Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280 szám
19Ä9. december .. 3 bzerda Nyolc gramm súlyú bevásárló szatyrok Az Üjszegedi Szövőgyárban az Demokratikus elvek termelőszövetkezeti törvényünkben ÉPÜL A SOPRONI TV-TORON*/ NSZK-ból nemrégiben beszerzett, csomómentes halász-hálókat kötő géppel tetszetős műanyag függönyöket, s bevásárló miniszatyrokat is készítenek. Ez utóbbiakhoz úgynevezett terjedelmesített da- nulont használnak, ami azt eredményezi, hogy a szatyor eredeti méretének az ötszörösére is kinyúlik. Súlya mindössze nyolc gramm, ugyanakkor nyolc káló áruval terhelhető. Az új -cikkből évente több milliót készítenek. A zord idő elriasztotta a sirályokat a Fehértó-ról, a récék és a vadlibák még maradnak A téliesre fordult időjárás elriasztotta a Szegeddel szomszédos fehértói madárszálló neves vendégeit, az októberben érkezett sirályokat. Több mint 3000 dan- ka-, ezüst- és heringsirály hagyta el a rezervátumot. Mielőtt útrakeltek, megtisztogatták a már lecsapolt és lehalászott halastavakat. Ugyancsak délebbre költöztek, Földiközi-tengeri végső útioéilal, a sötét tollazatú füstös canká!k. Vágják a nádat Megkezdődött a nádaratás a Velencei-tónál: először a part- menti sekély vizéken láttáik munkához. A közepes minőségű nádból eddig 120 000 kévét vágtak le, s szállítottak él. A tervek szerint a tavaszig 600 000 kéve kerül a nádgazdasóg raktáraiba. A Magyar Szocialista Mun- káspárt IX. kongresszusának határozata megállapította, hogy: „A magyar falun végbement fejlődés gyökeres fordulatot hozott a parasztság életében és szemléletében. A hatalmas társadalmi átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát .. A párthatározatban is említett „társadalmi átalakulás’ a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésének következménye volt. A közös gazdaságok erősödése és a társadalmi átalakulás következtében a termelőszövetkezetek fejlesztésének időszakában alkotott jogszabályi rendezések elavultakká, nemegyszer akadályaivá váltak a további fejlődésnek. A már említett kongresszusi határozat viszont a szövetkezeti gazdaságok további fejlődését és a paraszti osztály életszínvonalának gyorsabb ütemű emelését irányozta elő. Ezért olyan új szabályozásra volt szükség, amely a jog eszközeivel elősegíti a további fejlődést. Ilyen indokok alapján került sor az új termelőszövetkezeti törvény megalkotására és 1968. január 1-én történt hatályba léptetésére. Az új jogi szabályozásnak elsősorban az volt a feladata, hogy: — kövesse azokat a pozitív változásokat (a fejlődést), melyek a legutóbbi évek folyamán a termelőszövetkezetekben bekövetkeztek; — meghatározza a termelőszövetkezetek helyét a gazdaságirányítás új rendszerében; — elhárítsa az akadályokat a termelőszövetkezetek eredményes, önálló, vállalati gazdálkodásának útjából; — megalapozza a további fejlődést és ennek érdekében a működéssel, a gazdálkodással és a szervezeti élettel kapcsolatos jogviszonyokat újszerűén rendezze; — erősítse és továbbfejlessze a szocialista termelési viszonyokat. A feladatok megvalósításának középpontjában áll a termelőszövetkezeti demokrácia ki- szélesítése és gyakorlása. A termelőszövetkezeti demokrácia jelenti az egész termelőszövetkezeti tagság részvételét (közvetJumranco mongol fúrómester, aki 15 éve tudója e szakmának és néhány éve kemény nevelője az új szakmunkásoknak. hály, aki gyöngyösi munkahelyét cserélte fel ezzel a „szomszédos” építkezéssel. Igaz, a legkényelmesebb körülmények sem „otthoni” körülmények, s az is igaz, hogy a munka sem halad mindig úgy, ahogy szeretnék. Egész sor kitűnő mongol szakmunkás dolgozik, s egész sor új munkás nem dolgozik. Illetőleg csak időnként dolgozik a műszak alatt. Érthető egyébként: lovon nőtt fel, a messzire nyúló füves pusztákon, s most nem egyszer nehéz fizikai munkát kellene végeznie nyolc órán keresztül vagy ugyanannyi ideig feszülten figyelnie a gép munkáját. Nehezen megy ez még Ezeken az építkezéseken, s a többieken is most formálódik a mongol munkásosztály, együtt fejlődik, alakul a szocialista ipar kialakulásával. Ehhez nyújtunk, a szocialista országok között, segítséget mi magunk is. A többi között a félezer magyar szakember munkáján keresztül. ...és nemcsak a mongolok tanulnak meg magyarul, a magyarok is megtanulnak mongolul. Na nem, nem mindig az irodalmi nyelv szabályai és nem mindig kifejezései szerint De egyre jobban megérti egymást a régi magyar és az új mongol szakmunkás, mert van közös nyelvünk: az építőmunka. Gyurkó Géza Következik: Lámák, szörnyek, rádiók. j lenül vagy közvetetten) a terme- [ lőszövetkezetet érintő valameny- J nyi kérdésben — a jogszabályok adta kereteken belül. A szövetkezeti demokrácia elve alapján a termelőszövetkezetek a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzemek. Ugyanakkor önálló vállalatszerű gazdálkodást folytatnak és egyben a parasztság társadalmi szervezetei is. Ezért a vezetésben és a7 egész működés- ! ben az eddiginél következeteseb- í ben kell megvalósulnia a szövet- J kezeti demokrácia és a vállalat- j szerű gazdálkodás sajátos egysé- ! gének. A tagság — a termelőszö- I vetkezet tulajdonosaként — ren- | delkezik a közös vagyonnal. Ma- ; ga alakítja ki a szövetkezet belső igazgatását — jogszabályok keretei között — maga határozza meg szervezeti felépítését, a szervezet működési rendjét. Maga választja — bízza meg — vagy jelöli ki a termelőszövetkezet vezetőit és a tagok ügyednek intézésére bizottságokat hoz létre. Ezen jogosultságok gyakorlása mellett | azonban köteles végrehajtani a j saját maga által meghatározott I rendszabályokat és a saját maga által választott vezetők rendelkezéseit. A tagok jogosultságai, il- | letve kötelezettségei a tulajdono- I sd viszony és a munkavállalói viszony egybefonódásából erednek. A jogok és kötelezettségek együttes érvényesülése olyan szocialista típusú embert feltételez, aki a munkakötelezettségét nem hanyagolja el a tulajdonosi jogok 1 túlértékelése miatt. A tulajdonosa | jogokat pedig úgy gyakorolja, mintha saját gazdaságáról lenne ! szó. A szövetkezeti demokrácia ki- fejezésre jut már abban is, hogy az 1968. január 1 napján életbe léptetett új törvény úgynevezett „kerettörvény”. E törvénv a szövetkezet működésének csak kereteit határozza meg. Egyben lehetőséget biztosát ahhoz, hogy a működés módját konkrétan a szövetkezet közgyűlése — a saját adottságainak és körülményeinek | figyelembevételével — tegye kötelezővé. Ezeket a belső — keretet kitöltő — szabályozásokat a közgyűlés által jóváhagyott alapszabály. és a vezetőség által jóváhagyott ügyrend és munkarend tartalmazza. A demokratikus vezetés biztosítéka az, hogy a termelőszövetkezetet érintő legjelentősebb intézkedések a közgyűlés hatáskörébe tartóznák. A törvény részletesen felsorolja és előírja, melyek azok az ügyek, amelyekben kizárólagos joggal a termelőszövetkezet egészét felölelő testületi szerv — a közgyűlés köteles dönteni. E fórumon valamennyi jelentős ügyben hallathatja hangját a termelőszövetkezet minden tagja. E széles körű testület munkáját tovább demokratizálta az a szabályozás, amely egyes ügyekben a titkos szavazás rendszerét vezette be. A közgyűlés munkáját többé nem zavarhatja a tartózkodó magatartás. Ilyet ezelőtt — főleg személyi ügyekkel kapcsolatos döntések során — a tagok részéről észlelni lehetett. A titkos szavazás rendszerében minden tag véleményt nyilváníthat olyan kérdésekben is, melyekben — ezt megelőzően a vezetőség vagy egy-egy személy jelenléte miatt — nem nyilatkozott volna szíve szerint. A szavazás titkosságának szigorú betartásával — a kérdések eldöntésében — a tagok valódi akarata a legdemokratikusabb elvek szerint juthat érvényre A termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesedését eredményezte a í különböző bizottságok hatáskörének szélesítése is. A régi, és csu- 1 | pán formális szerepet betöltő bi- j zotbságók ügyintéző szervekké váltak és így a tagság által kivá- i lasztott legalkalmasabb termelő- ; szövetkezeti tagok ügyintéző sze- | rephez jutottak. Az új törvény ! adta önállóság fokozottan jelent- 1 : kezik az ellenőrző bizottság mun- ( ! kájában. A bizottság belső ellen-.j őrzésével a termelőszövetkezet1 ! működését és gazdálkodását ma- j \ ga a tagság vizsgálja meg. A sző- i vetkezetékben működő többi bi- : zottságok is szerves kiegészítői a, j i kollektív vezetésnek. Fontos új ‘ 1 vonás a szabályozásban, hogy a j bizottságok már nemcsak élőké- j szító, véleményező és javaslatáé- I vő szervek, de bizonyos felada- j tokát önállóan végezhetnék. A szövetkezeti demokrácia a gazdasági vezetés területén lázárja, hogy felsőbb hivatalos szervek irányítsák ä szövetkezetei abban történetesen, hogy milyen növényféleségeket termeljen, hogyan alakítsa ki az állatállományát, és gazdasági tevékenységi körét milyen irányban erősítse. A törvény teljesen megszüntette az államigazgatási szerveknek a termelésre gyakorolt közvetlen befolyását. Ma már a tagság — az általa megválasztott gazdasági vezetőkön keresztül — maga határozza meg a szövetkezet tevékenységének irányát. j szervek a termelőszövetkezeti demokrácia gyakorlására a termelőszövetkezetek érdek- védelmi szervei. A tájegységenkénti területi szövetségek és a tsz-ek országos tanácsa a tag termelőszövetkezetek közgyűléseinek határozatai alapján jöttek létre. Az érdekvédelmi szervekben tevékenykedő vezetőket közgyűlésen választották. A közgyűlés akarata (a tagok akarata) az | általa választott küldötteken keresztül jut kifejezésre a szövetségek és ay országos tanács munkájában. Az érdekvédelmi szerveket az új törvény arra is feljogosította. hogy a termelőszövetkezeteket érintő egyes jogszabályok megalkotásában részt vegyenek. Ily módon a termelőszövetkezeti tagok érdekét már a jogalkotáskor figyelembe veszik. A törvény életbe léptetése óta elte&t idő alatt szerzett tapasztalatok mutatják, hogy a termelő- szövekezeti demokrácia teljes kibontakozásának ma már törvényi akadályai nincsenek. A gyakorlati alkalmazást bizonyos mértékig gátolja, hogy a tagok nagy része ma még nem ismerte fel az új törvény adta lehetőségeket. Talán még évaknék kell eltelnie ahhoz, hogy a párthatározat szellemében megalkotott jogszabálynak megfelelően a tömegek átformálódjanak és élni tudjanak a törvény adta jogaikkal. Sajnálatos, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetőknél még ma is tapasztalható olyan magatartás, mellyel a szövetkezeti demokrácia teljes körű kiszélesítését akadályozzák. Ez azoknál a vezetőiknél észlelhető, akik az előző években kialakult helytelen szemléletüktől mind ez ideig nem tudtak szabadulni. Szerencsére az ilyen vezetők száma mindinkább csökken. Széles körű ismeretterjesztő tevékenységgel a fejlődést meg lehet gyorsítani, mert az agrárpolitikánk célkitűzését csak az új termelőszövetkezeti törvény helyes értelmezésével és következetes alkalmazásával lehet elérni. Dr. Kovács István, a Dél-Békés {negyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének jogtanácsosa A kelet—nyugati mikrólánc utolsó — nyugati láncszeme — a 135 méter magas tv-torony építése rövidesen befejeződik Sopronban. Az URH normál és színes televíziós közvetítések, valamint az első lépésben 480 egyidejű telefonbeszélgetésre alkalmas berendezés monumentális vasbetontor- nyát december végén adják át az építők. (MTI-fotó) fl szocialista építőipar idei mérlege: 32230 lakás Naponta mintegy 1200 tonna' cement érkezik Romániából, hogy enyhítse a kötőanyag-hiányt az építkezéseken és az elemgyári munkahelyeken. Néhány héttel ezelőtt ugyanis a romániai cementipar soron kívül összesen 40 000 tonna cement szállítását vállalta. Eddig több mint 30 000 tonna román cement érkezett az országba. Az építésügyi és városfejlesztési minisztérium legújabb felmérése szerint az év utolsó két hónapjában 9200 új lakás építését fejezik be az ÉVM-vállalatok. így várható, hogy a tavalyinál 12 százalékkal több, vagyis 23 500 lakás átadásával zárják az 1969. évi programot. Az előzetes felméréseken tájékozódtak más tárcák, a tanácsok és a szövetkezetek építési munkájának várható eredményeiről is. Ezek szerint a szocialista építőipar az idén összesen 32 230 új otthont ad át* (MTI)
