Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297 szám

1969. december ZI. 4 \ Kedd A7égy évtized a szövethezeti mozgalomban KÉN'i ESKEDTEK a Hangya I ernyik Jánost hol szeminárium, szövetkezetét irányító urak Béké­sien. Ugyanis csak négy polgárival rendelkező fiatalokat akartak ke- kereskedő-tanulóknak szerződtet­ni. Az idősebb emberek jól em­lékszenek még az akkori zsúfolt, petróleum- és kocsikenccsszagú szatócsboltokra. Arra is, hogy a nagy nyomorban élő "emberek gyermekei az elemi iskola alsóbb osztályait sem igen tudták el­végezni. A majdcsak leszerződtet­nek reményében állt be tehát bolti szolgának az alacsony ter­metű, vézna Csiemyik Jancsi is. De régen is volt ez! 1923. évi naptárt forgatták akkor. Egy évig szaladj ide, szaladj oda után, az­tán pult mellé állhatott, felvet­ték inasnak. Most joggal büszkélkedhet az­zal, hogy ő immár 40 éve szolgálja a fogyasztási szövetkezeti mozgal­mat. Szívesebben természetesen a felszabadulás után dolgozott ő is. A háború befejezése után két év­vel került haza a Szovjetunióból, ahol rövid 5 hónapi frontszolgá­latból került fogságba. A külön­böző ottani munkák mellett anti­fasiszta tanfolyamra járt több fa-, lubelijével, köztük Kulkai Sándor-" ral, Szűcs Sándorral és Varga Sán­dorral. Tudták, hogy más ország­ba jönnek haza, mint amilyenből elhurcolták őket. A megváltozott szellemre jellemző, hogy a sok il­legális harc szervezője, résztvevő­je, Apáti Nagy Endre, a szövetke­zeti hálózat akkori vezetője egy­hónapi fizetett szabadságot adott a fogságból hazatért Csiemyik Já­nosnak. — Pihenje ki magát, ren­dezze családja ügyes-bajos dol­gait, — mondotta neki. JÓLESETT ez a gondosság. Pe­dig csak egy családja volt még ak­kor. Alig ismert rá a három éve nem látott fiára az állomáson vá­rakozók között. Csiemyik Jánost nem sokáig hagyták a pult mellett a szövet­kezet vezetői. Szervezőkészségét előbb az új boltok szervezésénél gyümölcsöztették. Az addigi há­rom mellé ugyanis csakhamar hat újabbat nyitottak. Aztán az áru- beszerzést bízták rá. Később is oda küldték, ahol nehéz feladat mutatkozott. Dolgozott egy idő­ben a MESZÖV-nél, aztán a Szö­vetkezetek Járási Központjában, végül a MEZŐKER-nél, a mostani megyei értékesítő t központ előd­jénél. A szövetkezeti mozgalom hősi korszakai voltak azok az idők. Kín-keserves volt évente néhány száz vagon zöldséget megtermel­tetni és felvásároltatni az egyéni gazdaságokból. A nagyüzemek ak­koriban alakultak és évekig ki­sebb gondjuk is nagyobb volt an­nál, hogy zöldségtermesztéssel pe­pecseljenek. .-Nagy örömmel fogadták a fel­vásárlók az első teherautót, amely időnként mentesítette őket a bi­ciklipedál taposásától. Most már szinte természetes, hogy a MÉK- nek 16 gépkocsija és 5 Zetorja van. Az is természetes, hogy most már jóval több árut szállítanak exportra, mint amennyit a kezdeti években a megye lakosságának ellátására össze tudtak kaparni. Pedig szinte éjjel-nappal talpal­tak. Csiemyik János is sokat vál­lalt magára. Az állandó utazás, termelésszervezés, szaktanácsadás mellett . hat évig alapszervezeti párttitkár volt Békésen, a III. ke­rületben. Az ellenforradalom le­verése után tíz évig munkásőr volt. Most pártvezetőségi tag a MÉK alapszenvezetében. MI HAJTOTTA és hajtja még most is? Az, hogy beleivódott a közösségért vívott harc szükséges­sége a vérébe. Apja ugyanis, vö­röskatona volt, aki mindig azt mondogatta: építünk mi még ma­gunknak itt új világot. Ennek a reménye éltette a felszabadulás előtti nagy nyomor közepette őt is és a nincstelenek millióit. Ért­hető, hogy mikor kezdett kitárul­ni az új világ horizontja, ki-ki erejét megfeszítve dolgozott ott, hol szakmai tanfolyam vezetésé­vel bízták meg. Kevés ideje ma­radt a lassan öttagúra növekedett családjára. Talán ez is hozzájá­rult., hogy az egyik fia, a lakatos-, a másik a vülanyszerelőszakmát választotta. Akkoriban ráadásul szatócs-jellegűek voltak a szövet­kezeti boltok Békésen is. Híre is alig volt a mostani csábító áru­házaknak. Érthető most már, hogy Csiemyik János lánya ked­vet kapott a kereskedőszakmá­hoz. A MEZÖKER örökébe lépett, és immár a megalakulása 20. évfor­dulójára készülő MÉK dolgozói lényegesen jobb körülmények kö­zött dolgoznak, mint 1956 előtt. Csiemyik János legfőbb közleke­dési eszköze a motorkerékpár ma­radt ugyan, de lényegesen keve­sebbet kell utaznia, éjszakáznia. A termelőszövetkezetek jó részében korszerű, nagyüzemi kertészetek alakultak ki. Amellett, hogy most ötször annyi árut adnak évente a MÉK-nek, mint 15 évvel ezelőtt, bőségesen kielégítik a Békéscsa­bai Konzervgyár és a hűtőház igé­nyeit is. Mi több, időnként még a megye határain túl levő kom zervgyáraknak is szállítanak. TÖRTÉNELMI tény, hogy a szövetkezetek nagyüzemi kerté­szetének kialakítás» Kan jelentős szerepük volt a MÉK vezetőinek, dolgozóinak, köztük Csiemyik Já­nosnak is. Kukk Imre Nemzetközi gyermek­es ifjúsági képzőművészeti pályázat és kiáltifás a Lenin-cenfenárium tiszteletére A krakkói lengyel—szovjet ba­ráti társaság felhívással fordult a szocialista országok gyermekei­hez, fiataljaihoz, hogy Lenin szü­letésének 100. évfordulója tiszte­letére képzőművészeti alkotáso­kon ábrázolják a szocialista for­radalom nagy vezérének életét és munkásságát. A felhívás alapján született meg a Barátság elneve­zésű nemzetközi gyermek- és if­júsági képzőművészeti pályázat és kiállítás gondolata. Mindegyik szocialista országból egy-egy nagy város, illetve a hoz­zá csatlakozó terület gyermekei, fiataljai vesznek részt a pályáza­ton, s a 30 legjobb munka kerül majd a nemzetközi kiállításra. Hazánkat Pécs és Baranya képvi­seli majd, mivel az itt élő gyer­mekek már eddig is számos nagy nemzetközi pályázaton szerepel­tek elismerésre méltó sikerrel. A nemzetközi szervező bizottsá­gok úgy határoztak, hogy ezentúl minden esztendőben — kapcso­lódva egy-egy nagy évforduló­hoz —, megrendezik a Barátság képzőművészeti pályázatot és ki­állítást. V r En... a dolgozó magyar nép fia, esküszöm... ” Ifjú határőrök eskütétele Orosházán A BM. orosházi határőrség pa­rancsnoksága, december 21-én, vasárnap ünnepi eskütételt rende­zett Az eseményen jelent volt dr. Fekete Antal, az MSZMP me­gyei bizottságának osztályvezető­je, Arany Tóth Lajos, az MSZMP gyulai járási bizottságá­nak első titkára, Jagri Mihály, az orosházi városi pártbizottság osztályvezetője, Mihály András, az orosházi városi tanács Vb-el- nöke. Győri Imre, a mezőkovács­házi járási tanács elnöke, vala­mint a fegyveres testületek, a tár­sadalmi és törnessaervezetek több képviselője. Az ünnepség, pontban tíz órakor a kiképző egység parancsnoká­nak jelentésével kezdődött, majd Hegyi László, alezredes köszön­tötte a megjelenít vendégéket, szülőket és az eskütételre felso­rakozott fiatalokat. — Minden fiatal életében be­következik az az időszak — inon­Művésztanárok Gyulán Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Gyula. Hétköznap délután. A folyosón alig van melegebb, mint kívül. Gyerekek sietnek el mellettem tokkal, kottákkal a hó­nuk alatt. Az igazgató — Herhály András — szobájában kollektív rádióhall­gatásra készülnek. Legjobbkor jöttem, felvételről hallhatjuk az orosházi kórus produkcióját, s ami a lényeg: kedves kcűleginájuk, Hollinger Marianne tanárnő zon­gorakíséretét. Jobban izgul, mint a felvételkor. — Szarvasi vagyok, bár nyolc csodálatos évet Szegeden, töltöt­tem: négy gimnázium, négy év főiskola. 68-ban végeztem. Előbb Orosházára kerültem, aztán úgy alakult, hogy idejöttem. JVcm bántam meg Anyagilag jól kijövök, túlórák­kal, vidékre járással, és ami meg­fizethetetlen : egy összkomfortos lakás! Nem az enyém, de nem ez a lényeg. — Hogy vannak-e művészi am­bícióim? Igen. Orosházán tanári koncertet adtunk egy kollégával, ez remélhetőleg itt is sorra kerül. Azt hiszem, tavasszal. Az igazgató mellém szegődik ide­genvezetőnek. Milyen szép koncerttermük van! Filharmóniai előadások, megyei jellegű zenei bemutatók, tanári koncertek sorát tartják itt. A fel­nőtték, a fiatalok és a gyermekek számára egyaránt rendeznek kon­certsorozatokat. A kihasználtság is jé, mert üresjárat alig van, mert amikor nincs zenei program, vállalatok, intézmények, szerve­zetek rendelkezésére áll. A földszinti szobákban zongora­tanítás, az emeleten fúvós és vo­nós oktatás folyik, és itt vannak a szolfézstermek. — Minden kornak, évtizednek megvan a rá jellemző divatos — Másutt, például Szegeden, 1 demes dolgozni. Hogy a zeneiskola meg tudták oldani, hogy művészi kettős feladatának eleget tehessen hangszere. A közelmúlt felkapott ahova éppen állították. Sok volt1 hangszerei, a tangóharmonika, a a követelmény akkoriban. Külö­nösen sok a párttagoktól. Egymást követték a békekölcsön-jegyzések, a szövetkezetfejlesztési agitációk, a vasgyűjtő-akciók. Emellett Csi­piszton és szakszofon után most a gitáron van a sor. Melyik hang­szer oktatása iránt nőtt meg a kereslet? gitároktatás is van. Ehhez nincs szakemberünk. Akik csak pilla­natnyi féllángolásból szeretnének 1—2 hónap alatt „világszínvona­lon” gitározni — amj természete­sen minden, csak nem gitárzene —, azok komolyságára, kitartá­sára amúgy sem lehet építeni. Akikben pedig ennek ellenére vagy ezzel párhuzamosan feléled a zenei kultúra alapjai elsajátí­tásának a vágya, könnyen meg'ta- lálják az utat hozzánk. *' — Hosszú ideig a zongorázás volt : a sikk, ma szerencsére kezd ki- : alakulni az egészséges egyensúly: ! egyre többen tanulnak például fú- ! vós hangszeren. A hangszereket ! kölcsönözni lehet, hogy otthon ! gyakorolhassanak. Egyedül zongo- ! rát nem vihetnek haza. Az igazgatót hívják, mennie kell • vizsgáztatni. Félévente meghall- • gatja minden növendékét. ; Az egyik szobában — egyszerre : az új húsz évben is: tovább se­rénykedni a tömegzenei ízlés ala­kításán kimunkálásán, s minél több tehetséges zenész-palántát készítsen fel a főiskolai taunlmá- nyokra. Hogy minél többen kerül­jenek közel nemcsak Erkelhez, ha­nem Bartókhoz is. A zongoraszonáta a kapuig kí­sér. Sarusi Mihály dotta —, amikor bevonul a kato­nai szolgálat teljesítésére. Alkot­mányunk kimondja, hogy a haza védelme, a Magyar Népiköztársa­ság minden állampolgárának szent kötelessége. Az eskü dolgozó né­pünk és szocialista hazánk iránti hűséget fejezi ki, olyan társada­lom védelmére kötelez, amelyben az ember a legértékesebb. A ka­tonai eskütétel minden, ember életének felemelő, magasztos pil­lanata. Az esküt- tett határőr ön- tudatosabb, határozottabb és fe­lelősségteljesebb a feladatok vég­rehajtásában. Legyenek büszkék arra, hogy népünk nehéz, de szép feladattal bízta meg önöket, azzal, hogy szolgálatuk ideje alatt őriz­zék a Magyar Népköztársaság államhatárát. Haladó történel­münk is őrzi a mai határőrök elődeinek emlékét, a végvári vi­tézek, Rákóczi kurucainak, az 1848-as szabadságharc vörös- sápkás honvédéinek, a Tanácsköz­társaság proletár hadseregének, a II. világháború partizánjainak emlékét. Dicső tettük, hősi helyt­állásuk legyen példakép a mai határőrök számára. Az ünnepi beszéd után több száz fiatal hangja zengte: „Én, a dolgozó magyar nép fia, eskü­szöm ..., hogy a Magyar Nép- köztársaság hű katonája leszek.” Az eskütétel utolsó mondatát kö­vetően Varga Gábor határőr meg­csókolta a zászlót, s társai ne­vében ígéretet tett, hogy fogadal­mukhoz híven hűséges katonái lesznek a hazának. Az ünnepség végén a fiataj határőrök impo­záns menetben vonultak el a dísz­tribün előtt. El kell mondanom... „Hovorka Sándornak hívnak. A békéscsabai II-es számú tég­lagyár 3-as számú kemencéjé­nél dolgozom. Az égetőhrigád vezetője vagyok. Társaimmal kétszer nyertük el a szocialista címet, most már a zöldkoszorús jelvényre pályázunk. Négy éve gyakorlatilag még tanterem és tanári szoba, nehéz j nem sokat tudtam volna mon­dani a szocialista brigádmozga- lomról. Azokra tartozik, akik csinálják — gondoltam. A kö­telességemnek eleget tettem, munkaidő után aztán siettem haza. Amikor lehetett, horgász­megszokni — a fiatal tanárt a 70 év körüli „Tóni bácsival”, az is­kola első igazgatójával találom. Hévvel magyarázza, milyen izgal­mas dolgot művelt: csellóra írt át egy zongoraművet. A tanítvány, a ■ Ez a szenvedélyem. Na­fiatalabb tanár játszani kezd. ; Syobb büntetést el sem tudtam : képzelni, mintha valaki ebben Fél 2-től este 7-ig: munka, tanú- ; meg akar volna akadályozni en- lás. Kinek milyen fokon. Kéz- j gém. dődik az óvodában. Azután egy : Amióta a szocialista cím el­év előkészítő. Erre épül, ebből ■ nyel"ósét célul tűztük, sokat vál­bontakozik ki a 3—6 éves szako- 5 toztam- Nem mondom, most is bontakozik ki a 3 fa eves szako- . nagyon szeretek horgászni Nyá­sított oktatás — hangszerenként! S ron — ha lehet— minden va­bontásban. A továbbkópzősök már ? sámap felpakolom a családomat konzervatóriumi szintet érnek el. ! a Trabantra és megyünk ki a És itt van egy kis döccenő, ami : Köröshöz. Jó kis masina a Tra- . , . , ... , , : bánt. de sajnos egvszerre csak a enek-zene tanítás ; feleségem és a két gverek jö- i'-i- - a harmadikat otthon kell hagyni. Hiába, nagyobb kocsi problémáit. A zenei nevelésben nincs meg a folyamatosság az óvo­dától a főiskoláig. Ezt a hiányt betölteni szinte lehetetlen. Miért a tartalmas zenei igény csak ké­sőbb ébred fel szinte minden em­bernél. Ekkor azonban az űr ne­hezen hidalható át. ra egyenlőre nemigen telik egy magamfajta munkásembemek. Sok évig dolgoztam a felesé­gemmel együtt, míg erre is összespóroltuk a pénzt. De hát nem is ez a lényeg. Azt akarom csak mondani, hogy ha valaki ma szól: „Sándor, . .... . : házat építek, gyere vasárnap bileumukat. Ahogy az igazgató : segítenir _ megyek. Gondolko- m.rmrHa 97 íwHmpnvpilr S -3 '„ __a_____a ——, 1 970-ben ünnepük húszév« ju- : mondja, az eredmények szeré­nyek, nem világraszólók, mégis ér­dás nélkül. Egy csöppet sem bosszankodom. És ilyenek a többiek is a brigádban. Ügy át­formálódtunk, mintha nem is a végiek lennénk. Amikor megalakult a brigád, a párttitkár azt mondta, hogy Resetár György égetővel nem fogunk tudni boldogulni. Majd az idő meghozza — gondoltam. És Gyurka, az egyik leglelke­sebb ember. Nemrég vizsgáz­tunk gáztüzelési technológiából és ő 4-es osztályzatot kapott Egyébként a brigádom­ban 3 nő dolgozik. Egyik közü­lük a feleségem. Ök is 4-esre és 5-ösre vizsgázlak. A 8 égető át­lageredménye 4,1 volt. Bakonyi Gabi 3-ast kapott. Mindössze egy éve van nálunk. De, ami elvár­ható egy embertől, megteszi, hogy eredményes legyen a mun­kánk. Nagyon becsüljük ezért. Amikor egy kis családi házat épített, elmentünk segíteni néki. Még Pataki Zsiga is ott volt akinek az egyik lába rövidebb. Akkor nem utazott haza, Elek­re. Kitűnő ember, nála nem számít az idő, ha valamit tenni kell. El is akarták vinni tőlünk, de nem engedtük. Ajtófalazó, a munkája nagyon fontos az ége­tésnél. Ha rossz a szigetelés, a tégla vagy a cserép tönkre­megy. Persze másoknak is segítünk házat építeni. Olyanoknak, akik a gyárban dolgoznak. Mondják is néha ránk: ez az építőbrigád. Nem sértődünk meg. Szóval jól összejöttünk. Olyan a helyzet nálunk, mint egy csa­ládban. Ha észrevesszük, hogy valakit bánt valami, nem hagy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom