Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
196*. november L 7 Szombat Mennyi fémet eszik az ember? Tudomány — Technika A kormányzó és a számítógép Mindennapi élelmiszereinkkel különféle fémek is jutnak a szervezetünkbe. Köztudomású, hogy a vérszegénységben szenvedő betegek számára az orvos sertésmáj fogyasztását javasolja, abban ugyanis 0,025 százalék a vastartalom. A marhamáj viszont rézben gazdag, minden kilójában 120 milligramm található. Ugyanakkor a búzában 2 mg, a babban pedig 0,5 mg reifet lehet kimutatni kilogrammonként. Cinkből a vörös-és a fokhagymában van sok, kilogrammonként 14 mg Az annyira értékesnek tartott spenót viszont csak 6 mg-ot tartalmaz ebből a fémből. Köztudomású, hogy az arzén már kis mennyiségben is veszedelmes méreg De bármilyen furcsa, mégis rendszeresen előforduló alkateleme táplálékainknak. így például 1 kg salátában 0,23 mg, ugyanennyi hónaposretekben pedig 0,1 mg arzén van. A hering minden kilójában már egészen tekintélyes mennyiség mintegy 4 mg fedezhető fel a méregből. A „magyar ezüst”-ből, az alumíniumból is igen tekintélyes mennyiséget fogyasztunk. Egy kg burgonyában közel 16 mg, a borjú- vagy sertésmájban 17,5 mg van, 1 kg teafűbe pedig hihetetlenül sok, 465 mg alumínium található. Mi lesz a Keleti-tengerrel? A Keleti-tenger lassanként bűzlő kloakává változik: a legmélyebb pontján, Svédország déli része és Gotland sziget között, ahol 459 méter mély, alig van már oxigén, a kénhidrogén kipusztít minden életet. Nemrég szovjet óceánográfusok már megállapították, hogy ez a térség egy „halott tengeri sivatag”. A Keleti-tenger valaha fiord volt, a könnyebb fajsúlyú édesvíz Dánia partjai mentén ömlik az Északi-tengerbe, ugyanitt áramlik be a nehezebb sós víz az Északi-tengerről. Ez az áramlás megakadályozza a mélyebb tengeri víz behatolását a Keleti-tengerbe, így oxigéntartalma hamar elhasználódik: ez a „tengeri sivatag” keletkezésének oka. De az ember is sokban hozzájárul, hogy kipusztítsa az életet: Stockholm szennyvize oda ömlik, s kiszámították, hogy a tenger vizének oxigénpusztító szennyezésében a civilizáció ötször akkora szerepet játszik, mint a „természetes” szennyeződés. Az alkohol — az ausztráliai őslakók ellensége Aki meg akarja ismerni Ausztrália ősialvóit, annak az ötödik kontinens északi, legkevésbé fejlett vidékére kell utaznia: ott találni néhány települést, ültetvényt, az esős évszakban elázott utakat. Csaknem «ser mérföld út vezet gazdag bányavidékem át a csaknem sivatagnak mondható területre, ahol élnek. Egész Ausztráliában már csak kb. 40 ezer ausztrálnéger él, ezekből is csak nagyon kevés a városokban, ahol azonban szintén nem asszimilálódnak. A településen megdöbbentő látványt nyújtanak ezek a bennszülöttek: semmiben sem hasonlítanak az afrikai négerekhez, hiányzik belőlük az afrikaiak kellemes külseje, vitalitása, méltóságteljessége. Rútak, s e rútságot fokozza az ál- kohói, és a betegségek hatása. Forradások és daganatok csúfítják el tömzsi termetüket, tisz- táűanok, aminek fő oka, hogy állandóan részegek — nemcsak a férfiak, a nők is . Senki jem tudja, honnan kerültek az ötödik kontinensre, sem azt, hogy mikor, de a XVII. században már ott találták őket, s az első európai telepesektől kapták ajándékba a rosssz, ártalmas alkoholt. Ma rezervátumokban étnek, az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan, idegenforgalmi nevezetességnek számítanak, s bár lassanként kezdenek velük törődni jótékonysági szervezetek, iskolák, kórházak épütnek számukra, mégis kihalóban vannak. Míg Ausztrália lakossága' az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt, az ausztrál-négerek egyre pusztulnak. Madagaszkár A Malgas Köztársaság kormánya és az ENSZ megállapodást kötött, amely intézkedések kidolgozását irányozza elő a köztársaság növekvő villamos- energia-szükségletének kielégítésére. Az ENSZ által fedezett 786 700 dollár értékű munkálatok lehetővé teszik, hogy a következő két és fél esztendő levillamosítása forgása alatt kibővítsék a villamos energia termelésével és felhasználásával foglalkozó állami szolgálatokat, hogy megszervezzék a műszaki és az igazgatási káderek képzését, hogy elkészítsék az ország villamosításának 15 éves tervét. Madagaszkár 200 ezer dollárral járul hozzá a terv megvalósításához. Az amerikai Visconsin állam Madison városában az állami munkaerő-közvetítő hivatalban számítógépet helyeztek üzembe. Ünnepélyes üzembe helyezésére megjelent Warren P. Knowles kormányzó is, akit a gép alaposan megfricskázott. A kormányzó betáplálta az elektronikus gépbe a személyére, iskolai képzettségére és érdeklődési körére vonatkozó adatokat. A gép működésbe lépett, fények villantak fel és aztán megjött a lesújtó eredmény: a kormányzó számára nincs állás. Ivóvíz — ipari víz — szennyvíz Városi szennyvíztisztító-telep A harmadik ötéves terv nagyobb része mögöttünk van és az utolsó év közeledtével célszerű számot vetnünk, milyen kilátásaink vannak a vízgazdálkodás egyik fontos szakterületén a lakosság, a települések és az ipar vízzel való 'ellátása és a csatornázás, szennyvíztisztítás érdekében tervezett célkitűzéseink megvalósításánál. Felkerestük Illés Györgyöt, az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főosztályának vezetőjét, hogy ezekről a kérdésekről adjon tájékoztatást. — A lakosság és az iparnak a vízgazdálkodással szemben támasztott igénye — mint a világ többi, gazdaságilag gyorsan fejlődő országában — nálunk is rohamosan növekszik. A fokozódó iparosítás, a korszerű új lakások tömeges építése városban és falun, az új kulturális és szociális intézmények, a mezőgazdasági üzemek fejlődése a vízigényeket — és természetesen az elvezetendő káros szennyvizek mennyiségét — nálunk is jelentősen megnövelte. A települések vízellátásának biztosítására napi 500 000 köbméterrel, az ipar érdekében 2,5 millió köbméterrel kellett az utóbbi tíz év alatt növelni a víztermelésá kapacitást. — Mennyi vizet szállítanak a vízművek a lakosság részére és mennyi vizet használ az ipar? nek. Az ország lakossága 1 százalékának, tehát kereken 100 000 embernek vízvezetékkel való ellátása átlagosan 350 millió forintba. a csatornázás pedig 600 millió forintba kerül. Az ivóvíz termelésének és szállításának költsége országos Átlagban 3 forint köbméterenként. A költségek növekedésében döntő szerepe van annak, hogy a helyi természetes tisztaságú vízkészletek felhasználódnak és a vizek szennyeződnek. Mind több és több vizet kell tisztításnak alávetni és növekszik a víz és a szennyvizek szállítási távolsága. Jelenleg 16 városunk részére kell a vizet 10 kilométernél nagyobb távolságból szállítani. — Mi várható a vizek szenyAz aranyérmes autóbusz Egy születendő nagy család aranyéremmel, s diplomával kitüntetett „gyermeke” hazaérkezett Lipcséből. Az űt porát aranysárga-bordó ruhájáról már lemosták, külföldi érdeklődők, vevők karéjában áll már szülőhelyén, Fehérvárott, az IKARUS gyár gyáregységében. Az aranyérmes ugyanis a legújabb IKARUS—242-as autóbusz. — A vízi közművek jelenlegi napi termelése megközelíti a 2 millió köbmétert. Ebből a vízből 40 százalék jut a háztartások, 20 százalék a közintézmény hálózat és 40 százalék a helyi ipar részére. A nagyipar saját vízmüvei mintegy 7 millió köbméter vizet szállítanak naponta. A legnagyobb vízfogyasztó a villamosenergiaipar. a vegyipar és a kohó- és gépipar. A települések és a különböző ipari ágazatok vízellátása és szennyvizeinek elvezetése érdekében végrehajtott fejlesztés ma már az összes vízgazdálkodási célú beruházások 60 százalékát teszik ki, a harmadik ötéves tervben ilyen célra mintegy 10 milliárd forintot fordítanak a vízügyi szervek, a különböző ipari ágazatok és a tanácsok. — Milyen összeget fordítanak a települések vízellátásának és csatornázásának fejlesztésére? — A tervezett fejlesztéssel 1970 végéig a vízvezetéki ellátottságot az 1965. évi 44 százalékról 55 százalékra, a csatornázottságot 24 százalékról közel 30 százalékra növeljük. A vízellátás és a csatornázás fejlesztése rendkívül beruházásigényes és a szakágazatok építési és üzemi költségei állandóan növekszenyezéstől való megóvása területén? — Az ipar, mezőgazdaság és lakosság növekvő vízigényének kielégítésének alapfeltétele, hogy vizeinket különösen a nagyobb, egy-egy országrészen átvezető vízfolyásokat megóvjuk az újabb szennyeződéstől és a régi szennyezéseket megszüntessük. A kormány erre irányuló szigorú intézkedései hatására az elszennyeződés korábbi, gyorsuló ütemű folyamata lényegesen lelassult, egyes területeken megállt. De így is ma még a vizekbe jutó szennyvizek évente 200—250 millió forintos kárt okoznak. A vízügyi szervek laboratóriumai a közegészségügyi szervekkel együttműködve rendszeresen ellenőrzik a szennyvízkibocsátásokat és a vizek állapotának alakulását. A vízvédelem, valamint a lakosság és az ipar vízzel való ellátása széles körű társadalmi ügy is, valamennyi érintett szerv összefogására van szükség, de úgy ítéljük meg, hogy a kilátásaink a következő ötéves tervidőszakra kedvezőek, hogy az eddiginél nagyobb lépéssel haladhassunk előre ezen a területen. a d.
