Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-06 / 258. szám
1969. november 6. 3 Csütörtök Eddig csaknem 40 milliárd iorint vállalati nyereség — A részesedési és fejlesztési alap várhatóan nagyobb lesz a tavalyinál A Pénzügy miniszté rumban a háromin algyedév adattad (alapján felmérték a pénzügyi gazdálkodás helyzetét, néhány fontosabb tendenciáját. A felmérés szerint a vállalatok és szövetkezetek állóeszközeinek összértéke jelenleg kereken 500 milliárd forint, ez 1,6 százalékkal magasabb, mint a múlt év végén. Az 500 milliárdos összegben nincs benne a lakások, továbbá a mezőgazdasági tez-ek és a pénzintézetek állóeszközeinek értéke. A belkereskedelem árukészleteinek értéke a tavalyi szeptember 30-i helyzethez képest 3 százalékkal, a múlt év végihez képest pedig ennél még jelentősebb mértékben csökkent. Mivel ezzel párhuzamosan, a forgalom gyorsan, mintegy 10 százalékkal nőtt, romlott az áruválaszték. Javuló tendenciára utal azonban, hogy — részben központi intézkedések hatására — a kiskereskedelemi készletei a harmadik negyedév folyamán már jelentősen, csaknem 11 százalékkal nőttek. Az előzetes adatok a vállalatok és szövetkezetek eredményes gazdálkodásáról adnak számot. Az első háromnegyedévi nyereség a kis mértékű veszteség leszámítása után 39,3 milliárd forint. Ez a szám 10 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának eredményét. Az iparban a nyereség körülbelül az előző évi szinten maradt, viszont számottevően nőtt az építőiparban, valamint a bel- és külkereskedelemben. A mezőgazdaság állami szektora — szezonális okokból — ez év első háromnegyedében is veszteségesen gazdálkodott ugyan, de a veszteség kisebb a tavalyinál, a gazdálkodás hatékonysága tehát ezen a területen is javult. Az adók és a támogatások adatai alapján arra lehet következtetni. hogy a vállalatoknak mind a részesedési, mind a fejlesztési alapja magasabb lesz a tavalyinál. A részesedési alap növekedése várhatóan túlhaladja a fejlesztési alapét. Mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek szakemberei tanácskoztak Békéscsabán Napirenden a közgazdasági szabályozók hatásainak vizsgálata November 3-án délután a KI-[még nem fejeződött be. Részle- SZÖV békéscsabai székházának ; tesebb tájékoztatást adott viszont tanácstermében az MSZMP váró- ! a negyedik ötéves tervidőszak si bizottságának és a Magyar j válható módosításairól. Közgazdasági Társaság békés- ‘ Elmondta, hogy ebben az időcsabai csoportjának rendezésében 'szakban az árszínvonal lényeges tájékoztató jellegű előadást tar- ^ növekedésével nem lehet szá- tott Villányi Miklós, a Mezőgaz- I molrn, viszont az árarány mótío- dasági és Élelmezésügyi Minisz- 1 sítására szükség lesz. Általában térium főosztályvezetője. Az értekezleten jelen volt Baukó Mihály, a városi pártbizottság titcsökken a beruházási ártámogatás színvonala. Nem csökken viszont a növényvédőszerek és az kára és Vantara János, a városi alkatrészek ártámogatása. Totanács vb-elnökhelyettese. Ott voltak a város mezőgazdasági és élelmiszerfeldolgozó üzemeinek vezetői, közgazdászai. Előadásában Villányi Miklós a mezőgazdasági, pénzügyi szabályozók közgazdasági jelentőségével és hatásaival foglalkozott. Ezen belül részletesen elemezte az 1968. január 1-től eltelt időszak tapasztalatait. Többek között elmondta, hogy megnőtt a mezőgazdaságban a beruházási kedv. Növekedett a mezőgazda- sági üzemekben, termelőszövetkezetekben a felosztható jövedelem. 1968-ban az ország mezőgazdaságában a felosztható jövedelem 22,1 milliárd forint volt, 1969-ben ez a szám eléri a 24,6 milliárdot. A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének alakulása is pozitív' eredményeket mutat. Az 1969-es évben 1,3 milliárd forinttal magasabb, mint tavaly v'Olt. S hogy a beruházási kedv valóban felfelé ível, bizonyítja, hogy a tavalyi évhez képest 2.7 milliárd forinttal többet fordítottak erre az országban a mezőgazdasági üzemek. Van persze kedvezőtlen tapasztalat is. Az országban az eddigi felmérések szerint 50 termelőszövetkezet zár mérleghiánnyal az 1969-es év végén. Arról is beszélt az előadó, hogy a nemzeti jövedelem alakulásában a mezőgazdaság mind nagyobb szerepet vállal. Export- termelése pedig meghaladja az ország összexportjának 2ü százalékát. Ezen belül a tőkés export 40 százalékot tesz ki. A tanácskozás második napirendi pontja az 1970-es év várható köz- gazdasági változásait taglalta. Ebben a témakörben az előadó nem bocsátkozott részletekbe, mivel a szabályozók kidolgozása vábbra is megmarad az állatnevelésben jelenleg meglevő állami támogatás rendszere, s ez a támogatás kiterjed majd az állami gazdaságokra is. Az előadó megállapítása. szerint a mezőgazdaságilag gyenge területeken célszerű lehet a kiegészítő tevékenység preíaráltabb támogatása. Az adórendszerről szólva pedig elmondta, hogy még nincs kialakult álláspont. Az érdeklődéssel végighallgatott előadást vita követte, melyben több felszólaló kéri részletesebb tájékoztatást egyes kérdésekre. B. J. Több mint 1 milliárd KST-kifizetés A takarékosság egyik népszerű formája a KST. Ötezer ilyen „munkahelyi bankban” több mint nyolcszázezren .gyűjtik rendsae-' resen pénzüket. A KST-tagok szeptember végéig 1 milliárd 50 millió forintot takarítottak meg, s évközben mintegy 700 millió forintot vettek kölcsön, s fizettek vissza. A téli lejáratú KST-ré megkezdték a kifizetéseket. Egy-egy KST-'tag átlagosan 1700 forintot kap kézhez. A növekvő cukorfogyasztás határozza meg a cukoripar fejlesztését Az ipar és a cukorrépa-termesztő gazdaságok vezetőinek tanácskozása BÉKÉSCSMÁN. OROSHÁZÁN, GYULÁN, SZARVASON, BÉKÉSEN a lakástextil - méteráru szaküzletekben nagy SZONYEGVASAR GYAPJÚ ES BUKLE EBÉDLŐSZÖNYEGEK 667 Ft-t61 131» Ft-ÍR GYAPJÜ, BUKLE, VELÜR ÖSSZEKÖTŐ SZŐNYEGEK 57,50 Ft-tól 661 Ft-ig BELGA, JUGOSZLÁV, HAZAI PERZSASZÖNYEGEK 1780 Ft-tól 4380 Ft-ig ELÖSZOBASZÖNYEGEK (FUTÖSZÖNYEG) 60 Ft-tól 300 Ft-ig. 65, 90, 100, 180, 150 CM SZÉLESSÉGBEN KERESSE FEL OZ UNIVERZÁL SZAKÜZLETEXEh 62823 A Magyar Cukoripar Sarkadi Cukorgyárában október 31-én cukorrépa-termelői tanácskozást tartottak, melyen az ipar és a termelő gazdaságok vezetői megvi- itatták a további együttműködés kérdéseit. Mátyási János igazgató üdvözölte a megjelent vendégeket, majd Madarász András, a gyár répaosztályának a vezetője tartott előadást a cukoripar je- j lenlegi helyzetéről és a következő | időszak feladatairól. Madarász András bevezetőben elmondta, hogy a cukorrépa átlagtermése 1931- től napjainkig 117-ről 210 mázsára emelkedett. Nincs azonban olyan törekvés, hogy a gyár körzetében lényegesen csökkentsék a termőterület nagyságát, mert a cukor nélkülözhetetlen élelmezési cikk és esetenként hasznosan exportálható termék. Hazánkban az egy főre jutó cukorfogyasztás 1938-ban a 12 kilót sem érte el, az 1960-as években pedig a 30 kilót is meghaladta. Ez a növekedés határoz- J za meg elsősorban a cukoriparral szemben támasztott követelmé- ! nyékét mennyiségi és minőségi | téren, egyaránt. A Sarkadi Cukorgyár folyamatos rekonstrukciója során 1975- ig a jelenleg napi 240 vagonról 300 vagonra növeli a termelését. Az egyre csökkenő munkaerő, az életszínvonal emelkedése, a nehéz kézi munkától való jogos idegenkedés szükségessé teszi a cukorrépatermesztés és betakarítás nehéz munkáinak gépesítését — mondotta a továbbiakban Madarász András, majd szakmai ismertetést adott a talajelőkészítés és a vetés célszerű módjáról, -a vegyszeres gyomirtás lehetőségéről, a vetőmag kiválasztásáról. Elmondotta, hogy a Magyar Cukoripar foglalkozik a répa cukor- tartalom szerinti átvételének kérdésével. A legtöbb mezőgazda- sági terméknél minőség szerinti értéket fizetnek, a cukorrépánál a cukortartalom jelenti a minőséget. Más országokban — így a Szovjetunióban is — már bevezették az átvételi ár ilyen formában történő megállapítását, ami a nagyobb cukortartalomra való törekvést segíti elő. A cukorrépa-betakarítással kapcsolatban tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy a gyár körzetében az idén 38 betakarítógép dolgozott, igen eredményesen. A gépi szedés bevezetésében út- törőmunkát végzett a Hidasháti Állami Gazdaság. A kötöttebb talajokon a füzesgyarmati VöröS Csillag Tsz vezette be a gépesítést. A gyár körzetében Csorváson, Szabadkígyóson, Muronyban, Füzesgyarmaton és Körösszakálon terveznek átvételi telepet létesíteni. Ezeken a helyeken jármű- buktató és prizmázó gép segítségével oldják majd meg az átvételt és a tárolás előkészítését. A gépek beszerzése azonban jelentős költséggel jár. A cukoriparnak az a javaslata, hogy ezeket egy. esetleg két termelőegység vásárolja meg és üzemeltesse. A vásárlási költséghez jelen- j tős részben járulna hozzá a cu- ; koripar és közreműködne abban is. hogy a gép minél jobban ki legyen használva. Segítséget nyújtana a gépkezelők kiképzé- i séhez, vizsgáztatáséhoz is. Végül szóba került a cukorrépa. ; gyártás melléktermékének, a nedvesszeletnek a hasznosítása. Ebből jelenleg mintegy 3 ezer vagon vár eladásra, amelyet nemcsak a közös, hanem a háztáji ■ gazdaságok állatállományának a takarmányozására is érdemes hasznosítani. Az előadást számos hozzászó- lalás követte. Bordás Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz elnöke elmondotta, hogy gépesítéssel cukorrépából a holdankénti árbevétel 13 ezer forint. A nettó haszon 5 ezer 760 forint. Kijelentette, a tsz — mint ed- | dig — továbbra is 300 holdon termel majd cukorrépát. Hursán Pál, a Körösök Vidéke Termelőszövetkeztek Területi Szövetségének termelésfejlesztési csoport- vezetője többek között a répaszelet szárítását javasolta, ami gazdaságosabbá teszi a szállítást. A szárítóberendezés mintegy 4 millió forint, ami gyorsan visszatérülő befektetés lenne. Sarkadi István, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője olyan bázisgazdaságok kialakításának lehetőségére hívta fel a figyelmet, amelyben a komplett gépesítést több gazdaság együttesen vállalná. Helyes lenne, ha a cukoripar nagyobb anyagi támogatást adna gépek vásárlására. Kiss László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának előadója a cukorgyár és a termelő gazdaságok jó partneri kapcsolatát méltatta. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a cukoripar nagy gondot. fordít a gyár termelésének fejlesztésére, amit azonban nem követ a termeltetés gépesítése. Dr. Éliás Gyula, a Magyar Cukoripar termeltetési osztályának vezetője méltatta a cukorrépatermesztés fejlődését. Elmondta, hogy a betakarítás megkönnyítésére nagyobb teljesítményű gépekkel folytatnak kísérletet. A rakodáshoz és prizmázáshoz szükséges gépek beszerzését az ipar anyagi erejéhez mérten segíti. A melléktermék szárítása tetemes beruházást kíván. A Ka- j posvári Cukorgyárban most ki-1 sérleteznek a szárítással, s ha beválik, a következő években más gyárakban is megvalósítják majd. Végül a cukortartalom szerinti répaátvétellel kapcsolatban megemlítette, hogy arra csak akkor kerül sor. ha meglesznek rá a feltételek. A megoldás módját szakemberek tanulmányozzák. A tanácskozás Madarász András zárszavaival ért véget. Megállapítható, hogy az eszmecsere igen hasznos volt. Sok kérdés tisztázódott és számos olyan javaslati hangzott el, amelyet a cukoriparnak érdemes lesz tanulmányoznia, hogy a gazdaságokkal továbbra is jó együttműködést tudjon fenntartani. Pásztor Béla A Pravda megemlékezése Varga Jenőről Moszkva A Pravda szerdán cikkben emlékezett meg az 1964-ben elhunyt Varga Jenő akadémikusról, a kommunista világmozgalom veteránjáról, a kiváló Lenin-díjas tudósról, abból az alkalomból, hogy november 6-án lesz születésének 90. évfordulója. Inozemcev akadémikus, a cikk szerzője, ismertetve Varga Jenő életútját, a következőket írja: Varga Jenő. aki Magyarországon született, tevékeny részt vett az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság megteremtéséért vívott harcban és tagja lett a tanácskormánynak. A Tanácsköztársaság bukása után a Szovjetunióba emigrált és belépett az SZKP soraiba Mint igazi internacionalista forradalmár, a Szovjetunióban — amely második hazájává vált — a világ proletariátusának hazáját, Lenin pártjában pedig a világforradalmi mozgalom pillérét és élcsapatát látta. Varga Jenő mint tudós, akadémikus, a világgazdasági és világpolitikai intézet vezetője a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének tagja, minden erőfeszítését latba vetette, hogy tevékenyen propagálja a párt eszméit országon belül és annak határain túl — írja Inozemcev, majd megállapítja: Varga Jenő következetesen harcolt a burzsoá és reformista ideológiák ellen. „Varga Jenő tudományos örökségének tanulmányozása kétségtelenül elő fogja segíteni a marxista-leninista elmélet további alkotó feldolgozását” — íria végezetül a Pravda.
