Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

1969. november 22.

4

Szombat

Kétszázezer borotvapengéből épül a mecseki tv-torony

A Mecsekben épülő 194 méteres televíziós toronynak, arányosan kicsinyített mását formálja meg egy magyarszéki kőműves — borotvapengékből. Kajtár Gergelynek a pengegyűjtés a hobbyja. Másfél évtized alatt 3500 féle borotvapengét gyűjtött össze. Ma már azonban nem elégíti ki a pengék puszta gyűjtése, ezért elhatározta. hogy a felesleges, több példányban is meglevő zsilettekből megépíti egyes érdekes objektumok makettjét. Elsőként a mécseid tv-tomyot választotta. Az acéltorony 980 milliméter magas lesz és ehhez — számításai szerint — csaknem kétszázezer zsilettet kell felhasználni. A borotvapengéket ugyanis lapjával rakja egymásra, s úgy metszi, darabolja őket, mint a téglákat, „malterként” különleges ragasztóanyagot alkalmaz.

Kétegyházi jelentésünk:

Megvalósult

a választópolgárok kérése

Ha valaki Békéscsaba — Lö- kösháza útvonalán utazik, jól kell figyelnie, hogy észrevegye a táblát: Kétegyháza vasútállomás. Ám lépjen csak le a vonatról és sétáljon a végtelennek tűnő úton be egészen a központig, a szembetűnő új házaik előtt észlelheti: ez a község is mindig szebb köntösben jár. Es ezt a köntöst ők maguk „varrják” apródonként, szépen, ahogy éppen engedi az anyag, a tű és a cérna. A magyarok, románok, szlovákok, németek megtalálják ott is a közös nyelvet, ha róluk és községükről van szó. Ki-ki megtalálja saját nyelvű könyvét a község könyvtáráA jogról mindenkinek:

Házasság és család

A társadalom legkisebb „alapegysége”, a család. Engels megállapította, hogy a „legkisebb sejt”, amelyben tükröződik maga a társadalom, vagyis amilyen társadalomban él a család, olyan kezdetétől, vagy olyanná válik a család is. Ez a megállapítás a kapitalista erkölcsi állapotokból leszűrt következtetés: a tőkés rendszerben a család anyagi érdekeken nyugszik, elsősorban a családfő uralmán, olykor kizsákmányoló szerepén.

A szocialista társadalomban, családjogunk szerint a család úgy jön létre, hogy egy férfi és egy nő egyenjogú, szabad, önkéntes szövetséget — azaz házasságot — köt, s ezzel családot létesít. (A családi jog hangsúlyozza, hogy a házasság egy férfi és egy nő között jöhet csak létre. A bigámiát — ez görög szó, s azt jelenti, hogy valaki két személlyel kötött házasságot — a büntető törvénykönyv alapján, szigorúan büntetik).

Családnak tekinti a szocialista jog a házastársi kapcsolatot, attól függetlenül, hogy származik-e abból gyermek vagy nem. Természetesen a gyermek születése pillanatától a család tagja. De a család magában foglalhatja a rokonok szűkebb vagy tágabb körét is. Itt a törvény egyenes ági és cldalági rokonok között tesz különbséget. Az egyenes ági rokonok a szülők és gyermekei, illetve unokák, dédunokák, stb., oldalági rokonok a testvérek, szélesebb értelemben az első , sőt a másodfokú unokatestvérek is. (Elsőfokú unokatestvérek, akiknek legalább egy közös nagyszülőjük van, másodfokúak, ahol csak déd- szülő közös.)

Mindenért, ami a családban történik, elsősorban a házastársak viselik a felelősséget, mégpedig teljesen azonos mértékben, a férj és a feleség, mint egyenjogú társak. Ezt az egyenjogúságot — erre külön is kiterjed a családjogi törvény figyelme —, a házastársak kötelesek megtartani, nem köthetnek olyan megállapodást, amely a közös jogokat, és kötelességeket az egyik félre ruházná át, vagyis a férj akkor sem lehet teljhatalmú „családfő”, ha erre a féleség írásbeli felhatalmazást ad.

A közösen vállalt és viselt kötelezettségek közé tartozik a család létszámának tervezése is. A férj és feleség együtt, szabadon dönti el, hogy akar-e .gyermeket*

illetve, hogy házasságuk mély időszakában gondolnak a család lélekszámának növelésére. Ez természetesen sok mindentől függhet — a házastársak esetleg még tanulmányaikat folytatják, lakás- viszonyaik nem megfelelőek a gyerek fogadtatásához, stb. —, de mindenképpen az ő magánügyük, amelybe az állam nem szól bele.

Viszont támogatja a házastársakat, ha úgy döntenek, hogy lesz gyermekük. Nem tartozik ugyan szorosan a családi joghoz, de jogszabályok egész sora szól erről. így például az a rendelkezés, amely a munkások és alkalmazottak számára már régen a mező- gazdasági termelőszövetkezetek tagjai részére pedig újabban családi pótlékot állapított meg a háztartásukban eltartott gyermekek után. Egy gyermekre csak az a szülő kap családi pótlékot, aki egyedül neveli gyermekét, két és több gyermek után arányosan növekvő összeget kap minden dolgozó. A családi pótlék a gyermek 18. évének betöltéséig jár, feltéve, hogy nem lesz korábban önálló kereső.

Egy másik, alig néhány éve hozott rendelkezés alapján gyermekgondozási segélyt kapnak azok az anyák, akik korábban dolgoztak, de gyermekük megszületése után otthon maradtak, hogy az első években állandóan gyermekükkel lehessenek. Szülési segéllyel, szervezett anya- és csecsemővédelemmel is segíti az állam a fiatal házasokat. (A gyermekgondozási segély bevezetésének indolkoltságát mutatja, hogy Magyarország a házasságkötések számában — ezer lakosra 9,2 — Európa első országa évek óta, de a születések számában utolsók közt maradt — ezer lakosra 3,8 —, s az utóbbi években kezd javulni az arány, emelkedni a születések száma.)

A középkori egyházi törvények, s ezek nyomán néhány ország törvényei ma is „erkölcstelennek” bélyegzik azt a házasságot, amelyből nem származik gyerek. Egyes, kevésbé fejlett országokban mind a mai napig jogában áll a férjnek, hogy egyszerűen elkergesse feleségét, ha nem tudta gyermekkel — vagy akár fiú-utóddal — megajándékozni. A szocialista jog a családtervezést mindenki magánügyének tekinti. Nem avatkozik be — csupán segítségnyújtásával fejezi ki, hogy a gyermeket nevelő család mellett áll teljes erkölcsi súlyával is.

Várkonyi Endre

ban, de együtt nézik a híres romáin kultúrcsoport szereplését a kultúrházban. Egyformán örültek 1944. október 6-nak, a felszabadulásnak. Együtt hegyezték a mezsgyekarót, amikor 1945. március 18-án 359 család között több mint 3 «ezer hold földet osztott ki a bizottság. A házhelycxsztás után pedig rögvest 236 új ház épült Az egyiket román, a másikat né-v * met, a harmadikat szlovák, a ne-' > gyediket magyar ajkú család épí-' > tette. Jól megférnek egymással,'» közös a? életcéljuk, közös az afca-' * ratuk. Ezt nagyon jól érzékeltet-'' té(k a legutóbbi tanácsválasztás' ’ előtti jelölőgyűlések. A választópolgárok sorra elmondották a( > községfejlesztóssel kapcsolatos ki-, ^ vánalmai'kat. egyben keresték a, > megvalósítás járható útját. Akkor< > a lakosság kívánságát a Hazafias« > Népfront helyi bizottsága csokor-« > ba gyűjtötte és továbbította az' > illetékeseknek. ' >

Miről volt akkor szó? Min-' > denekelőtt arról, hogy mit sze-' > retne előbb a lakosság: minden' * utcában járdát, a villanyhálózat'' felújítását, az utak rendben tar-'' tását, vagy éppen az orvosi ren-' ’ delő építéséit. Nem a kákán cso-J J mókeresés elve alapján kerültek.. az ilyen kérdések a vitafórum elé, a cél az volt, hogy a lakosság ’ ( véleményét megismerjék azok is, (( akik a bajokon segíteni tudnak. A,, lakosok csaknem valamennyien <, nyilatkoztak, vitatkoztak, mely-,, ben helyes és megvalósíthatatlan < > nézetek, javaslatok egyaránt el- «i hangzottak ' >

Mi valósult meg a kérdésekből? '1 Erről adott számot a községi ta- '' nács végrehajtó bizottsága leg-'1 utóbbi ülésén. A községvezetés a J | bejelentések nagy csoportja a {( járdakérők mellett döntött első- (> ként. Az 1969. évre rendelkezésreT álló 130 ezer forint helyett 215 ezer forintot fordított járdaépítésre. Betonból készült el a Batthyány utcai járda és jelenleg is rakják a betonalapokat társadalmi munkába. A felszedett régi járdát átadták az északi oldalon lakóknak. Ez is kérés volt. Sajnos, a vízhálózat fejlesztése továbbra is gond. Kevés a pénz még akkor is, ha a község hatezer forinttal terhelné meg a fizetőket. Megoldódott a villanyhálózat felújítása néhány ház kivételével, azonban ezekhez is elér a villany majd, mert a feleslegessé vált oszlopokat ide helyezik át. Vízszivattyút is rendeltek Budapestről. Jelenleg készül a központi orvosi rendelő, a központi ravatalozót pedig 1970-ben építik meg. Ami az üzletek korszerűtlenségét illeti, azt ismét a fogyasztási szövetkezetek figyelmeibe ajánlják.

leménynyilvánítást. A kétegyházi tapasztalat azt mutatja, hogy megérte a befektetett energiát, mert a vezetés megadta a lehetőséget a közvetlen beleszólásra, s így az egész község sajátjának tekintheti a tervet. És ami ugyaninak nem utolsó dolog, a lakosság megérezte, hogy igénylik véleményét.

Rocskár János

Félezer fajta termék Békésen

Hazánk legnagyobb nád- és fűzvesszőtermék-gyártó üzemében, a Békési Kasári pari Vállalatnál több mint félezer fajta áru készül. Huszonnégy országba exportálják a termékeket, ez évben mintegy 76 millió forint értékben. Amerikába kutyakosarakat, kutyaházakat, kenyértartókat, Angliába, a Benelux államokba divatos, színes karkosarakat, kézitáskákat. festett kertigamitúrá- kat, vesszőből font foteleket, bárszékeket szállítanak.

Sokéves kérése volt ez a vésztőieknek

E néhány kiragadott példa is azt mutatja, hogy a községpolitikát abban a sorrendben fogták fel, ahogyan kell. Mondanunk sem szükséges, hogy ez mennyire elősegíti a szocialista demokrácia kiszélesítését, a bizalom további megszilárdulását és az őszinte véígy vélekednek az ÁFÉSZ vezetői, akik joggal dicsekszenek új presszójukkal, A község fiataljai már az első napokban birtokukba vették ezt az igazán szép vendéglátóipari egységet.

(Fotó: Balkus)

A tótkomlóst

gyógyfürdő jövője

(Tudósítónktól)

Az utóbbi években megcsappant a tótkomlósa fürdő népszerűsége. Régebben volt olyan szezon, amikor a strandot egy nyáron át 50 ezer ember kereste fel, a kádfürdőben pedig 83 ezer vendéget szolgáltak ki. Ebben az évben összesen 38 ezren váltottak jegyet a fürdő pénztáránál — strandon csupán 6 ezren voltak!? A nagyfokú visszaesés csak részben magyarázható a kedvezőtlen nyári időjárással, és azzal, hogy a községben egyre több a fürdőszobával felszerelt lakás. A legfőbb ok, hogy a fürdő nagyon keveset korszerűsödött. Pedig megérdemelné ez a kiváló gyógyvíz, hogy kulturáltabb körülmények közt hasznosítsák. Hiszen reumatikus betegségekben, izületi bántalmakban szenvedők így is nagy számban keresik fel az egykor messzeföldön híres für_ dőt.

Gyivicsán János üzemvezető

A Mezőberényi Gépjavító Állomás felvételre keres

lakatos, esztergályos, marós, hegesztő szakmunkásokat *

Esztergályos és marós munkakörbe felvesz betanuló munkásokat Átképzésükre 6 hónapos tanfolyamot indít, melynek befejeztével szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek.

Jelentkezés az állomás személyzeti előadójánál.

! egyben masszőr is. Huszonegy éve alaposan ] dolgozik ezen a munkahelyen, ennyi idő alatt sok beteg embert gyógyított már. A fizikoterápiás kezelésre utáltaknak most is értő kézzel végzi a masszást, a rövidhullám-, ultrahang-, kvarc- és galvánkezelést. A lehetőségekhez képesít igyekeznek kiszolgálni a vendégeket, de nyáron az elavult öltözőhelyiségek, télen a fűtés hiánya, a zsúfoltság nagyon hátráltatják a munkát.

Lehóczki Istvántól, a községi tanács vb-elnökétől kértünk tájékoztatót a fürdő sorsát illetően.

— A közeljövőben 1 jelentősen fejleszteni fogjuk a fürdőt — mondta Lehóczki elvtárs. — A község határában feltörő meleg vizet, amelyet már eddig is a Viharsarok Tsz primőrtelepén hasznosítottak, még ezen a télen bevezetjük a községbe, ahol központi fűtésre használjuk. Ezzel a fürdőben a váró- és pihenőhelyiségek fűtése megoldódik. Azon kívül a nagyszénási strand mintájára itt is gyógymedencét készítünk, ahol az idős, beteg emberek a strandolóktól külön, nyu_ god tan fürdőzhetnek. A strandon az apró szekrények helyett kényelmes, vállfás ruhatárat létesítünk. A helyi ÁFÉSZ vezetőivel megállapodtunk, hogy közösen egy fedett teraszt készítünk, ahol majd télen-nyáron működő büfé nyílik.

Mindez már a jövő évben a fürdővendégek kényelmét, gyógyulását, kulturáltabb felüdülését szolgálja.

Andódy Tibor