Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-16 / 291 szám

A célkitűzés: Megszilárdítani elért ere dmén weitst — Megszilárdítani az elért eredményeket — ez volt az alap- gondolata az elnöki beszámoló­nak és a hozzászólásoknak is, a Szarvasi Spartacus SC beszámo­ló és vezetőségválasztó küldött­közgyűlésén. A vasipari ktsz im­pozáns klubjában 115 küldött, 30 pártolótag és szurkoló, valamint több mint 40 illusztris vendég jelent meg. A megye és a járás­város állama, párt-, társadalmi szerveinek vezetői: Nagy József országgyűlési képviselő, a Haza­fias Népfront megyei elnöke, ár. Hegedűs Pál, a járási t-anács vb-elnöke, Vrbovszki János, a városi párt vb-táükára. Varga László, a városi tanács vb-elnö­ke, Krivik András, az MTS Bé­kés megyei Tanácsának elnöke, 7Aelbauer András, a járási-városi TS elnöke, Medvegy András, László János, Dencsák Pálné, Kovács András, Doroszlai Ervin, Székely László, Müller Ferenc, Rojik Erzsébet, Nyári Mihály foglalt helyet a díszelnökségben. — A sportegyesület több mint 63 éves fennállása óta nem mondhatott magáénak olyan s^ép eredményeket, mint amelyeket az idén el­ért — mondotta beszámoló­jában Székely László, az SC elnöke. — Kevés olyan vá­ros van ma Magyarországon, ahol egy egyesület három NB II-be jutott csapatát ün­nepelheti a közgyűlés! — A munka tulajdonképpen az MTS II. kongresszusa után kezdődött, amikor a város társa­dalmi, politikai, állami vezetői feladatként meghatározták az SZSC szervezettségi, minőségi, mennyiségi szintjének emelését. A négyes célkitűzésnek fa női kézilabdacsapat képességének megfelelő helyet érjen el) a me­gyei bajnokságban; a férfiegyüt­tes sikeresebben szerepeljen, mint 1968-ban; a labdarúgócsapat vál­jék az élmezőny tagjává, a szak­osztály pedig legyen a megyei bajnokság 1969. évi várományo­sa — a Szárvasi Spartacus, szé­les társadalmi összefogással — eleget tett. Mindössze a sakko­zóknak kellett megelégedniük ezüstéremmel! — A város állami, párt és gazdasági vezetői novemberben a klub messzemenő erkölcsi és anyagi támogatását hangsúlyoz­ták — amennyiben erre a spor­tolók nem válnak érdemtelenek­ké — hangoztatta Székely László. — Az elért sikerek, ered­mények sportolóink jó hozzáál­lását, tehetségét bizonyítják. Rá­szolgáltak a bizalomra! A továbbiakban külön Is ér­tékelte a szakosztályok ez évi teljesítményét, majd hangsúlyoz­ta, hogy az 1970-es évben meg kell teremteni az SZSC széles erkölcsi, anyagi bázisát, az elért eredményeket meg kell tartani, de nem szabad elfeledkezni a továbblépésről sem. A legégetőbb kérdés az utánpótlásnevelés megoldása női kézilabdában és labdarúgásban. Ezért kért az el­nök sürgős segítséget a város három általános iskolájától és a nagy létszámú Vajda Péter Gim­náziumtól. Hangsúlyozta azt is, hogy az ezüstérmes sakkozók több és jobb elméleti képzéssel — nagy lépést tehetnek a jövő évi megyei bajnokság megnye­rése felé. A további feladatok kör­vonalazom után Székely László kösJjiisléi jejezíe ki Székely László, a Szarvas SC elnöke ff párt, a város, a társadal­mi szervek vezetőinek, a há­rom ktsz vezetőségének, va­lamennyi sportszerető szur­kolónak. — Az elért ered­mény kötelez. Célunk an­nak megtartása és megszilár­dítása — mondta befejezé­sül. Az elnök után Doroszlai Ervin, a számvizsgáló bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját. A hozzászólások során Bankó Sándor szólott elsőnek. A kitű­nő sportember az eredmények megtartását a* utánpótlásneve- iés megjavításában látja. Vrbovszki János köszönetét mon­dott a vezetőknek és a sporto­lóknak az eredmények kivívásá­ért és kilátásba helyezte a párt, a tanács és a gazdasági szervek összehangolt, maximális erköl­csi és anyagi támogatását. Krivik András elismerő szavak után át­adta a megyei TS emlékplakett- jét Székely László elnöknek és Kovács András gazdasági fele­lősnek, majd kiosztotta a baj­noki érmeket Ezt követően a sportkör elnö­ke az egyesület, valamint a város valamennyi termelőegységének közel tízezer forint értékű aján­dékát adta át 90 sportolónak, aktívának, edzőnek, majd Járó Pál ismertette a jelölő bizottság javaslatát az elnökség személyi összetételéről. A küldöttközgyűlés a kö­vetkező elnökséget válasz­totta meg: Székely László, dr. Hegedűs Pál, Koszti Pál, Csery István, Kovács And­rás, K. Tóth Imre, Deme Imre, Demcsák Pálné. Új­vári András, Komár János. A szakosztályok vezetői a kö­vetkező sporttársak lettek. Lab­darúgás. Bankó István elnök, Járó Pál titkár, Sárközi János intéző. Kézilabda. Férfiak. Nagy József elnök, Csery István szak­osztályvezető. Kugyela János tit­kár. Nők. Rajkó Sándor elnök, Molnár László szakosztályvezető, Hajdú Pál titkár. Sakk. dr. Pe­tényi Béla elnök, Osgyán János szakosztályvezető, dr. Ujj Sán­dor titkár. A választás után Nagy József országgyűlési képviselő az álla­mi gazdaság igazgatója emelke­dett szólásra, melyben társadal­mi összefogásra, a magasabb kö­vetelményekhez alkalmazkodó sportmunkára, a sportolók jó hozzáállására, a szurkolók kul­turált magatartására és támoga­tására hívta fel a figyelmet. A Szarvasi Spartacus küldött- közgvűlése dr. Hegedűs Pál zár­szavával ért véget Önnek mi a véleménye az 1970. évi egy idény es labdarúgó-bajnokságról ? Néhány nappal ezelőtt látott 1970 őszétől induló őszi—tavaszi vagy helyesebben fogalmazva, napvilágot a Magyar Labdarúgó bajnokságra való áttéréshez! j félfordulós mérkőzés-sorozatot Szövetség Elnökségének határoza- Módot ad az intenzívebb edzé- helyesnek tartom azzal a megkö­ti az őszi—tavaszi bajnokságra sekre. az1 ütőképesebb csapatok léssel, hogy ez ne bajnokság, ha­vaié áttérést előkészítő 1970. évi. kialakítására, az új játékosok be- nem — egyfordulós kupaküzde- egyidénycs — kiesés és fcljutás| építésére. | lem legyen. A játékosok, a né­nélküli — bajnokságról. I Helyesnek tartanám, ha heten- zők szempontjából így érdeke­... -ITC~. w._iran- ként két bajnoki fordulót rendez, sebb, vonzóbb, s nem utolsósor­ai MUSZhataj^ szerdán & vasárnaP| így ban tartalmasabb lenne a tavaszi csolatban korkérdést intéz tt k hozzászoknának játékosaink a j félforduló. Nem hiszem, hogv ré­se rozat-mérkőzésekhez is! jó néhány labdarúgó-szakember­hez. Megkérdeztük: helyesnek tartják-e , félfordulós bajnokság megrendezését, ha igen — miért, ha nem — miért nem? Ezúttal két edző és egy szak- bajnokságra helyesnek tartom, de! osztályvezető véleményét közöl- ezt az állításomat most nem in álisnak lehet nevezni azt a telje­sítményt, mellyel esetleg — baj­nokságot — lehetne nyerni ta­vasszal — függetlenül attól, hogy — Az átállást az őszi—tavaszi' van'e kieső feljutó, avagy nincs. Kupaküzdelem legyen! jük. Kitűnő előkészületet jelent küzdő csapatok legjobbja méltán érdemelné meg a felajánlott ser­doklom, csupán az NB II-es csa- j W^nyárl' wÄ pat szemszögéből igyekszem vá­laszt adni a felvetett kérdésre, fi­gyelmen kívül hagyva az úgyne­vezett válogatott érdekeket —-Feltétlenül helyesnek talá- a ,<?yu; lom az 1970, évi félfordulós baj* *ai MEDOSZ oktatója, majd a nokságot — mondotta Kerekes, következőképpen foglalta össze Imre oktató, — véleményem sze-i véleményét: rint kitűnő előkészületet jelent az| — A félfordulós bajnokságot Negyvenéves a TF — Békés megye is gratulál — A sportsajté, de a testkultúra minden ága meleg szavakkal em­lékszik meg a Testnevelési Főis­kola negyvenéves létezéséről. Hi­szen a már egyetemi színtűvé érett főiskola elsősorban tanintéze­teinket van hivatva ellátni maga­san képzett torna-tanárokkal. Me­gyénk is okkal, joggal áll a gra­tulálok sorába. Jó néhány TErok­leveles tanerő biztosítja a Körö­sök táján az iákolás ifjúság rend­szeres testfejlesztését, s tevékeny­kedik odaad óan a négy város és a községek sportszerveiben, egye­sületeiben. A Testnevelési Főisko­lán ma is ott vannak lányaink, fiaink, hogy kikerülve falai, közül, beálljanak kollégáik sorába. Ezek után érthető, hogy mi sem megyünk el közömbösen ennek a nagy múltú intézménynek a jubi­leuma mellett, mint azt oktatási és sportközvéleményünk ilyen értelmű megnyilatkozásai is bizo­nyítják. A magam részéről g TF történetéhez tartozó szerény kis visszaemlékezéssel csatlakoznék az eseményhez. Ugyanis siheder- nyi koromban élő jelenlevője vol­tam az Intézmény létrejöttének. Kevesen tudják — legalábbis me­gyénkben —, hogy a TF helyén valamikor tanárképző főiskola működött. Gyakorló polgári isko­lájának három éven át tanulója voltam, azért csak addig, mert mire a negyedik osztályba kerül­tem volna, megtörtént az inkar- náció, a TF-fé alakulás. Budán, a Győri út és az Alko­tás utca közt elterülő intézmény egykori tervezői mintha csak sej­tették volna, hogy abból idővel testnevelőket képző objektum lesz, kitűnően felszerelt tornatér- | met és egy minatűr, de minden­ben megfelelő sportpályát is léte­sítettek. Nekünk, gyakorló pol­gáristáknak, nagyszerű ^lehetősé­get jelentett ez arra, hogy testne­velőink keze alatt már-már sport- szántü tornaóráknak lehessünk a részesei. Így történhetett, hogy a budai, sőt a fővárosi polgárik tornaversenyéin mindig az elsőik közt végeztünk. Most, hogy őszülő fejjel vissza­gondolok ezekre az időkre, jól- esően összegezhetem, hogy az ak­kori soviniszta és fajvédő órában a tanárképző és gyakorló isko­lája liberális, mondhatni demok­kolánkbam, ha akadt is egy-egy jómódú család csemetéje, több­ségben magamfajták voltunk: vasúti váltókezelők, hivatalszol­gák, suszterek, szabóik, hordárok gyermekei. Tanáraink pedig csupa gondolkodó koponyák: Gyuriáts nyelvész, Prohászka földrajz­tudós, Avar Gyula meseíró, Gre- guss. a növénybiológiai tudomá­nyok ismert szakírója és így to­vább. Az oktatás realizmusra tö­rő tényét a tárgyak ilyen értelmű ..forszírozása" bizonyította. Még politechnikai képzést is kaptunk; akkoriban szlöjdnek nevezték. Tökéletesen felszerelt tanműhely­ben, szinte szakmai színvonalon sajátíttatta el velünk a pedagó­giai megfontolásból szigorú és mégis szeretett Czöndör tanár úr a könyvkötészetet, asztalosságot, lakatoskodást. Érthető volt hát nekünk, harmadikosoknak a döb­beneté és bánata, amikor tudomá­sul kellett venni, hogy a negyedi­ket már másutt, az Attila utcai polgáriban kell végeznünk. Kivá­ló tanárokban ugyan ott sem volt hiány. Az éneket például az a ma Koesuth-díjas, Adám Jenő ok­tatta, aki zenepedagógiánk élő nagyjai közé tartozik. Nekünk, gyerekeknek mégis hiányzót t a szemléltetőanyaggal bőven ellá­tott Győri úti „tanoda”, ahol annyi szeretetre méltó tanár, oly sok rajtunk gyakorló tanárjelölt, valamint egy remek sportpálya valóságos iskola-édenkertet jelen­tett Nos, az ilyen minőségű tanár­képző helyére került a testneve­lési! Jó talaj fogadta tehát az újat. A TF teljes kivirulása eny- nyivel is könnyebb volt a felsza­badulás után, mint más közintéz­ményeinknél. Nemrég a televízióban egy tor­nászversenyen Gyulai Tibort, az egykori dekatlonistát — még kö­zelebbről —, a volt budai tanár­képző igazgatójának, dr. Gyulai­nak a fiát fedeztem fel, persze nem mint versenyzőt, hanem pon­tozóbírót. Már ifjúkorában elje­gyezte magát az atlétikával és minket, Győri úti polgáristákat, nagy szeretettel és magánszorga­lommal nevelt, a testedzés hívei­vé. A képernyőn történt megpil­lantása is hozzájárult ahhoz, hogy a TF születése körüli emlé­őrizne a klubhelyiség vitrinjében! Szervezetlenségen alapuló intézkedés — Az MLSZ elnökségének ha­tározata — úgy érzem — híven mutatja a nagymérvű szervezet­lenségen alapuló intézkedések sorozatát, amely az utóbbi időben e testület munkáját jellemezte — állapította meg Oláh Tibor, a Bcs. VTSK szakosztályvezetője. — Ügy érzem, csak a legmaga­sabb szintet képviselő csapatok gazdálkodását vették figyelembe a határozat meghozatalánál, azo- két, amelyek a vajaskenyér-tú- rákkal egyensúlyban tudják tar­tani éves költségvetésüket. Az MLSZ a határozat meghozatala­kor egyáltalán nem volt tekintet­tel az ország sok száz vidéki csa­patára, amely minden állami tá­mogatás nélkül, saját bevételére támaszkodva tartja fenn magát! Néhány évvel ezelőtt már ren­deztek félfordulós bajnokságot Ügy gondolom, még minden sportegyesületi vezető emlékeze­tében él az a néhány hónap, amikor csak kiadások merültek fel, s lényegében majdnem üres nézőtér előtt játszódtak le a mérkőzések. A közönség teljes joggal veti föl: miért fizessen be­lépőjegyet, ha eleve tudja, hogy a mérkőzéseknek edzőmérkőzés- jellegük van?! A félfordulós mérkőzéssorozat „színvonala” azo­nos lesz a hagyományos — a to­tót segítő — Nyári Kupa mérkő­zésekkel... • — Közös bevételi osztalék­rendszeren dolgoznak most a legfőbb szerveknél, bár nem tu­dom, hogyan realizálható ez a terv. Vajon a Bcs. Előre a 6—8 ezres nézőközönség után befolyt összeget milyen szívvel fogja „ré­szesedésként” leadni olyan csa­patoknak, amelyek saját pályáju­kon 2—300 néző előtt játszanak?! A fő érv — az MLSZ szerint — az, hogy az egyidényes bajnokság­ban kialakuljanak az együttesek, az edzők nyugodtan kísérletezhes­senek. Ez „szemre” helyénvaló­nak látszik, de csapat kialakítá­sát tét nélküli, iram nélküli mér­kőzéseken — az eddigi, tapaszta­latok figyelembevételével — nem tudom elképzelni. Véleményem szerint a háromfordulós bajnok­ság lebonyolítása lenne célszerű, ahol bajnoki pontokért, erkölcsi­leg megalapozott találkozókon le­hetne fellendíteni a korábban nagy tömegeket megmozgató sport­ágat! Ügy érzem, gondolataimmal nem maradok egyedül. Szeretném, ha az MTS OT megváltoztatná az MLSZ döntését. Annál is inkább, mert a vázolt anyagi kihatások, sportbeli érdektelenségek okozta hibákért az MLSZ már úgy sem lesz felelős, hiszen miután meg­hozta a határozatát — állítólag a magyar labdarúgás felemelésének ratikus légkört sugárzott. A kép­ző igazgatója, dr Gyulai, haladó | kék negyven év távlatából télidé- j érfTkébe^-"SnloTü^on- gondolkodású lévén, igyekezett ! ződjenek, s a magyar iskolatörté- j dását Nézetem szerint -,7 mind az alsó- mind a felsőfokú | net szerény - és szubjektív - . fonAuíós bajnoksággal a magfL tantestület összetételét ilyenne adalékaként idekerüljenek. ' .................. - ­f ormálni. Például a mi polgári is­Huszár Rezső I labdarúgás egy lépést sem tesz a i fejlődés útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom