Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
1969. november 22. 7 Szombat Gamma besugárzó laboratórium Az MTA ízcrtöp intezeteben működik Közép-Európa egyik legnagyobb Gamma-besugárzó laboratóriuma. A berendezés segítségével az alapkutatási munkákon kívül számos gyakorlati jelentőségű kísérletet végeztek. Polietilén-kábeleket sugároztak be, hogy hőállóságukat fokozzák (az így nyert anyag 160 C fokot is elbír károsodás nélkül). Sugárkezelés után számos mező- gazdasági termék sokkal tovább tárolható: a búza, a mák, a cukorrépa stb. terméshozama pedig jelentősen megnövelhető. Képünkön: Konténerben érkezik a laboratóriumba a nagy aktivitású sugárforrás. A borok palackozásának „tudománya” A szakszerű borkezelés egyik legnagyobb problémája a palackozott borok biológiai stabilitásának biztosítása. Ezen belül pedig — az erjedetlen, cukrot tartalmazó — édes borok utólagos erjedésének a megakadályozása. Éppen ezért merültek fel a legkülönbözőbb elgondolások a bor stabilitásának elérésére. Egyik megoldás a csírátlanító szűrés beiktatása, az úgynevezet steril palackozás alkalmazása volt. Sajnos, a gyakorlatban igen nehéz olyan fokú sterilitást biztosítani, amely garantálná a biológiai stabilitás elérését. Hajlanak a borászok az egyszerű megoldások alkalmazására is. Ezek a különböző konzerváló szerek, amelyeknek bevezetése azonban tiltott és talán még inkább titkolt. Igazi boros gazda vagy borászati szakember erre azonban nem vetemedhet. Idegen anyag bevitele érintheti a bor összetételét, „állagát”. Marad tehát a többi megoldás, illetve új megoldások keresése. Újabban besugárzásos eljárást is folytatnak, amely azonban még nem lépte túl a kísérletezés szakaszát. A gyakorlatban tehát erre még nem számíthatunk. így egyelőre meg kell elégednünk az eddig legjobban bevált módszerrel: a hőkezeléssel elért csírátlanítással. Régóta alkalmazzák a borászatban is a pasztőrözést. Nem könnyű azonban a palackozott borok pasztőrözése, elég drága és gyakran „főtt” ízt ad a bornak. A rövid, hirtelen pasztőrözéssel kezelt és visszahűtött borok pedig ki vannak téve az utólagos fertőzésnek. A legjobb megoldásnak a kutatók nagy része a melegen palackozást tartja. A gyümölcslé- és söriparban már általánosan bevezetett eljárás ez. Német kutatók kísérletei igazolták az eljárás előnyeit. A borokat 5 C fokos lépcsőként 45—65 C fokra felmelegítve töltötték palackokba, előtte pedig a palackokat széndioxidgázzal telítették. Egy-két hónap múlva kiderült, hogy a melegen palackozott borok sem zamatukat, sem az illatukat vagy a szénsavtartalmúkat és üdeségüket illetően nem maradtak el a hidegen, csírátlanító szűréssel palackozott boroktól. Bebizonyosodott, hogy a meleg palackozás biztosítja a biológiai stabilitást és csökkenti a kockázatot. Végül, de nem utolsósorban, olcsóbb, minta régi pasz- tőrözési eljárás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy meg kell keresnünk a leggazdaságosabb, legjobban bevált módszereket, hiszen a palackozás a borászat egyik kulcskérdése, amely a közfogyasztásban is egyre nagyobb szerepet kap. a. J. Tudomány — Technika Arany, ezüst, platina... Időnként sorban állnak az emberek az ezüstfelvásárló helyeken és eladják felesleges ezüstholmijukat. Érdemes, mert felemelték az ezüst árát, mivel növekedett a világpiaci értéke is. Vajon mi az oka az áremelkedésnek? A nemesfémek — klasszikus szerepkörükön túl —, az ipar és a tudomány szolgálatában napjainkban már szinte nélkülözhetetlenek, amilyen mértékben fejlődik az ipar, annak arányában nő újszerű alkalmazás suk. Ma, amikor már aranypénz nincs forgalomban, az arany egyik fő fogyasztója természetesen még mindig az ékszeripar. Előnyös tulajdonságai (levegőn nem oxidálódik, savak nem oldják) miatt azonban igényt tart rá az elektrotechnika, a félvezetőgyártás, a rakétatechnika, de számításba jön a lézerek, és a tüzelőanyag-cellák továbbfejlesztésénél is. Technikai alkalmazásai során csak nagyon ritkán használják az aranyat tömör formában, többnyire bevonatot készítenek belőle galvanizálással, ráhen- gerléssel vagy rágőzöléssel. Szá. zadmilliméterekben kifejezhető vékonyságú réteget hoznak így létre az anyagok felületén. Ha az űrhajós kabdnablakait rendkívül vékony aranyréteggel bevont üvegből készítik, ez védelmet nyújt az asztronauták számára az infravörös és ultraibolya sugarakkal szemben. De aranyfilmmel bevont üveggel oldották meg a repülőgépek és versenyautók szélvédő üvegeinek tökéletes jég- és páramentesítését is, úgy, hogy a fémréteghez villanyáramot csatlakoztatnak. A félvezetőipar ötjdlences tisztaságú (egyezred százalék szennyezettségű), aranyat fogyaszt — nem is keveset. Jó vezetőképessége és oxidáció, mentessége folytán ideális érint, körök készítésénél nem kisebb az arany jelentősége, de jól bevált kondenzátor- és ellenállás- anyagként is. A kémikusok is az aranyat hívják segítségül, amikor nagyon agresszív közeggel dolgoz- nak. Ezt teszik pl. a 235-ös és a 238-as uránizotópok szétválasztásánál. Az orvostudomány is sok aranyat használ fel.' Nemcsak külföldön — káros mellékhatásai ellenére — forgalomban levő aranytartalmú gyógyszerek, illetve a pótfogak és koronák jönnek szóba, hanem ma már arany érprotéziseket és radioaktív aranyizotópokat is alkalmaznak az orvosi gyakorlatban. A textil- és kérámiaiparban festékek alkotója, a nyomdaipar a könyvek gerincének a nyomására használja az aranyat A világ ezüsttermelésének kb. egyharmadát ma is pénzverésre használják fel. De nagy fogyasztója az ezüstnek a fényképészeti ipar is. A fényképező lemezek, filmek és papírok fényérzékeny rétege ezüst vegyületekből áll. Az ezüstre ezenkívül csaknem minden érvényes, amit az aranyról elmondtunk. Az erős savak oldják ugyan, mégis kitűnik kiváló korrózióállóságával. Az ezüst a legnagyobb hő- és villamosságvezető-képességű fém, s az arany után a legjobban nyújtható. Felhasználási területe igen széles körű. Laboratóriumi tégelyek előállítására éppúgy használják, mint rádió- kondenzátorok, villamos biztosíA Szovjetunióban jelenleg őt városban működik metró: Moszkvában, Leningrádban, Kijevijén, Tbilisziben és Bakuban. Naponta hatmillió, évente több mint kétmilliárd embert szállítanak. Jelenleg két hatalmas városban (Harkovban és Taskent- ben), amelyek lakossága megtékok készítésére, kitűnően alkalmas tükrök és hőpalackok bevonásánAz ezüst erősen baktériumölő anyag, ezért gyógyászati haszna nagyobb, mint az aranynak. Vékony ezüstfóliát hoznak forgalomba kötszerként, valamint ezüsttel impregnált mullpólyát. Újabban az ezüst-aeroszolokat nátha és szamárköhögés ellen ajánlják az orvosok. Kísérletek folynak víz- és üdítő italok kis mennyiségű ezüsttel történő esi. ramenesítésére, tartósítására is. A platina az elemek gyakori- ságlistáján a 62. helyen áll, gyakoribb mint a jód, a kadmium az arany, az ezüst vagy a higany. Magas árát az indokolja, hogy rendszerint más fémekkel együtt fordul elő, s a nagy tisztaságú előállítás költséges feladat. Ipari alkalmazása évről évre bővül. Orvosi eszközökhöz, fogorvosi célokhoz^, csészék, tégelyek, huzalok, ‘(■«emezek, elektródok, vülamos-erintkezők gyártásához egyaránt használják. Nem nagyon kemény, de elég szívós fém a platina, s ezért talált pótolhatatlan szerepkörre a műszáliparban is, ahol a hajszálnál vékonyabb furatokkal ellátott fonófejeket készítik platinából. Az arany, az ezüst, és a platina egyre több ipari és tudományos alkalmazása várható a jövőben, s mivél lelőhelyeik száma korlátozott, valószínűleg még tovább növekszik értékük. haladta az egymilliót, folyik a földalatti vasút építése. A legközelebbi években a két óriási Volga-parti városban, Gorkijban és Kujbisevben is hozzáfognak a metróépítéséhez. Ilyen módon a Szovjetunióban, ahol 1935-ben indult el az első metró, az 1970-es években már kilec földalatti vasút lesz. Új metrók a Szovjetunióban Indítás rolilianóanyaggal Gyakran megtörténik, hogy a Diesel-motoros tehergépkocsik villamos vagy légindító berendezése nagy hidegben nem tudja teljesíteni a feladatát. Ennek elkerülésére amerikai mérnökök a préslevegő-tartállyal ellátott járművek számára indítótöltetes patronnal működő segédberendezést konstruáltak. Az indítótöltet egy 54 mm átmérőjű és 190 mm hosszú fémtokban elhelyezett szilárd robbanóanyagból és gyutacsból álL A patront a vezetőfülke mögött, az alvázra szerelt bajonettzáras fedelű tokban kell elhelyezni. A töltet begyújtása a vezetőfülkéből, gombnyomása sál történik. Ezt követően 3—1 másodperc alatt ég el a robbanóanyag s 70—100 kg/cm2 nyomású gázt fejleszt, mely egy redukáló szelepen keresztül az indító légmotorba jut. E segédberendezéssel akár mínusz 20—30 C fokos hőmérsékleten könnyen mpgy az indítás.
