Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-27 / 275. szám

5

Csütörtök

Budapesten, az Alumínium' Gyárban például nem régen felsőpályás szállítószalagot, konve- jert helyeztek üzembe a propánbután gázpalack gyártására. Közvetlenül nem nagy összeget: hat dolgozó bérét takarították meg. A gyártás átfutási ideje viszont a konvejer alkalmazása révén a felére csökkent, ami nem csekély forgóeszköz-megtakarítással járt. A termelt évi darahszám százezerről 250 ezer gázpalackra növekedett! És megszűnt a zsúfoltság. A gyártás szervezése kényszerpályára került, a konvejer- sor anyagellátása nem tűrt fennakadást. Megszilárdult a munka- fegyelem.

Ahhoz, hogy a konvejer mozgása ritmikus legyen, közös nevezőre hozták, szinkronizálták valamennyi gyártási művelet idejét. A szükségnek megfelelően termelékeny célgépeket szerkesztettek. Ugrásszerűen növekedett a termelékenység, javult a minőség, csökkent a selejt. A dolgozók könnyebb munkával, gyaloglás, cipekedés nélkül ma 10 százalékkal többet keresnek, mint előzőleg. Javult a gépek, a termelőműhelyek, a raktárak kihasználása. Az utólagos kalkuláció bizony még az Alumínium Gyár vezetőit is meglepte: a nagy befektetés egy-két év alatt megtérült.

Az anyagmozgatás korszerűsítésével járó megtakarítások egy része tehát teljes biztonsággal kalkulálható; a másik részénél viXCHARD:

A BOLOND LÁNV

Amikor a görög színházkulturá- , in a tragédia mellett kifejlő- j itt a másik nagy műfaj, a komé- j .a is, már akkor politikai, társa- almi szatíra volt. Aztán jöttek j többiek, a római Plautus, a kö- épkor francia bohóságai, még ké- öbb az óriások: Shakespeare, Műiére, és hányán n ég! Komédiáikon véleményük volt a világról, az emberekről, gyilkosán igaz, igazságosan gyilkos véleményük. Ebből nem engedték.

Bár Marcel Achard, a Francia Akadémia tagja, és komédiái világsikert arattak, Shakespeare, Moliére mellett olyan ő. mint hegycsúcsok mellett a lankás vonulat; játékosan csúfolódó, minden ízében, mondatában francia. És, hogy politizál-e? De mennyire! Ebben félreérthetetlenül rokon a nagy elődökkel. Utálja a prüdériát, az álszent nyaktekerge- tést, orrfennhordást. Az ember nézi I ezt a darabot, és elgondolkozik: milyen szép is volna, ha a nagy I hangú mai erkölcscsőszök is beül- 1 nének a színházba, és látnák „A bolond lány”-t. Mert a színház a társadalom életének kitűnő szeizmográfja és — mondják —. ha a dráma virágzik, nagy korszakok előtt áll a társadalom is. Azért ne menjünk ilyen messzire, Achard sem képes rá, a „társadalom nagy kérdéseire"’ ő csak odakacsint, megfricskázza a rosszat, levetkőzteti az álszenteket, és azt a hősét szereti, védi, akiben megsejti. megérzi az igazságot, j Ez A bolond lány meg Achard, I az ő szülőatyja frappáns történe- • tét mesélnek el arról, hogy az

Balesetvédelem a mezőgazdaságban

(Tudósítónktól)

Megyénkben összesen z'lo termelőszövetkezetben, üzemben és intézménynél működnek a Vörös- kereszt alapszervezetei. December elején valamennyinél taggyűlést tartanak, hogy összehangolják a közeljövő tennivalóit. A taggyűlések várható programjáról, a soron következő feladatokról kérdeztük őz Ferenc elvtársat, a Vöröskereszt megyei titkárát.

szont még a hozzávetőleges becslések esetén is bizonyos kockázatvállalás szükséges. A teljes biztonság, a kockázatmentesség az anyagmozgatásban is, a gyártásban is a régi, idejét múlt módszerek konzerválója. Azt például egyszerűbb elhatározni, hogy még egy gyártóberendezést üzembe helyeznek, ha mondjuk, az adott termék keresett jó áron értékesíthető. Az értékesített termékek árában levő mennyiségből általában rövid idő alatt megtérül a befektetés. Ilyenkor viszont többnyire nem kalkulálják a szükséges anyagok, a késztermék nyílt és rejtett szállítási, raktározási. készletnövekedési, stb, költségeit, mindazt, amit a zsúfoltság, a szervezetlenség növekedése, általában a hagyományos módszerek konzerválása okoz.

Jelenleg tehát információs rendszerünk, kalkulációs módszerünk is az-extenzív fejlesztés irányába hat, fokozva meglevő létszám- és termelékenységi gondjainkat. Sajnos, a termelés vezető szerepét mechanikusan értelmezve népgazdasági méretekben | is sokáig elhanyagolták a hatékony munka-komplex feltételeinek vizsgálatát, fejlesztését, a közlekedés, az úthálózat, a kereskedelem, a szolgáltatások, stb. bővítését, korszerűsítését. S ez az erősen leszűkített termelési szemlélet nemegyszer még napjaink- ’'an is kísért.

Kovács József

Következik: Eszközök és módszerek.

j — Az alapszervezeti taggyülé- I sek a Vöröskereszt III. kong- I resszusán megjelölt feladatok j végrehajtásával foglalkoznak majd — mondta öz elvtárs. —

! Megyénk mezőgazdasági jellegéből adódóan egyik legfontosabb i célunk, hogy valamennyi terme- 1 lőszövetkezetben megalakítsuk a S Vöröskereszt-alapszervezeteket. A í mezőgazdaság gépesítése, valamint a növényvédő vegyi anyagok elterjedt alkalmazása meg- , kívánja, hogy minden tsz-ben legyen gazdája a balesetvédelemnek. Ezért a termelőszövetkezeti tanácsok, a MEDOSZ, a KÖJÁL, valamint a megyei tanács egészségügyi állandó bizottsága bevonásával szeretnénk megszervezni a termelőszövetkezetek egészségügyi felelőseinek tánfolyamát. Itt a megye toxíkológus gyógyszerészei tartanának előadásokat a vegyszer hatásáról, azok helyes tárolásáról. A Vöröskereszt másik feladata a polgári védelem egészségügyi alakulatainak továbbképzése. Az Idén ősszel megtartott polgári- védelmi gyakorlatok eredményei azt mutatták, hogy az eddigi elmélet! oktatások után most már a gyakorlati foglalkozásokat kell szorgalmazni.

A családvédelem, az öregekről való gondoskodás és az alkoholizmus elleni küzdelem továbbra is a vöröskeresztes aktívák állandó feladata.

A Tiszta Gyuláért mozgalom sikeréért a gyulai lakosokon kívül sokat tettek a fürdővárosunkban dolgozó tanácsok és más szervek. Jó volna, ha a megye- székhelyen befejezett munkálatok után sikerre vihetnénk egy Tiszta Békéscsabáért mozgalmat is — mondta befejezésül Öz Ferenc elvtárs.

Andódy Tibor

elegáns, intelligens hölgyek, urak, gazdag sznobok és sznob gazdagok között Josefa, ez a kis vadóc az egyetlen melegszívű, érző ember, aki ha rajta múlna, a feltétlen őszinteség szimbólumából csináltatna világcímert az emberiségnek. Persze, Achard megmarad egy párizsi vizsgálóbíró irodájának négy fala között, ahol egy különös gyilkosság szálai bo- gozódnak. A bíró fiatal, karrierre vágyik. Az utasítást azonban, mellyel ..felső körök” a neves bankárt a kínos ügyből menteni igyekeznek, nem tudja végrehajtani, mert „túlságosan mélyre kellene hajolnom, hogy felkapaszkodhassak a létrán”. A karrier a lelki ismerettel ütközik, nem nagy ügy. sokan könnyedén túlteszik magukat ilyesmin, ez a fiatalember azonban felmenti a lányt. „Az igazság sokba kerül” mondja re- zigr.áltan, mire a lány, ez a bolond lány: „Persze.; azért spórolnak vele”.

Komédia, gúny-fricskák azoknak, akiket illet, nevetés, boule- vard-színház. Achard nem dönget kaput, falat, viszont olyan találó helyzeteket teremt, hogy megné- 10 ul tőle a mellébeszélés, a prűd moralizálás, melynek régóta hangoztatott önigazolása a „ha két ember teszi ugyanazt, az nem ugyanaz”.

Nos. Achard szerint ez alapos tévedés, hamis tétel, ál-okoskodás. Kár, hogy a harmadik felvonás végére már nem sok marad a fricskákból, és kissé szétfolyik a befejezés, de hát miért várnánk tőle többet? Egy azonban bizonyos: úgy érti és tudja ez a francia a szánházat, mint kevesen mások, színpadismerete lenyűgöző, pillanatnyi üresjárat nincs ezen a színpadon, a fordulatos cselekmény megállás nélkül halad előre, és mindezt áttüzesíti egy, a pi- káreszk-hősökkel rokon lány va- "ázsos egyénisége, szókimondása, embersége és lírai vágyakozása élete egyetlen nagy élményére, a szerelemre.

A kérdés ezek után, hogy mi valósult meg mindebből? Misz- loy István Jászai-díjas rendezte a komédiát, tudatosan felépítve és tovább is fejlesztve Achard stílusát. Az előadás pompásan pereg, a cselekmény váratlan fordulatait meglepetésszerűen hangsúlyozza, és máris lendíti tovább; van ideje és ereje egy-két egészen kivételes komédiás-pillanat súlypontozására is. Viszont nem adott az egészhez semmi Achard- tól idegent, művészi koncepcióját dicséri, hogy a szerzőt a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja.

Szabó Éva játssza Josefát, a bolond lányt, kitűnően. Az igaz, hogy ragyogó szerep, de pontosan az ilyen nagy lehetőségek béníthatják meg a színészt, Szabó Éva azonban fölényes biztonsággal vette birtokba Josefa egyéniségét. Ahogy megjelenik, már otthon érzi magát a vizsgálóbíró irodájában is, pimasz kis francia lány ez a javából. Mindenre reagál, mindenütt ott van, hol á szó, hol a mozdulat, hol a találó mimika eszközével, de olyan természetesen. hogy az ábrázolás tökéletes. A nagyon tehetséges Szabó Évát az első pillanattól meleg sugárzás veszi körül, és neki köszönhető, hogy az előadás feszültsége végig megmarad.

Nem a színlap szerint, de az alakítás értékét elismerve Szabó Éva után Körösztös István és Csémák Árpád nevét kell leírnunk. Körösztös az élvhajhász, üres bankárt sok-sok apró momentumból építi fel, tartásából is a pénzember agresszív biztonsága árad. Csernák Morestan írnokot formálja meg. következetesen és tudatosan, rövid és ritka mondatai az egész ember jellemét, fanyar iróniáját feltárják. A nagy kérdőjel, az ami nem sikerült: Gonda György vizsgáló- bíró alakítása. Jóval a szerep lehetőségei alatt marad, már néhány mondat után látni, hogy ez a szerepfajta nem az ő világa. Bonyolult feladata volt, nem tudta egyetlen lendülettel végigvezetni az izgalmas ügyet, megvillantani a szituációk visszás humorát, és önmaga drámáját is éreztetni, hiszen az igazságért és a bolond kis Josefáért karrierjének első lépcsőfokát áldozza fél. Művészi eszközei még nem érettek meg ilyen feladatra. Ha erőteljesebb. Izgalmasabb lenne az egyensúly, mely közte és Josefa között meginog néha, minden bizonnyal helyreállna. Szentirm-ay Éva két rövid jelenetben rajzolja fel a bankámé sötét emberi arcát. Kalmár Zsuzsának csak arra volt alkalma, hogy szép legyen, Bártfay Gusztáv és Várkonyi András epizódja tetszetős, ügyes alakítás. A díszletet és a jelmezeket Vágvöl- gyi Ilona tervezte, mindkét munkája sikeres.

Végül: színhazat láttunk és a közönség nemcsak szórakozott Ha így volt valóban, a célt el-