Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-19 / 294 szám
1969. december 19. 3 Péntek Megindult a fejlődés a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben A KOSSUTH és a Petőfi Tsz tagságának többsége is megszavazta az egyesülést öt évvel ezelőtt. Ennek ellenére többen voltak az aggályoskodók, mint a bizakodók. Idegenkedtek egymás jövedelemelosztási formájától, a Kossuthban ugyanis csak az igény szerint osztottak kenyérgabonát és takarmányt, a Petőfiben pedig annyit adtak ki munkaegységenként, amennyit év elején a közgyűlés megszavazott. Ezenkívül azon is morfondíroztak, hogy melyik szövetkezet „vette el” a másikat? Más szóval azon, hogy a kabátot varrták-e a gombhoz vagy fordítva. Sok hasonló súrlódási felület volt. Ügy annyira, hogy az eltelt évek jó részét afféle „táv-házas^ társakként”, külön üzemegységben. külön pártalapszervezetben, nőtanácsban és KISZ-szervezetben töltötték. A két pártalapszervezet tagjai a szövetkezet csúcsvezetőségének, a tagság többsége pedig a szövetkezet igazgatóságának, közgyűlésének határozatait nem, abból a szempontból mérlegelte, ho. gyan lehetne azt legjobban végre, hajtani a közös javára, hanem ehelyett azt latolgatták, hogy azok nem a Kossuth vagy a Petőfi előnyét szolgálják-e? MINDEZEK ellenére már az első évben bebizonyosodott, hogy „az isten is egymásnak teremtette” a két 3500 holdas szövetkezetét. Az első bizonyságot az adta, hogy amíg az egyesülés előtti évben az egyik szövetkezet 14. a másik 17 mázsa búzát termelt holdanként, az első évben a közös átlag már 18,8 mázsára növekedett. Sok minden másban is jól. kiegészítette egymást a két szövetkezet valamelyest eltérő adottsága. A Petőfiben általában abrakfelesleg és szálastakarmány- hiány mutatkozott. A jelentős nagyságú öntözött réttel rendelkező Kossuth-ban pedig inkább abrakháány ovit A növénytermelés kialakításán nem volt különösebb vita. Azon sem, hogy a korábbi szokásoktól összevonták a két pártalapszer- eltérően munkaigényes és jőve- vezetet, nőtanácsot és KlSZ-alap- delmet növelő ipari növényeket szervezetet, Megszüntették a két többek között mákot, salátamagot üzemegységet is. Helyette öt és koriandert is termeljenek. A ágazatra osztották a szövetkeze- Petőfi Tsz volt tagjai azonban tét. Vagyis egy-egy felelős szakgörcsösen ragaszkodtak ahhoz, hogy üzemegységükben továbbra is legyen kertészet. Évekig lepergett róluk minden ellenérv. Az, hogy ha lenne is öntözési lehetőségük, akkor sem volna gazdaságos két kertészeti szakememberre, többnyire mérnökre bízták a növénytermesztést, az állattenyésztést, a kertészetet, az építő- és a gépészeti részleget. Az eddigi jövedelemelosztási formáról rátértek a havonkénti készpénzfizetésre. A munkakedv bért. két áruértékesítőt és két I növekedését többek között bizokertészeti brigádot fenntartani. Nem beszélve a szállítási költségekről. Nagy nehezen meggyőzték őket a gazdasági számítások meg az a felismerés, hogy mégiscsak érdemesebb a vízzel tele téglagyári bányagödrök mellett, a város közvetlen közelében kertészkedni. A LEGNAGYOBB gondot az jelentette és jelenti még mindig, hogy nagyon széjjelszórtar. épültek az állatférőhelyek. Az egyesülés után nagyobb összegű beruházási hitel igénybevételével akartak ezen enyhíteni. Am, az irányító szervek azt mondták: a Szabadság Tsz adottságai nagyon alkalmasak arra, hogy 200 millió forint ráfordítással a megye, az ország egyik mintaszövetkezetévé fejlesszék. A tagság megijedt, hogy eladósodik a közös gazdaság. Párttaggyűlések és közgyűlések sokaságán győzködte őket a vezetőség, amire elfogadták a beruházási tervet. Egy idő múlva aztán kiderült: elhamarkodott ígéret volt, és szó sem lehet 200 millió forint hitelről. A csalódottság megingatta a tagság bizalmát szinte valamennyi vezetőben. Ügyannyira, hogy alig tudtak összehívni egy ideig határozatképes párttaggyűlésit és közgyűlést. Időbe tellett, amíg újra hitet tudtak önteni a tagság zömébe, főleg az idősebb emberekbe. EZ ÉV elejére egész sor vita- lehetőség alól ásták ki a talajt. A széthúzást a „mi Petőfiek” és a „mi Kossuthosok” mellveregetés megszüntetésének első lépéseként nyitja az is, hogy az idén első ízben öt brigád nevezett be a szocialista mozgalomba. — Építkezzünk is végre — mondogatták mind többen és mind türelmetlenebbül. Annál is inkább, mert ők maguk is észrevették, hogy kezdenek lemaradni a környező szövetkezetek fejlődésétől. Ráadásul a 80 tagú építőbrigád jórészt külső munkákon dolgozott még az idén is. Ez év végétől nem érnek majd rá külső munkákra. A következő két év ben több mint 40 millió forintot költenek a közös gazdaság fejlesztésére. Már hozzá is láttak egy 34 millió forint költséggel épülő Georgikon típusú sertéskombinát építéséhez. Ebből a tervek sze rint az eddigi évi 2500 helyett 7000 hízott sertést értékesítenek Építenek egy 20 ezer férőhelyes tenyésztojást termelő baromfitelepet is. Az 500 holdas kertészet palántaigényének kielégítésére 10 ezer négyzetméternyi fóliasátrakat építenek. Ezen túlmenően 2,5 millió forint értékű erő- _ m unkagépet vásárolnak. Főként a betakarító gépparkot növelik, mi vei az idén alaposan elhúzódott egyes növényfajták, főleg a kukorica betakarítása. MEGINDULT tehát a fejlődés a Szabadság Tsz-ben. Kukk Imre A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta a kormány elnökének tájékoztatóját az európai szocialista országok párt- és állami vezetőinek december 3. és 4-i moszkvai találkozójáról. A Minisztertanács a magyar küldöttség munkáját jóváhagyólag tudomásul vette, a jelentést elfogadta. Dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese beszámolt a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság december 8. és 10. között Prágában tartott 7. ülésszakáról. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A belügyminiszter — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a minisztérium munkájával foglalkozó határozata alapján — intézkedési tervet dolgozott ki a belügyi szervek munkájának egyszerűsítésére, színvonalának továbbfejlesztésére. A kormány a javaslatot elfogadta. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter megtárgyalta és jóváhagyta a balatoni központi fejlesztési programot azzal, hogy annak részleteit a negyedik ötéves terv összeállításánál kell figyelembe venni. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége jelentést tett a karácsonyi és újévi munkaidőbeosztással kapcsolatban már kiadott intézkedésekről. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette ás felhívta a minisztereknek, az országos hatáskörű szervek vezetőinek és az illetékes tanácsok vb-elnökeinek figyelmét, hogy szabálytalan munika- időbeosztásokat ne engedélyezzenek. A kormány ezután megtárgyalta és elfogadta az Országos Találmányi Hivatal elnökének a szolgálati találmányok díjazására és a találmányokká.] kapcsolatos egyéb intézkedésekre vonatkozó előterjesztését. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény felhatalmazta a kormányt, hogy a találmányokért járó díjazással kapcsolatos kérdéseket rendezze. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1970. I. félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Békekölcsön-mérleg — Tíz nap múlva sorsolás Az Országos Takarékpénztár tíz nap múlva, december 29-én és 30- án rendezi a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1969 második félévi sorsolását. Az eddigi 193 békekölcsönhúzáson több mint 7 milliárd forintot sorsoltak ki, 4,3 milliárd forint névértékként, több mint 2,3 milliárd forint nyereményként jutott a kötvénytulajdonosoknak. A következő, a december végi sorsolások újabb 160 millió forintnyi nyereményével és törlesztésével együtt 7 milliárd 238 millió forintra növekszik a Békekölcsön-mérleg visszafizetés-oldala. Ismeretes, hogy az 1956-ban hozott mi nisztertanácsi * határozat az 1—4. Békékölc-sön-kötvényeik lejáratát egységesen 1974. december 31-ben állapította meg. Addig valamen nyi Békekölcsön -kötvényt nyereménnyel vagy névértékben kisorsolnak, vagyis visszafizetnek. kedésre, s Dalnoki Miklós Béla mindössze néhány törzstisztjével tudott átszökni a szovjet csapatokhoz, hogy letartóztatását elkerülje. Az események Budapesten is hasonló módon folytak. Sem Horthy, sem' Lakatos miniszterelnök nem gondolt komoly ellenállásra és a katonai szembefordulást még a rendelkezésükre álló szerény eszközökkel sem szervezték meg. Egyedül Lázár Károly altábornagy, a testőrség parancsnoka rendelte el a Vár védelmét. Lakatosnak már néhány órával a proklamáció elhangzása után az volt a véleménye, hí>gy nem kell a németek ellen Harcolni, mert „új lehetőségek” adódtak. A kormányzó ugyanis a koronatanács befejezése után nyomban megbízta a miniszterelnököt, tárgyaljon a németekkel a helyzet sima. „vér nélküli” megoldásáról. Lakatosnak az volt a véleménye, hogy a vérontás csak úgy kerülhető el, ha a hatalmat átadják a németeknek. A tárgyalások rögtön megindultak, a németek ezzel természetesen egyetértettek, de feltételekkel. Megígérték a kormányzónak, fia szabadon bocsátását neki elsőrendű bánásmódot helyeztek kilátásba, ha lemond, Szálasit kinevezi miniszterelnökké és újabb proklamá- ciót bocsát ki, mely szerint a fegyverszünet nem jelenti a fegyverletételt és a csapatok kötelesek továbbra is a németek oldalán harcolni. Természetesen be kell szüntetni a helyi ellenállást is. Mikor ezeket a feltételeket Lakatos közölte a kormányzóval — aki időközben a németek védelme alá helyezte magát és a Hatvany-palotába költözött át, ahol gyakorlatilag A közelmúltban megjelent egy fénykép és cikk lapunkban, a gyulavári ABC-áruházról. Ebben feltettük a kérdést, hány év kell .......................................................... egy áruház építéséhez? Bíráltuk a Gestapo foglya volt, míg csa- j “ ** ládja a pápai ninciaturán talált; epitkezes elhúzódása miatt es az menedéket, — Horthy rövid ide- ! akkori állapotokat figyelembe ig gondolkozott, majd azt felel- : véve azt feltételeztük, hogy még te: nem bánom,” Ugyanakkor' ebben az évben sem készül el kiadta a parancsot a nemetek-! ___ . ..... , . .. . k el szembeni ellenállás meg- : Szerencsere feltetelezesunk nem szüntetésére. Egyedül Lázár al- ; vaH be, mert a ktsz december tábonagy nem tudta a parancsot j első napjaiban befejezte a mun- azonnal végrehajtani, mert csa- ! kát patai már felvonulóban voltak, s : a-, __* AI ., í gy a németekkel kialakult tűz- ; . . J t ,Novak Muharéban néhány magyar katona. i tyas’ ® községi tanacs elnöke nak még el kellett esnie, miköz. ; ve^e át. A korszerűen berertde- ben legfőbb haduruk már kapi- ■ zott ABC-áruház megnyitásával tulált. 8 Átadták az AHC-áruIiázat Gj tila vár I Iba n zett S a község lakói sok olyan cikkkatos miniszterelnök vitte át a; § a varosba kellett menniük. Várba, ahová a németek kísére- ! Az épületben az élelmiszerosz- tében Horthy visszaérkezett, : tályon kívül helyet kapott egy , megtelt német katonákkal. Hor. : takarékszövetkezet helyisége, thy lakosztályát teljesen feldúl- ■ Együttesen több mint egymillió ták és részben már ki is rabol- ! forint értékű árukészlettel ren- \ 5 delkeznek és a megnyitást köverreg, akinek az volt az első kér- f ^ barom nap alatt közel 150 000 dése: mi van a fiammal? A jelenlevő Wessenmayer azt felelte, hogy másnap Linzben be fog szállni a kormányzót vivő különvonatba. Horthy Lakatosra nézett, aki azt felelte, hogy nincs oka kételkedni a német nagykövet szavában. Wessenmayer az okmányokat átnyújtotta a kormányzónak, aki átfutotta azokat, majd a WC mellett leült egy háromlábú székre és az okiratokat egy másik székre fektetve, egyenként aláírta. — Ilyen dicstelen módon hullott le az „otrantói hős” 25 éves „csillaga”. Horthy tehát, bárhogyan is szépít emlékirataiban, miniszterelnöknek nevezte ki Szálasit, s ezzel Magyarországot kiszolgáltatta a rémuralomnak. (Folytatjuk) forint forgalmat bonyolítottak ie.
