Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-19 / 294 szám

1969t Szarvas sportéletének nagy éve II Spartacus labdarúgói elmondják A Szarvasi Vasipari Ktsz egyik csendes szobájában ülünk. Szé­kely László sportköri elnök, Ben- esik Gyula edzó és a Spartacus játékosai, aki közül jó néhányan itt dolgoznak. Egymás után ér­keznek a TMtK-ból, daraboló- mühelyböl. Egy telefonnal a Dó­zsa Tsz-ből Mihályt is sikerül elő­keríteni. Együtt tehát a szűkebb kollektíva. Arra kértük a játéko­sokat és az edzőt, mondják el a bajnoki év egy-egy izgalmas pil­lanatát, érdekes vagy döntő gól­ját, jellemző érdekességeket. Vall­janak önmagukról és egymásról. Két gól története — Kezdjed te, Feri, úgyis te rúg­tad a. legtöbb gólt — nógatja az idősebb Brakszatórisz Nagy Fe­Nagy L Ferenc Roszik György rencet, aki Dobozon kezdte labda­rúgó pályafutását, majd a Bcs. Előre, csatára volt Mielőtt Szarvas­ra került, a Gyulai MEDOSZ NB IX-es csapatában játszott. Rutinos csatár tehát és nem véletlen, hogy | a Délkeleti csoportban és az egyik 1 legtöbb gólt (16-ot) szerezte. Ezek közül kettőt elevenít fel. — A 27. fordulóban Kecskemé­ten játszottunk. A 44. percben 2:l-re vezettünk, amikor 20 m^-es szabadrúgáshoz jutottunk. Gon­doltam, rádörgölöm. A labda a sorfal között a bal alsó sarokba vágódott, így a félidőt 3:l-re zár­tuk. Ez a gól döntő volt az első hely kivívása szempontjából. Vé­gül 4:1 -re nyertünk. A másik, amely számomra ugyancsak emlé­kezetes, az utolsó mérkőzés 80. percében történt. Brakszatórisz— Kerekes I volt a labda útja. Béla látta, hogy üresen állok jobb ol­dalon, kitett, én pedig teljes rüszt­tel rázúdítottam. Varga, a SZAK kapusa bosszúsan nyúlt a jobb ka- kufa mellé. Ezzel a góllal nyer­tünk l:0-ra. Egyébként — amit még szeretnék elmondani — erre a fiúk a tanúim, hogy az idény­kezdés előtt megmondtam — mi nyerjük a bajnokságot. Még egy Nagy Ferenc van a csapatban, akit a szomszédos Szentandrásról igazoltak, ugyan­csak az idén. Általában jól vé­dett. Mikor erről faggatom, nehe­zen akar kötélnek állni. Hosszas töprengés után ennyit mond: nem vagyok ideges típus. — De azért a hangulata erősen befolyásolja teljesítményét — toldja meg az edző. Hogyan beszél önmagáról Mi­hály Pista, a robosztus termetű középhátvéd? — Nem szeretnék nagyotmondó lenni, de a mezőnyben igazán gól­veszélyes, erőszakos csatárral az idén csak eggyel találkoztam, a Szalvai-s Zolnaival. Persze, tu­dom, jövőre több lesz ilyen. Mihály nemrégiben Békéscsa­bán, a közgazdasági technikum­ban végzett, a labdarúgás számá­ra Pillér Sándor fedezte fel, aki tanára is volt. Akkor még sokat atlétizált (11,2-t futott százon), de minden sportágat kedvelt. A TF- re szeretett volna kerülni. Tős­gyökeres szarvasi, az iskolai évek alatt a VTSK-ban játszott, utána visszakerült és elvégezte az FMGT-t. Július óta a Dózsa Tsz főagronömusa. Néha megunja a csatárok tehetetlenségét, ilyenkor előretör és besegít egy góllal, mint iegutóbb a Szalvai ellen is. — Mikor a tsz-be kerültem, mindenki csak futballistának ne­vezett. De úgy érzem, ez az év a bizonyításé volt. Munkában és a sportban egyaránt. (Hogy a helyi tsz-ek közül a Dózsában fejezték be legkorábban az őszi betakarí­tási munkákat, abban kollégái el­mondása szerint neki is komoly része van). Egy „életmentő** fejes Hogy mennyire szereti a labda­rúgást, arra az edző hoz fel egy példát, még tavalyról. — A bent- maradásért harcoltunk. Kiskun­halason 0:0-ra állt a találkozó, amikor a hazai balszélső már min­denkin túljutott. Pista utánadobta magát és szinte testi épségét is ve­szélyeztetve, derékmagasságban elfejelte a csatár lábáról a lab­dát. A másik hatalmas termetű já­tékos, az ifjabb Brakszatórisz — az Andris. — Amikor Csabán, a Szalvaiban játszottam, hívtak a Szolnoki MTE-be is, de úgy gondoltam — közben ránéz bátyjára, mint, aki szeretné kifürkészni, jól beszél-e — mégis jobban megtalálom itt a számításomat a beállós poszt­A Brakszatórisz-test vérek: Pál és András. ján. Pali mosolyog — közben bó­lint. Egyetért. — A bajnokcsapatból heten sa­ját nevelésűek, — veszi át a szót Bencsik Gyula. — 1967-ben az át­lagéletkor velem együtt 20,5 év volt. Igaz, azóta emelkedett, de a csapatunk ma sem „öreg”. Hogv miért szerepeltünk ősszel a vára kozás alatt? Véleményem szerint a kollektív szellem, a sporttársi légkör és az akarat ekkor sem hiányzott, de a rutinhiány miatt bizonyos idegfeszültség jelentke­zett, amikor rájöttünk, hogy elsők is lehetünk. Ettől kezdve szinte mindenkinek csökkent az egyéni teljesítménye. Ahhoz, hogy a ma­gasabb osztályban is megállhassuk helyünket, több poszton erősítésre van szükség. A csapatkapitány Megkerestük a csapatkapitányt, Müller Ferencet is. Munkahelyén, a Haltenyésztési Kísérleti Állo­máson papírokba temetkezve tar látjuk. Néhány szakkönyv címe: Növénykártan, Az öntözés kézi­könyve, Kertészeti növénytan­könyv. — Harmincéves elmúltam. Fe­lelős beosztásban dolgozom cso­portvezető-főmérnök vagyok, úgy érzem azonban, hogy a munkát és a sportot eddig össze tudtam egyeztetni. A HAKI-ban egyre inkább nőnek a feladatok. Tárgya­lások, vidéki utak nap mint nap. De ha szükséges, jövőre is igyek­szem a csapat rendelkezésére áll­ni. — Szerintem abban múltuk fe­lül vetélytársainkat, hogy idegen­ben kiegyensúlyozottabban szere­peltünk, és védelmünk igen meg­bízható volt. Hiba lenne elhallgat­ni azonban, hogy csatársorunk — különösen itthon — néhányszor gyengélkedett. Ebben közrejátszott az is, hogy az ötösfogatbari nem mindenki vérbeli csatár. Kerekes nem jobbszélső, a balszélső Lan­Mihály István Magyar György csa is inkább fedezet vagy belső csatár. Csatlakozom edzőnk véle­ményéhez, miszerint komoly erő­sítésekre van szükség egyes posz­tokon, mert az NB II. lényegesen többet kíván. Legalábbis attól, aki helyt akar állni. Mi pedig szeret­nénk! Sporttelepet építünk — Ha pedig mégis úgy alakul­na, hogy a munkahelyi elfoglalt­ságok miatt abbahagynám — nem szabad elfelejteni, hogy túl vagyok a harmadik x-szen —, akkor sza­bad időmet a gazdaság tömeg­sportjának kialakítására szente­lem. Épülőben itt egy mini-lakóte­lep. összefogunk és létrehozunk egy kis sporttelepet. Intézetünk különben is óriási távlati fejlesz­tés előtt áll. — Van-e a csapatkapitánynak magánélete? — Szervezetem gyermekkorom óta ráállt a többirányú igénybe­vételre. Mindig igyekeztem időt szakítani, akárcsak szellemi fel­Nagy II. Ferenc Müller Ferenc frissülésként is a sportra. Igaz, több lett belőle. Feleségem koráb­ban maga is aktív versenyző volt, megyei asztalitenisz-bajnokságot nyert. A magánéletem? Olyan, mint sok hozzám hasonló sport­emberé. Elmondták. Lejegyeztük. Közreadjuk. —FI— (Fotó: Demény) Szombaton: Papp László Békéscsabán! Londontól Mexikóig címmel rendkívüli sportcsemegének szá­mító élménybeszámolóra kerül sor holnap este 22.00 órakor Bé­késcsabán, a Fegyveres Erők Klubjában. Az előadót, Papp Lászlót, a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívót úgy hisszük, nem kell bemutatni egyetlen sportvezetőnek, szurkolónak sem. A K. O. király feleleveníti olim­piai és profi pályafutásának em­lékezetesebb eseményeit és min­den bizonnyal a magyar ökölví­vás jelenlegi helyzetével is fog­lalkozik. Cselgáncs-utánpótlásunk egyre szebben fejlődik A Békés megyei Cselgáncs Szakszövetség Békéscsabán ren­dezte meg meghívásos úttörő-, 1 serdülő-, ifjúsági és felnőtt egyéni cselgáncsversenyét a Központi Tiszthelyettesképző-isk. tornater­mében, 40 néző előtt. A versenyen Debrecen, Szolnok. Szeged, Bé­késcsabai Dózsa és a Szalvai Sportkör összesen 80 versenyzőt indított. A szakszövetség ez alkalomból rendezett először úttörő „Alkate­góriában is versenyt, melyen 10- en indultak. Ez is bizonyítja azt, hogy az említett öt sportkörben megfelelően foglalkoznak az után­pótlással is. A versenyen a következő ered­mények születtek: Üttörök 32 kg-ig: 1. Vincze László (Szolnoki Kilián). 2. Lut- temberg László (Szolnoki Kilián), 3. Takács Zoltán (Bcs. Dózsa). 40 kg-ban: 1. László Imre (Szolnoki Kilián). 2. Hajdú Tibor (Szolnoki Kilián), 3. Letenyei József (Szol­noki Kilián). 48 kg-ban: 1. Ancsin János (Bcs. Dózsa), 2. Kovács András (Bcs. Dózsa), 3. Pirityi Gá­bor (Bcs. Dózsa). 48 kg-ban: 1. Uhrin Ottó (Szalvai SE). 2. Virágh József (Szolnoki Kilián), 3. Ben­csik József (Szolncfei Kilián). 52 kg-ban: 1. Fazekas Gyula (Szol­noki Kilián), 2. Gácsér József (Szolnoki Kilián). 56 kg-ban: 1. Tipd Antal (Bcs. Dózsa), 2. Padlo- vics János (Debreceni Dózsa), 3. Laurinyecz Pál (Szarvasi SE). 60 kg-ban: 1. Szabó Miklós (Szegedi EOL), 2. Gáspár Ferenc (Szolnoki Kilián), 3. Ozsvát János (Bcs. Dó­zsa). 64 kg-ban: 1. Bosnyák Ká­roly (Debreceni Dózsa), 3. Bartos László (Szegedi EOL), 3. Pintér Zoltán (Szolnoki Kilián). 68 kg- ban: 1. Veres Ferenc (Szegedi EOL), 2. Luptovics Dezső (Bcs. Dózsa). Nehézsúlyban. 1. Román Zoltán (Szalvai SE), 2. Nagy Jó­zsef (Debreceni Dózsa), 3. Benkő Pál (Szalvai SE). Ifjúsági. 58 kg-ban: 1. Tóth László (Szegedi EOL), 2. Miklós Sándor (Szalvai SE), 3. Bozsó Já­nos (Szolnoki Kilián). 65 kg-ban: 1. Szántó József (Szalvai SE). 2. Döme Géza (Bcs. Dózsa), 3. Faze­kas József (Szolnoki Kilián). 75 kg-ban: 1. Balogh István (Szege­di EOL), 2. Kőszegi László (Szal­vai SE), 3. Kovács György (Sze­gedi EOL). Nehézsúlyban. 1. Sza­bó Ödön (Szegedi EOL), 2. Ko­vács Gyula (Szalvai SE). Felnőtt. 63 kg-ban: 1. Osuprik István (Debreceni Dózsa), 2. Ká­kái Ferenc (Szegedi EOL), 3. Jó- zsa Zoltán (Szegedi EOL). 70 kg- ban: 1. Szabó László (Szegedi EOL), 2. Apró György (Szegedi EOL), 3. Szabó István (Szolnoki Kilián). 80 kg-ban: 1. Körmöczi Alajos (Szegedi EOL), 2. Vékony Tamás (Debreceni Dózsa). 3. Pa- nyik László (Bcs. Dózsa). Nehéz­súlyban. 1. Sarkadi Sándor (Szal­vai SE), 2. Petrovszki Mihály (Szalvai SE), 3. Vass Barna (Deb­receni Dózsa). A cselgáncs-sport népszerűsíté­se érdekében helyes lenne, ha na- ' gyobb érdeklődés mutatkozna e versenyek iránt és ezzel serken­tenék még jobb eredmények él- érésére a békéscsabai versenyző­ket. T. Zs. Szezonzáró a csabai játékvezetőknél Lévai István, a békéscsabai városi labdarúgó szaJc szövetség játékveze­tő bizottságának elnöke. A békéscsabai városi labdarúgó szakszövetség játékvezető bizottsága az elmúlt hét szombatján tartotta meg taggyűléssel egybekötött szezon­záró vacsoráját, amelyen 84 sportem­ber vett részt. Lévai István JB-elnök és Hodroga Gyula értékelte a városi játékvezetők működését. A beszámolót értékes, konstruktív jellegű hozzászó­lások követték Baranyai Kálmán, a megyei TS főelőadója, Bognár István. a megyei LSZ főtitkára és Boldizsár Gyula, a megyei JB-vezetőség tagja részéről. Külön pozitívumként érté­kelhető a fiatal csabai játékvezetők e taggyűlésen is megnyilvánuló akti­vitása, amely azt bizonyította, nem kell féltenünk a labdarúgó-játékveze­tő utánpótlást. Tovább tart a vásár haszonvasiizletfinkben ás vidéki telephelyeinken A különféle hengerelt áruk és vasanyagok 10—30 százalékos árengedményes vásárát december 31-lg meghosszabítottuk Érdeklődjék a Kohászati Mapanyagellátó Vállalat ríaszonvas-értékesítési Osztályán. BUDAPEST. XI., Temesvári út 18. Telefon: 268—837. nao

Next

/
Oldalképek
Tartalom