Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

1969. november 11. 5 Péntek Húskombinát épül az eleki határban mm November 24-től megyénkben szerepel a Magyar Rádió és Televízió világhírű Újabb színfolttal gazdagodik megyénkben az ifjúsági hangver­senysorozat, amikor először- no­vember 24-én a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa ven­dégszerepei kora délután Körös- ladányban, majd Békésen, este pedig Telekgerendáson, az állami gazdaság művelődési házában. A világhírű kórus jelenleg Francia- országban vendégszerepei, turné­juk után érkeznek Békés megyé­be. A november 24-i program után másnap délben Kondoroson, dél­után Szarvason, este Dévavá- nyán, november 26-án Mezőhe­gyesen, Mezökovácsházán, no­vember 27-én pedig Orosházán, Nagyszénáson, este pedig Gádo­roson lépnek fel. Gyenge vigasz: Két év alatt 100 férőhellyel bővülnek a békéscsabai óvodák Tanács szetes népszaporulat. A Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága a közel­múltban foglalkozott a város óvo­dai férőhelyekkel való ellátottsá­gával. A beszámolóból kitűnt, hogy az utóbbi években csökkent az álta­lános Iskolába jelentkezett gyer­mekek száma, amit a demográ­fiai hullám alakulásával magya­ráznak. Ezt bizonyítja az a sta­tisztika is, amelyet nyilvánosság­ra hoztak. Ebből kiderül, hogy 1964-ben 7093 általános iskolai ta­nulót tartottak nyilván, ezzel szemben az idei tanévben 5724 tanuló jár Békéscsaba 15 általá­nos iskolájába. Ezután az óvodás korú gyerme­kek számának alakulásával fog­lalkozott a beszámoló. A gyer­mekgondozási segély bevezetése óta örvendetesen javult a termé­Magyar élelmiszerek—óceánjáró hajókon? Az Elekről Gyulára vezető mű. út bal oldalán hatalmas gépek egyengetik a talajt tükörsimára. A teodolit előtt hosszú acél mé­rőszalag feszül és mellette karó­kat vernek a földbe. A laikus szem még ezeken kívül semmi különöset nem vesz észre, de a szakemberek előtt már kibonta­nát két év alatt készül el, és 36 millió forintba kerül. Évente 5 ezer 300 darab sertést nevelnek és hizlalnak majd itt. A brüsszeli élelmiszervásáron, amely nemrégen zárta be ka­puit, nagy sikerrel szerepelt há­rom magyar külkereskedelmi vállalat. Száz négyzetméteres alapterületen tartották bemutató­jukat; összesen 50 iparvállalat 35 féle termékét láthatták a belga üzletemberek. A magyar kiállítók neves nyugat-európai vették fel a kapcsolatot. Egyebek között több olyan társasággal kezdtek üzleti tárgyalásokat, me­lyek az óceánjáró hajókat látják el élelmiszerekkel. Különösen a magyar szalámi, hús. és tejter­mékek keltették fel az érdeklő­dést. Ex féi'fiimmka volt Sajnos a gyermekek számának emelkedé­sével nem növekedett , egyenes arányban az óvodai férőhelyek száma. Az elmúlt három év alatt egyetlen férőhellyel sem gyara­podtak az óvodák. A számítások szerint mintegy 2200 óvodáskorú gyermek él Békéscsabán. Ezzel szemben jelenleg 12 tanácsi és hat üzemi óvodában összesen 1237 gyermeket tudnak elhelyez­ni. Sajnos, az óvodák területi el­helyezése sem megfelelő. Súlyos a helyzet Erzsébethelyen is, kü­lönösen a Szegfű utcai óvodában, ahol az építési osztály adatai sze­rint évenként 50—60 lakhatási engedélyt adnak ki, ami azt je­lenti, hogy évente 2£—30-cal nö­vekszik az óvodás korúak száma. A beszámoló adataiból is kitű­nik, hogy Békéscsabán sürgősen növelni kell az óvodai férőhelyek számát, hiszen ebben az évoen az óvodába jelentkezők közül 235 cégekkel ! gyermeket nem tudtak felvenni és ez a szám is erősen követeli az óvodaépítést. A város területén bár két idénynapközis óvoda is működik, ezek csak kismértékben enyhítik a gondokat. Ezek üzemelése álta­lában 7—8 hónapig tart. Ezután határozati javaslatokat terjesztettek be, amely szerint jö­vőre a Kulich Gyula lakótelepi óvodát 50, 1971-ben a Szegfű ut­cai óvodát 50 férőhellyel kell nö­velni. kozik egy hatalmas építkezés körvonala. Már szállítják a be­tongerendákat és a helyszínen van — igaz, még a földön fekve — az alumínium gömb, amely majd a vizet biztosítja a kom­binát részére, a hidroglóbusz. Az eleki Lenin Termelőszövet­kezet építőbrigádja hamarosan hozzákezd az Iparszerű Sertés­tartó Termelőszövetkezetek kö­zös vállalkozásának tervei alap­ján a kivitelezéshez. Az előzetes tervek szerint az öt és fél hek­tár területen létesítendő kombi­Középlávú tervezés A negyedik ötéves terv előké­születeinek munkái már ez ev második negyedévében megkez­dődtek, az alapozó számításokat pedig június—augusztus hóna­pokban végezték él. A munkát az Országos Tervhivatal irá­nyítja, s a tervezetet 1970 má­jusában kell a kormány elé ter­jeszteni. Az előkészítésbe az Or­szágos Tervhivatal a megyed ta­nácsokat is bevonta. A járási és községi tanácsok csak a jövő évben kapcsolódnak a tervezés­be. A gazdasági mechanizmus reformja növelte a tanácsok gazdasági önállóságát, s így minden szinten saját tervet ké­szítenek. A tanácsi irányítás alatt álló gazdaság — üzemek, vállalatok stb. — fejlesztését helyi bevéte­lekből és állami támogatásból biztosítják. A lakossági hozzá­járulás, kommunális adó, taná­csi vállalatok amortizációs befi­zetései, telekhasználati díj és egyéb bevételek együttesen ta­nácsi fejlesztési alapot alkot­nak, s az állami hozzájárulással együtt adják a terület fejlesztési lehetőségeit. A bagger az idén is megtette kötelességét. Több mint 18 millió téglának való anyagot kanalazott ki a 9 méter mélységű bányából anélkül, hogy egyszer is cserben hagyta volna kezelőjét. Hudák Já­nost. Immár hat éve szolgál hű­ségesen a gép, cserébe csak annyit kíván, hogy a szezon után javítsák ki, hozzák rendbe és tavasszal megfiatalodva kezdhesse a mun­kát. Persze elvárja, hogy közben is gondozzák, olajozzák. A mezóberényi II-es számú téglagyár két nyersgyártó brigád­jának termeli az anyagot, amit csillén szállítanak a keverőhöz, onnan pedig a présházba juttat­ják. Hogy mi minden történik, amíg nyers tégla lesz belőle, azt most felesleges lenne itt felsorol­ni. Annyi azonban bizonyos, hogy az anyag megmunkálása az em­bert és a gépet egyaránt próbára teszi. Ráadásul az esős tavasz miatt a gyártásban lemaradás következett be, s ezt később kel­lett pótolni. Végül is a tervezett nyers tégla mennyiséget vagy százezerrel még túl is teljesítet­ték a dolgozók. Tokaji Ferenc vontatóvezető az utolsó agyagszállítmánnyal érke­zik a keverőhöz. — Kész — mondja a körülötte levőknek, jelezve, hogy több for­duló nincs. A nyersgyártás ezzel lezárul. Ö egyébként a 25 tagú Rá­kóczi szocialista brigád vezetője is. Azé a brigádé, amelyik alapo­san kivette részét a munkából. Ha jól számolnak, mintegy 300— 350 családi ház építéséhez ele­gendő nyerstégla került ki a ke­zük alól. Ezt az óriási súlyt nem­egyszer megemelték. Hogy meny­nyi jut ebből Szarvaszki Mihály elszedőre, azon senki nem törte még a fejét, ö maga sem. De az tény, hogy közben nem hízott meg. Sőt, jó néhány kilót leadott. Az izmai azonban olyanok, mint az ac'él. — Igyekeztünk — mondja sze­rényen, egyszerűen. — Minden­nap, amikor bejöttünk a gyárba, megnéztük a versenytáblán, hogy mennyit termelt az előző műszak­ban a Petőfi brigád. Nyomta az is alaposan. Néha már csodálkoz­tunk, hogy mire képes. — És szidták a vetélytársat... Nem igaz? — Azt éppen nem! Csak így vélekedtünk: tudunk mi is annyit, ha akarunk. Sőt, még többet is. Az igaz, amikor esőre volt kilá­tás, úgy gondoltuk: inkább nekik essen, mint nekünk. A keverőnél is van egy fekete tábla, amelyre krétával írták mindig, hogy hány csille agyagot kevertek az előző műszakban. Nem volt más megoldás: túltenni rajtuk. A vetélkedő végül is mind­két brigád javára dőlt el. Erre abból lehet következtetni, hogy Janovics Mihály gyárvezető eskü­szik rá: — Annyira egyformák, mint kért tojás. Hogy ilyen nagy volt az igyeke­zet, azt a brigádvezetö elsősorban azzal magyarázza, hogy senkinek sem mellékes, mennyi pénzt visz haza. Mindjárt hozzáfűzi azon­ban: — Meg aztán virtust is csinál­tunk belőle. Valahogy becsület dolga, hogy az ember a verseny­ben ne maradjon alul. így magyarázza ezt Várhalmi Mihályné, a brigádvezető-helyet- tes is, akinek a posztja a keve­rőnél van. Csak derül, amikor azt kérdezem tőle, hogy mit szól­nak a férfiak a „nőuralomhoz”. Aztán így szabadkozik: — Nem kell itt egy szót sem szólni. Mindenki tudja, mi a dol­ga. A nők is, akik pedig többen vannak. Most nézek csak szét egy kicsit jobban. Való igaz, amit Várhalmi Mihályné állít. A keverőnél, a présgépnél, a csilléknél minde­nütt nő dolgozik, csak itt-títt lá­tok egy-egy férfit. • — Nagyszerű asszonyok. Meg­állják a helyüket a féríimunká- ban is — dicséri őket a brigád- vezető, s akik körülötte ezt hall­ják, jólesően könyvelik el ma­gukban. Igaz, nem mindig volt ilyen jó az egyetértés a brigádban. Csak négy évvel ezelőtt, amikor célul tűzték a szocialista cím elnyeré­sét, akkor kezdett kialakulni. Közben a bérek is növekedtek, s azok részesültek magasabb kere­setben, akiknek a munkáját a többiek is elismerték. Már az első év után elnyerte a szocialista cí­met a Rákóczi brigád, s azóta újra meg újra kiérdemelte. És az idén már senkit sem húzott el innen a szíve másfelé dolgozni, ami pedig nem közömbös dolog Mert ehhez a munkához hozzá kell edződni. Az élet persze nemcsak mun­kából áll. Ignácz Pál vontatóveze­tő úgy tartja, hogy valami más is kell ahhoz, ami egy ilyen kis kö­zösségben összetartja az embere­ket. Mindenkinek jólesik például a tapintat, figyelmesség. Várhal­mi Mihályné és Kreisz Mihályné kezdeményezésére ünnepelték meg először a névnapokat. Egy kis ajándékkal kedveskedtek egy­másnak. Ma mar azt is tudják, kinek mivel szerezzenek örömet. Vannak, akik a virágot, a csoko­ládét, a cigarettát vagy éppenség­gel a pálinkát szeretik. Megszo­kottá vált, hogy nőnapon a férfi­ak tesznek ki magukért. Az meg egészen természetes, hogy a gon­dokban is osztoznak a brigád tag­jai. Adamcsok Györgyié fiatal asz- szony. Csillerendező a gyárban, ami nehéz fizikai munka. Ö azon­ban mégis jól érzi magát ebben a környezetben, ahol nemcsak kö­vetelnek az emberektől, hanem törődnek is velük. Biztosítják a munkához a feltételeket, no meg a kedvet is. Az udvaron hatalmas, lá­dákba csomagolt gépek, berende­zések sorakoznak egymás mellett. Jövőre műszárító létesül, ahhoz kellenek. Hogy éppen a mezőbe- rényi II-es számú téglagyárat fejleszti a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, az nem utolsósorban a Rákóczi brigád ér­deme. Bár tagjai többségükben nők. a brigád eredményei alapján mégis el lehet mondani, amit tett, az férfimunka volt. Pásztor Béla Szobrot avattak a Vandháti úti fiúkollégiumban November 10-én, a Békéscsa­bai Kulich Gyula Középiskolás Fiúkollégium ünnepi díszbe öltö­zött. A kollégium lakói jubileumi évfordulót ünnepeltek. Erre az alkalomra nagyon készültek a fi­atalok, hiszen 5 éve, 1964-ben kapták meg a megtisztelő kollé­giumi címet. Ez az évforduló egybeesik a megye 10 éves kollégiumi moz­galmával. A kollégiummá válás lehetőségeit 1057-ben hirdették meg. Elsőként 1959-ben, a batto- nyai Marthos . Flóra Diákotthon nyitotta meg a sort Békés me­gyében, s ma már a megye 26 in­tézménye közül 20 büszkélked­het a megtisztelő kollégiumi címmel. Vandháti úti fiúkollégium ünnepségének jelentőségét, fokoz­ta az a tény, hogy ez alkalommal leplezték le a kollégium udvarán névadójuk. Kulich Gyula mell­szobrát. A Himnusz hangjaival • vette kezdetét az ünnepség. Nadicsán József negyedikes kollégista a kollégiumi mozgalomról szólva ezeket mondotta. — Kollégiu­munk 1947. március 15-én bon­tott zászlót. 15 diákkal. Az alapító tagok adományozá­sokból alakították otthonossá in­tézetüket és szívós munkával tet­ték a művelődés, a tanulás bázi­sává. Az alakulástól nagy utat tettek meg, számos területen ki­állták a próbát, míg elnyerték a kollégiumi címet. A rang és a név kötelez; még jobb közösségi és tartalmi munkára. „E helyről fogadjuk — mondta a szónok —, hogy a jövőben még nagyobb lelkesedéssel dolgozunk, hogy méltóak legyünk a Kulich Gyula névhez.” Az ünnepi beszéd elhangzása után avatták fel a szobrot, majd a diákok koszorút helyeztek el annak talapzatánál. Az ünnepi évfordulón emlek- müsort jutattak be, amelyet Kecskeméti Károly nevelőtanár irányításával állítottak össze a fiatalok. E műsor keretében ad­ták át 22 tanulónak a Kiváló és Élenjáró Diák cím viselésére jo­gosító igazolványokat, melyeket a kollégium tanári kara adomá­nyozott. Háló Ferenc 18930538

Next

/
Oldalképek
Tartalom