Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

im NOVEMBER 2„ VASÁRNAP Ara 1.20 forint XXIV. ÉVFOLYAM 255. SZÁM Mikor követ el az orvos etikai vétséget—A rendtartást nem lehet a KRESZ-hez hasonlítani Tudományos konferencia Gyulán a különböző törvények az orvosi Lapunk tartalmábóh Az építőipar nagy fejlődésének küszöbén (3. oldal) • • • Ági, a népdal­énekes (4. oldal) **• Ez az a ház... (5. oldal) *** A tárgyalóteremből (9. oldal) «4« Őszi rejtvény­pályázat (10. oldal) Becsei újságírók Orosházán A városi tanács vezetőinek meghívására az elmúlt héten a jugoszláviai Becse város­ból újságíró-küldöttség járt Orosházán. Knecht Imre, a Szocialista Szövetség becsei választmányának titkára, Bla- zic Dragolyub, a Becsei Üj- ság helyettes főszerkesztője, Lajber György, a lap munka­társa és Bekvalec Velimir technikai munkatárs ellátoga­tott a város ipari üzemeibe, az Űj Élet Termelőszövetke­zetbe, s fogadta a küldöttséget Mihály András, a városi ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke is. A Becsei Üjság munkatársai több részből ál­ló cikksorozatban számolnak be orosházi látogatásukról. Elkészült a nővérszálló Az Orosházi Építőipari Szö­vetkezet kivitelezésében a közel­múltban készült el az orosházi Hámán Kató utcában a kórházi nővérszálló. A 2,7 millió fo­rint költséggel épült szálló megfelel a korszerű követelmé­nyeknek, kétszemélyes szobák, teakonyhák, fürdőszobák, zuha­nyozók, vasaló és mosókonyha helyiségek, társalgók teszik hangulatossá a kórházban dol­gozó ápolónők otthonát. Az Orvos felelőssége címmel október 31-én, Gyulán, a városi tanács dísztermében találkozót rendezett a megye orvosai, vala­mint jogászok, bírók és ügyészek részére a megyei tanács egész­ségügyi osztálya, a TIT és a megyei kórház. A tudományos ülésen részt vett Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Az ülést dr. Taby László megyei főorvos nyi­totta meg, majd dr. Szuchovszky Gyula, az Igazságügyi Orvostani Intézet tudományos munkatársa Az orvosi felelősség jogi vonat­kozásai címmel tartett' előadást. Beszédének elején a történelmi múltra tekintett vissza s többek között elmondotta, hogy már időszámításunk előtt négyezer évvel volt utalás arra, hogy az orvosi tevékenységet jogilag sza­bályozták. Azóta a társadalmi rendtől függően születtek meg Az Orosházi Állami Gazdaság a rekordtermések esztendejeként jegyezheti évkönyvébe az 1969-es esztendőt. Minden iiövényféleség jó termést hozott, legnagyobb meglepetést azonban a hibridku- koricavetőmag-előállítás okozott Az elmúlt években alig hozott valami termést a hibridelőállí­tás, mégis bátrak voltak ez év ta­vaszán s összesen 350 holdon vál­lalkoztak MV—530 és MV—570 hibridek előállítására. Az eredmény minden várako­zást felülmúlott. A bő termésből hétmillió forint ágazati haszonra tett szert a gazdaság. Mivel a hibrid vetőmag betakarítása rendkívül gondosságot igényel, az orosházi II. sz. általános iskola diákjai segítettek törni. A gyere­kek ezer mázsa csöves kukoricát törtek le kézzel, hogy az értékes magban semmi sérülés ne essék. A gazdaság a legjobb osztályt ju­talomkirándulásra vitte Buda­pestre, ezenkívül az iskolának egy hangosítóberendezést és hangszó­rót ajándékozott, amit Faragó Sándor igazgató adott át ünne­pélyes keretek között. Befejezte az osrek vetését a fiizesgvarmati Aranykalász Tsz A füzesgyarmati Aranykalász Tsz traktorosai — előzetes válla­lásukhoz híven — október 31-én befejezték az őszi kalászosok ve­tését. Nem kevesebb, mint 3591 holdon tették földbe a búza, ta­karmánykeverék, őszi árpa és a kétszeres magját. Az Aranyka­lász Tsz traktorosai minden talpalatnyi területen kiváló mi­nőségű magágyat készítettek, s agrotechnikailag maximálisan megteremtették a jó termés alap­jait. Szombattól minden erőt az őszi betakarításra és a szántásra összpontosították. működésről. Ezt követően arról adott részletes tájékoztatást, hogy mikor követ el az orvos etikai vétséget, illetve milyen felelős­séggel tartozik munkája iránt és ezt milyen rendelkezések szabá­lyozzák. Négy felelősséget emlí­tett: az etikai vétséget, a fegyel­mi vétséget, a büntető- és pol­gárjogi felelősséget. Előadásában kihangsúlyozta, hogy bár az or­vosok ténykedését rendtartás sza­bályozza, de ezt semmiképpen sem lehet a KRESZ-hez hason­lítani, amely pontosan meghatá­rozza a vétségek fogalmát. Az or­vosi ténykedéssel kapcsolatos szabályok sokkal tágabbak, éppen azért, mert az orvos emberekkel, emberek életével, gyógyításával foglalkozik. Dr. Harsányi László kandidá­tus, egyetemi adjunktus Az or­vosi felelősség orvos-szakértői A határban egyébként jó ütem­ben halad a munka: november 7 és a város újratelepítésének 225. évfordulójára vállalták a trakto­rosok, hogy teljesen tiszta határ­ral ünnepelnek. Nemcsak letaka­rítanak, de minden talpalatnyi föl­det felszántanak erre a napra. vonatkozásai címmel tartott elő­adást. Többek között beszélt az orvos és beteg közötti kapcsolat­ról, viszonyról, a kockázatválla­lásról és a tévedések lehetősé­geiről. Számos példával támasz­totta alá előadását, majd dr. Dobra András, megyei főügyész­helyettes az ügyészség munká­járól, az orvosok és az ügyészek kapcsolatairól beszélt hozzászólá­sában, Kihangsúlyozta mennyire fontos, hogy az orvosi látleletek pontosak és minden részletre ki- terjedőek legyenek. Több példát is mondott ezzel kapcsolatban, többek között amikor egy ember háromfajta ütést kapott és meg kellett állapítani, ezek közül me­lyik volt a halálos. Ugyanis a vétséget három ember követte el. Dr. Gábor István kórboncnok­főorvos az igazságügyi orvosok felelősségteljes munkájáról, ta­pasztalatairól beszélt hozzászó­lásában s szintén számos példát ismertetett. Dr. Vermes Vilmos, megyei bírósági elnökhelyettes az orvosi tévedések következménye­iről s a munkájuk során szerzett tapasztalatokról beszélt hozzászó­lásában. A tudományos ülést dr. Sáró András igazgató-főorvos zárta s kihangsúlyozta az előadásokban említett négy felelősség mellett az ötödiket, hogy az orvosok sa­ját lelkiismeretüknek is felelős­séggel tartoznak. Jubileumi műszakok Egy hónappal ezelőtt tették közzé a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívását, amely ha­zánk felszabadulása huszonötö­dik évfordulójának méltó meg­ünneplésére hívja fel az egész magyar népet. „A nemzet min­den igaz fia vállaljon többet, és dolgozzék odaadással, teljes ere­jével feladataink megvalósításá­ért Mindenhol, ahol lehetséges, szervezzenek munkaversenyt, tegyenek felajánlást az ünnep tiszteletére.” A felhívás nyomán szerte az országban, gyárakban, termelő- szövetkezetben, intézmények­ben megkezdődött a jubileumi munkaverseny, amelynek célja az önzetlen többet adás a ha­zánk és az egész nép javára Ez azonban nemcsak a hónapokat felölelő jubileumi munkaverse­nyekben juthat és jut kifejezés­re. Szinte naponta kapunk hírt arról, hogy ez a város vagy az a község hogyan készül felsza­badulásának méltó megünneplé­sére. Nemcsak látványos ren­dezvényekkel, hanem elsősorban több és jobb munkával. E cél érdekében egyre több üzemben, termelőszövetkezetben rendez­nek jubileumi műszakot az il­lető város vagy község felsza­badulásának hetében. Munka- csoportok, brigádok vagy egész üzemrészek vállalják, hogy egy héten vagy akár csak néhány napon át többet adjanak, töb­bet végezzenek a szokásosnál. Látszólag nem világrengető dolog, ha egy termelőszöyetke- zet, munkacsapat vagy gyári bri­gád egy napig, három napig vagy éppen hatig többet vállal magára a megszokottnál. A ter­melőszövetkezet, a gyár ezeknek a néhány napig tartó feszítet­tebb munkavégzéseknek az ered­ményeképpen csak szerény mér­tékben jut előbbre, de sok kicsi sokra megy, együttesen az or­szág már nagyon sokat gyara­podhat a napok többletmunká­jából is. Az összeredmény mil­liókkal vagy tán még milliár- dokkal is mérhető. Ugyanakkor a jubileumi mű­szakok megrendezése jó alkal­mat biztosíthat arra is, hogy felszabaduljanak a mélyben rej­lő alkotó energiák, hogy aktivi­zálódjanak a gyárak, termelő- szövetkezetek, intézmények dol­gozói, a városok és falvak lakói. Egy meghatározott munka idő előtti elvégzése a gyárban vagy egy utca kicsinosítása, egy jár­da soron kívüli megépítése a fa­luban éppen úgy beleillik a ju­bileumi műszak fogalmába, mint például egy termelőszövet­kezetben az őszi munkáknak a határidőnél korábbi szakszerű elvégzése Vitathatatlan tény — aki jár­ja a városokat és falvakat, tud­ja —, hogy ezeknek a napoknak és heteknek az egyik legfőbb beszédtémáját mindenütt a hu­szonöt esztendővel ezelőtti ese­mények alkotják. Spontánul idé­zik az emberek azoknak a moz­galmas napoknak az emlékeit: hol, mikor, mi történt. Es ezek­ből az emlékidéző beszélgeté­sekből az is kitűnik, mekkorát változott a világ az eltelt ne­gyedszázad alatt. Azoknak az embereknek a munkája változ­tatta meg, akik ma is készek többet tenni mindannyiunk még szebjy és gazdagabb holnapiáért. P. P­IMM Piaci kép Szarvasról Helyzetjelentés a 9. oldalon. Fotó: Béla Ottó Hétmillió forint jóvedelem hibridkukoricavetőmas-ellőállitásból

Next

/
Oldalképek
Tartalom