Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-11 / 261. szám

1969. november 11. 3 Kedd Megjelent a pénzügyminiszteri rendelet Lesz újra KISZ-lakás A KISZ VII. kongresszusa I taloknak a lakásépítésben indul- 1965-ben határozatot hozott a ! ni kellett 40—50 kapcso- I volt} fiatalok lakásépítésével latban. A határozat 10 ezer la­kást irányzott elő a fiataloknak. A KISZ-lakásakció szépen és biz­tatóan indult országszerte. Bé­késcsabán a Lencsési üt mellett hetvenkét lakás épült. A hitel­és kamatfeltételek azonban idő­vel olyan kedvezőtlenek lettek, hogy a kevés pénzű fiatalok eb­ben az akcióban nem tudtak részt venni. Ezért ez le is állt. (A kezdő összeg, amellyel a fia­ezer forint Évenként félezerrel csökken a szarvasi járás lakosságának száma A Szarvasi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén előterjesztett jelentés sze­rint a járás lakossága az 1960-as évi népszámlálás óta évente át­lagosan 544-el csökken. Az 1960-as népszámláláskor 42 ezer 141 ember lakott ezen a terüle­ten, most pedig 37 ezer 240-en él­nek a járásban. A kilenc év alatt a járás nagyközségeiben csupán Kondoroson emelkedett 42-vel a lakosok száma. A csökkenésben Endrőd áll az élen 144-es átlag­A politikai oktatás és a sajtóterjesztés helyzetéről tanácskoztak Tegnap, hétfőn délelőtt a me­gyei pártbizottság székházának nagytermében tanácskoztak a bé­késcsabai pártalapszervezetek agi- tációs és propaganda-felelősei. Fekete Jánosné, a városi párt­bizottság propaganda- és művelő­désügyi osztályának vezetője nyi­totta meg a tanácskozást, majd Sasala János, a városi pártbizott­ság munkatársa tájékoztatta a részvevőket a november 17-én kezdődő politikai oktatás előké­szítéséről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. Mint elmondotta: a városban 1969—70-ben párt-, KISZ-, szakszervezeti és más tö­megszervezetek politikai oktatá- tásában mintegy 12 és fél ezren vesznek részt. Ezután Zvo.ru Lász­ló, a Békés megyei Lapkiadó Vállalat terjesztési előadója a saj­tóterjesztés közti, elsősorban a Népszabadság terjesztésével kap­csolatos feladatokat ismertette. A most megjelent pénzügymi­niszteri rendelet ezt a jogos pa­naszt orvosolja. A rendelet sze­rint elegendő, ha a fiatalok mintegy 25 000 Ft-tal rendelkez­nek. A vállalatoknak — ahol a fia­tal férfi vagy nő dolgozik —, 30 ezer forinttal szükséges hozzá­járulni a lakásépítéshez. Az OTP a költségekhez lakásonként 120 ezer forint hitellel járul hozzá. (A kamat 80 ezer forintig 2 szá­zalék, ezen felül 6 százalék.) Az új rendelet tehát lehetővé teszi, hogy a fiatalok kisebb összegű készpénz ellenére is lakáshoz jussanak. A vállalatok a fejlesz­tési alapból jóval több lakás­igényt tudnak kielégíteni A megyei KISZ-bizottság szer­vezi és irányítja az új akciót. A vállalatok kedvezően fogadták az új lehetőséget, többek között az építőipari vállalat, a ruhagyár, a konzervgyár, a MÁV, az AKÖV több dolgozójának így akarja megoldani lakásproblémáját. Amennyiben a 42 lakásra együtt lesz az igény, úgy tavasszal hoz­zá is kezdenek a Lencsési úton az ötszintes, kétszobás, gázfűtéses lakások építéséhez. Megyénk több városában is kedvezően fogadták az új ren­deletet. Orosházán és Szarvason a városi tanácsok végrehajtó bi­zottságai kijelölték a KlSZ-lakó- telephelyet. A Gyulai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a napokban tárgyal ez ügyben. A pénzügyminiszteri rendelet és a városi tanácsok által adott lehe­tőséggel élve a megyei KISZ-bi- zottság mindent megtesz, hogy a fiatalok lakáshoz jussanak. Most már csak a fiatalokon és a vál­latok segélynyújtásán múlik, hogy a szépen induló KISZ-la- kásakció tovább folytatódjon. A népszámlálás krónikája Néhány hét múlva, — 1970. ja­nuár 1. és 10. között — a nép­számlálási biztosok keresik fel keztetéseket általánosítani lehet. A tízévenként lebonyolított nép- számlálások során összegyűjtött Magyarország valamennyi lakosát, i adatkincs nélkül ma már elkép- hogy összeírják személyi- és la- ' zelhetetlen az állam gazdasági, A Központi Statisztikai Hivatalban új géptermet rendezlek be a népszámlálás adatainak gyors, pontos feldolgozására. Az itt elhelyezett számító- és adatfeldolgozó gépek műszaki próbáit most végzik a szakemberek. (MTI fotó—Kovács Gyula felvétele) kasadatait. A népesség egynegye­dére kiterjedően — minden ne­gyedik számlálókörzetben — tü­zetesebben érdeklődnek majd a számlálóbiztosok — többségük­ben pedagógusok — a családta­gok vagy akár egyedülállók élet- és munkakörülményeiről, szak- képzettségéről, foglalkozásáról, la­káshelyzetéről. A mélyebbre ha­toló adatgyűjtéshez a statisztikai matematika segítségével választ­ják ki azokat a körzeteket, ame­lyek területileg, a település jelle­gét illetően és társadalmi réte- geződés tekintetében a népesség egészére vonatkozó jellemző ké­pet alkotnak; vagyis az itt szer­zett adatokból levonható követ­Korda Béla kiállítása a Gyulai Harisnyagyár Ifjúsági Klubjában A Gyulai Harisnyagyár Ifjúsági Klubja nagy sikerű művészeti so. rozatának, a „Művészet az ifjú­ságért, ifjúság a művészetért” legújabb rendezvénye Korda Béla Gyulai vonatkozású a jugoszlá­viai Zentán rendezett Ex libris- kiállítás is, amelyen számos más külföldi grafikus mellett Póka György alkotásai is szerepeltek. A pécsi grafikusművész kamarakiál- í kiállítást a jugoszláviai könyv­lítása. A tizenöt darabból ieummetszet-gyűjteményt Póka | György bocsátotta a klub rendel­kezésére. A mini-tárlat Balogh Ferenc fotóművész bevezetője után november 18-án, délután 7 órakor nyílik és december 7-ig tekinthető meg. hónap eseménysorozatának álló linó- I programjaként rendezték. egyik A TIT proqramból: Dél-amerikai indiánok között és a Szálasi-puccs A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai szervezeté­nek e heti programja két. érdekes rendezvénnyel várja a néprajz és a történelem iránt érdeklődőket. November 12-én, szerdán 19 órakor tartja előadói konferenciá­ját a néprajzi szakosztály, ame­lyen Boglár Lajos néprajzkutató száméi be a dél-amerikai, indiá­nok között szerzett élményeiről. November 14-én, pénteken ugynn. csak 19 órai kezdettel pedig Rozs­nyód Ágnes, a Történettudományi Intézet munkatársa ismerteti a Szálasi-puccs létrejöttének körül­ményeit és eseményeit. Mindkét előadást az értelmiségi klubban rendezik. Gsernus Mariann előadóestje Érdekes esemény színhelye lesz november 12-én a Békéscsabai Fegyveres Erők Klubja. Dóba Ferenc bevezetője után Csernus Mariann előadóművész József Attila, Nagy László, Rad­nóti Mnuós, Aragon, Eluard, Weöres Sándor verseit mondja el. A műsor második részében a vi­lágirodalom legszebb sanzonjai hangzanak el. Gitáron kísér Kecskés András gitárművész. A nagy érdeklődésre számot- tartó esemény Költők kora cím­mel szerdán este 6 órakor kezdő­dik. társadalmi életének és a közigaz­gatásának irányítása, a fejlődés tudományos vizsgálata. Egy füst alatt Az újkori magyar népszámlálá­sok sorozata 1869-ben tehát éppen száz esztendeje kezdődött. Ezt megelőzően is voltak összeírások, de ezek céljaikban is alapvetően különböztek az újkoriaktól; nem a népesség megszámlálása érdeké­ben, hanem adózási vagy katonai célra készültek és nem is ter­jedtek ki mindenkire. Károly Róbert idejében például a jobbágyporták kapuja volt az adókivetés alapja. Egy jobbágy­porta; elvileg egy jobbágycsalád­nak felelt meg. Az adókötelesek úgy bújtak ki az adózás alól, hogy az egy közös telken megtele-. pült családok csak egy kaput épí­tettek, s az összeírás nyomán ki­vetett adót megosztották maguk között. Miután a királyi kincstár jövedelme így megapadt, a kémé­nyek összeírására került sor; a hadi kiadások fedezésére az adót füstönként szedték. Az egy füst alatt élők lettek az adóalanyok. 1569-ben a zsellérek, a szénége­tők és a bányászok is összeírásba kerültek, hogy adót hajthassanak be rajtuk. Az adóztatás alapjául szolgáló összeírások elsősorban a jobbágyság vagyoni helyzetét fir­tatták. A XVIII. században kez­dődött meg egyházkonnányzati célokból a népesség átfogóbb vizs­gálata. Az egyház ismerni akarta a hatalma, „gondozása” alatt élő népesség számát. E század utolsó évtizedeiben készült egyházi ösz- szeírások már nemcsak vallási adatokat tartalmaznak, hanem a lajstromba vettek nemét, családi állapotát, foglalkozását is felje­gyezték. ' A nemesek is 'megszámláltainak II. József, mint - felvilágosult uralkodó, nem nélkülözhetett át­fogó statisztikai adatokat. Az ál­tala elrendelt 1784-es általános népszámlálás gyakorlati célja az újoncállítás és az adókivetés jobb megszervezése volt. eredményes­ségét tekintve, rendkívüli jelentő­ségűvé nőtt. Eddig az összeírásig ugyanis az ország lakóinak száma nem volt ismeretes. A II. József- féle népszámlálás, azonban a ne-i mesekre, minden rendű, rangú la­kosra kiterjedt, még a foglalkozási megoszlást is feltárta. Az első ilyen modem jellegű népszámlálás fényénél elindulhatott az állam­igazgatás fejlődése, a földrajz- és történelemtudomány elevenebb művelése. Az összeírás gyengesége volt, hogy csupán a férfinépesség adatait kérdezte részletesen, a nőkét nem. A nemesség jogai csorbítását látta az összeírásban és nemkülönben abban, hogy ka­tonai közegeket kellett fogadnia otthonában. így IX. József halála után, az 1790-es országgyűlés ál­tal megszavazott népszámlálásra nem is került sor. 1802-ben ismét felmerült a népszámlálás szük­ségessége magyar ezredek állítá­sához, de ezt már csak azzal hagy­ta jóvá az országgyűlés, hogy a nemesekre ne terjedjen ki. A II. József-féle és az 1869-es első hivatalos népszámlálás kö­zötti időben az egész lakosságra kiterjedő összeírást nem végez­tek. Egyenjogúság az összeírásnál Az első hivatalos összeírást 1869-ben osztrák mintára szervez­ték, lajstromosan végezték az adatfelvételt; folyamatosan írták fel az adatszolgáltatók nevét, ne­mét, születési évét, vallását, csa­ládi állapotát keresetét, foglal­kozási viszonyát, szülőhelyét, de például a nemzetiségi hovatarto­zás kimaradt az összeírásból. Mi­után ezeket az adatokat decent­ralizáltan összesítették és a fel­dolgozás is meglehetősen kezdet­leges volt — nem adott teljesen tiszta képet a népességet érintő minden lényeges kérdésről. Az 1900-as népszámlálás az első, amelynél létrejött a két nem ösz- szeírási egyenjogúság. Ezentúl nem külön férfi és női számláló- lapon, hanem csupán egy külön kérdés keretében tudakolták az összeírtak nemét. Az 1910-es összeírás összefüg­gött a helységnevek törvényi szabályozásával. Korábban ugyan­is 826 olyan helynév volt az or­szágban, amelyet több község is viselt, az is gyakori volt,, hogy más néven ismerték hivatalosan a helyiséget, mint ahogy a köz­ség lakói nevezték. Ez a bizony­talanság nem kevés zavart oko­zott a közigazgatásban. Az eddig lezajlott tíz népszám­lálás közül az 1920-asra az isko­lai végzettség körültekintőbb adatfelvétele jellemző; a szakkép­zettséget is behatóbban tudakol­ták. 1930-ban az önálló iparosok­ra és kereskedőkre vonatkozóan történt külön adatgyűjtés. Az 1941-es népszámlálásnak a származási és vallási adatok ko­rábbinál is tüzetesebb firtatása volt a sajátossága. A kérdőlapra be kellett vezetni, hogy az illető az 1939. IV. te. értelmében zsidó­nak tekinthető-e, s hány nagy­szülője volt az? Népszámlálás a tervezéshez A következő népszámlálásnak a kialakult gyakorlatnak megfele­lően. 1950. december 31-én kellett volna lezajlania. (A nemzetközi ajánlások is a 0-val végződő évek végén rendezett népszámlásokat kérik, de ez a helyi adottságok miatt olykor egy-egy évet elto­lódik). Az első népgazdasági terv az összeírás előbbre hozását tette kívánatossá. A húsz évvel ezelőtti népszámlálás a háborúval kapcso­latos népességmozgást és a föld­reform nyomán bekövetkezett változásokat vette alaposabban szemügyre. Az 1960-as népszám­lálás bővítette a foglalkozási kér­dések körét és első ízben dolgozta fel a család- és háztartási statiszti­kát. Az 1960-as népszámlálás újí­tásai közé tartozott a lakosság 1 százalékára vonatkozó úgyneve­zett reprezentatív felmérés, to­vábbá az, hogy a feldolgozást gé­pekkel bonyolították le. Mit hoz az 1970-es népszámlá­lás? % Ezt valamennyien érdeklő­déssel várhatjuk. . Nyerge»-Agnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom