Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-24 / 272. szám

1*69. november 23. b Vasárnap Köröstáj-ankét Kondoroson Lapunk szerkesztősége az eddi­gi évek hagyományaihoz hason­lóan idén is megrendezte Körös­táj című melléklete köré cso­portosuló írók és költők találko­zását. lélegzetű prózai alkotások meg­jelenésének rendszerességét. Fü- löp Károly, a Békési Életről, a TIT folyóiratáról szólva hiányol­ta a kizárólag helytörténeti tár­gyú anyag mellett a szépirodalr amellett, hogy a Békési Élet pro­filján sem változtatna, tovább­emelné olvasói táborát is. Dér Endre a fiatal költők támogatá­sának szükségességét és lehetősé­geit. bizonyította, majd csatlakoz­va Fülöp Károly javaslatához a Békési Élet profilbővülésének elő­nyeiről és szükségességéről szólt. A tanácskozáson: Varga István, a megyei tanács főelőadója, Végh Andor, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Tóth Mik­lós irodalomtörténész és Cserei Pál lapunk főszerkesztője. Ahogy azt korábban megírtuk, az ankét színhelye ezúttal Kon­doros, illetve a községi könyvtár olvasóterme volt. A tanácskozá­son megjelent Cserei Pál lapunk főszerkesztője, Végh Andor, a megyei pártbizottság munkatár­sa, Varga István, a megyei ta­nács főelőadója, Jernei Sándor, a községi pártbizottság titkára, Tóth Pál, a községi tanács elnö­ke. valamint a község több veze­tője. A csütörtökön tízkor kezdődő program bevezetőjeként Sass Ervin, a kulturális melléklet szerkesztője mondott köszöntőt s ismertette a nap műsorát. Ezt követően dr. Tóth Miklós iroda­lomtörténész, a Tiszatáj munka­társa a Köröstáj ez évi számairól beszélt, különös tekintettel a pró­zai és lírai alkotásokra. Értékelése során hangsúlyozta, mi alkotásokat. Megjegyezte, hogy más ilyen jellegű folyóira­tokhoz hasonlóan (Forrás, Éle­tünk) a szépirodalmi anyag Végh Andor a Köröstáj-anké- tok rendszeressé tételének szük­ségességére hívta fel a rendezők figyelmét. Cserei Pál, lapunk fő- szerkesztője pedig a rovat fejlő­désének egyes fázisairól, illetve folyamatos fejlődéséről beszélt, majd utalt arra az inspiráló ha­tásra, amelyet a megye jelenlegi, illetve leendő alkotói között ki­fejt. A délelőtti program befejezése után az ankét részvevői a kondo- rosi ÁFÉSZ és a Betyárcsárda vendégeiként ebéden vettek részt, ahol Dián András, az ÁFÉSZ el­nöke köszöntötte az alkotókat. A délután folyamán Rindó Jó­zsef helytörténész ismerkedő sé­tán kalauzolta a vendégeket azon, az úton. amelyen negyedszázada a szovjet páncélos előőrs érke­zett a községbe. Bemutatta a köz­ség néhány új létesítményét és beszélt terveikről is. A ragyogó hangulatú találkozó a kondorosi csárdában folytató­dott s a késő esti órákban ért vé­get. B, M. a Köröstáj szellemi fórum szere­pét, amely mint a megye egyet­len ilyen fóruma nagy szerepet tölt be a megye alkotóinak ösz- szefogásában. „Lényeges — mon­dotta —. hogy a helytörténeti kutatás ugyancsak helyet kap a Köröstáj hasábjain, és ez amel­lett, hogy hozzájárul a mellék­let sajátos profiljának kialakítá­sához, egyben fontos adalék a tájegység történelmi képéhez is.” Dr. Tóth Miklós előadása után a Békés megyei írók munkájá­ról két korreferátum hangzottéi. Csoór István, a megyében élő prózaírók néhány jellegzetes gondját, műhelyproblémáit is­mertette; Filadelfi Mihály pedig a megyében élő költők helyzeté­ről beszélt. A vidéki költőség előnyeit, hátrányait elemezve a következőket mondotta: „író—ol­vasó-találkozók bizonyítanak amellett, hogy az emberek olvas­sák a Köröstájat, s igazolják, hogy nagyon nagy felelősséggel kell hozzányúlnunk a tollhoz, mert az írás ma is mágikus ha­talom, amellyel szolgálni lehet és kell. Ebben látom én annak a költőgárdának a szerepét is, amely a Köröstáj mellé tömörül.” A két korreferátumot vita kö­vette. Ebből idézünk néhány hoz­zászólást. Csoór István a Köröstáj szű­kös oldalterjedelmének determi­náló hatásáról beszélt, arról az akadályról, amely döntően meg­határozza a rendszerint hosszabb A betyárcsárda citerazenekara magyar dalokat játszott a ven­dégeknek. (Fotó: Demény Gyula) A tanácskozás résztvevői: előtérben Ó. Kovács István és Fila­delfi Mihály. Tízezer ifjú vöröskeresztes A Vöröskereszt a korábbi évek­ben fogászati heteket rendezett iskolai tanulók részére, az idén novemberben már a felnőttek számára is fokozott propagandát folytatott a fogápolás jelentőségé­ről. A fogászati hónap célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a fogbetegségek megelőzésére, azok gyógyításának fontosságára. Az egészségügyi előadások, plakátok és ismeretterjesztő filmek hatá­sára november hónapban mérhe­tően nőtt a fogászati szakrende­lők forgalma. Az iskolákban az előző évekhez hasonlóan pályázati lapot adtak a tanulóknak. Megyénk iskoláiba több mint 50 ezer ilyen lapot küldtek az úttörők és kisdobosok részére. Ezeken a gyerekek a fog­ápolással, a helyes rágással kap­csolatos ismereteikről számolnak be. A visszaküldött lapok tulaj­donosai között december közepén több mint 100 értékes jutalmat sorsolnak ki: fényképezőgépet, karórát, egészségügyi csomagokat. A Vöröskereszt másik fontos feladata, hogy minél több iskola vegyen részt a tisztasági mozga­lomban. Ennek érdekében minden évben vetélkedőket rendeznek a tanulók között az egészséges élet­módról, az elsősegélynyújtás tud­nivalóiról. Az iskolák győztesei járási versenyen mérik össze tu­dásukat, ahol a legjobban szerep­lő gyerekek értékes jutalmat kap. nak. Az elmúlt évben lemezját­szókat, pinpong-felszereléseket, rex-asztalt és különféle társasjá­tékokat osztottak szét a győzte­sek között. Megyénkben mintegy 10 ezer tagja van a Vöröskereszt ifjúsági szervezeteinek. Az elmúlt tanév­ben általános iskoláink 90 száza­léka részt vett a tisztasági moz­galomban. Ezen a téren a közép­iskolákban és iparitanuló-intéze- tekben még sok a tennivaló. Az egészségügyi felvilágosítás érdeké­ben a Vöröskereszt a serdülőko- rúakat érdeklő előadásokat szer­vez. Ilyen például a Nagylányok iskolája vagy az osztályfőnöki órákon a szakorvosok által tar­tott előádások. Ládák évente 6500 köbméter Iából A zöldség, gyümölcs és még (Export célra a HUNGAROFRUKT különböző áruk szállításához j Külkereskedelmi Vállalat részére szükséges ládákat gyártják a j készülnek. Göngyölegellátó Országos Válla-! A békéscsabai üzemegység lat 13 üzemegységének 34 telepén. | évente 6500 köbméter faanyagot A ládák nagy részét az állami dolgoz fel ládának fenyő- és nyár. gazdaságok, MÉK-vállalatok és fából. Saját fűrészüzemében két termelőszövetkezetek használják j műszakban, két brigád dolgozik a gyümölcs-, és zöldségszállításra., faipari gépeken. Községi címer Körösnagyharsány lakosságának '• jobb oldalán egy várszerű cson- évek óta hangoztatott kérésé-1 katorony, bal oldalán egy kardot nek tett most eleget a községi j tartó oroszlán áll. A világoskék, tanácsülés. Rendeletet hoztak a I zöld és sárgásbarna színű dekora. község történelmi múltját jelké- tív címer egy példányát a házas- pező címer és zászló használata- [ ságkötő teremben helyezik majd ról. A téglalap alakú címerpajzsi el. Üj termék a kókuszos tekercs Látogatás a békési Néhány napja arról kérdeztük Minya Jánost, az Országos Mé­hészeti Szövetkezet békési mé­zeskalács- és cukorkaüzemének igazgatóját, hogyan alakult eb­ben az évben az üzem termelése, milyen fejlesztési lehetőségeik lesznek jövőre. Az igazgató elmondta, hogy az országban jelenleg egyedül a bé­késiek készítik a kilencféle, kü­lönböző ízű, zamatú mézestésztát, valamint a pemetefűcukorkát és a csokoládémázas nyalókát. Ter­mékeik külföldön, például Ang­liában, Svédországban és a Né­met Szövetségi Köztársaságban is kedveltek. Évenként 30—35 va­gon mézest készít az üzem. 1969-es tervük 18,5 millió forint. November 7-ig 0,9 százalékos le­maradásuk volt. Azóta már utol­érték magukat. Abban remény­kednek, hogy év végére a ter­vezett mennyiséget le tudják gyártani, s így a nyereségrésze­sedésük nem lesz kevesebb a ta­valyi 35 napi keresetnél. Arról is beszámolt, hogy új terméküket a kókuszos tekercset megkedvelték a fogyasztók. Úgy véli, hogy a kereskedelem még bátortalanul rendeli ezt a ter­méket, több is elfogyna. Június óta ennek ellenére szépen emel­kedik a kókuszos termelése. Ha­vonta már 50 mázsát készítenek. Az 1970-es évben 250 ezer forin­tos költséggel beépítik az új da­gasztógépet és a nyújtógépsort. „mézes“ üzemben Ezzel a beruházással megszünte­tik a nehéz fizikai munkát és gyorsabbá teszik a mézessütemé­nyek készítését is. A mézess'# - mények cukormáz-be vonalat még mindig kézi erővel csinál­ják. A 80 fokos mázoldatba gu­mikesztyűs kézzel keverik a sü­teményeket. Ez a módszer ártal­mas az egészségre és lassú. Vál­lalatuk központi üzemében már készítettek egy gépet, amely ezt a munkát megkönnyíthette vol­na. Sajnos, a próbaüzemelés nem járt eredménnyel, pedig ha ezt a munkát is sikerül gépesíteni, az üzem termelése évente 10 szá­zalékkal emelkedhetne. Tanácstagi beszámolók Békéscsabán Békéscsaba választókerületei­ben november 24-én 18 órakor Kazár János, Szabó Lászlóné, Sicz András és Cselovszki And­rás, a 11-es számú általános is­kolában tartanak beszámolót a 71-es, a 74-es, a 4-es, a 67-es, valamint a 68-as számú városi választókerület lakosai számára; míg november 26-án délután 6 órakor a 3-as számú választó- kerület választóinak az I. kerü­leti pártházban, a Dózsa György út 3/é szám alatt Maláta Mihály tartja meg tanácstagi beszámoló­ját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom