Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-18 / 267. szám
19W. november 18. 3 Redd Az egész telelési időszakra szérűn a takarmánykészlet Igazgatósági ülés a bucsai Uj Barázda tsz-ben Legutóbbi igazgatósági ülésén az őszi betakarítási és vetési munkák helyzetét vitatta meg a bucsai Üj Barázda Tsz igazgatósága. Sári Béla főagronómus tájékoztatójában többek között elmondotta, hogy a betakarítás során 384 hold napraforgó, 320 hold közös tengeri, 130 hold cukorrépa, 590 hold lucerna és 30 hold takarmányrépa betakarításáról kellett gondoskodniuk, a 410 hcJd háztáji kukorica betakarítása mellett Napraforgóból az idén a korábbi évekhez hasonlítva alacsonyabb volt a termésátlag, tengeriből viszont 22 mázsa májusi morzsoltra átszámolva az átlag, lucernából pedig négyszeri kaszálás erédményeként holdanként 31 mázsát értek el. A 190 mázsás cukorrépa és a 300 mázsás takarmányrépa holdanként átlagtermésével együtt jó eredmények könyvelhetők éL Az őszi szántást és vetést nagymértékben akadályozta — vélemény szerint — a mintegy 730 holdem betakarításra váró kukoricaszár. Szöllösi Gábor tsz-elnök ezért azt javasolta, szervezzenek szár betakarítási napot, melyen valamennyi vezető, irodai és gépműhélyi dolgozó is részt vett. Így egy nap alatt 150 hold szárat tudtak betakarítani, amivel a szántás továbbhaladását könnyítették meg. Csák az elismerés hangján lehet szólni az asszonyok munkájáról, akik ugyanezen a napon a cukorrépatermés répakoronáját tették takarmányozásra alkalmassá, s ezzel végleg biztosították — a gazdaság fennállása óta első ízben saját erőből — az egész évre a szemes, a zöld és szálas takarmányt. Tájékoztatója végén Sári elvtárs az őszi szántási és vetési munkák jelenlegi állásáról beszélt. Elmondotta, hogy augusztustól 50 hold lucernát, 80 hold repcét, 100 hold őszi takarmánykeveréket, 611 hold rozs- és árpakeveréket, valamint 1685 hold búzát vetettek el. Ezt az eredményt az eddigi jó időjárás mellett, annak is köszönhetik, hogy a traktorosok még a munkaszüneti napokon is vállalták a munkát. Ha még legalább 1 hétig nem áll be változás az időjárásban, akkor minden őszi munkával végezni tudnak a bu- csabai közös gazdaságban. Sz. A. A Körös-völgyből érkeznek a legszebb élő fácánok A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat gyomai telepére az ország minden tájáról érkeznek élő fácánok. Itt nagy gonddal * beoltják, megfigyelik a díszes tollú szárnyas vadakat, s ‘alapos szelektálással válogatják ki az export-szállítmányokat. Eb. ben az idényben összesen 43 ezer élő fácánt exportálnak az említett telepről, ehhez azonban legalább 10 ezerrel többet fogadnak, hogy legyen miből válogatni. Az első élő fácán export-szállítmány már elindult Franciaország, ha. Ezenkívül Olaszországba is exportálnak. A legszebben fejlett, legjobban táplált, kiváló minőségű élő fácánok a Körös- k völgy bői érkeznek Gyomára. Elsőnek Zsadány és Dévaványa körzetéből szállítottak élő fácánt a telepre, s szebbek voltak mint a Hevesből és más tájról érkezett szárnyas vadak. Megyénk erdészetei és vadásztársaságai megkülönböztetett gondossággal törődnek az apróvad-állománnyal. A. man követhető-e az egyetemes emberi kultúra hallatlanul gyors fejlődése, hanem csak egyféleképpen: Hogyan követhető nyomon? Ez az egyedül helyes tudományos kérdésfeltevés, a történelem pedig megköveteli a helyes válasz megadását, hogy ne ml legyünk, akik az idő rostáján kihullanak.Egy Leonardo da Vinci még megtestesíthette az egyetemes embert. A lexikonok elmondhatják róla, hogy kora legnagyobb festője, szobrásza, építésze, filozófusa, írója, zenésze, anatómusa, fizikusa, mérnöke, haditechnikai tudósa, meteorológusa volt egy személyben. De aki ma poli- hiszton akar lenni, csak a sarla- tánságig jut el. A kultúra mindig az emberiség kollektív alkotása volt De egykor — terjedelménél fogva — még belefért egy-egy zseniális ember tudásvilágába. Ma ez képtelenség. Ez a tény azonban mit- sem változtat azon, hogy ma is társadalmi termék a kultúra; nem egyes emberek, hanem egy társadalmi organizmus rakja ösz- sze mikrorészecskékként azt a tudományt, amelynek birtokában ma a világmindenség meghódítására küldjük követeinket. (Nem tagadja ez az állítás az olyan kiemelkedő, magas fokon, szintetizálni, zseniálisan felfedezni és megfogalmazni képes tudósok szükségességét, amilyen „hál’ istennek” éppen korunkban adatott tömegesen.) Nem húzhatunk azonban határvonalat tudósok és a tudomány fejlődését istállóajtóból szemlélő tömegek között. Ezt a luxust szükségszerűen — csak a kapitalizmus „engedhette” meg magának. Ne feledjük, hogy a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet egyet jelent az ösztö- nösség világából a tudatosság szabadságbirodalmába való belépéssel. Az emberiség fejlődésének nagy ugrása ez — új társadalmi, emberi minőség keletkezése. Vajon nem itt kell keresni a választ arra is, hogy mi lesz, mi legyen az egyre növekvő kultúr- kinccsel, s követhető-e annak gyarapodása tömegméretekben? A kultúráról és a műveltségről korábban kialakult egy statikus szemlélet. Valahogy így: a nagyapák dolga a korábbi nemzedékek által összehordott ismerethalmazt kultúrává, tudomány- nyá szintetizálni, az apák feladata azt az iskolai tananyagba rendszeresen beépíteni, hogy a gyermekek készen kapva, egy életre szóló útravalóul elsajátíthassák. Egy érettségi által nyújtott műveltségadag elég is volt az egész életre. Hol vagyunk ettől? S érdekes módon, mégis, a tudományfejlődés ilyen statikus szemlélete máig is fennmaradt. Ma is találunk vállalkozót, aki hajlandó listát készíteni arról, mi tartozik az általános műveltség fogalmába. Csak a szocialista társadalom talaján oldható fel a tudomány, az egyetemes emberi kultúra dinamikus fejlődése és annak statikus szemlélete között (a gonTermeli és termelteti AMIKOR a zöldségtermesztés I vedelem elérésében. De a nem helyzetét vizsgálta és értékelte a | piacképes árut csomagolhatják megyei Népi Ellenőrzési Bizott-! aranypapírba is, akkor sem kel ság, figyelmet érdemlő megálla- ] el. A jó árut viszont nem szüksépítást tehetett: a vizsgálatba vont húsz tsz közül tizenhatnak nem volt több évre szóló termelési, partneri programja Sem a hútőházzal, sem a MEK-kel, sem pedig a konzervgyárral. Miért érdekes ez? Egyszerűen azért, mert az élelmiszergazdasághoz tartozó ipar és kereskedelem a megnövekedett zöldség és piros húsú gyümölcs hazai, külföldi keresletének kielégítésében nem törekedett tartós termelői és termeltetői kapcsolatra. Ez jelentheti azt is, ges agyoncicomázni, mert az önmagáról beszél, s mindenki ezt vásárolja. így az ipar és a kereskedelem kevés kockázattal, a mezőgazdasági üzemek jó munkája révén, évről évre busás haszonra tett szert. Éppen ezért úgy érezzük, jogos a termelők kérése: a termelésből vállaljon anyagi és erkölcsi kockázatot a termeltető js! A í HOV békéscsabai gyára többek között elvállalta a több évre hűtőházi célra Igénybe vett a°mezfeazdds/ ebé f ^mezőgazdaságból máról holnap. | nak szervezését gZ ültetvény tápI anyagigényének kialakítására. A Az effajta termelésszervezés j telepítéshez azonban nemcsak mindkét oldalra — termelő és j szaktanácsot, hanem anyagot is termeltető bizonytalanságot j beszerez, a termesztéshez technoszül. A termelő, mivel nem tud- ;]6giai útmutatást ad. Ezek be- ja, hogy a következő években számíthat-e valamilyen zöldség vagy piros húsú gyümölcs termesztésére, nem tesz különösebb lépést a kertészeti ágazat műszaki fejlesztésére! Egy kötelezettség nélküli termelési program, termeltetői ajánlat esetében viszont nemcsak a termesztés előtt álló lehetőségek kerülnének előtérbe, hanem az is, hogy a termeltető milyen anyagiakkal és szellemi erővel hajlandó segíteni a termelőt, részt vállalni a kockázatból. AZÉRT tesszük szóvá ezeket, mert a termeltető vállalatok a termesztést kizárólag mezőgazda- sági feladatnak tekintik a beruházás és a kockázatvállalás teljességével együtt. Amikor viszont befejezik a feldolgozást és piacra kerül az áru, feldolgozási nyereség címén milliókat könyvelnek el tulajdon jó munkájuk számlájára. Kétségtelen, hogy a termékfeldolgozás és komdssiózás jó üzleti fogás a mind nagyobb jötartásával garantál egy bizonyos bevételt, jövedelemszínvonalat. Kötelezettséget vállal az áru átvételére, évenként közösen kialakított ár mellett, és így tovább. Ilyen segítő program birtokában a termelő biztonságban érezheti magát, nyugodt lelkiismerettel fejlesztheti a kertészeti ágazatot. A MÉK tevékenységére mindezt ilyen értelemben nem mondhatjuk el. Ez a két szerv szerződést köt ugyan ipari és kereskedelmi zöldségtermesztésre. kötelezettséget-vállal a szerződésben rögzített áru átvételére, termesztésszervezésben (vetőmag-beszerzésben egy bizonyos hozamot garantáló technológia ajánlásában) mögötte marad a HOV-nak. A szedés időszakában kiadja az áru osztályzásának szabvány szerinti előírását és aztán ha talál piacot, akkor átveszi az árut, ellenkező esetben pedig bármilyen jó és szép a termés, ott rothad el a földön. Az ilyen termelői és termeltetőd kapcsolat hiányos. Az új gazda- ♦♦♦♦♦»♦♦»♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦««♦ ' ságirányítás rendszerében szüksé. ♦ ges a termelők és termeltetők dolkodásra, pedagógiára, nevelés. ♦ kapcsolatának, kockázatvállaláre, mi több, a politikára is ható) ósának rendezése annál is inkább, ellentmondás. Marx a Komrtra- 4mert 1969-ben végképp beigazo- nista Kiáltványban így fogalmaz-tlódött’ ho^ a. zöldségtermesztés ta meg ezt: „a régi polgári tár- £nem a tsz-nek, hanem a feldol- sadalom, a velejáró osztályok és i iparnak és kereskedelemnek osztályellentétek helyébe olyan Jlett aranybányája. társulás lép, amelyben minden ? Ha megnézzük e bánya másik egyes ember szabad fejlődése az 4oldalát, láthatjuk, hogy a MÉK összesség szabad fejlődésének fel-jég a konzervgyár, de a hűtőipari tétele.” Olyan társadalom lesz ez, amely törvényerőre emeli és tudatossá teszi, hogy a kultúra az emberi társadalom kollektív agya. Az egyes emberek tudása az a mikrorészecske, amelyből ez 2 a kollektív agy összetevődik. En- J nek a kollektív agynak a műkő- 4 dési feltétele az, hogy minden j részecskéje dinamikusan mozog- J jón. Egy pontról egy másik felé? igyekezzen. Eközben feltétlenül ♦ átfogja az emberi kultúra egy ♦ részét. Minél dinamikusabb ez a $ mozgás, minél nagyobb távolsá- J got fog át két pont között az • egyes ember tudatvilága, annál ? gyorsabban bővül az emberiség. kollektív agya: az egyetemes em- 4 béri kultúra. j Ma ilyen alapállásról kell azon * gondolkodni, mit jelent Lenin fel- ] hívása arra, hogy tanuljuk meg ] a kommunizmust. S mit kell ki- j választanunk az általános isme- < retek összességéből, hogy meg- ] szerezzük magunknak a kommu-] nizmus világához szükséges isme-] reteket. Varga József 1 érdekeltségű területeken is évszázados hagyomány szerint nevelik a palántákat. A tizenkét-tázennégy ezer holdas zöldségtermő területen jól lehetne hasznosítani egy vagy két központi palántane- velőt, ahol fajtagaranciáí kapott Vetőmagból, ipari és kereskedelmi célra megfelelő szortiment állítható elő. Az összes zöldség egyszerre érését ezzel a palántanevelési módszerrel lényegesen lehetne csökkenteni. Ez viszont beruházás kérdése. Abból az igen jelentős jövedelemből, melyre ebben az esztendőben is szert tesznek az élelmiszeripari vállalatok, erre is részt fordíthatnának, természetesen kooperációban a tsz- ekkel. A TERMELŐK jogosan hiányolják a termeltetők és a kuta- I tóintézetek kapcsola tát. A keres - I kedelem többé-kevésbé tudja, ho- | gyan alakúi a belföldi és a külföldi zöldségigény, milyen árut keres a vevő. Ehhez az igényhez kellene kinemesíteni a vetőmagot, olyan fajtákat kellene készenlétben tartani, amelyek köztermesztésbe „dobásával” a piacon a magyar zöldségnek a jelenleginél nagyobb tekintélye, kereslete lehetne. De mi a helyzet ma? A termesztendő fajta megválasztásához a termeltető nem tud száz- százalékos tanácsot, garanciát adni. Ennek is megvan a miértje: az ipari és a kereskedelmi vállalatok elsősorban a tsz-ek területén tevékenykednek, nem tartanak kapcsolatot kutatóintézetekkel, s a kutatóintézetek eddig nem tudtak beépülni a termeltető vállalatok termelési és termesztési programot kidolgozó osztályaiba. Vannak kísérleti intézetek, melyek már a tsz-ekben és az ál- ! lami gazdaságokban is fenntarta- j nak egy-egy irodát. (Gépkísérleti ! Intézet, a kukorica- és a búzafajta előállításában serénykedők, í Mart on vásár, Szeged, Karcag, ; Fertőd, Iregszemcse és így to- j vább.) Az eredmény ismeretes. A kenyérgabona és a szemestakar- mány-termesztés gondja az egész országban megoldódott Valahol gyan így kellene együttműködniük a kutatóknak, a terrtíeltetők- nek és a termelőknek, hogy a zöldségtermesztés mai nagy kérdései a kölcsönös érdek alapján kerüljenek egyre közelebb a megoldáshoz. AMIKOR a megvizsgált húsz tsz közül mindössze négynél találtak elfogadható távlati fejlesztési programot, ezt olyan körülményekkel magyarázhatjuk, | mélyeket a kockázat kölcsönös vállalásának hiánya fejezi ki a legjobban. Dupsi Károly A Dorogi Szénbányák Igazgatósága 18—45 év közötti férfiakat alkalmaz iöíd alatti bányamunkára, csillés munkakörbe Kereseti lehetőség havi 2000—2300 forintig. 44 órás munkahét, nyáron szezonális munkarend. Ingyenes munkaruha és lábbeli. Családfenntartónak havi 5 mázsa szén. Hűségjutalom és nyereségrészesedés az előírt feltételek teljesítése esetén. Munkásszállás és étkezés kedvezményes térítés ellenében. Jelentkezés, bővebb felvilágosítás a járási és városi tanács munkaügyi osztályán a fogadónapokon és Dorogon a Dorogi Szénbányák Munkaügyi Osztályán szóban vagy írásban Dorogi Szénbányák Igazgatósága 920
