Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-18 / 267. szám
IMS. november 18. 5 Kedd Az iszfaháni királyi tár. Iráni jegyzetek Egy székelyföldi utazó, Miha- ' nek, Iszfahán, hogy gyönyörköd- lovits Béla 1903-ból kelt beszámo- , jenek benne. A 17. században még lójában ezt írja a perzsa főváros- ez volt a perzsa birodalom főváról: „Teherán lényegtelen falvacs. rosa, s hogy mekkora művészi és ka volt, s mivel benne semmi ere- ! anyagi gazdaság, szépség halmo- deti emlék, vagy maradvány sincs zódott benne, azt a hajdan volt az ősi Perzsiára nézve, bátran utazók hevenyészett statisztikájá- közelébb vihették volna néhány ból tudjuk: 162 mecsetet, 48 kol- kilométerrel a háttérben levő 1 légiumot, 1802 karavánszerájt, hegyhez, melynek hűvös éghajlata egyedüli menedéke nyáron a lakosságnak, mely a városban nem bírja ki a hőséget, s mely minden ragályos betegség alkalmával a hegyek közé menekül...” Szembesítsük ezt a csaknem 273 nyilvános fürdőt, 38 ezer palotát és házat számoltak össze benne. Nagy része már elpusztult, de ami maradt, az sem kevés. A kettős árkádsorral övezett Mai dán- Sah, a világ egyik legnagyobb, hetvenéves feljegyzést a mai hely- 600 méter hosszú, 215 méter saézetképpel. Teherán valóban lényegtelen falvacska volt. Ma majdnem hárommillió ember lakik benne. A háttérben levő hegyhez nem kell közelébb vinni, mert már rajta van. A Pahlavj Avenue, amely legszerényebb becslés szerint is tizenhét kilométeres sugárút, átszelve a várost, egyenesen fellendül a háttérben levő hegyre, úszómedencés villák, éttermek és parkok között. Ragályos betegség bizonyára előfordul még, de nem „keleti” értelemben. Amint maga Teherán sem igazán orientális (ebben az egyben igaza volt a derék székely világjárónak!, csalódást okoz annak, aki a keleti városok nyüzsgő tarkaságát, kacska- ringós sikátorait, félhomályos utcai kávéházait keresi benne — legfeljebb a perifériákon akad ezekből mutatóba. Kozmopolita, terjeszkedő város — így lehet jellemezni a perzsák metropolisát, széles sugárutak, modern vagy félmodem, kész vagy félig kész épületek, nagy, tágas, szellős parkok, a centrumban sok bank, szupermarket, filmszínház. Mindez mintha egy szigorú, erős egyéniség elhatározását sugallná, egy abszolút tekintélyét, aki a maga „európaizá- ló” koncepcióját érvényesíti, mert ilyennek akarja látni városát. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki ez a tekintély. Mohammed Re- za Pahlavi, az iráni sah. Fényképe minden üzlet, közintézmény falán szembetűnik, többnyire a császámő társaságában, ami esztétikailag kellemessé teszi a látványt, lévén Farah Diba köznapi mérték szerint is vonzó jelenség. Ha valaki csak Teheránt látja, még nem találkozik Perzsiával. Szerencsére a Magyarországnál majdnem húszszorta nagyobb birodalom bőségesen kínál alkalmat azoknak is, akik kelet egzotikumát többre tartják, mint a civilizált fővárost. A legközelebbi Iszfahán. „Alig” 450 kilométert kell autózni érte a perzsa sivatag szélén, hébe-hóba élő vagy vízhiány miatt elhagyott vályogviskós falvakat érintve. A nagy némaságban csak ritkán tűnnek fel bizonytalan táplálék után kutató birkanyájak, egy-egy öszvérháton baktató paraszt, víz- hordó teve. Az országút csak akkor élénkül meg. amikor már az út mentén is kidugja a fejét a zöld: kertek, fák, bokrok. Vagyis Iszfahán előtt. . Ügy mondják maguk az irámak fc; Teherán arra való, hogy éljeles tere, három pontján három csoda:' a Lutfollah mecset, az Ali Crhapu (nagy kapu) palota és a sah mecset kék, zöld, sárga zománcbevonata játszik a csillogó napsugarakkal. Teherán és Iszfahán együtt — már valami Iránból, de korántsem az egész. A Káspi-tenger menti jó levegőjű Azerbajdzsán, a Pakisztánnal és Afganisztánnal határos vad Beludzsisztán, vagy Shi- rász és mellette az antik Perse- polis mind külön világ. Lent pedig, ahol a Perzsa-öböl mossa Irán partjait, Abadánnál olajtornyok erdeje mered az égre. Innen származik a mai Irán minden gazdagsága, innen szivattyúzzák ki azt a pénzt, amiből a teheráni paloták, egyetemek, kórházak épülnek. A város szélén folyik a Shaft el Arab, amely nem m£s, mint a két bibliai folyó, a Tigris és az Eufrátesz egyesülése. Ez már az országhatár. A túloldalon Irak egy csücske és azon túl a másik olajhatalom, Kuwait. Itt ér össze az arab és a perzsa világ. N. S. Ezerforintos ősz 1481 pályázó — Közöljük a nyertesen névsorát „Ezerforintos ősz” című rejtvénypályázatunk nagy sikert aratott, és arra 1481-en küldtek be megfejtéseket. A helyes megfejtők között (1324) sorsoltuk ki a nyereménytárgyakat, és a fő díjat, az 1000 forintos takarékbetétkönyvet. A helyes megfejtés a következő volt: Vízszintes: 1. Szövetkezeti könyvhetek. 37. Csoór István. 83. Jogi szabadegyetem. 107. Birkapörkölt. Függőleges: 20. Steindl Imre, Országház. 21 Ecsegfalva női csapata. 36. Békési Imre. 84. NATO. A nyertesek névsora: 1 darab ezerforintos betétkönyvet nyert Perlaki Lajosné, Békéscsaba. Szabadság tér 20; 1 darab Pobeda típusú férfi karórát nyert Szakái József, Békéscsaba, Kuli eh Gyula Lakótelep 28. A II. 8; l darab kerámiavázát nyert id. Mihalik György, Békéscsaba, Ku • lieh Gyula Lakótelep 30. C. 1; 6 darab boroskelyhet tálcával nyert Fekete Pálné, Békéscsaba, Egység u. 93; egy-egy könyvet nyert Fü- löp Imréné, Endrőd, Bajcsy-Zsi- linszky u. 8; Hajdú István, Orosháza, Szentetomya, Dessewffy u. 42, Gemeri József, Tótkomlós, Olaj malmi u. 6, Köveskúti Ferenc Békéscsaba, Mikszáth u. 43, Illich János, Gyula, Bársony u. 11, Hugyecz Pálné, Békéscsaba, Kastélyszőlők 2091, Marót! Pál, Mezőhegyes, Bem u. 3., Such Andrásné, Békéscsaba, Szarvasi út 3., Czapp András, Békéscsaba, Puskin u. 5, Jambrik Éva, Békéscsaba, Leánykollégium, Szabadság tér 10, Bukovszki Jánosné, Békéscsaba, Lenkey u. 4, Betkó Éva, Békéscsaba, Kulich Gyula Lakótelep V/ll. A .nyeremények átvehetők Békéscsabán, a Népújság szerkesztőségének 12. sz. szobájában 1989. november 18-tól. Az át nem vett nyereményeket 1969. november 22-én postán juttatjuk el nyerteseink címére. Megyénk lakosai jól vizsgáztak polgári védelemből Megyénkben szeptember 13-a és | ram mindenütt nagy sikert araoktóber 26-a között rendezték meg a polgári védelmi napokat, ösz- szesen 18 községben, 6 járásban és négy városban tartottak versenyeket, kiállításokat, bemutatókat. A megyei törzs által irányított progAkik mór révbe ériek... Valami nagyon szép, új divat van kialakulóban mostanában. Az új ház; a kényelem megteremtése után úgy látszik kell egy kis melegség és szeretet is. Ha nem született sose gyermeke a házasoknak vagy már kirepültek az otthonból, vagy ha van is már 2—3 kiesd, elfér ott még egy elhagyott kis gyermek. Mindegy milyen a családi körülmény, az újkí- gyósi asszonyok szívesen utaznak Gyulára az Állami Gyermekotthonba, hogy válasszanak maguknak „gyeröket”. Az egyik ismerős családnak öt gyermeke van. Az eleje már útnak indult, városon tanulnak. Kellene egy kistestvér? Elhozták Karcsit. Kis fekete, vaskos félcigány. Az anyja kéthónapos korában hagyta el Három éve mér, hogy a családban éi. Az állam 300 forint készpénzt fizet egy-egy gyermek után. De a legszebben becsomagolt füzetei, vadonat új iskolafelszerel ése az iskolába járó elhagyott gyermekeknek van. S ha jön az ősz, megjelenik a telepfelügyéLő a családoknál. Boltban vásárolt 5—600 forintos télíkabátot, öltönyt, ruhákat, ingeket, cipőt, harisnyát hoz védenceinek. A gyermekek nagy része nem tudja, hogy ő nem az igazi apjánál, anyjánál éL Sokan szeretik is úgy átvenni a csomagot, hogy a gyerek ne tudja annak eredetét. Ha jónak látják, le is mondanak róla. Egy édesanya rábeszélte férjét, adják el szép, vadonatúj házukat, amikor Istvánkát örökbe vették. Szép volt a ház, de a falu szilén épült, s az akkor kétéves fiúcska iskoláskorára gondoltak. Négy év alatt két házarc építettek. Ez a második a falu közepén még nincs teljesen kész, de már virág borítja a kerítés nélküli udvart és a fürdőszoba kész, hogy a kisfiú minden este törődhessen. Panni most elsős. Csak egy éve van a nevelőszülőknél. Az idősebb házaspár maga választotta a furcsa, élettelennek ható fekete szemű lánykát. Fe- ledékenységének, nehéz felfogásának nem tulajdonítottak különös jelentőséget. Gyerekgyerek, majd megtanulja... — mondogatták. Csak most az iskolában derült ki, hogy nem csupán gyermeki pajkossá gról van szó. Szellemileg gyenge, mint sajnos a legtöbb hajótörött, világba dobott gyermek. Hiába mondja esténként a mama: — Pannika, ez i, ez ó, ez á, hiába fogja a kezét a szomszédban lakó ifjú asszonyka és nem fog írja vele a betűket, rajta semmi. — Vissza vigyem? — sír a mama a tanítónőnek. — Ügy szeretjük, úgy megszoktuk! ősz óta három pár tornacipőt hagyott el, a házból is kihordja a holmikat, játszik vele és az utcán felejti. Nem viszem vissza, nem adom most már a világ minden kincséért sem! Furcsa közhely, de igaz! A sors vak, és sokszor odahullajtja a gyermekáldást, ahová nem kellene. És akik áhítoznak utána, gyakran sose jutnak hozzá. Tisztelet és becsület azoknak, akik a szülők áldozatos szerepét a vállukra veszik, azok helyett, akik eldobták maguktól életük folytatását. Huszár Istvánná tott és elérte azt a célját, amit eredetileg kitűztek, hogy minél nagyobb tömegekkel ismertesse meg a polgári védelem fontosságát és fokozza a lakosság felkészültségét. Érdekessé tette a rendezvénysorozatot a Vöröskereszt által szervezett egészségügyi szakaszok versenye, amelyen összesen 90 szakasz mutatta be tudását és adott számot felkészüléséről. A sikerhez, amelyet a polgári védelmi napok elértek, nagyban hozzájárult, hogy különböző, az eseményhez kapcsolódó filmeket vetítettek, amit 22 ezren tekintettek meg. összességében megállapítható, hogy azoknak a számuk, akik valamilyen formában részt vették a rendezvénysorozaton, elérte az 55 ezret. A polgári védelmi propagandát jól elősegítette, nagy tömeget mozgósított és ezért kívántos lenne a Polgári Védelmi Napok meghatározott időközönként való újbóli megrendezése. Azért Is hasznos volt ez, mert nagy lépést tettek előre a polgári védelem társadalmi jellegének megértésében. tr o :í < > o <1 O O o o O o o o o <> o o ! > o <► o o (> <► <► o n <> o ' > Pillantás az útra...
