Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

IMS. november 18. 5 Kedd Az iszfaháni királyi tár. Iráni jegyzetek Egy székelyföldi utazó, Miha- ' nek, Iszfahán, hogy gyönyörköd- lovits Béla 1903-ból kelt beszámo- , jenek benne. A 17. században még lójában ezt írja a perzsa főváros- ez volt a perzsa birodalom fővá­ról: „Teherán lényegtelen falvacs. rosa, s hogy mekkora művészi és ka volt, s mivel benne semmi ere- ! anyagi gazdaság, szépség halmo- deti emlék, vagy maradvány sincs zódott benne, azt a hajdan volt az ősi Perzsiára nézve, bátran utazók hevenyészett statisztikájá- közelébb vihették volna néhány ból tudjuk: 162 mecsetet, 48 kol- kilométerrel a háttérben levő 1 légiumot, 1802 karavánszerájt, hegyhez, melynek hűvös éghajla­ta egyedüli menedéke nyáron a lakosságnak, mely a városban nem bírja ki a hőséget, s mely minden ragályos betegség alkal­mával a hegyek közé menekül...” Szembesítsük ezt a csaknem 273 nyilvános fürdőt, 38 ezer pa­lotát és házat számoltak össze benne. Nagy része már elpusztult, de ami maradt, az sem kevés. A ket­tős árkádsorral övezett Mai dán- Sah, a világ egyik legnagyobb, hetvenéves feljegyzést a mai hely- 600 méter hosszú, 215 méter saé­zetképpel. Teherán valóban lényegtelen falvacska volt. Ma majdnem há­rommillió ember lakik benne. A háttérben levő hegyhez nem kell közelébb vinni, mert már rajta van. A Pahlavj Avenue, amely legszerényebb becslés szerint is tizenhét kilométeres sugárút, át­szelve a várost, egyenesen fellen­dül a háttérben levő hegyre, úszómedencés villák, éttermek és parkok között. Ragályos betegség bizonyára előfordul még, de nem „keleti” értelemben. Amint maga Teherán sem igazán orientális (ebben az egyben igaza volt a de­rék székely világjárónak!, csaló­dást okoz annak, aki a keleti vá­rosok nyüzsgő tarkaságát, kacska- ringós sikátorait, félhomályos utcai kávéházait keresi benne — legfeljebb a perifériákon akad ezekből mutatóba. Kozmopolita, terjeszkedő város — így lehet jellemezni a perzsák metropolisát, széles sugárutak, modern vagy félmodem, kész vagy félig kész épületek, nagy, tágas, szellős parkok, a centrum­ban sok bank, szupermarket, filmszínház. Mindez mintha egy szigorú, erős egyéniség elhatáro­zását sugallná, egy abszolút te­kintélyét, aki a maga „európaizá- ló” koncepcióját érvényesíti, mert ilyennek akarja látni városát. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki ez a tekintély. Mohammed Re- za Pahlavi, az iráni sah. Fényké­pe minden üzlet, közintézmény falán szembetűnik, többnyire a császámő társaságában, ami esz­tétikailag kellemessé teszi a lát­ványt, lévén Farah Diba köznapi mérték szerint is vonzó jelenség. Ha valaki csak Teheránt látja, még nem találkozik Perzsiával. Szerencsére a Magyarországnál majdnem húszszorta nagyobb bi­rodalom bőségesen kínál alkalmat azoknak is, akik kelet egzotiku­mát többre tartják, mint a civi­lizált fővárost. A legközelebbi Iszfahán. „Alig” 450 kilométert kell autózni érte a perzsa sivatag szélén, hébe-hóba élő vagy vízhiány miatt elhagyott vályogviskós falvakat érintve. A nagy némaságban csak ritkán tűnnek fel bizonytalan táplálék után kutató birkanyájak, egy-egy öszvérháton baktató paraszt, víz- hordó teve. Az országút csak ak­kor élénkül meg. amikor már az út mentén is kidugja a fejét a zöld: kertek, fák, bokrok. Vagyis Iszfahán előtt. . Ügy mondják maguk az irámak fc; Teherán arra való, hogy élje­les tere, három pontján három csoda:' a Lutfollah mecset, az Ali Crhapu (nagy kapu) palota és a sah mecset kék, zöld, sárga zo­máncbevonata játszik a csillogó napsugarakkal. Teherán és Iszfahán együtt — már valami Iránból, de korántsem az egész. A Káspi-tenger menti jó levegőjű Azerbajdzsán, a Pa­kisztánnal és Afganisztánnal ha­táros vad Beludzsisztán, vagy Shi- rász és mellette az antik Perse- polis mind külön világ. Lent pe­dig, ahol a Perzsa-öböl mossa Irán partjait, Abadánnál olajtor­nyok erdeje mered az égre. Innen származik a mai Irán minden gazdagsága, innen szivattyúzzák ki azt a pénzt, amiből a teheráni paloták, egyetemek, kórházak épülnek. A város szélén folyik a Shaft el Arab, amely nem m£s, mint a két bibliai folyó, a Tigris és az Eufrátesz egyesülése. Ez már az országhatár. A túloldalon Irak egy csücske és azon túl a másik olajhatalom, Kuwait. Itt ér össze az arab és a perzsa világ. N. S. Ezerforintos ősz 1481 pályázó — Közöljük a nyertesen névsorát „Ezerforintos ősz” című rejt­vénypályázatunk nagy sikert ara­tott, és arra 1481-en küldtek be megfejtéseket. A helyes megfejtők között (1324) sorsoltuk ki a nye­reménytárgyakat, és a fő díjat, az 1000 forintos takarékbetétkönyvet. A helyes megfejtés a következő volt: Vízszintes: 1. Szövetkezeti könyvhetek. 37. Csoór István. 83. Jogi szabadegyetem. 107. Birka­pörkölt. Függőleges: 20. Steindl Imre, Országház. 21 Ecsegfalva női csapata. 36. Békési Imre. 84. NATO. A nyertesek névsora: 1 darab ezerforintos betétköny­vet nyert Perlaki Lajosné, Békés­csaba. Szabadság tér 20; 1 darab Pobeda típusú férfi karórát nyert Szakái József, Békéscsaba, Ku­li eh Gyula Lakótelep 28. A II. 8; l darab kerámiavázát nyert id. Mihalik György, Békéscsaba, Ku • lieh Gyula Lakótelep 30. C. 1; 6 darab boroskelyhet tálcával nyert Fekete Pálné, Békéscsaba, Egység u. 93; egy-egy könyvet nyert Fü- löp Imréné, Endrőd, Bajcsy-Zsi- linszky u. 8; Hajdú István, Oros­háza, Szentetomya, Dessewffy u. 42, Gemeri József, Tótkomlós, Olaj malmi u. 6, Köveskúti Fe­renc Békéscsaba, Mikszáth u. 43, Illich János, Gyula, Bársony u. 11, Hugyecz Pálné, Békéscsaba, Kas­télyszőlők 2091, Marót! Pál, Mező­hegyes, Bem u. 3., Such Andrásné, Békéscsaba, Szarvasi út 3., Czapp András, Békéscsaba, Puskin u. 5, Jambrik Éva, Békéscsa­ba, Leánykollégium, Szabadság tér 10, Bukovszki Jánosné, Bé­késcsaba, Lenkey u. 4, Betkó Éva, Békéscsaba, Kulich Gyula Lakó­telep V/ll. A .nyeremények átvehetők Bé­késcsabán, a Népújság szerkesztő­ségének 12. sz. szobájában 1989. november 18-tól. Az át nem vett nyereményeket 1969. november 22-én postán juttatjuk el nyerte­seink címére. Megyénk lakosai jól vizsgáztak polgári védelemből Megyénkben szeptember 13-a és | ram mindenütt nagy sikert ara­október 26-a között rendezték meg a polgári védelmi napokat, ösz- szesen 18 községben, 6 járásban és négy városban tartottak versenye­ket, kiállításokat, bemutatókat. A megyei törzs által irányított prog­Akik mór révbe ériek... Valami nagyon szép, új di­vat van kialakulóban mosta­nában. Az új ház; a kényelem megteremtése után úgy látszik kell egy kis melegség és szere­tet is. Ha nem született sose gyermeke a házasoknak vagy már kirepültek az otthonból, vagy ha van is már 2—3 kiesd, elfér ott még egy elhagyott kis gyermek. Mindegy milyen a családi körülmény, az újkí- gyósi asszonyok szívesen utaz­nak Gyulára az Állami Gyer­mekotthonba, hogy válassza­nak maguknak „gyeröket”. Az egyik ismerős családnak öt gyermeke van. Az eleje már útnak indult, városon tanul­nak. Kellene egy kistestvér? Elhozták Karcsit. Kis fekete, vaskos félcigány. Az anyja két­hónapos korában hagyta el Három éve mér, hogy a csa­ládban éi. Az állam 300 forint kész­pénzt fizet egy-egy gyermek után. De a legszebben becso­magolt füzetei, vadonat új is­kolafelszerel ése az iskolába já­ró elhagyott gyermekeknek van. S ha jön az ősz, megje­lenik a telepfelügyéLő a csalá­doknál. Boltban vásárolt 5—600 forintos télíkabátot, öltönyt, ruhákat, ingeket, cipőt, haris­nyát hoz védenceinek. A gyermekek nagy része nem tudja, hogy ő nem az igazi apjánál, anyjánál éL Sokan szeretik is úgy átvenni a cso­magot, hogy a gyerek ne tud­ja annak eredetét. Ha jónak látják, le is mondanak róla. Egy édesanya rábeszélte férjét, adják el szép, vadonatúj házukat, amikor Istvánkát örökbe vették. Szép volt a ház, de a falu szilén épült, s az ak­kor kétéves fiúcska iskolásko­rára gondoltak. Négy év alatt két házarc építettek. Ez a má­sodik a falu közepén még nincs teljesen kész, de már vi­rág borítja a kerítés nélküli udvart és a fürdőszoba kész, hogy a kisfiú minden este tö­rődhessen. Panni most elsős. Csak egy éve van a nevelőszülőknél. Az idősebb házaspár maga válasz­totta a furcsa, élettelennek ható fekete szemű lánykát. Fe- ledékenységének, nehéz felfo­gásának nem tulajdonítottak különös jelentőséget. Gyerek­gyerek, majd megtanulja... — mondogatták. Csak most az is­kolában derült ki, hogy nem csupán gyermeki pajkossá gról van szó. Szellemileg gyenge, mint sajnos a legtöbb hajótö­rött, világba dobott gyermek. Hiába mondja esténként a mama: — Pannika, ez i, ez ó, ez á, hiába fogja a kezét a szom­szédban lakó ifjú asszonyka és nem fog írja vele a betűket, rajta semmi. — Vissza vigyem? — sír a ma­ma a tanítónőnek. — Ügy sze­retjük, úgy megszoktuk! ősz óta három pár tornacipőt hagyott el, a házból is kihordja a hol­mikat, játszik vele és az utcán felejti. Nem viszem vissza, nem adom most már a világ minden kincséért sem! Furcsa közhely, de igaz! A sors vak, és sokszor odahullajtja a gyermekáldást, ahová nem kellene. És akik áhítoznak utá­na, gyakran sose jutnak hozzá. Tisztelet és becsület azoknak, akik a szülők áldozatos szerepét a vállukra veszik, azok helyett, akik eldobták maguktól életük folytatását. Huszár Istvánná tott és elérte azt a célját, amit eredetileg kitűztek, hogy minél nagyobb tömegekkel ismertesse meg a polgári védelem fontossá­gát és fokozza a lakosság felké­szültségét. Érdekessé tette a ren­dezvénysorozatot a Vöröskereszt által szervezett egészségügyi sza­kaszok versenye, amelyen össze­sen 90 szakasz mutatta be tudá­sát és adott számot felkészülésé­ről. A sikerhez, amelyet a polgári védelmi napok elértek, nagyban hozzájárult, hogy különböző, az eseményhez kapcsolódó filmeket vetítettek, amit 22 ezren tekintet­tek meg. összességében megálla­pítható, hogy azoknak a számuk, akik valamilyen formában részt vették a rendezvénysorozaton, el­érte az 55 ezret. A polgári védelmi propagandát jól elősegítette, nagy tömeget mozgósított és ezért kívántos len­ne a Polgári Védelmi Napok meg­határozott időközönként való újbóli megrendezése. Azért Is hasznos volt ez, mert nagy lépést tettek előre a polgári védelem társadalmi jellegének megértésé­ben. tr o :í < > o <1 O O o o O o o o o <> o o ! > o <► o o (> <► <► o n <> o ' > Pillantás az útra...

Next

/
Oldalképek
Tartalom