Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297 szám

As ifjúsági sportolók erkölcsi nevelésének kérdései Jó módszer olyan társadalmi I munka szervezése, mely a sport­létesítmények szebbé, kulturál­tabbá tételét szolgálja, vagy ép­pen új pálya építése. — Például kispályás akció. Ezen munkát lel­kesen végzik, hisz ők maguk is közvetlen érdekelték. A munka­végzés szorosabbá teszi a sportoló­közösség kapcsolatait a KISZ-szel — a szervező munkát bízzuk a KlSZ-szerveaetne. Közelebb hozza a fiatalokat egymáshoz is a társa­dalmi munkaakció. Megtanulják ezen keresztül az egyén érdekét egyeztetni a közösség érdekével. A közös tevékenység ered menye olyan együttes él­ményt ad, mely serkentő lehet a további feladatok elvégzésére és mindenképpen fokozza a siker örömét A közvetlen érdek előse­gíti a munkakedv alakulását is, és az egyéni munkakedv megold­ja a közösség gondját is. így te­vődik át az egyén közösséggé és hat vissza a közösség egyénre a munkavégzésen keresztül. A munka teremti meg az anya­gi javak bőségét de társadalmi Cél a munkavégzés-szükséglet ki­alakítása. Ez teremti meg a szo­cialista haza számára a fejlődést, így jutunk el a szocialista haza- szeretet fogalmának kialakításá­hoz. A haza szeretetét fokozatosan kell formálni sportolóinknál. Leg­fontosabb eleme a szakosztály, az egyesület megszerettetése, majd ezen keresztül alakul ki a haza­szeretet Nagyon lényeges, hogy mindig fejlődésében vizsgálják a szocialista haza gazdasági alaku­lását Az egyes összehasonlítás mindig konkrét legyen. A törté­nelmi tények alapján őszintén feltárva fiatal sportolóink előtt gondjainkat sikereinket. A szakosztály megszerettetésé­nek módja és segítője a kialakult jó közösség, ez alapul szolgál a közös programra. Legyen a sza­bad idő eltöltése is közös és kul­turált módon történjen az. Ala­kuljon ki a sportkörnél a klubélet. Ott találják meg a fiatal spor­tolóink a kapcsolatot az egyesü­let többi szakosztályával és tag­jaival. Érdekeltté kell tenni a szakosztály tagjait a tervek ki­dolgozásában, így nagyobb fele­lősséget fognak érezni a valóra váltásban. Ismertté kell tenni előttük a célt, megbeszélni velük a feladatvégrehajtás menetét. Ha ez így történik, magukénak érzik a szakosztályt és az egyesületet is. Megismerik az egyesület veze­tőit, tudják, hogy a közös tevé­kenység eredményez csak előre­haladást. Értékelni fogják a veze­tők és a többi szakosztály az egész tagság erőfeszítéseit. El kell ér­ni, hogy minden siker, minden kudarc közös legyen. Ha kialakul ee a kapcsolat, akkor a fiatal sportoló megszereti szakosztályát, egyesületét, ahol nevelték, ahol tanították, ahol felnőtt. Nem en­ged a csábításnak! De van en­nek másik oldala is, mert vannak esetek, hogy egy adott kis egye­sületben — különösen csapat­sportágaknál— egy-két kirobba­nó tehetség kinő a szakmai felké­szülés adható mennyiségi és mi­nőségi anyagából. Szűk lesz szá­mára az eddigi felkészülés, ez már nem seeíti sem szakmai, sem erkölcsi tulajdonságainak gyara­pítását. A jó közösség érdeke nem lehet alapvetően ellentétes az égvén érdekével, fsv maga a kö­zösség lesz é'égedett azzal, ha a tehetséges sportolója magasabb osztálvhoz ivázol, — Mert létez­nek és vannak neveléeayesülefek is. Az egyén is eléri célját, nem következik törés személyiségének alakulásában. Továbbra sem szű­nik szeretni volt nevel őegvesü- tetét, de számára az új közönség érdekével — és túl a két közös­ség és egyén érdekein — az egye­temes sport érdekével is ez áll összhangban. Sőt, az egyetemes magyar sport fejlődését is ez szol­gálja. Sportolóink megszeretik társa­dalmunkat, hisz azok a lehetőssé­gek:, amelyek adva vannak, a szocialista társadalmi rend terem­tette meg számunkra. Kulturált pálya, tiszta, rendes öltözők, szakavatott edzők, sportvezetők állnak rendelkezésükre. És saj­nos, itt meg kell jegyezni, hogy a sport, mint az egyetemes kultúra része a tárgyi föltételek terü­letén elmarad a kultúra egyéb ágai mellett. Ennek ne­gatív hatása már érezhető és fo­kozódhat is. Hisz a fiatalok igénylik a kulturált környezetet, számukra ez termé­szetessé vált, ha nem kapják meg a sportnál, elmennek oda, ahol megkapják, (presszó, cukrászda, táncterem, stb.) Ennek következ­ménye testi nevelésük hiányos­sága és azon kedvező hatások el­maradása, melynek nagyon fon­tos erkölcsi, politikai, világnézeti vetületei vannak. A társadalom fejlődésével nem csökken, hanem nő a harmoni­kus szocialista embereszmény igénye, amelynek része fizikai képzés, hisz így teremtik meg a testi, •szellemi egyensúlyt és ez a harmonikus ember lesz képes a szocialista haza építésére és meg­védésére egyaránt. A gyorsuló időelméletet az űrkutatás nem nélkülözi, de feltételezi és feltét­len igényli a sport sajátos ember­formáló eszközeinek minél szé­lesebb körű alkalmazását a fizikai és idegi egyensúly megteremtését. E kis kitérő azt kívánja szol­gálni, hogy igenis o társadalom é'e*ében a sportnak megvan a maga he­lye és ezt az egységes szemléle­tet ki kell alakítani, hisz e szem­lélet, ha egységes, nagyszerű ne­vel őerő. A fiatal sportolóval nem­csak a problémákat kell megis­mertetni és nem elsősorban azt, hanem az eredményeinket és ezek is vannak szép számmal. Eredményeinken, sikereinken ke­resztül ismerjék meg a hazát és alkotó népét. Jó alkalom erre a már említett versenyre való uta­zás közbeni városismertetés. Dol­gozzák fel versenyekre utazva hazánk fejlődését és ez ne ma radjon ki a program összeállttá sából sem. Tudott dolog, hogy az idő határokat szab, de a leglénye­gesebbekre hívják fel a figyelmet. Nem lehet az, hogy a sportoló, aki az országot vagy a világot járja, csak a pályaudvarokat, re­pülőtereket, szállodákat és a sportpályákat lássa. Meg kell is­mertetni szocialista fejlődésünk eredményét, új modem városain­kat, fejlődő új üzemeinket. Ismer­jék meg népünk és más népek kulturális kincseit, hazánk új al­kotásait. Természetes nem teljes­ségre törekvéssel, de a lehetőség maximális kihasználásával. Ki kell használnunk a világversenyeken elért eredményeiket, értékes he­lyezéseinket. Váltsák ki ezek fia­tal sportolóinkban a jogos büsz­keséget, megfelelően tanulják meg értékelni nemzeti sportunk nagyszerűségét. Láttassuk meg az eredményeken keresztül, hogy e mögött az eredmények mögött al­kotó munkáskezek vannak, akik közvetve lehetővé tették a spor­tolás minden feltételét és így a haza és alkotó népe is részeseivé vált ezen eredményeknek. Mi­közben joggal lelkesednek ered­ményeinkért, nagyszerű olimpiai sikereinkért, mindig tartsák tisz­teletben más nemzeték sportolói­nak eredményét, és ezen belül is külön legyenek büszkék a szoci­alista tábor sportolóinak nagysze­rű szereplésére, hisz összefűz ben­A békési járás, ahol szeretik a sportot és tesznek is érte A járási KISZ- f bizottság szék­it • házában került j <1 sor az MTS bé­í A kési járási ta­nácsának ülé- sere, melyen megjelent dr. Ja O. Kovács Ist­vin, a járási ta- M nács titkára, W Siklósi Ferenc, a Mtezőberényi Községi Tanács V. B. elnöke. Baranyai Kálmán, a megyei TS főelőadója, Kassai János, a járási és Mészáros Sán­dor, a Békés községi pártbizott­ság munkatársa. Kiss László, a JTS elnökhelyet­tese üdvözölte a megjelenteket, majd Cs. Varga László JTS-elnpk számolt be a járás sportmozgal­mának helyzetéről, terveiről. A tapasztalatok bizonyítják, — mondotta —, hogy az MTS járási tanácsa, bizottságai, szakszövetsé­gei és sportegyesületei megerő­södtek, a társadalmi élettel össz­hangban fejlődtek, nőtt a sport­vezetők szakképzettsége és fele­lőssége. Járásunkon belül a fel­adatok megvalósításában széles körű társadalmi összefogásra tö­rekedtünk, feladatainkat a járási párt-, tanács és a KISZ V. B., a szakszervezetek és az MHSZ-szer- vekkel együttműködve, azok tevé­keny részvételével, támogatásával alakítjuk ki és valósítjuk meg. A pártirányítás minden szinten, a gyakorlati munkában igen nagy segítséget nyújt számunkra. Kü­lönösen a vezetés szilárdításához, a káderek kiválasztásához, a he­lyes szemlélet formálásához ka­punk hathatós segítséget. Az MTS és az MT tanácsszervek osztálya által kiadott elvek alapján a ta­nácsokkal is igen jó a kapcso­lat. Az együttműködés szakmai vonatkozásban legeredményesebb a KISZ-szervekkei. mert közösen rendezzük az alapfokú bajnoksá­gokat, összehangoljuk a nevelő­munkát, a káderképzést. Sajnos, községi, sportköri szinten ez a jó kapcsolat nem alakult ki, ennek megvalósítása feltétlenül szüksé­ges lenne — mondotta. Cs. Varga László a továbbiak­ban elmondotta, hogy a járás sportmozgalmának irányító szer­ve, az MTS járási tanácsának 25 fős tagsága» A tanácsülések kö­zötti' időszakban az MTS járási tanács héttagú elnöksége végzi a járás sportmozgalmának irányí­tását. A szakmai munka segítése céljából három állandó jellegű bi­zottság — gazdasági, tömegsport és iskolai — és hat szakszövet­ség — labdarúgó, kézilabda, asz- talitenisz, sakk, atlétika és sport­lövő — működik. Tömegsport vonatkozásában ko­moly eredményeink vannak. A falusi dolgozók spartakiádjának községi, járási, megyei verse­nyein mintegy 900, az üzemi, ktsz-dolgozók spartakiádján több mint 300, a tsz snartakiád járási és megyei döntőin több mint 250 tsz-fiatal vett részt és ért el jó eredményeket. Az úttörők és kisdobosok Mi­ * I nőnket a közös társadalmi érdek, közös gond, közös eredmények. Az elmondottak lehetőségek, amit elmulasztani kár lenne. Ezen ke­resztül formálódik a szocialista haza szeretete, amely elválaszt­hatatlan az internacionalista esz­méktől. Gondolni kéll arra is, hogy minden elveszett, elhalasz­tott alkalom pótolhatatlanná vá­lik és a későbbiek során igény­telen embereket nevel. Az előbbi­ekben megismertetett szocialista ! hazafiság eggyé forrt, tehát a nép­I oei. a területtel, tartalommal telítődik és a kis primőr közös- L bégből így jut kiteljesedésre (Folytatjuk) 1 Térikéi Antal Cs. Varga László, a békési JTS elnöke. lönböző szintű versenyein több mint 2500 (!), a középfokú iskolák versenyein 1000 fiatal vett részt. Járásunk felszabadulásának 25. évfordulójára rendezett jubileumi sporthét keretében több mint ezer fiatalt mozgósítottunk. — Tovább fejlődött a verseny- szerű sportmunka is, bár minőség vonatkozásában bizonyos fokú visszaesés mutatkozik, ami remél­jük, csak átmeneti. Járásunkban 19 egyesület, 52 szakosztály mű­ködik, 1819 igazolt versenyző és 3099 sportegyesületi tag van. E szakosztályoknál 15 minősítéssel rendelkező adző tevékenykedik. Ez a szám igen kevés, még több szakemberre lenne szükség. A továbbiakban elmondotta, hogy az MTS járási tanácsa a já­rási tanács vb-vel és a községi tanácsokkal közösen elkészítette a járás sportlétesítmény-fejlesz­tési tervét, mely során 1969—70-es években e célra Békés. Mtezőbe- rény, Kétsoprony, Kamut, Csárda- szállás és Tarhas községek egy­millió 200 ezer forintot kívánnak fordítani, míg az 1971—75-ig ter­jedő időszakban járási szinten egymillió 400 ezer forint kerül felhasználásra. Kiemelte, hogy az 1969-es évben Mezöberény és Két- soprany községek igen sokat tet­tek a terv megvalósításáért. Saj- nos, az MTS 30 százalékos válla­lása nem reális, mert a TS tá­mogatása a felmerült összeg egy­negyed részét sem teszi ki. A sportköri ve­zetőségválasztó közgyűlések szer­vezettsége, megren­dezése általában jó volt, különösen kiemelkedett a Bé­kési Vasas és VM, valamint a Mező- berényi Spartacus és Textil köz­gyűléseinek nyílt, elvtársi és konstruktív hangja. Az eredmé­nyek mellett a feladatokról is szólt a JTS elnöke. Hangsúlyozta, hogy minden szinten tovább kell javítani a vezető testületek aktív, önálló és kollektív munkáját. Tovább kell fokozni a társadal­mi tevékenységet, még szoro­sabb kapcsolatot kell kiépíteni N a párt-, a tanácsi, a társadalmi és bázis-szervekkel. Irányt kell venni a minőségi sport alapjainak lerakására, a szakosztályok számának növelé­sére. Gondoskodni kell a káder- utánpótlás tervszerű biztosításá­ról, sportolóink, szurkolóink neve­léséről — fejezte, be beszámoló­ját a JTS elnöke. A hozzászólások során Deák János a közgyűlések színvonaláról, Petor János az LSZ munkájáról. Kállai Jenő az iskolák és a sport­körök kapcsolatáról beszélt. Baji Gergely a pedagógusok sporthi­vatásával, Domokos Imre az atlé­tikai szakszövetség tevékenységé­vel foglalkozott, Schupkégel Ádám a tsz-tagok spartakiádját elemez­te. Baranyai Kálmán a járás sportmunkájának szívonalát mél­tatta. Siklósi Ferenc országos és fontos elvi problémát vetett fel. Hangsúlyozta, hogy a sport a tár­sadalom egy sajátos területe, ahol különböző korosztályok találkoz­nak és így lehetőség nyílik a fia­talokat a szocialista haza, a mun­ka szeretetére és egymás megbe­csülésére nevelni. Kifejtette, hogy Mezöberény község társadalmi összefogással 1969-ben 150 ezer forint összegű létesítményfej­lesztést teljesített és 1971—1975- ig még további 470 ezer forint van betervezve, de ezt csak ak­kor tudják teljesíteni, ha az MTS által megígért 30 százalé­kos céltámogatás meglesz. Véleménye szerint következete­sen véghez kell vinni azt az el­vet, hogy az MfTS-tómogatást oda helyes adni, ahol az aktivitás, a társadalmi összefogás nagyobb. Súlyos hiba az anyagiak felelőt­len ígérgetése. Nem szabad a pártszervek, a tanácsok, a társa­dalmi aktívák munka- és sport- szeretetével játszani! — jelentette ki. Utolsó napirendi pontként mun­kájuk elismeréséül az alábbi tár­sadalmi aktívák kaptak kitünte­tést. illetve jutalmat. 25 éves ju­bileumi emlékplakettet kapott: Deák János, Kecskeméti Gábor, Kiss Sándor. Nagy Károly, Soós Gábor. dr. Fucker Lajos, Nagy György,- Köhler Adám, Kábái László, Hudák Mihály, Filozof György, Wagner Mihály, Ku- csera János, Molnár Sándor, Kállai Jenő, Baji Gergely, Kiss Sándor, Knopp Vince. Tárgy- jutalomban részesült. Dr. Ó. Kovács István, Kassai János, Zadárnyi István, Kiss László, Mészáros Sándor, Petor János, Weige-t Adám, Békési Mária, Schupkégel Adám, Domokos Imre, Barta István, Kiss Jó­zsef, Varga László, Szabados István. Szabó Gerzson, Háló Mi­hály és Tóth János, Miakai Gyula Elkészült a Felszabadulási Jelvényszerző verseny kiírása Az MTS megyei tanácsa tömeg­sportbizottsága ülést tartott. El­készítették és megvitatták a munkahelyi spar, takiádok téli ver­senyeinek kiírá­sát. így az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói a téli hó­napokban is rendszeres sportte­vékenységé. folytathatnak az asz­talitenisz és sakk sportágakban. A munkahelyi spartakiádok azonban nem adnak lehetőséget a tsz-ek dolgozódnak a sportolásra, s ezért elkészítették a termelő­szövetkezeti spartakiádok téli versenyeinek versenykiírását is. Tekintettel arra, hogy az 1970- es évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulóját, el- I készítették a Felszabadulási Jel- ■ vényszerző Versenyek verseny- kiírását is. Ezeket összehangolták la társszervekkel, szakszervezettel, ' KISZ-szel, KISZÖV-vel. Most már minden területen tel­jes erővel kezdődhetnek a téli tömegsportversenyek, amely** megyei döntőkig bezáróan kerül­nek lebonyolításra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom