Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-13 / 289 szám
I960, december 13. 7 Szombat Az ember származásának kutatóközpontja Afrikában Az Omo-völgy, amely a Ru- dolf-tótól Etiópia északi részig terjed, nagyszabású kutatóközponttá válik, ahol sorra találják az ember közvetlen őseinek csontmaradványait. A chicagói egyetem antropológusa a Nature .című angol folyóiratban ismerteti, hogyan sikerült 3—4 millió éves csontmaradványokat találnia a völgyben. E maradványok olyan élőlényektől származnak, amelyek minden bizonnyal az Iker videotelefon Új készüléket hoztak létre Franciaországban, amely a látcső. tv, rádió és a telefon érdekes együttműködése. , Olyan, mint egy látcső. Két ember nagy távolságból láthatja egymást és beszélhetnék egymással, ha megfelelően összehangolt készülék birtokában van. A messzelátó két szemüvege között miniatűr hangfelvevő van. Ellentétben a rádióval, amelynek adását minden készülék felveheti, ezeket az összehangolt minikészülékeket csak két ember használhatja. Láthatják és hallhatják egymást anélkül, hogy bárki is kihallgathatná őket. ember legtávolabbi előőseitől származnak. Az Omo-völgy már évek óta izgatta az őslénykutatókat, miután korábbi geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a hatalmas terület talaja nagyon alkalmas csontmaradványok megóvására. A környezet nagymértékben hasonlít Olduvai vidékéhez (Kenya), ahol nagy fontosságú leletekre bukkantak. 1967-től kezdve az Omo-völgy- ben a kenyai és az etiópiai kormány engedélyével és védelme alatt amerikai, angol, francia és kenyai szakemberek folytattak kutatásokat. A legjelentősebbek azok a leletek, amelyek főleg fogakból és állkapocscsont-ma- radványokból állnak és az eddigi mérések alapján az Australopithecus néven ismert előember csontmaradványai. A tudósok szerint a leletek alátámasztják azt a felfogást, hogy Afrikában egyidőben, de egymástól földrajzilag elszigetelten, kétféle előember élt: a robustus és az afrikanus, mindkettő az Australopithecus egy-egy válfaja. Az újabb afrikai leletek egyre jobban alátámasztják azt a felfogást, hogy az ember fejlődésének bölcsője Afrika volt: 20 év minden lelete erre vall és ezt várják . a további kutatások eredményétől is. UrtöltötoU Az ember űrkutatásait a meglepő műszaki-tudományos megoldások sokasága veszi körül. A legtöbbjük nagy horderejű és nélkülözhetetlen a sikerhez, ám szép számmal akadnak közöttük apró, de fontos élelmességek is. Jól tudjuk például, hogy a világűrben tartózkodó ember legfontosabb tevékenységeinek egyike a megfigyelés. Szakadatlan, fárasztó munkával fürkészni kozmikus környezetét, figyeli az otthonául szolgáló űrkabin sokcélú berendezéseinek működését és saját (vagy társa) magatartását a különleges viszonyok között. A kozmikus televízió jóvoltából nemegyszer láthattuk magunk is a szorgalmasan jegyzetelő űrhajóst, amint részletesen és pontosan rögzíti észleléseinek eredményét. De gondoltunk-e arra, hogy milyen íróeszközt használ a súlytalanság állapotában? A grafitceruza nem lehet valami ideális eszköz, hiszen az állandó hegye- zés külön gondokat okoz. Egyes töltőceruzák, a töltőtoll és a golyóstoll működése viszont a gravitációs vonzáson alapul, vagy atmoszférikus nyomást is feltételez. így ezek az eszközök a súlytalanság állapotában nyilván felmondják a szolgálatot. Az amerikai Fischer-cég egymillió dolláros kutatási és fejlesztési ráfordítással olyan golyóstollat dolgozott ki. amely az űrutazás szokatlan körülményei között is biztonsággal megfelel rendeltetésének. A toll betétjét psak részben tölti ki a különleges festék, fölötte kb. 4 atmoszféra nyomású nitrogén helvez- <=»! Wnc7.ná laton "kívül az állandó nyomás alatt levő festék szivárgása csak úgy akadályozható meg, hogy a rendkívül kemény wolframkarbid golyó kb. 2 mikron pontossággal készül és nagyon jól illeszkedik a hasonló pontossággal előállított rozsda- mentes acélfészekhez. Használat közben pedig, bármilyen helyzetben érintjük is a golyót a papírhoz, már gyenge nyomás is elegendő, hogy a golyó körül a festék kijusson a felületére. A golyóstoll hegye tehát nemcsak az írás célját szolgálja, hanem szelepként is működik, amely szükség .szerint megindítja vagy elzárja a festék áramlását. A tinta maga is újdonság. A szokásos 2—3 év helyett készítői 100 éves élettartamra tervezték. Nem akad el, nem szilárdul meg, nem szárad ki és nem folyóso- dik. Tulajdonképpen szilárd anyag, amely csak akkor folyó- sodik el, ha a golyó forgás közben súrolja. Megbízhatóan ír, fagypont alatt és 100 Celsius fok felett, bármilyen helyzetben, alulról felfelé, zsíros felületen, sőt még víz alatt is. Egyszeri töltéssel háromszor hosszabb ideig használható, mint a szokásos golyóstollak. Ezek után érthető, hogy a tollat éremmel tüntették ki a feltalálók 1967-es nemzetközi kiállításán. A NASA pedig egyedül ezt a típust fogadta el és rendszeresítette az űrhajóin. Remélhető, hogy eddig egyedülálló tulajdonságaival sok rászoruló „földi” embernek (orvosnak, mérnöknek, raktárosnak, fekvőbetegnek ctb.) is hasznos segítőtársa F Tudomány — Technika „Önkiszolgáló" autómosó A forgókefés autómosógépek gyorsan dolgoznak ugyan, de nem valami kíméletesek a gépkocsival szemben, megesik, hogy a díszléceket leszakítják a karosszériáról. Sokkal kedveltebbek az erős vízsugarat kibocsátó autómosó-állványok, mint amilyen a képen is látható. E típusnak még az az előnye is megvan, hogy segédszemélyzet nélkül működtethető. Az autótulajdonos bedob a készülék mellett álló szekrénykébe egy pénzdarabot, ami a vízsugarak munkájának tízpercnyi díja. Ez alatt a vezetőnek élőre-hátra kell hajtani a kocsival annak megtisztulásáig. Ha kiszállva az autóból kézbe veszi a szekrény oldalára akasztott hosszú nyelű kefét, a víz útja megváltozik, tisztítószerrel keveredve az üreges nyélen keresztül'kezd áramolni. Ezután a végső öblítés következhet, az autót „körülölelő” vízsugarakkal. „Forró” vagy „hideg ’ bolygó Az utóbbi évtizedben hallatlan gyors fejlődésnek indult a kozmo- kémia, a geokémia, a geofizika és a többi tudományág. Több olyan tényre derült fény, amelyek ki • szélesítik a Föld keletkezéséről alkotott elképzeléseinket. Ma már nemcsak a mechanikai törvények szemszögéből nézzük ezt a kérdést, hanem a Föld anyagának, ösz- szetételének, fizikai állapotának kémiai fejlődése szempontjából is. Jelenlegi nézetünk szerint a Föld ugyanolyan anyagokból jött létre, mint a Nap. Ezt nemcsak az előforduló fémek arányának hasonlósága bizonyítja, hanem az is, hogy a Földön és a Napban található szén izotópjainak összetétele teljesen azonos. Kémiai összetételükben a különleges meteorltok, az úgynevezett szén-hondritok állnak közelebb a Naphoz. A többi meteorittől eltérően ezekben a szén vizet és igen sok gázt is leköt. A leghosszabb élettartamú transzurán elemeket tartalmazó atomok a Naprendszer korábbi korszakában léteztek, erről tanúskodnak a 4,6 milliárd éves meteoritek. Ennek alapján bizonyítottnak tekinthető, hogy az az elsődleges anyag, amelyből a bolygók keletkeztek, erősen radioaktív volt. A földtípusú bolygók — a Mer1 Ultrakemcny wolframkarbid-csúcs; 2 — csúszó dugó, amely elválasztja a festéket a gáztol; 3 — tömitö dugó; 4 — rozsdamentes acélfoglalat; 5 — festék hermetikusan lezárt, nyomás alatt álló kapszulában; 6 — 4 atmoszférás nitrogéhgáz. kur, a Vénusz, a Mars — különböző sűrűségét is főképpen különböző vegyi összetételük magyarázza. A sűrűbb bolygók több vasat tartalmaznak a kevésbé sűrűbbeknél. Néhány újabb adat a Föld keletkezésével kapcsolatban arra enged következtetni, hogy a Föld anyagainak kialakulása folyamán a csillag-stádium volt az első. Az atomok, amelyekből később a Föld kiadakult, masszív csillaghalmazállapotban voltak A termodinami- kus erők hozták létre később a nehéz, így a transzurán elemeket is. A következő stádium a masszív csillag anyagainak kiválása volt. A legvalószínűbb, hogy ez hatalmas robbanás következményeként jött létre. A kivetett anyag kiterjedt korongalakú gázködöt alkotott, amely a Nap egyenlítőjének síkjában helyezkedett el. A gázköd eh ülése folyamán az anyagok fo- yékony és szilárd testekké kon- ienzálódtak, cseppek alakjában. 1800 C fok alatt kondenzálódtak a vas és szilikát cseppek, ezt követően a többi fémek és kénvegyületeik. Az égitestek formájában megdermedt szilikátanyagú cseppek képezték az alapját — további sűrűsödés után — a kőme- teoritok többségének. A gázok a Nap közelében lassabban, tőle távolabb gyorsabban dermedtek meg. A Nap közelében levő földtípusú bolygók a legnagyobb hőmérsékletű koncentrátu- mok sűrűsödése révén keletkeztek, amelyekben a vas kapott vezető szerepet. A Merkur tömegének 63 százaléka fém (vas), a Föld tömegének 31,6 százaléka, a Marsénál- — 20 százaléka. A Mars pályájái túl, a Naptól távolabb olyan kép ződmények keletkeztek, amelyekben az alacsony nőmérsékletű kondenzált anyagok aránya a nagyobb, s a hatalmas Jupiter és a Szaturnusz mái. majdnem osztatlan Napanyagok sűrűsödése révén alakult ki. összetételükben a hidrogén van túlnyomó többségben. A Föld kialakulása után bolygónk az erős radioaktivitás következtében gyorsan hevülni kezdett. A leghamarabb a fiatal Föld felszíne olvadt meg, mert a Föld központjában a magas nyomás növelte az ásványok olvadási hőmérsékletét. Először a vas, majd a szilikótok jelentek meg. A nagy mennyiségű folyékony vas felszíni helyzete nem volt stabil és a vastömeg fokozatosan a Föld középpontja felé igyekezett. Eközben a könnyebb plaszticitású anyagok kiszorultak & központi körzetekből, és a másik félgömbre tolódtak át. A szilikátok pedig, az olvadás és a diffeienciálódás következtében, kiválasztották a legolvadékonyabb anyagokat, köztük a vízgőzt és a gázokat, ezek a Föld felszínére jutottak, s kialakították bolygónk elsődleges burkát, a tengert és a légkört. A földfelület további kémiai evolúciója során nagy mennyiségű széndioxidgáz jutott á szénsav tartalmú üledékes Kőzet összetételé- be. A fotoszintézis következtében a szén a kőszénben, az olajban és a fortó palában összpontosult. A Vénuszon viszont fennmaradt a hatalmas elsődleges, főleg széndioxidból álló légkör. Nyilvánvalóan, a Földön a differenciálódási folyamat aszimmetrikus jellegű volt. Ezért egyenlőtlen a földkéreg az óceáni és a száraz-, földi féltekén. Nincs kizárva, hogy a régmúltban a Csendes-óceán he- ’yén folyt le a vastömeg a Föld - entrumába. Feltárul tehát előttünk a Föld és i földburok kialakulásának több bonyolult láncszeme. Talán a közeljövőben a hiányzó láncszemeket is sikerül megtalálni, és teljesen megfejtjük bolygónk születése történetének titkait.
