek dörögtek, Újpesten a fegyveres ellenállók tovább folytatták harcukat. Az ostromlók gyűrűje egyre jobban összezárult Pest körül, Steinmetz és Osztyapenkó kapitány parlamentertársaikkal holtan rogytak a hóba, amikor megadásra szólították fel az ellenséges erőket 1944 decemberének névtelen hősei és mártírjai megszámlál- hatatlanok. Csupán a mű, me- yet véráldozatuk árán segítetek létrejönni, tanúskodik nagy. zerű tetteikről, emberi helytállásukról. Negyed évszázad múltán az utókor tisztelete és hálája idézi emléküket. A megyei tanács ez év utolsó ülését december 23-án tartotta Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. A tanácskozáson megjelent Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, országgyűlési képviselő, valamint megyénk országgyűlési képviselőcsoportjának több tagja és a tömeg- és mozgalmi szervek meghívott képviselői. Az előterjesztett hét napirendi pont megtárgyalása előtt a tanácsülés tudomásul vette dr. Kertész Márton vb-titkár jelentését a november 2-án megtörtént időközi választásokról. A jelentés szerint ezen a napon egy megyei, hat járási, 15 városi, 55 községi tanácstagot választottak a különböző választási kerületek lakói. Dumitrás Mihály, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette, hogy a szarvasi járásban Varga Lászlót megyei tanácstaggá választották. Szerencsés összetalálkozás talán, hogy éppen Varga László, megyénk legfiatalabb városának, Szarvas tanácsának elnöke az első napirendi pontban számolt be a helyi tanács tevékenységéről. Megfelelő sorrendiséget a városfejlesztésben Ez volt a tanácsülés meghatározása a jelentés és a vita alapján. Mint ismeretes, Szarvas 1966. július 1-én nyerte el a városi rangot. A város vezetésében beállott sűrű változások bizonyos mértékben akadályozták a fejlesztés koncepcióját A megyei tanács végrehajtó bizottsága figyelembe véve a községből való várossá alakulás nehézségeit, a már betervezett 7 millió helyett csaknem 27 millió forintra emelte a fejlesztési alapot, mely összeget más városoktól, járásoktól csipegetett le. Ennek ellenére háttérbe szorult a város vízellátásának biztosítása, helyette a még ráérőbb szolgáltató ház építését szorgalmazták a helyi vezetők. Éppen ezért a megyei tanács olyan javaslattal élt, hogy a beruházásoknál a megfelelő sorrendiséget a város vezetősége a célnak megfelelően, pontosabban határozza meg. Ígéretet tett a tanácsülés arra is, hogy állami beruházásokkal kiemelten segíti Szarvas iparosítását. A jelentést azzal egészítette ki többek között a tanácsülés, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága jobban dolgozzon együtt az állandó bizottsággal, és helyes- volna, ha a tanácshatározatokat megkapnák a tanácstagok is! A következőkben Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyet- lese a megyei, járási és városi tanácsok megváltozott mezőgazdasági hatósági jogkörök alkalmazásának tapasztalatairól, a termelőszövetkezeti demokrácia helyzetéről számolt be. Ezután * Dumitrás Mihály állandó bizottsági elnök tett jelentést a munkaügyi állandó bizottság tevékenységéről. A megyei tanács véleménye a jelentés és a vita során úgy alakult, hogy a megyében a foglalkoztatottság megfelelő. Azonban egyes helyeken községi üzemek, telephelyek létesítésével továbbra is segíteni kell a nők munkába állítását. Ugyanakkor nagyobb gondot kell fordítani a munka hatékonyságának növelésére. Vitatta azt a szemléletet, hogy minden községben a foglalkoztatás csak helyi üzem létesítésével oldható meg. Véleményük szerint az ipari telepek körül 15—20 kilométeres ingázási körzetet célszerű kialakítani, de biztosítani kell a Nagy „viharra” számított mindenki, amikor egyes községek nagyközséggé való szervezéséről szóló napirend következett. Azonban mindössze ketten szóltak hozzá, ami az átszervezés jó előkészítését, a feltételek biztosítását igazolja. így a megyei tanácsülés egyhangúlag úgy határozott, hogy az illetékes községi és járási tanácsok által előterjesztett kérelemre Békés, Mező- berény, Sarkad, Mezőkovácsháza, Tótkomlós, Nagyszénás, Csorvás, Gádoros, Gyoma, Endröd és Szeghalom községeket 1970. január 1-től kezdődő hatállyal nagyközséggé és ennek megfelelően tanácsukat nagyközségi tanáccsá szervezi át. korszerű, kulturált utazási lehetőségeket. Az ésszerű, a népgazdasági érdekeknek is megfelelő ipartelepítés mellett szükséges erőteljesebb bedolgozói és a háziipari tevékenység bővítése. A csökkent munkaképességűejs foglalkoztatásának elősegítésére a végrehajtó bizottság központi keretből 3,4 millió forintot adott a gyulai, szarvasi, gyomai háziipari szövetkezeteknek azzal, hogy a megye északi és keleti részén levő községekben 330 csökkent munkaképességű személyt munkába állítsanak. Helyeselte a tanácsülés, hogy az NDK-ban szakmai gyakorlaton levő 311 Békés megyei fiatal helyzetét is rendszeresen figyelemmel kíséri az állandó bizottság. Indokolta, hogy a nagyközségek kialakításával a nagyobb hatáskör és önállóság révén az eddiginél előnyösebben biztosítható a lakosság kommunális ellátási és hatósági szükségleteinek városi színvonalát megközelítő kielégítése, a lakosság kezdeményezésének további kibontakoztatása. Tizenegy községen túl még tizenhárom község sorsáról döntött a megyei tanácsülés. Ezeknek átszervezési időpontja a terv szerint 1971. január 1. Ebben a kategóriában szerepel: Elek, Újkígyós, Battonya, Békésszentand- rás. Kondoros, Dévaványa, Vész(Folytatás a 3. oldalon) ♦ Szegedi üzemtől kaptak tv-t a vésztői pajtások A vésztői Móra Ferenc .Xíiaiaaos iskolának a Szegedi Kende -fonó és Szövőipari Vállalat uözponti irodájának dolgozói a Televíziót minden iskolának mozgalom keretében egy Orion tv-készüléket ajándékoztak. At iskola a szülőkkel egyetértésben évek óta kapcsolatot tart a : üzemmel, s évente átlagosan 12—14 tanulót küld a kenderfo lónak, hogy ezzel növelje a szakmunkás-ulánpóJást. A jó kapcsolat eredménye volt ez a teleyízió is, melyet a napokb n Bánfi József vállalati KISZ- itkár adott át ünnepélyes keret ’’ö-tett. Képünk az ünnenségről készült. Huszonnégy nagyközség egy év alatt
