Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

1969. november 28. 4 Péntek 9* Téli Balaton ’ A Pannónia Szálloda és Ven­déglátó Vállalat balatoni egysége a téli szezonban is gondoskodj!' a Balaton szerelmeseinek prog ramjáról. Téli Balaton címmel két- és háromnapos kirándulást ajánl. A háromnapos program részvételi díja 440. a kétnaposé 220 forint, a vendégeket a sió­foki Napfény-szállóban helyezik el, teljes ellátással. A program­ban városnézés, fakutyázás a Ba­latonon. amennyiben jégmentes lesz a tó vize, akkor halászati bemutató, vitorlázás szerepel. Au­tóbusszal ellátogatnak Igalba, a termálfürdőbe, megtekintik a zalai Zichy Múzeumot, a körös­hegyi műemléktemplomot. November 25-től december 6-ig szövetkezeti vendéglátóipari napok Békésen rendezték meg a megyei megnyitót Kedden délelőtt Békésen, az ÁFÉSZ pinceborózójában került sor a november 23 és december 6 között tartó szövetkezeti ven­déglátóipari napok nagyszabású eseménysorozatának megyei meg­nyitójára. A szövetkezeti vendég­látóipari napok megyei megnyi­tóján jelen levő ‘vendégeket, s a megye szövetkezeti vezetőit, szak­embereit dr. Varga Imre, a bé­kési ÁFÉSZ elnöke köszöntötte. Majd Farkas János, a MÉSZÖV elnökhelyettese adott ’visszatekin­tést a fogyasztási és értékesítő A jogról mindenkinek 0 Örökbefogadás — Kék szemű, szőke kislányt szeretnénk! — ezzel lép be a már nem egészen fiatal házas­pár az állami gondozott gyer­mekek otthonába. Sok tudósí­tás, újságcikk számolt már be az ilyen jelenetekről, s arról is, hogy a sok kedves apróságot látva nemegyszer az eredeti el­képzelést feladják a leendő örökbe fogadó szülők, annyira megszeretnek első látásra egy- egy kisgyermeket. A magyar családjog lehetővé teszi az örökbefogadást éppen azért, hogy — elsősorban — meleg, családi otthonhoz jut­hassanak azok a gyermekek, akik valamilyen okból nem sa­ját szüleik mellett nevelkednek. Másrészt azoknak a házaspá­roknak érdekeit is szolgálja, akiknek nem lehet gyermekük, mégis szeretnének maguk mel­lett tudni valakit, akit ők ne­velnek és aki őket szólítja anyukának, apukának. örökbe fogadni nálunk csak kiskorút lehet. (Ez a kikötés azért került a törvénybe, hogy az elmondott nevelési célok ér­vényesüljenek. A kapitalista országokban nagykorút is lehet örökbe fogadni, s gyakran elő is fordul, kizárólag vagyoni okok­ból.) Az örökbe fogadó csak nagykorú, cselekvőképes sze­mély lehet, kizáró ok, ha a szü­lői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltil­tást kimondó bírói ítélet hatá­lya alatt áll. Nem tesz különb­séget a törvény: férfi és nő egyaránt lehet örökbe fogadó. Mivel az örökbefogadás több személyt érint egyszerre —ah­hoz a gyámhatóság engedélye szükséges. Ezt az engedélyt pe­dig akkor adják meg, ha a felek (az örökbe fogadó és a gyermek képviselője) egyetértő kérelmet tartalmazó nyilatkozatot tesz­nek, s az örökbefogadáshoz hozzájárulnak a kiskorú gyer­mek szüleit is, az örökbe foga­dó házastársa is. A szülő hoz­zájárulására csak abban az esetben nincs szükség, ha el­hanyagolta gyermekét, aki ép­pen ezért állami intézetben nőtt fei. Ilyen esetben a törvény úgy rendelkezik, hogy az örök­be fogadó nevét és címét nem is szabad a szülővel közölni, nehogy később, amikor már gyermeke munkaképes lesz — zaklathassa az örökbe fogadó­kat s visszakövetelhesse csecse­mőként eldobott gyermekét. Az örökbe fogadott — attól a perctől kezdve, amikor jogerős­sé válik a gyámhatósági dön­tés — a család teljes jogú tag­ja. Örökbe fogadóinak gyerme­ke, azok gyermekeinek testvé­re, Ennek nyoma kell hogy le­gyen az anyakönyvben is: az örökbe fogadott gyermeket új­ra anyakönyvezik, s az örökbe fogadókat vér szerinti szülőként jegyzik be. Az örökbe fogadó azonban kérheti, hogy ettől te­kintsenek el és csupán az ere­deti bejegyzésnél tüntessék fel az örökbefogadást. H'a — mint legtöbb esetben — házastársak közösen fogad­nak örökbe gyermeket, az közös gyermekükké lesz. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az egyik házastárs örökbe fogadja a má­sik házastársnak korábbi há­zasságából származó gyermekét. Az örökbe fogadással szerzett jog öröklődik, tehát az örökbe fogadott majdan születő gyer­mekei az örökbe fogadók uno­kái lesznek stb. Az örökbe fo­gadó köteles — jó szülő mód­jára — a gyermek eltartásáról és neveléséről gondoskodni, s vér szerinti gyermekhez hason­lóan örököl utána. A vér sze­rinti szülő felügyeleti joga az örökbefogadással megszűnik, ér­dekes azonban, hogy az örök­be fogadott gyermeknek a vér szerinti rokonok utáni örökö­södési joga nem szűnik meg az örökbefogadással. A gyermek általában szülei nevét viseli — s ez alól sem ki­vétel az örökbe fogadott gyer­mek. Ha az örökbe fogadó férje nevének viselésére nem jogo­sult elvált vagy özvegy nő, a gyermek az örökbe fogadó le­ánykori családi nevét viseli. A férj nevét csak annak hozzá­járulásával veheti fel. ha egye­dül a feleség fogadta örökbe. Ha nem együttesen fogadták örökbe a házastársak a gyerme­ket, közös megegyezés hiányá­ban annak nevét viseli, aki ko­rábban fogadta örökbe. Kivéte­les esetben — például, ha a gyermek vér szerinti apja, nagyapja különleges érdemeket szerzett, történelmi nevet viselt stb. — a gyermek megtarthat­ja eredeti nevét. Hatálytalanná válik az örök- befogadás, ha bírói ítélet, elis­merő nyilatkozat vagy későbbi házasságkötés következtében az örökbe fogadót a gyermek ap­jának kell tekinteni. A gyám­hatóság fel is bonthatja az örökbefogadást, ha az örökbe fogadó és az örökbe fogadott között ilyen megegyezés jön létre. Ha viszont az egyik fél kéri a felbontást, az a bíróság hatáskörébe tartozik, amely ak­kor bontja fel az örökbefoga­dást, ha az egyik fél olyan szándékos magatartást tanúsí­tott, amely miatt a másik fél számára elviselhetetlenné vált az örökbefogadás. yárkonyi Endre szövetkezetek 25 éves eredmé­nyeiről. Többek között elmondotta, hogy e negyedszázad alatt szinte teljesen eltűntek megyénk terü­letén is az egykori rossz hírű füstös kocsmák. Ezeket felváltot­ták a korszerű vendéglátóipari egységek, amelyek a városokban és a községekben egyaránt már a kulturált vendéglátást jelenítik meg. Majd arról szólt, hogy amíg 1951-ben mindössze 108 vendég­látóipari egységet üzemeltettek az akkori földművesszövetkeze­tek, 1968 végén már 478 különbö­ző profilú vendéglátó egységgel rendelkeztek a szövetkezetek. A forgalomról szólva Farkas János elmondotta, hogy amíg 1951-ben a szövetkezetek vendég­látóipara 25,7 millió forintot for­galmazott, 1968-ban már 412,8 milliós eredménnyel zárták az évet. Az összforgalmon belül is jelentős a saját termelésű étel­forgalom. Mert amíg 1951-ben 1,2 millió forintot „hozott” a sa­ját termelésű ételforgalom, addig 1968-ban már 51,3 milliót forgal­maztak. Mindebből az követke­zik. hogy a megye összes ven­déglátóipari forgalmát tekintve a szövetkezeti szektor forgalmi ré­szesedése tavaly elérte a 68,7 szá­zalékot. Befejezésként az új gazdaság- irányítási rendszer múlt évi ered­ményeit elemezte Farkas János, különös tekintettel az egymást követő korszerű vendéglátóipari egységek megnyitására. Majd ezt követően Gyuris Ró­zsa, a Magyar Állami Pincegaz­daság osztályvezetője tartotta meg beszámolóját, vevőankétját. A november 25 és december 6 közötti napokon Békésen, Sarka­don, Mezőkovácsházán, Mezőbe- rényben, Szarvason, Szeghalmon, Kondoroson, Gyomán és Tótkom­lóson kerül sor cukrászati termé­kek, hidegtál-készítmények kiál­lítására, felszolgálói terítési ver­senyre, népi- és tánczenekari ve­télkedőkre, valamint nagyszabá­sú műsoros estekre. Balkus Imre Megalaknli a megye első ifjú zenekaréi kin hja Megalakult a megye első ifjú j zenebarát klubja a békéscsabai A klub a magyarországi szer- I vezeten keresztül tagja a világ­zeneiskolában. November 22-én Hajdú Mihály Erkel-díjas zene- [ szervezetnek is Jeunesses Mu- szerző, a Zeneművészeti Főiskola sicales de Hongrie —, amely ép­tanára nyitotta meg az alakuló pen az idén nyáron tartotta nem- Wub első fogialkozását, amelyen zetközj kongresszusát Budapes- az ifjúsági zenekar, fuvolasok es 1 közös kánon-éneklés hangzott el. !ten­Hajdú Mihály Erkel-díjas zeneszerző és Sárhelyi Jenő, a zeneiskola igazgatója a klub megnyitó ünnepségén. Tóth István, a békéscsabai zeneiskola tanára az ifjúsági zenekart ve­zényli. (Fotó: Barnäez) B termelékenység emelésének útjai Nagy az anyagmozgatás korszerűsítése Eszközök és módszerek 3. Az Egyesült Államok üzemei­ben, raktáraiban tavaly 800 ve­zető nélküli programvezérléses jav mű szállított anyagot, alkat­részt és árut. A programvezér­léses szállítójárművek száma a tervek szerint jövőre eléri az ötezret az USA-ban. Ezek a pótkocsis targoncák naponta „vakon”, percnyi időveszteség nélkül teszik meg ugyanazt az ismétlődő útvonalat, teljes biz­tonsággal, hiszen a jármű a leg­kisebb akadály esetén is auto­matikusan leáll. S az egészben nem annyira a technika, mint inkább a ma­gasfokú szervezettség a megle­pő. Hány üzemünkben szűnne meg a daru-, a targonca-, a te­hergépkocsihiány és vele együtt a fizikai erő embertelen pazar­lása, felőrlése, a nehéz cipeke- dés, ha az óhatatlanul naponta ismétlődő szállítási feladatokat hasonló módon végiggondolnák, rendszerbe foglalnák. Az éssze­rű szállítási útvonalak kialakítá­sa, s az eszközök pontos, menet- rendszerű használata — beruhá­zás nélkül — új kapacitásokat hozna létre. (Jelenleg a szállító- berendezések kihasználási foka 50—70 százalékos.) S ezzel nem csupán a szállítási gondok és költségek mérséklődnének, ha­nem mindenekelőtt a termelő­munka válna szervezettebbé, ha­tékonyabbá. S • természetesen csökkene a zsúfoltság, az esz­közigény, a gyártás átfutási ide­je. Vezető nélküli programvezér­léses targoncával, a jelek sze­rint, még néhány évig nem ta­lálkozhatunk üzemeinkben. De elvétve máris feltűntek a leg­modernebb transzkonténerek, amelyekben a termelőtől közvet­lenül a felhasználóig szállítja az árut országúton, vasúton, hajón — átrakás, raktározás nélkül. Képzeljük el, hogy a futó­szalagról egyenesen a rakodó­lapra, s azzal együtt a transz­konténerbe kerül az áru, ame­lyet azután esetleg csak a ten­geren túli felhasználóknál vesznek újra kézbe. Ehhez azonban még nem eléggé szervezett vállala­tainknál a szállítás. Hogy mást ne mondjunk: kevés helyen al­kalmaznak például rakodólapo- kat. A rakodólapok használata pe­dig transzkonténerek nélkül is kifizetődő. Ha az anyagot, fél­kész- vagy készterméket nyom­ban, ahogy elkészültek, szabvá­nyos méretű fából, vagy fémből készült rakodólapra helyezik, sok felesleges munkától megkí­mélik a dolgozókat. Az árut ez­után ugyanis már nem kell még egyszer darabonként kézbe venni, ötször, tízszer, százszor átrakni, leszámolni, stb. A kü­lönféle anyagok, dobozok, üve­gek légióját egymásra helyezve, f—10 mázsás tömegben (úgyne­vezett egységrakományokban) emelővillás targoncákkal emel­hetik a szállító járműre, a rak­tári polcra, viheti át onnan a feldolgozó műhelybe, üzletbe, stb. Így meggyorsul az áruk, anyagok körforgása, minimális­ra csökken a nehéz testi munka, a szállítás, a tárolás vesztesége, egyszerűsödik az adminisztráció, javul a raktárak kihasználása, stb. Mindehhez, persze, szoros

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom