Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-16 / 291 szám
A célkitűzés: Megszilárdítani elért ere dmén weitst — Megszilárdítani az elért eredményeket — ez volt az alap- gondolata az elnöki beszámolónak és a hozzászólásoknak is, a Szarvasi Spartacus SC beszámoló és vezetőségválasztó küldöttközgyűlésén. A vasipari ktsz impozáns klubjában 115 küldött, 30 pártolótag és szurkoló, valamint több mint 40 illusztris vendég jelent meg. A megye és a járásváros állama, párt-, társadalmi szerveinek vezetői: Nagy József országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei elnöke, ár. Hegedűs Pál, a járási t-anács vb-elnöke, Vrbovszki János, a városi párt vb-táükára. Varga László, a városi tanács vb-elnöke, Krivik András, az MTS Békés megyei Tanácsának elnöke, 7Aelbauer András, a járási-városi TS elnöke, Medvegy András, László János, Dencsák Pálné, Kovács András, Doroszlai Ervin, Székely László, Müller Ferenc, Rojik Erzsébet, Nyári Mihály foglalt helyet a díszelnökségben. — A sportegyesület több mint 63 éves fennállása óta nem mondhatott magáénak olyan s^ép eredményeket, mint amelyeket az idén elért — mondotta beszámolójában Székely László, az SC elnöke. — Kevés olyan város van ma Magyarországon, ahol egy egyesület három NB II-be jutott csapatát ünnepelheti a közgyűlés! — A munka tulajdonképpen az MTS II. kongresszusa után kezdődött, amikor a város társadalmi, politikai, állami vezetői feladatként meghatározták az SZSC szervezettségi, minőségi, mennyiségi szintjének emelését. A négyes célkitűzésnek fa női kézilabdacsapat képességének megfelelő helyet érjen el) a megyei bajnokságban; a férfiegyüttes sikeresebben szerepeljen, mint 1968-ban; a labdarúgócsapat váljék az élmezőny tagjává, a szakosztály pedig legyen a megyei bajnokság 1969. évi várományosa — a Szárvasi Spartacus, széles társadalmi összefogással — eleget tett. Mindössze a sakkozóknak kellett megelégedniük ezüstéremmel! — A város állami, párt és gazdasági vezetői novemberben a klub messzemenő erkölcsi és anyagi támogatását hangsúlyozták — amennyiben erre a sportolók nem válnak érdemtelenekké — hangoztatta Székely László. — Az elért sikerek, eredmények sportolóink jó hozzáállását, tehetségét bizonyítják. Rászolgáltak a bizalomra! A továbbiakban külön Is értékelte a szakosztályok ez évi teljesítményét, majd hangsúlyozta, hogy az 1970-es évben meg kell teremteni az SZSC széles erkölcsi, anyagi bázisát, az elért eredményeket meg kell tartani, de nem szabad elfeledkezni a továbblépésről sem. A legégetőbb kérdés az utánpótlásnevelés megoldása női kézilabdában és labdarúgásban. Ezért kért az elnök sürgős segítséget a város három általános iskolájától és a nagy létszámú Vajda Péter Gimnáziumtól. Hangsúlyozta azt is, hogy az ezüstérmes sakkozók több és jobb elméleti képzéssel — nagy lépést tehetnek a jövő évi megyei bajnokság megnyerése felé. A további feladatok körvonalazom után Székely László kösJjiisléi jejezíe ki Székely László, a Szarvas SC elnöke ff párt, a város, a társadalmi szervek vezetőinek, a három ktsz vezetőségének, valamennyi sportszerető szurkolónak. — Az elért eredmény kötelez. Célunk annak megtartása és megszilárdítása — mondta befejezésül. Az elnök után Doroszlai Ervin, a számvizsgáló bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját. A hozzászólások során Bankó Sándor szólott elsőnek. A kitűnő sportember az eredmények megtartását a* utánpótlásneve- iés megjavításában látja. Vrbovszki János köszönetét mondott a vezetőknek és a sportolóknak az eredmények kivívásáért és kilátásba helyezte a párt, a tanács és a gazdasági szervek összehangolt, maximális erkölcsi és anyagi támogatását. Krivik András elismerő szavak után átadta a megyei TS emlékplakett- jét Székely László elnöknek és Kovács András gazdasági felelősnek, majd kiosztotta a bajnoki érmeket Ezt követően a sportkör elnöke az egyesület, valamint a város valamennyi termelőegységének közel tízezer forint értékű ajándékát adta át 90 sportolónak, aktívának, edzőnek, majd Járó Pál ismertette a jelölő bizottság javaslatát az elnökség személyi összetételéről. A küldöttközgyűlés a következő elnökséget választotta meg: Székely László, dr. Hegedűs Pál, Koszti Pál, Csery István, Kovács András, K. Tóth Imre, Deme Imre, Demcsák Pálné. Újvári András, Komár János. A szakosztályok vezetői a következő sporttársak lettek. Labdarúgás. Bankó István elnök, Járó Pál titkár, Sárközi János intéző. Kézilabda. Férfiak. Nagy József elnök, Csery István szakosztályvezető. Kugyela János titkár. Nők. Rajkó Sándor elnök, Molnár László szakosztályvezető, Hajdú Pál titkár. Sakk. dr. Petényi Béla elnök, Osgyán János szakosztályvezető, dr. Ujj Sándor titkár. A választás után Nagy József országgyűlési képviselő az állami gazdaság igazgatója emelkedett szólásra, melyben társadalmi összefogásra, a magasabb követelményekhez alkalmazkodó sportmunkára, a sportolók jó hozzáállására, a szurkolók kulturált magatartására és támogatására hívta fel a figyelmet. A Szarvasi Spartacus küldött- közgvűlése dr. Hegedűs Pál zárszavával ért véget Önnek mi a véleménye az 1970. évi egy idény es labdarúgó-bajnokságról ? Néhány nappal ezelőtt látott 1970 őszétől induló őszi—tavaszi vagy helyesebben fogalmazva, napvilágot a Magyar Labdarúgó bajnokságra való áttéréshez! j félfordulós mérkőzés-sorozatot Szövetség Elnökségének határoza- Módot ad az intenzívebb edzé- helyesnek tartom azzal a megköti az őszi—tavaszi bajnokságra sekre. az1 ütőképesebb csapatok léssel, hogy ez ne bajnokság, havaié áttérést előkészítő 1970. évi. kialakítására, az új játékosok be- nem — egyfordulós kupaküzde- egyidénycs — kiesés és fcljutás| építésére. | lem legyen. A játékosok, a nénélküli — bajnokságról. I Helyesnek tartanám, ha heten- zők szempontjából így érdeke... -ITC~. w._iran- ként két bajnoki fordulót rendez, sebb, vonzóbb, s nem utolsósorai MUSZhataj^ szerdán & vasárnaP| így ban tartalmasabb lenne a tavaszi csolatban korkérdést intéz tt k hozzászoknának játékosaink a j félforduló. Nem hiszem, hogv rése rozat-mérkőzésekhez is! jó néhány labdarúgó-szakemberhez. Megkérdeztük: helyesnek tartják-e , félfordulós bajnokság megrendezését, ha igen — miért, ha nem — miért nem? Ezúttal két edző és egy szak- bajnokságra helyesnek tartom, de! osztályvezető véleményét közöl- ezt az állításomat most nem in álisnak lehet nevezni azt a teljesítményt, mellyel esetleg — bajnokságot — lehetne nyerni tavasszal — függetlenül attól, hogy — Az átállást az őszi—tavaszi' van'e kieső feljutó, avagy nincs. Kupaküzdelem legyen! jük. Kitűnő előkészületet jelent küzdő csapatok legjobbja méltán érdemelné meg a felajánlott serdoklom, csupán az NB II-es csa- j W^nyárl' wÄ pat szemszögéből igyekszem választ adni a felvetett kérdésre, figyelmen kívül hagyva az úgynevezett válogatott érdekeket —-Feltétlenül helyesnek talá- a ,<?yu; lom az 1970, évi félfordulós baj* *ai MEDOSZ oktatója, majd a nokságot — mondotta Kerekes, következőképpen foglalta össze Imre oktató, — véleményem sze-i véleményét: rint kitűnő előkészületet jelent az| — A félfordulós bajnokságot Negyvenéves a TF — Békés megye is gratulál — A sportsajté, de a testkultúra minden ága meleg szavakkal emlékszik meg a Testnevelési Főiskola negyvenéves létezéséről. Hiszen a már egyetemi színtűvé érett főiskola elsősorban tanintézeteinket van hivatva ellátni magasan képzett torna-tanárokkal. Megyénk is okkal, joggal áll a gratulálok sorába. Jó néhány TErokleveles tanerő biztosítja a Körösök táján az iákolás ifjúság rendszeres testfejlesztését, s tevékenykedik odaad óan a négy város és a községek sportszerveiben, egyesületeiben. A Testnevelési Főiskolán ma is ott vannak lányaink, fiaink, hogy kikerülve falai, közül, beálljanak kollégáik sorába. Ezek után érthető, hogy mi sem megyünk el közömbösen ennek a nagy múltú intézménynek a jubileuma mellett, mint azt oktatási és sportközvéleményünk ilyen értelmű megnyilatkozásai is bizonyítják. A magam részéről g TF történetéhez tartozó szerény kis visszaemlékezéssel csatlakoznék az eseményhez. Ugyanis siheder- nyi koromban élő jelenlevője voltam az Intézmény létrejöttének. Kevesen tudják — legalábbis megyénkben —, hogy a TF helyén valamikor tanárképző főiskola működött. Gyakorló polgári iskolájának három éven át tanulója voltam, azért csak addig, mert mire a negyedik osztályba kerültem volna, megtörtént az inkar- náció, a TF-fé alakulás. Budán, a Győri út és az Alkotás utca közt elterülő intézmény egykori tervezői mintha csak sejtették volna, hogy abból idővel testnevelőket képző objektum lesz, kitűnően felszerelt tornatér- | met és egy minatűr, de mindenben megfelelő sportpályát is létesítettek. Nekünk, gyakorló polgáristáknak, nagyszerű ^lehetőséget jelentett ez arra, hogy testnevelőink keze alatt már-már sport- szántü tornaóráknak lehessünk a részesei. Így történhetett, hogy a budai, sőt a fővárosi polgárik tornaversenyéin mindig az elsőik közt végeztünk. Most, hogy őszülő fejjel visszagondolok ezekre az időkre, jól- esően összegezhetem, hogy az akkori soviniszta és fajvédő órában a tanárképző és gyakorló iskolája liberális, mondhatni demokkolánkbam, ha akadt is egy-egy jómódú család csemetéje, többségben magamfajták voltunk: vasúti váltókezelők, hivatalszolgák, suszterek, szabóik, hordárok gyermekei. Tanáraink pedig csupa gondolkodó koponyák: Gyuriáts nyelvész, Prohászka földrajztudós, Avar Gyula meseíró, Gre- guss. a növénybiológiai tudományok ismert szakírója és így tovább. Az oktatás realizmusra törő tényét a tárgyak ilyen értelmű ..forszírozása" bizonyította. Még politechnikai képzést is kaptunk; akkoriban szlöjdnek nevezték. Tökéletesen felszerelt tanműhelyben, szinte szakmai színvonalon sajátíttatta el velünk a pedagógiai megfontolásból szigorú és mégis szeretett Czöndör tanár úr a könyvkötészetet, asztalosságot, lakatoskodást. Érthető volt hát nekünk, harmadikosoknak a döbbeneté és bánata, amikor tudomásul kellett venni, hogy a negyediket már másutt, az Attila utcai polgáriban kell végeznünk. Kiváló tanárokban ugyan ott sem volt hiány. Az éneket például az a ma Koesuth-díjas, Adám Jenő oktatta, aki zenepedagógiánk élő nagyjai közé tartozik. Nekünk, gyerekeknek mégis hiányzót t a szemléltetőanyaggal bőven ellátott Győri úti „tanoda”, ahol annyi szeretetre méltó tanár, oly sok rajtunk gyakorló tanárjelölt, valamint egy remek sportpálya valóságos iskola-édenkertet jelentett Nos, az ilyen minőségű tanárképző helyére került a testnevelési! Jó talaj fogadta tehát az újat. A TF teljes kivirulása eny- nyivel is könnyebb volt a felszabadulás után, mint más közintézményeinknél. Nemrég a televízióban egy tornászversenyen Gyulai Tibort, az egykori dekatlonistát — még közelebbről —, a volt budai tanárképző igazgatójának, dr. Gyulainak a fiát fedeztem fel, persze nem mint versenyzőt, hanem pontozóbírót. Már ifjúkorában eljegyezte magát az atlétikával és minket, Győri úti polgáristákat, nagy szeretettel és magánszorgalommal nevelt, a testedzés híveivé. A képernyőn történt megpillantása is hozzájárult ahhoz, hogy a TF születése körüli emléőrizne a klubhelyiség vitrinjében! Szervezetlenségen alapuló intézkedés — Az MLSZ elnökségének határozata — úgy érzem — híven mutatja a nagymérvű szervezetlenségen alapuló intézkedések sorozatát, amely az utóbbi időben e testület munkáját jellemezte — állapította meg Oláh Tibor, a Bcs. VTSK szakosztályvezetője. — Ügy érzem, csak a legmagasabb szintet képviselő csapatok gazdálkodását vették figyelembe a határozat meghozatalánál, azo- két, amelyek a vajaskenyér-tú- rákkal egyensúlyban tudják tartani éves költségvetésüket. Az MLSZ a határozat meghozatalakor egyáltalán nem volt tekintettel az ország sok száz vidéki csapatára, amely minden állami támogatás nélkül, saját bevételére támaszkodva tartja fenn magát! Néhány évvel ezelőtt már rendeztek félfordulós bajnokságot Ügy gondolom, még minden sportegyesületi vezető emlékezetében él az a néhány hónap, amikor csak kiadások merültek fel, s lényegében majdnem üres nézőtér előtt játszódtak le a mérkőzések. A közönség teljes joggal veti föl: miért fizessen belépőjegyet, ha eleve tudja, hogy a mérkőzéseknek edzőmérkőzés- jellegük van?! A félfordulós mérkőzéssorozat „színvonala” azonos lesz a hagyományos — a totót segítő — Nyári Kupa mérkőzésekkel... • — Közös bevételi osztalékrendszeren dolgoznak most a legfőbb szerveknél, bár nem tudom, hogyan realizálható ez a terv. Vajon a Bcs. Előre a 6—8 ezres nézőközönség után befolyt összeget milyen szívvel fogja „részesedésként” leadni olyan csapatoknak, amelyek saját pályájukon 2—300 néző előtt játszanak?! A fő érv — az MLSZ szerint — az, hogy az egyidényes bajnokságban kialakuljanak az együttesek, az edzők nyugodtan kísérletezhessenek. Ez „szemre” helyénvalónak látszik, de csapat kialakítását tét nélküli, iram nélküli mérkőzéseken — az eddigi, tapasztalatok figyelembevételével — nem tudom elképzelni. Véleményem szerint a háromfordulós bajnokság lebonyolítása lenne célszerű, ahol bajnoki pontokért, erkölcsileg megalapozott találkozókon lehetne fellendíteni a korábban nagy tömegeket megmozgató sportágat! Ügy érzem, gondolataimmal nem maradok egyedül. Szeretném, ha az MTS OT megváltoztatná az MLSZ döntését. Annál is inkább, mert a vázolt anyagi kihatások, sportbeli érdektelenségek okozta hibákért az MLSZ már úgy sem lesz felelős, hiszen miután meghozta a határozatát — állítólag a magyar labdarúgás felemelésének ratikus légkört sugárzott. A képző igazgatója, dr Gyulai, haladó | kék negyven év távlatából télidé- j érfTkébe^-"SnloTü^on- gondolkodású lévén, igyekezett ! ződjenek, s a magyar iskolatörté- j dását Nézetem szerint -,7 mind az alsó- mind a felsőfokú | net szerény - és szubjektív - . fonAuíós bajnoksággal a magfL tantestület összetételét ilyenne adalékaként idekerüljenek. ' .................. - f ormálni. Például a mi polgári isHuszár Rezső I labdarúgás egy lépést sem tesz a i fejlődés útján.
