Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

1969. november 7. 4 fentek. T&T.FIWW NDÖR A„Cigánybáró" hadművelet elmarad Huszonöt év. Ennyi idő telt el felszabadulásunk óta. Bi­zonyos, hogy 25 év alatt formálódnak, alakulnak az emlékek is. Akkor háború dúlt a földön... Véres, kegyetlen harc a fasizmus elen. Ügy tartják, az idő gyógyítja a sebeket, az em lékek halványulnak. A háború emléke más, sebei nehezen forrnak, emlékei kitörölhetetlen nyomokat hagynak az em­berekben. Ezért kell emlékezni.. . Most, a negyedszázados évfordulón felidézzük e harcok történetet. A krónikás ezúttal hadtörténész, aki a történelmi idők katonai eseményeit foglalja egységes és áttekinthető keretbe. A Vörös Hadsereg, a felszabadítók harca tárul elénk hazánk térképén, a csapások és ellencsapások tűzében. A háborús generációnak éppúgy, mint az imént felnőtt nemze­déknek több ez mint olvasmány. Ez maga a máig érő tör­ténelem. 1944 nyárutó olyan események tét. Arra számított, hogy az nyitánya a magyar történelem- arcvonal déli szárnyán augusz- ben, amelyek döntő fordulathoz tus 20-a óta szakadatlanul tá- vezettek népünk sorsának ala- madó szovjet erők a hosszúra kutasában. Ekkoriban a Romá­nia területén szétvert német „Dél-Ukrajna” hadseregcsoport maradványait üldözve, hazánk délkeleti határai' felé közeled­tek a felszabadító szovjet had­sereg csapatai. A magyar uralkodó körök eb­ben a helyzetben nem arra gon­doltak, hogyan óvják meg ae országot a háború pusztításaitól. Angolszász megszállásban re­ménykedve, saját hatalmuk megőrzésére törekedtek, a szov­jet hadsereg ellen pedig készek voltak folytatni a harcot a fa­siszta Németország oldalán. Mozgósították a 2. hadsereget, amely szeptember 5-én német csapatokkal együtt támadást In­dított Dél-Erdélyben. Szeptem­ber 13-án Arad—Láppá irányá­ba megindult a IV. hadtest is, amely 21-e után, némi kiegészí­téssel 3. hadsereggé alakult át Kezdeti sikerek után a táma­dás kudarébg fulladt. A Déli- Kárpátok hágóin benyomult szovjet csapatok megállították, majd fokozatosan hátrálásra kényszer!tették az oífenzívában részt vevő német—magyar had­osztályokat. Eközben a 2. Ukrán Front bä. hadseregének 57. lövészhadteste és a 18. harckocsihadtest kiju­tott Arad Észak-Nyugat körzeté­be. A harckocsi hadtest felderí­tő osztaga Birjuhov hadnagy parancsnoksága alatt, szeptem­ber 23-án reggel magyar föld­re lépett a Battonya délkeleti szélén fekvő erdőcske területén. kezdte a szeptember 24-e óta ..Dél” elnevezést viselő magyar- országi hadseregcsoportjának új erőkkel való feltöltését. 1944 október elején a „Dél” hadse­regcsoport ereje 29 hadosztály­ból és 3 dandárból állt, s arcvo­nalán helyezkedett el az „F” hadseregcsoport 3 hadosztálya is. Ezen erőkből Hitler szemé­lyes utasítására Debrecen kör­zetében négy páncélos, egy pán- célgránátas és egy gyalogos had. osztály gyülekezett a „Cigány­báró” hadművelet megindításá­ra. A tervezett öt támadócsoport létrehozása október 4-re befeje­ződött. Üzemanyagpótlás szük- ségesisége miatt azon a támadást október 12-re tűzték ki. Am a támadás végrehajtására már nem volt lehetőség. Hitler ugyanis tévesen ítélte meg a szovjet hadvezetés szándékát és lehetőségeit. A főparancsnokság — Hitler reményeivel ellentét­ben — a romániai sikerek után nem állította le csapatait, ha­nem már menet közben új tárna. tél beállta előtt nem tudnak új támadó hadműveletet kezdeni Emellett feltételezte, hogy a szovjet hadsereg a Földközi-ten­gerre nyiló kijáratot akar bir­tokba venni a Balkán-félszigeten. A főhadiszálláson szeptember 12—13-án tartott megbeszélésen kijelentette: „A Szovjetunió po­litikai célja többé nem fent Né­metországban van, hanem lent a Boszporusznál.” Arra felé várható további támadása, és emiatt elkerülhetetlenül össze­foglalása céljából, hanem Buda­pest—Becs hányába, hogy meg­fossza a német hadigépezetet utolsó hadiipari bázisaitól. Hat nappal a „Cigánybáró” hadművelet tervezett megindí­tása előtt támadásba lendültek a 2. Ukrán Front csapatai, hogy megkezdjék hazánk felszabadí­tását. Ezzel halomra döntötték Hitlernek a Balkán-félsziget kézben tartásához fűzött remé­nyeit. Másnap az 57. hadtest 228. had­osztálya a déli órákban benyo­mult Csanádpalotára, és a Köz­ségtől a Nagylak 2 km nyugat­ra levő vasútállomásig terjedő vonalat érte el. Kora délután a 203. hadosztály bal szárnyon harcoló ezrede felszabadította Eleket, a 243. hadosztály pedig kijutott Dombegyháza—Batto. nya délkeleti szegélye vonalra. A 18. hardkocsihadtest előreve­tett osztagai szeptember- 24-én este Kevermes—Battonya vona­lában küzdöttek. Szeptember 25-én az 57. hadtest csapatait 1.6 éllenlökés érte, mely elől a 228. hadosztály Csanádpalotáról ideiglenesen kivonta erőit. Más­nap azonban a szovjet csapatok megújították a támadást és Csa. nádpalotával együtt Makót, Dombegyházát, Mezőhegyest, Mezőkovácsházat, Kétegyházát s felszabadították. A szovjet csapatok kijutása \z Alföldre, páni félelemmel öltötte el a magyar uralkodó köröket. Hitler azonban még optimistán ítélte meg a helyze­ütközésbe kerül Angliával. „Ezt az időt kell kivárni és mindent megtenni, hogy a Balkánon tart­sák az arcvonalat” — jelentette ki a katonai vezetők előtt. Hitlernek ezek a reményei szülték a „Cigánybáró” hadmű­velet tervét. Ennek lényegét Gu. derian vezérezredes, vezérkari főnök utasítása így foglalta ösz- sze: „A Keleti-Kárpátok vonalá­nak megtartása mellett készül­jön fel támadó hadműveletre a Déli-Kárpátokból északnyugat és nyugat félé előnyomuló el­lenség ellen... Gyorskötelékeit a Tiszától keletre összpontosítsa és Debrecen-dél térségéből lépjen ütközetbe. Először mérjen csa­pást a Kárpátok kijáratától nyugatra levő ellenségre, vágja el hátsó összeköttetésétől, majd ezen erők megsemmisítése után élesen délkeletre fordulva nyo­muljon előre a Kárpátokig és foglaljon el olyan terepszakaszt, amelyet a tél folyamán kisebb erőkkel is meg lehet tartani.” A terv végrehajtása érdeké­ben a német hadvezetés meg­A 2. Ukrán Front csapatai a támadás előestéjén Jacoben!— Régen—Marosvásárhely—Torda, onnan tovább az akkori román —magyar határ mentén Nagy- pélig s Makó Nyugat-Fehér­templom vonalában helyezked­tek el. Malinovszkij marsall, frontpamncsnok október 2-án hozta meg elhatározását a tá­madás végrehajtására. Ennek lé­nyege: az arcvonal középső sza­kaszán Debrecen—Nyíregyháza —Csap irányába mért főcsapás­sal és a szárnyakon mért kise­gítő csapásokkal megsemmisíti a Kolozsvár—Nagyvárad—Deb- reeen-körzetben levő ellenséges erőket; ezután kijut a Tiszához és segítséget nyújt a 4. Ukrán Frontnak a Keleti-Kárpátok le­küzdésében, s kedvező feltétele­ket teremt a további előnyomu­láshoz Budapest—Becs felé. 1944. október 6-án reggel 6 órakor ágyúk százainak dörgése jelezte a szovjet hadsereg ma­gyarországi felszabadító hadmű­veleteinek kezdetét... Következik; A debreceni csata Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordaléja alkalmából A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkal­mából eredményes munkájuk el­ismeréséül megyénkben is több dolgozónak kitüntetést adományo­zott. BUDAPESTEN A kitüntetettek ■ közül Steiger- wald Frigyes, a gyulai városi pártbizottság fegyelmi bizottsá­gának elnöke a Munka Érdemrend arany fokozatát, Fejér Jánosné megyei tanácstag a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát, valamint Csicsely Mihály né, a megyei párt- bizottság előadója és Sebő k Já­nos, a szarvasi városi párttnzott- ság politikai munkatársa a Munka Érdemrend bronz fokozatát Bu­dapesten vették át, november 5- én. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON Tegnap, november 6-án a me­gyei pártbizottságon bensőséges ün népség közepette dr. Szabó Sán­dor, a megyei pártbizottság tit­kára az alábbi kitüntetéseket ad­ta át: dr. Kovács Gábornak, a szarvasi ÖRKI igazgatójának és dr. Fekete Antalnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének a Munka Érdemrend arany fokoza­tát, Szűcs Lajosnak, Dévaványa községi pártbizottság titkárának, Iga Istvánnak, a Békéscsabai Épí­tőipari Vállalat vb-titkárána:k, Juhász Sándornak, a Szarvasi Ál­lami Gazdaság pb-titkárának a Munka Érdemrend ezüst fokoza­tát és Végh Andornak, a megyei pártbizottság politikai munkatár­sának a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Ezen az ünnepségen vette át három nyugdíjas a Szo­cialista Hazáért Érdemérem ki­tüntetést. Ezek Zelenák Mihály Tótkomlós, Rozsnyai Mihály Gá­doros, özv. Gyuricza Pálné End­réd községek lakói. A MEGYEI TANÁCSNÁL Ugyanezen a napon az Elnöki Tanács. megbízásából Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnö- ke délelőtt 10 órakor nyújtotta át a kitüntetéseket; Baukó Józsefnek, a békési járási tanács tagjának a Munka Érdemrend ezüst fokoza­tát, Szerdahelyi Istvánnak, a gyulai városi tanács tagjának és Juhász Sándornak, a kaszaperi községi tanács vb-elnökének a Munka Érdemrend bronz foko­zatát. A KISZ Központi Bizottsága és a Ma­gyar Űttörők Szövetségének Or­szágos Elnöksége az ifjúsági szö­vetségben végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen ki­tüntetésben és jutalomban része­sítette az alábbiakat; KISZ Ér­demérem kitüntetést kapott Hu- szárik Mihály Szarvas. Németh Mária Csorvás, Tenkei Antal Gyula. Kiváló Üttörővezetői kitünte- tetésben részesült: Jánovszki Etelka Szarvas, Molnár István Bé­kés. Bényei Ilona Békéscsaba, Szabó Erzsébet Békéscsaba, Bara­bás Józsefné Dévaványa. Aranylcoszorús KISZ-jelvényt kapott: dr. Bartha Gusztáv Békés, Csapó János Orosháza, Balanyi Miklós Mezőhegyes, Gesztesi Jó­zsef Nagykamarás, Vincze Miklós Mezőberény, Ilovszky Lajos Bé­késcsaba. Kiváló Ifjúvezetői kitüntetésben részesült: Györfi Róza Sarkad, Szabó Katalin Kunágota, Mucsi Erika Orosháza, Geredi Péter Szarvas, Lalzatos Mária Békés- sámson, Iványi Éva Endréd, Szik­lai Éva Mezőberény, Hugyecz Katalin Békéscsaba. Bogi István Békéscsaba. Kónya Erzsébet Bu- csa. Ezenkívül harmincán tárgy-, és tizenhatan pénzjutalomban ré­szesülték. MUNKÁSŐRÖK Eredményes munkájuk, és pél­damutató szolgálatuk elismerésé­ül az alábbi munkásőröket tün­tették ki, akik házi ünnepség ke­retén belül vették át kitüntetésü­ket. A „Haza szolgálatáért érdem­érem" arany fokozatával: Zengő Ferenc századost, Boros Adóm, Gonda Pál, Horváth István, Hor­váth Sándor, Kovács János, Nacsa István munkásőröket; a „Haza szolgálatáért érdem­érem” ezüst fokozatával: Árgyelán János, Busa László, Csonki Mi­hály, dr. Drágán Iván, Szabó Jó­zsef, Szegedi Sándor munkásőrö­ket; a „Haza szolgálatáért érdem­érem" bronz fokozatával: Balogh Imre, Bencsik György, Csöntör József, Hugyecz András, Todola Balázs munkásőröket. Ezenkívül országos parancsnoki dicséretben részesültek tizenki­lencen, egy munkásőr. pedig or­szágos parancsnoki jutalmat ka­pott. Megyei parancsnoki dicséret­ben részesült húsz, jutalomban tizenhat munkásőr. Megyénk üzemeiben, vállalatai­nál, társadalmi szerveinél szintén kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Jutalmazás a megyei tanácsnál Tegnap délelőtt fél 10 órakor Békéscsabán, a megyei tanács klubhelyiségében 33 társadalmi munkás és tiszteletdíjas nép­művelőt jutalmaztak meg. A me;jutáimazottakat Csendé Béla, a művelődésügyi osztály népműve' és! csoportjának vezetője üdvö­zölte, a jutalmakat pedig Deák Ferenc, a művelődésügyi osz­tály mb, vezetője adta át. Képünkön Kiss Józsefné vésztői tanárnő, a gimnázium kórusának vezetője átveszi a jutalmat Deák Ferenctől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom