Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

1969. november Z. 4 Vasárnap Igény? Kérés? Követelés? Néhány gondola! a művelődésügy időszerű kérdéseihez írta: Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese A megyei tanácsülés a napok- ban összegezte a művelő­désügy célkitűzéseinek megvaló­sítására tett intézkedéseket. Er­ről a Békés megyei Népújság tá­jékoztatta olvasóit. Én is megra­gadom az alkalmat, hogy a nagy nyilvánosság előtt néhány gon­dolattal segítsem az ügy sikerét. Csupán röviden három kérdést óhajtok részben érinteni. Ezek a következők: 1. A művelődésügyi vezetés, irányítás követelményei. 2. Az ideológiai és kulturális ne­velőtevékenység. 3. A művelődés- üggyel összefüggő orientáció, il­letve ajánlás. A vezetés, az irányítás szerve­zettségének és hatékonyságának javítása az élet minden terüle­tén — így a művelődésügy vo­nalán is — pártunk határozatain alapuló követelmény. Hiszen itt még olyan tartalékok vannak — s ez elsősorban nem anyagi jel­legű, nem pénz kérdése —, me­lyek segítségével sok verejtéket, bosszúságot takaríthatunk meg. Mindenekelőtt olyan szempontból kívánatos vizsgálni e területet, hogy van-e olyan légkör az adott intézményben, amelynek alapján biztosított a szervezett, céltuda­tos alkotó tevékenység, a mun­ka. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy azokban az intézmények­ben, ahol szervezetlenség van, ott a felelőtlenség, a bizalmat­lanság légköre is megtalálható. Az elszigetelt csoportok, klik­kek egymás elleni kicsinyes har­ca megmérgezi a légkört, akadá­lyozza az alkotó, egységes oktató­nevelő munkát és ennek minde­nekelőtt az ifjúság látja pótolha­tatlan következményét. Feltétle­nül biztosítanunk kell az egysé­ges politikai, eszmei, pedagógiai felfogást és hitvallást. E téren még sok tennivalónk van több oktatási és népművelési intézmé­nyünkben. IT ívánatos olyan téves felfo­** gás megszüntetése is, hogy az intézményvezető akkor dol­gozik jól, ha állandóan, reggel­től estig intézkedik, tevékenyke­dik, illetve sok operatív munkát végez. Vagyis alaphiba az, hogy némely vezetői tevékenységben kevésbé érvényesül a szabályo­zott és szabályozatlan operatív munkának a helyes aránya. En­nek egy része talán nem is hoz­zá nem értésből adódik, hanem a túlzott anyagiasság szemléleté­ből fakad. Megállapítható, hogy néhány oktatási intézményünk vezetője munkaidejének zömét a tanítással foglalja le és így nincs ideje irányítani, nem tud terv­szerűen ellenőrizni, elemezni, ér­tékelni és megfelelő követel­ményt állítani a tantestület tag­jai elé. ^ an olyan jelenség is, hogy egyes intézményvezetők tűi sok más irányú elfoglaltságot kapnak vagy vállalnak, amely nagyban akadályozza őket saját intézményük vezetésében. Ne­künk is, de járási, városi és köz­ségi tanácsainknak is erre fel kell figyelni. Nekünk nem fel­adatokkal agyonterhelt, fáradt, elcsigázott vezetőkre van szük­ségünk. Biztosítsuk, hogy első­sorban az irányításuk alatt levő intézmény vezetését tudják a le­hető legjobban megoldani. S más- irányú feladatot csak annyit és csak úgy vállaljanak, ha az nem megy vezető munkájuk rovására. Ami az ideológiai és kulturá­lis tevékenységet illeti, alapvető feladatunk volt és az ma is, hogy az oktatás, a nevelés és a nép­művelés eszközeivel megyénk if­júságának, lakosságának szocialis­ta erkölcsű, világnézeti arculatát alakítsuk, formáljuk, szilárdít­suk. Küzdjünk az idealista, ide­gen, burzsoá erkölcs és világné­zet maradványai, szokásai, illet­ve behatása ellen. A zonban azt is tudjuk, hogy ** ez nem egyszerű kérdés, inert az élet különböző területén Átfí, a népdai Néhány perccel 8 előtt egy kislány siet az utcán. Iskolatás­káját lóbálja a sietős lábak rit­musára. Látszatra ugyanolyan, mint a többi hozzá hasonló korú iskoláslány. Rövid orkán, alatta sötétkék iskolaköpeny. Mégis, ahogy elhalad a járókelők előtt, utána fordulnak és hallja a fél­hangosan kiejtett mondatokat. — Nézd, ez az a kislány, aki a tv-ben szerepelt. — Ni, a kis Lipták Ágnes. Néhány hete, talán egy kis túl­zással, az egész ország ismeri, amióta a szarvasi fordulóval megkezdődött a Röpülj páva népdalverseny és ezen a legtöbb szavazatot kapta a zsűritől, amit még a nemrég befejeződött kö­zönségszavazat is alaposan meg­növelt. A Szarvasi Vajda Péter Gim­názium I. É osztályos tanulója. Tizenöt éves. Szarvasról ketten indultak, és Békéscsabán, ahol a selejtezőket tartották, 60-an vol­tak. Ebből négyen kerültek a kamerák elé. — Igen és ott tudtam meg, hogy milyen sokan szavaztak Igaz, Agnesnak már komoly rám. Rém boldog vagyok és min- kf zenei múlt áll a háta mögött. Hét éve hegedül, öt éve zongo­denkinek köszönöm a segítségét. Tetszik tudni, nagyon izgultam, (szülői ház, utca, rendezvények, kirándulások, utazások stb. ese­tén) érik idealista ráhatások, ha­tások, benyomások az ifjúságot. Sajnos, ezek ellenmódszere még nem egységes, dinamikus és cél­ratörő a mi nevelési eljárásunk­ban. E vonatkozásban is hagyobb lehetőségeink vannak, mint ahogy élünk azokkal. Ezzel pá­rosul az is, hogy némely tantes­tületben még mindig ellentét van a nevelésről vallott felfogásban. Egyesek a gyakorlatban még mindig szétválasztják az oktatást és a nevelést. Egyik nézet sze­rint csak a tanítási órán lehet és kell nevelni, a másik véglet szerint a nevelési célkitűzéseket a tanítási órán kívüli foglalko­zásokon, rendezvényeken kell és lehet megvalósítani. Itt is az egy­ségesebb felfogás és gyakorlat megvalósítása a helyes. Nevelőmunkánk egyik sarkalatos pontja és célja a szocialista ha- zafiság és internacionalizmus esz­méjének kialakítása, elmélyítése mind az ifjúság, mind a felnőtt lakosság között. Jobban szükséges hazánk, me­gyénk elmúlt 25 év alatti alkotó­munkáját a nevelés szolgálatába állítani. A felnövekvő ifjúság csak úgy tudja megérteni, átven­ni és továbbvinni haladó hagyo­mányainkat, az elmúlt 25 év eredményeit, társadalmi tapasz­talatait, ha kellő időben és mó­don átadjuk ezeket, illetve ezek megbecsülése, továbbfejlesztésé­nek aktív részeseivé neveljük őket. ÍV! a már az általános iskolák új tanterv alapján dolgoz­nak. Magasabb a követelmény, mint korábban volt. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy már ma is, de a jövőben is — szinte szó szerint — mindenki tovább­tanul valamilyen szinten. Ez azt jelenti, hogy az alapismeretek az alapvető készségek kialakítása az általános iskolák színvonalas munkáját igényli. Még ma is elég nagy eltérés tapasztalható egyes iskolák oktató-nevelő munkájá­nak színvonala között. Az kell, hogy vezesse intézményeinket — s ehhez a munkához minden segítséget tanácsainknak is bizto­sítaniuk kell —, hogy „az is­kola nem ismeretközlő hivatal, amely annál jobban végzi fel­adatát, minél több ismeretet vés a tanulók emlékezetébe, hanemf olyan nevelő intézmény, amely-1 Azt mondják magukról, hogy tudománya. De nem ám! A vele ben a nevelés alapvetően fontos fűz isten háta mögött élnek. A született tehetséget vas szorgalmú eszköze az oktatás . I távolságot nem mérték le, csu- tanulással tetézte és tetézi még Olyan szemléletet kell kiala-? Pan azzal érzékelik, hogy a já- mindig. Csak egy kicsit lenne ki tani a tantestületekben, hogyi^af1’ megyei vezetőik még az határozottabb, keményebb, kapjon megrovást, elmaraszta-*™^1^ ^^^3'^^ idején _ Nem helyoslem az elmara. lést, aki a tantervi utasítást még nagy rdkan fordultak meg d(Skjkal szembeni udvariaskodást a 6. évben is csak felületesen fu-T.na tűzoltóként csak ak- — csattant Tószegi Sándor hang­totta át, ezt is a tanmenetszer-í l0ttek, a™?í.?r ><f®^t a ja, a hosszú asztal másik végénél, kesztéskor teszi; aki porosodott T ..^^ gazdálkodása — dór- ahoi vitába csapott az eddigi halk kézi könyvtár mellett űzi sokéves ♦ húJJ éve^ koptat3 e"y frókefaz besz»1§etés- ~ Ahányan itt va- rutinmunkáját; vagy csetlő-botlóÍio__„„t- °y * gyünk, együtt nem könyörögtünk kezdő éveit morzsolgatja a támo-i ^ s uiesein. .. annyit a vallásos világban Szent gatás igénye nélkül. ♦ Most is együtt ül a testület Antalnak, mint amennyit most j i . , i csaknem minden tagja. Két-há- évente egyeseknek. Hát azért van, *lrc>rri ~ ah°Sy ^mas közt mond- arra való a brigádvezető, hogy bogy a. !ovoben aTják — , tévédésből” megválasz- házalva könvörögiön? De a hét- Muvelodesugyi Minisztérium attottra már .lónapok óta nem is szentségit neki, hát a szövetkezet pedagógusok túlterhelése csők- ▼várnak. TVderült róluk, hogy csak él ő belőlük, vagv ők a szövet- kentése érdekében távlati tervet!addig voltak „okosok”, amíg kezetből? rázik. A hatodik általános is- amikor az első fordulóban a kólába járt, amikor a városi út- csongrádi Katona néni. aki ének. törő seregszemlén ezüstérmet tanár, megelőzött. Azt gondol- nyert énekszámával. Hetedik, tam, hogy ezzel most már véget nyolcadikban aranyat. Mondhat- is ért az én szereplésem. Na- nák sokan, könnyű neki, hisz gyón jól jött nemcsak a szarva- édesapja énekszakos hínár. Per- siak, de az egész megye támoga- sze ez sem elhanyagolható mo­mentum, de természetesen emel- . , ........... . .. ” A közönség szavazata után az lett nem art a tehetség sem. első forduló végeredménye: 1. Az osztályban, ahol felkeres- Lipták Agnes 182 pont, 2, Dr. tűk, éppen matematika óra van, Katona Józsefné 125 pont. de most kivételesen kiengedik. _ Még a tv-szereplés előtt jött — A legjobbkor jöttem? És az egy bácsi Kötegyánból és régi én diákkoromra gondoltam, ami- népdalokat énekelt magnóra, kor ünnepszámba ment, ha néha Saínos' rövid volt az idő> kiszabadulhattam egy ilyen rá- nem tudtam megtanulni, de , . remélem, még hasznát veszem. Az óvónőképzőben tanít Dutkon Nem félek a matektól, van Laci bácsi, akinek sokat köszön- már két négyesem és egy ötö- hetek a felkészülésben, ö is sze­dőm. relmese a régi népdaloknak, — Nézte a második fordulót? gyűjti is azokat Szarvas környé­kén és abból állítottuk össze kö­zösen apuval a műsoromat. A verseny után másnap az osztálytársaim, meg az egész is­kola már az ajtóban vártak, nya­kamba borultak, úgy gratuláltak a szereplésemhez. Az igazgató bácsi, meg az osztályfőnököm, Szloszjár Emüia is gratuláltak, aminek nagyon örültem. — Kapott valami ajándékot apukáéktól az első helyért? — A — vágja rá. — Nem jár ezért ajándék. Tetszik tudni az a gyerek becsülendő, aki mondjuk hármas tanuló és szorgalmával négyesre, ötösre javít. Ez, hogy én tudok énekelni, adottság, ami­ért nem jár külön jutalom. Az is nagyon jólesett, hogy nemcsak a megyéből, hanem Budapestről, Szabolcsból, Jugo­szláviából, Kárpát-Ukrajnából is kaptam levelet. Hogy miket ír­tak? Hát legtöbben fiatalok, akik meg szeretnének velem is­merkedni, ■ meg gratuláltak. A csengő élesen berreg. A fo­lyosó megtelik zsibongó diákok­kal. Elbúcsúzunk Lipták Ágnes­től és reméljük, találkozunk még vele a képernyőn. Béla Ottó Irodalmi délután Szarvason A szarva» óvónőképző intézet KISZ-szervezete október 29-én író—szerkesztő—olvasó találkozót rendezett. A Móra Könyvkiadó vezetősége: Aszódi Éva, Tótfalusi István és Zelk Zoltán Kossuth- díjas költő számolt be a gyer­mekirodalmi alkotások művészi követelményeiről, a gyermek­könyvek szerkesztésének és ki­adásának feladatairól. A nagysi­kerű irodalmi délutánt Zelk Zol­tán művészi gyermekversei, me­séi és elbeszélései, amelyeket az intézet irodalmi színpad tagjai mutattak be, tették élményekben gazdaggá. „Nem papírfigurák...” dolgoz ki, s e tervek közép-?munka közben vagy inkább a pontjában áll — az osztálylét-i munka mellett voltak. „Rácáfol ^ __ ^ _____ s zámok csökkentése, a pedagó-Ttak arra hogy akinek az isten kacagott fel Páfrányi Béni. — Az gusok heti kötelező óraszámának I hivatalt ad, annak eszet is ád”. orvost járják azok, pedig az már leszállítása — idegen nyelvi órák j Ezt Kertmegi András mondja, megmondta nekik, hogy munka- és szakosított tárgyak csoport-, némi önteltséggel, mivel, hogy ő undor ellen nincs orvossága. bontással történő oktatása. I legalább testileg mindig jelen __ Van nekünk azaz hogy kell M indezeknek az lenne a célja, Ivam Arról, hogy közben egészen legyen — ugrott fel Hegymegi hogy a pedagógusoknak jobb fel-*masb°l járnak a gondolatai, úgy- Bálint, mintha valami hatalmas tételük legyen a tanulókkal va-ímond nern tehet, mert nem lehet jelentőségű találmány lelkesítette ló foglalkozásra, alapos tovább- jazokra se béklyót, se féket rakni, volna fel. — Legjobb orvosság a képzésre, a fizikai kétkezi dol-I A várakozás perceiben az elnök bajukra a mielőbbi kizárás. — Éppen azokból a beteg em­berekből élne a szövetkezet? — gozók gyermekei segítésére. f személye, magatartása körül — Ügy van. Ha dísztagok akar­Az eredményesebb oktató-ne- »kergetik egymást a gondolatok az nak lenni, hát jelentkezzenek velő munkához azonban lágyában. Van ideje, mert a „fő- valahol máshol. Éppen olvastam feltétlenül fokozni kell nevelőink?nők”, ahogy egymás között ne- a napokban, hogy még ki is tün- módszertani kulturáltságát is.lvezik, türelmet kért egy hirtelen tetik helyenként a díszpolgáro­mért ennek alacsony szintje már?betoppant üzletfél miatt. „Gyors kát nemcsak módszertani, hanemImozgású, észjárású a „főnök” — — Lógások, mint díszpolgárok! közoktatáspolitikai kérdéssé vált. j állapít ja meg. — Nem ellesett, Nem rossz. Például Pöszneki Mindezeket új életünk igényli,! ellopkodott, nem is tapasztala to- Berti, aki az idén is csak akkor kéri és ha úgy tetszik, követeli. ? kon és ösztönösségen alapszik a dolgozott, ha dupla normás mun­ka adódott. S hányán vannak még ilyenek? — És hányán voltaik az utóbbi húsz évben? — Leginkább azért került baj­ba a szövetkezet időnként, mert a kényelmeskedőlk és a kisihitűek elmaradozása miatt alaposan kés­tünk a vetéssel és a betakarítás­sal. Sok kis mulasztás sokra megy. Nem tudom, emlékeztek-e még rá, hogy amikor 61-ben nem tudtunk előleget fizetni és az em­bereknek csak a fele jött aratni? Nos, akkor az agronómus-gyakor- nok holdanként három mázsa szemveszteséget mért a búzatar­lón. Emlékeztek ők ennél még cif­rább dolgokra is. Többek között arra, hogy drága pénzen hibrid kukoricát, alá pedig nagy adag műtrágyát vásároltak. A talaj­előkészítést és a vetést se ingyen csinálta a gépállomás. Mégse igen törtek kukoricát ősszel. Azért, mert az 500 hold nagy ré­szét felverte a gyom, mivel az embereknek nem volt kedvük ka­pálni. Ügyannyira nem, hogy jó­kora darabon le kellett legeltetni a kukoricavetést. — Elnézést, amiért így meg­várattam a7 elvtársakat — lépett be mentegetőzve az elnök. — Egy kis munkaigényes melléküzem­ágat javasolt az egyik északi me­gye értékesítő központja. — Jókor — húzta el a száját Pocsai Károly, aki az imént ar­ról beszélt, hogy olvasott valamit a díszpolgárokról. — Éppen az elmaradozókról beszélgettek az igazgatóság tag­jai — készségeskedett Pohánkái, a segédkönyvelő, aki állandó jegy­zőkönyvvezető, s aki a fiatal gép-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom