Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-24 / 272. szám

ÖSZTÖNZÉS— KATEGÓRIÁK NÉLKÜL Ä kormány csütörtöki ülésén — ahogy erről a közvélemény már értesülhetett — megszüntette a részesedési alap felosztásának ed­dig központilag előírt kategorizá- lási rendszerét. Miután a vállala­tok 1969. január 1-i visszamenő- leges hatállyal saját hatáskörük­ben dönthetnek a részesedési alap felosztásáról és felhasználásának módjáról, így most már — biz « nyos előírások keretei között — helyileg önállóan és teljes fele­lősséggel alakíthatják a dolgozók különböző rétegeinek, csoportjai­nak kereseti, jövedelmi arányait. Természetesen ezután is az illeté­kes központi, irányító hatóságnál (minisztériumban) döntenek — a végzett munkájuk sokoldalú mér­legelésével — a vállalat legfelső vezetőinek anyagi elismeréséről: alapfizetéséről, nyereség-, prémi­umáról, esetleges jutalmazásáról és év végi nyereségrészesedésé­ről. Nyereség-prémiumot, jutalmat egyébként valamennyi dolgozó munkás, és vezető egyaránt kap­hat év közben többnyire a része­sedési alap terhére. Nyereség­prémium persze csak azokat a dolgozókat illeti meg, akik ki­emelkedő módon járulnak hozzá a vállalati nyereség gyarapításá­hoz. Veszteséges gazdálkodás ese­tén viszont változatlanul csökken­tik azoknak a vezetőknek alapfi­zetését, akik rendszeresen nyere- ség-prémiumbam részesülnek. Az év végi nyereségrészesedés fel­osztásánál már 1970 tavaszán vala­mennyi dolgozó — tehát minden munkás és vezető — évi összke- resetét veszik figyelembe. A Minisztertanács a szaikmai szakszervezetek központi vezető­ségeiben lefolytatott viták alap­ján a dolgozók kívánságainak megfelelően egyszerűsítette, átte-i kinthetőbbé tette az anyagi ösz­tönzés rendszerét, hatályon kívül helyezve a részesedési alap fel­osztásánál kötelezően előírt kate­gorizálást. Ez a döntés a reform elveivel összhangban tovább szű­kíti a központi kötöttségek körét és növeli a vállalatok hatáskörét, önállóságát és felelősségét. De a kormányrendelet önmagában — ezt határozottan szükséges leszö­gezni —• nem változtat a vezetők vagy a munkások jövedelmének eddig kialakult nagyságán, egy- másközötti arányán. Vagyis a kategorizálás eltörlésével automa­tikusan nem növekszik és nem is csökken senkinek a keresete, jö­vedelme. Ha viszont a vállalatok­nál élnek az új lehetőségekkel, s bátran kezdeményeznek, újra­gondolják és korszerűsítik az anyagi ösztönzés belső mechaniz­musát, megteremthetik a válla­lati nyereség és a személyi jöve­delmek gyorsabb növelésének fel­tételeit. Megváltozott ugyatn a részese­dési alap felosztási módja, ám ezután is — sőt, még fokozottab­ban, mint eddig — a végzett munka mennyiségével és minősé­gével, a szakképzettséggel és a vállalt felelősséggel arányos jö­vedelmi különbségek növelésén át vezet az út az egész kollektíva anyagi felemelkedéséhez. A kate­gorizálás mechanikus, bürokrati­kus végrehajtása sok vállalatnál nem segítette, hanem nehezítette a jövedelem differenciálás ösz­tönző megvalósítását. Ha a munkások §i2Í tapasztal­ják, hogy érdemes jól dolgozni, inert az anyagi elismerés érzékel­hető módon tükröződik az alapke­resetben, a prémiumban, a juta­lomban és az év végi nyereség- részesedésben. akkor növekszik majd a jövedelem differenciálás mellett síkraszállók száma, és szűkül az egyenlősdi híveinek köre. A munka szerinti elosztás szocialista elvének következete­sebb érvényesítése,, a jövedelmi különbségek teljesítményekhez igazodó növelése gyorsíthatja a reform kibontakozását, az élet- színvonal emelkedésének ütemét, a vállalatok közötti nyereség és személyi jövedelmi különbségek igazságos, tevékenységük ered­ményétől függő növelését. Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG' ÉS'A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. NOVEMBER 23., VASÁRNAP Ara 1.30 forint XXIV. ÉVFOLYAM, 372. SZÁM Áfád fák az ifjúsági és úfföroházaf Békéscsa bán Köröstaj-ankét Kondoroson Szombaton délelőtt 11 órakor Ribánszki Róbert, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára átadta a. békéscsabai új ifjú­sági és úttörőházat a megye és a város képviselőinek, vala­mint a békéscsabai KlSZ-alap- szervezetek küldötteinek. Az ünnepségen, amelyen a KISZ Központi Bizottságának titkára vágta át a szalagot, részt vett dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Mihalik György, a KISZ Békés megyei bizottsá­gának első titkára, Baukó Mi­hály, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkára és Uhljár Mihály, a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke. Délután a fiatalok vették birtokukba a házat. Az ifjú­sági nagygyűlésen Richweisz Ferenc, a KISZ városi bizott­ságának titkára köszöntötte az avatóünnepség résztvevőit, majd Uhljár Mihály mondott beszédet. Ezután a művészeti együttesek és csoportok adtak műsort a megjelentek tisztele­tére. Megjelent a személyi igazolványról, a lakcím-bejelentésről és nyilvántartásról szóló kormányrendelet A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a személyi igazolványról, valamint a lakcím bejelentéséről és nyilvántartásá­ról szóló kormányrendelet, és ez­zel kapcsolatban a belügyminisz­ter végrehajtási utasítása. A rendelet értelmében az or­szág területén állandó jelleggel tartózkodó minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár személyi igazolványt kap. Aki az igazolvány kiállítása alkalmával személyi adatait nem tudja az előírt, vagy más hitelt érdemlő okirattal igazolni, továbbá, aiki- nek a személyi igazolványa elve­szett vagy megsemmisült, ideig­lenes személyi igazolványt kap. A személyi igazolvány érvé­nyességi idejét illetően a rendel­kezés szerint a 18 éven aluliak­nál az érvényességi idő négy, 18 és 25 év között hét, 25 és 50 év között tíz esztendő, az 55 éven felüli személyeknél az érvényes­ség határidő nélküli. Az ideigle­nesen kiállított személyi igazol­vány érvényességi ideje legfeljebb egy év. A Kondorosi Köröstáj-ankét résztvevői a község nevezetessé­geivel ismerkednek. Beszámoló az ankétről a 9. oldalon. (Fotó: Demény) VVV!A!WV/WWVVVVVVWVWVV<VVVVAM/V\/V^AA«WVVVVWVWVVVWVVV\A!VWWVWVV\VWVVWVVVVWWVVVVWVW Épül a határátkelőhely Gyulaváriban Az előzetes tervek szerint jövő év május 1-én kellene megnyílni a gyulavári, most készülő, ro­mániai határátkelőhelynek. A Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság nagy gépészeti csoportot moz gásított *a határátkelőhelytől a gyulai műúíi; terjedő, mintegy 1300 méteres műút földmunkái­nak elvégzésére, összesen 56 ezer köbméter föl­det kell megmozgatni, valamint hordani az út­hoz. A tervek szerint ezzel a vízügyi igazgató­ság jövő év március 31-re végez. A kedvező idő­járás lehetővé tette, hogy ezt a határidőt alapo­san megrövidítsék. A szegedi AKÖV hat 12 ton­nás billenős tehergépkocsija eddig 36 ezer köb­méter földet hordott a gyulavári Lenin Terme­lőszövetkezet földkitermelésre kijelölt területé­ről. Nagyban hozzájárult a termelőszövetkezet is ahhoz — a szükséges földterület és a gépko­csik útvonalának biztosításával —, hogy a mun­ka a lehető legkedvezőbb körülmények között haladjon. Bár a határátkelőhely épületeinek he­lye már ki van jelölve, a munkát még nem kezdték meg. Jó lenne, ha az építkezés is minél hamarabb megkezdődne, hogy megvalósuljon a nyitásra kijelölt május 1-i határidő. Tervezési médszer és tervezési javaslat Vitaülés a Technika Házában Békéscsabán A Magyar Agrártudományi Egyesület agrárgazdasági társasá­ga és Békés megyei szervezete, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztálya, a megyé­ben működő két tsz-szövetség és a TIT Mezőgazdasági és Élelmezési Szakosztálya közreműködésével november 26-án, szerdán délelőtt vitaülést rendez Békéscsabán, a Technika Házában. Dr. Csete László, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa, a MÉM statisz­tikai és gazdasági elemző köz­pontjának igazgatója tart elő­adást: A termelőszövetkezetek tervezési rendszere és üzemfej­lesztési tervkészítésének módsze­réről, majd Bozó József, az újkí­gyósa Aranykalász Tsz főagronó- musa: A tervezés és fejlesztési tervkészítés eddig alkalmazott módszereit foglalja össze. A vitaülést Nagy Mihály, a Kö­rösök Vidéke Tsz-szövetség titká­ra vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom