Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-23 / 297 szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ? NÍPUJSAQ 1969. DECEMBER S3. KEDD Ara: I forint XXIV. ÉVFOLYAM, 397. SZÁM Olvasóink figyelmébe! Szerda? számunkban színes, dijta!an falinaplármeiléklet! Közős célok, helyi feladatok Óránként ötvenezer forintos Most, az esztendő végén nemcsak az eltelt 12 hónapról, hanem a reform két évéről is számvetést készítünk. A számvetéskor ellentétes értékítélettel, véleménnyel, ténnyel is találkozhatunk. Gyakran éppen a hivatalos — és tegyük hozzá, szakszerű — álláspont ütközik a közvélemény bizonyos tapasztalataival. A lakosság által érzékelhető felszíni jelenségek közt — főként az áruellátásban és az árszínvonalban — kedvezőtlen hatások is észlelhetők. A mélyreható gazdaságpolitikai elemzések viszont feltárják azokat a reform nyomán kibontakozó kedvező, tartós folyamatokat, amelyek a népgazdaság harmonikus fejlődését, a hatékonyabb munkát szolgálja, de a köznapi életben ma még kevéssé érzékelhetők. Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi határozataiból, a parlament költségvetési vitájából, az 1970. évi népgazdasági tervből éppen ezért félreérthetetlenül kicsendül az az eltökélt szándék, hogy a tömegek számára is kézzel foghatóvá kell tenni a reform eredményeit. A vezető testületek az 1970. évi feladatok közt megkülönböztetett figyelmet tanúsítanak a tömegek igényei iránt* Több mint 10 százalékkal több lakás épül jövőre, mint amennyi l969-ben. Az építőanyag-import 30 százalékkal nő, a tőkés húsimport (főként sertéshúsból) egyik esztendőről a másikra megkétszereződik. Mérséklik a fogyasztási cikkek exportját, növelik a behozatalt. Kormányzati eszközökkel szorgalmazzák a kis jövedelmű rétegek által keresett olcsó cikkek gyártását Központilag elhatározták egyes rétegek jövedelmének növelését is. Módosítják a belkereskedelmi vállalatok gazdálkodását szabályozó rendelkezések bizonyos részleteit, hogy növekedjék az árukínálat, bővüljön a választék. Ezek az erőfeszítések azonban csak akkor járnak teljes sikerrel, ha találkoznak a lakosság ellátásában közvetlenül vagy közvetve érdekelt termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalatok támogatásával, észszerű gazdálkodásával. Az önállóság és felelősség érdemi nö-‘- velősével olyan munkamegosztás alakult ki a vállalatok és a központi irányító szervezetek között, amelyben sok fogyasztói interpellációra lent, a helyszínen kell válaszolni. A válasz annál inkább a vállalatokra tartozik, minél konkrétabb a panasz, a kérdés. Egyre több az olyan széles látókörű, koncepciózus gazdasági vezető, aki átérzi az új helyzetből adódó felelősséget, s a társadalmi szervezetekre, a dolgozókra támaszkodva sikeresen oldja meg a hatékony gazdálkodás feladatait. Ezek a vezetők vélt vagy jogos sérelmek esetén általában nyíltan tájékoztatják dolgozóikat, éppúgy, mint vevőkörüket. Azok a vezetők viszont, akik nem képesek megbirkózni növekvő feladataikkal, félnek nemet mondani, fegyelmezni, elhanyagolják a belső tartalékok hasznosítását (a munka jobb szervezését, a gyártástechnológia fejlesztését stb.), gyakrabban élnek a közérdeket sértő eszközökkel, áremeléssel, választék- csökkentéssel, elvtelen anyagi ösztönzéssel, a kockázatvállalás mellőzésével. Tehetetlenségüket pedig a gazdasági szabályozókkal és más objektív körülményekkel magyarázzák. Ezzel azt az egyébként is beidegzett, de idejét múlt szemléletet erősítik, hogy a termékek ára, választéka, minősége stb. minden esetben központi elhatározástól függ. A vállalati hibák, a termelés és az áruforgalom konkrét visz- szásságainak láttán a közvélemény haragja enélkül is gyakran az irányító szervezetekre zúdul: „Miért tűri ezt a kormány? Miért nem intézkedik határozottan a minisztérium?” A bírálat annyiban jogos, amennyiben az állami irányító tevékenység hatékonyságának növelését sürgeti. Főként a gazdasági ágazatokat irányító minisztériumok nem találták meg még helyüket, feladataikat az irányítás új rendszerében, s nem figyelnek fel időben a káros tendenciákra, a kedvezőtlen jelenségekre. Sokan azonban azt várnák a minisztériumoktól, hogy a legkisebb hiba láttán a régi operatív módszerekkel avatkozzanak be a vállalatok tevékenységébe. Ez azonban reformellenes igény, kárt okozna, mert csökkentené a vállalatok felelősségét. Az ágazati minisztériumok viszont bátrabban élhetnek a reform adta lehetőségekkel: az ellenőrzéssel, a fegyelmi felelősségre vonással, a vezetők jövedelmének csökkentésével, közérdeket sértő vállalati döntések esetén. Közgondolkodásunk formálásában, a „fogyasztói szemlélet” túlzásainak lefaragásában, a vállalati tevékenység befolyásolásában nagy feladat hárul a pártszervezetekre. Ezt a feladatot a felsőbb és az üzemi párt- szervezetek csak akkor oldhatják meg sikeresen, ha nem avatkoznak az operatív gazdasági munka részleteibe, hanem ehelyett a párt gazdaságpolitikájának megvalósulását irányítják és ellenőrzik a maguk területén. A Központi Bizottság legutóbbi ülése a politika: munka hatékonyságának emeléséré hívta fel a figyelmet. A pártszervezetek valóban sokat tehetnek azért, hogy a vállalatok tevékenysége mindenütt összhangban álljon a reform szellemével, a gazdaságpolitikával, s azért, hogy a tömegek ismerjék és egységesen értelmezzék ezt a gazdaságpolitikát. Kovács József forgalom, aranyvasárnap a Centrumban > Ügy látszik, az idén megfogadták a vásárlók a reklámszövegek és hirdetések jó tanácsát. Legalábbis ezt igazolta a Békéscsabai Centrum Áruház és az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat 1-es számú szaküzletének már november elejétől megkezdődő csúcs- forgalma, s az egyenletes áruforgalmazás. Míg a Centrum Áruházban a tavalyi aranyvasárnap forgalma. várhatóan 12 millió forintot forbizonyult a december legerősebb napjának, addig az idén a 8—13 óráig nyitva tartó áruházban 235 ezer forint értékű árut adtak el — óránként mintegy 50 ezer forintos forgalmat bonyolítva le —, amely átlagosan megegyezik az idei év vége napi bevételeivel. Az áruház igazgatójának tájékoztatása szerint 1969 decemberében •• Ünnepek előtt több autóbuszjáratot szervez az AK0V— Megoldja a gázpalack és a fűtőolaj házhoz szállítását is A 8-as számú AKÖV felkészült az ünnepi forgalom lebonyolítására. Lukovics Béla igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint a vállalat a helyközi és a távolsági járatokat a szükségletnek megfelelően növeli. Céljáratok indítását is tervezi, ha egy- egy helyközi járatra kellő számú utas jelentkezik. A vállalat naponta átlag 50 ezer utast szállít, az ünnepek előtt és után pedig várhatóan 5 ezerrel többet. A feladat végrehajtásához az autóbuszokat át kell csoportosítani. Ehhez azonban szükséges, hogy az utazóközönség az elővételi pénztáraknál időben váltsa meg a menetjegyét, mert csak az igények ismerete alapján lehet a járatokat megszervezni. A személytaxik az ünnepek előtt és alatt is a közönség rendelkezésére állnak. Az igények jobb kielégítésére a vállalat1 az egyébként rendszeresen túrafuvarokat végző személygépkocsikat is a standokra irányítja. Jelentősen növekszik a áruszállítás a boltokba, amihez több tehergépkocsi szükséges. Közben mintegy 220—240 vagon árut kell naponta ki. és berakni. A vállalat a gázpalack- és a fűtőolaj házhoz szállítását is megoldja az ünnepek előtt, illetve karácsony és új év első napja között. A községek mini gázcseretelepeire annyi gázpalackot juttat cl, hogy elegendő készlet álljon a lakosság rendelkezésére. Békéscsabán es Orosházán az ünnepek alatt is 'esz palackcsere. Lukovics Béla elmondta még, hogy a békéscsabai körjáraton egész Szilveszter éjszaka közlekegalmaznak, jelenleg a 10 millió 107 ezer forintos bevételnél tartanak. Az aranyvasárnap legkeresettebb cikkei voltak a divat- árucikkek, a kalapok, kesztyűk, sálak, de várakozáson felül sokan vásárolták az üveg- és díszműárukat is. Az Univerzál Tanácsköztársaság útján levő 1-es számú boltjának aranyvasárnapi forgalma 55 ezer forint volt; a bevétel itt is elmaradt mintegy 25 ezer forinttal a tavalyi aranyvasárnapi forgalomtól. Viszont a tavalyi 2 millió forinttal szemben 2 millió 700 ezer forintos árut adtak el novemberben, s a december várható forgalma az előző évhez viszonyítva 102—103 százalék. A bolt vezetőjének tájékoztatása szerint a vasárnap legkeresettebb cikkei voltak a férfi- és női télikabátok, kucsmák. A férfiak főleg a műszőrme bglésű, úgynevezett téliesített divatfelöltőket, a nők a műszőrmebundákat, kalapokat, szőrmesapkákat vásárolták. dik majd autóbusz. A fakormányos Öntözéssel és öntözés nélkül A gyomai Üj Élet Termelőszövetkezet területének egyharmadán öntözéses gazdálkodást folytat, melyet még 1957-ben kezdtek él 106 katasztrális holdon alagcsöves rendszerrel. Később a barázdás öntözésre tértek át és most többségében ezt a módszert alkalmazzák. 1970-ben már kalászosokat tér,-; melnek, a jelenlegi 570 holdas kísérleti telepen. Ezen a belvizes területen, éppen ezt az adottságot kihasználva, öntözés nélkül az al- talaji vizet veszik igénybe az eredményesebb gazdálkodáshoz, Örülnek a fogatosok a hótakarónak, nem kell az üzemegység majorja körül a feneketlen sarat taposniuk. Bécsi Mihály, a békési Egyetértés Tsz takarmányosa elővette, felszerelte az öreg szánt: azon hordja be a szénát. (Fotó: Márton László)
