Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

198*. november 13. 4 Csütörtök 5. A „Gisela" és a „Rosa-Karola" állás ellen A főhadiszállás november 4-i utasításának megfelelően, a 2. Ukrán Front fő erőinek harcai — a Tiszán végrehajtott erőszakos átkelés után — Miskolc, Eger és Hatvan irányába bontakoztak ki. Ezekben az irányokban a „Dél” hadseregcsoport parancsnoksága két természetes védelmi vonalra, a „Gisela” és a „Rosa-Karola” állásra támaszkodva, szándéko­zott feltartóztatni a szovjet csa­patokat. A „Gisela” állás a Bod­rog mögött, a Zemplén-hegység vonalában húzódott, a „Rosa- Karola” állás pedig a Mátra és a Bükk déli lejtőjén zárta le a két hegység átjáróit. Ezen a kedvező terepszakaszokon kellett szilárd védelmi arcvonalat kialakítania Ottó Wöhler gyalogsági tábornok 8. német és 1. magyar hadse­regből létrehozott hadműveleti csoportjának. November—december hónap­ban a 2. Ukrán Front jobb szár­nyán és közepén tevékenykedő csapatok kedvezőtlen körülmé­nyek között, nehéz harcokat vív­tak a Wöhler-csoport ellen. Er­dős-hegyes terepen, az őszi eső­zéstől felázott talajon, majd téli hófúvásban kellett támadniuk, miközben az ellenség a védelem­re jól előkészített és berendezett helységekben szívós ellenállást fejtett ki. A 40. szovjet és a 4. román hadsereg a Csaptól Polgárig ter­jedő szakaszon kelt át a Tiszán. Elsőként a 159. megerősített kör­let 361. zászlóaljának egy szá­zada szállt csónakba és tutajokra a Komorénál kijelölt átkelőhe­lyen. A németek, hogy megza­varják az átkelést, rönköket és hatalmas fatörzseket eregettek a folyóba. Ezeket a veszedelmes akadályokat a tutajokat úszva követő harcosok lökdösték 'el az útból. Partot érve, Barinev had­nagy 6zázadparancsnok és négy géppuskása megrohamozta az ellenség állásait. A hajnali köd­ben meglepett németek, néhány perces rendszertelen tüzelés után, futva hagyták ott az első árkot. Barinov és bajtársai jó tüzelőállásból fedezték a század átkelélést. Nem sokkal később a 17. német hadtest sorozatosan indított rohamokkal igyekezett, a folyóba szorítani a partot ért szovjet századokat. November 27-ig tartottak a véres és veszteségteljes harcok, melyek során végül is sikerült szétzúzni a német védelmet. Ám nem ki­sebb megpróbáltatást jelentett a Bodrog és a Hemád leküzdése sem. E közben a 40. hadsereg csapatai december 3-án felsza­badították Sátoraljaújhelyt, 16- án Sárospatakot, 18-án pedig, amikor Hidasnémetiből is kiver­ték az ellenséget, már Csehszlo­vákia területén harcoltak to­vább. A „Gisela” állás tehát ki­esett a német védelemből. Polgár—Tiszafüred között a 27. hadsereg kelt át a Tiszán, s csapatai Miskolc, valamint Sal­gótarján felé mértek csapást. A széles arcvonalon indított táma­dást a 29. német hadtest heves ellenlökésekkel igyekezett meg­állítani. Nehéz küzdelem után Mihaljov vezérőrnagy 73. lövész­hadosztálya december 2-án este betört Miskolcra és másnap reg­gelre megtisztította a hitleristák­tól. A Salgótarján felé előre­nyomuló csapatok az erdős, he­gyes terepen vívott súlyos har­cok közben, december 25-én es­te értek a város alá. Konyev ve­zérőrnagy 3. gárda légideszant hadosztálya másnap kora hajnal­ban rohamozta meg Salgótarjánt és utcai harcban szabadította fel. A németek nem nyugodtak bele a vereségbe. A Karancs- ságtól nyugatra levő magasla­tokról lőtt erős tűzzel akadá­lyózták a szovjet csapatok elő­nyomulását és visszavetésükhöz készülődtek. Prazsinszkij gár­dafőhadnagy szakasza parancsot kapott: hátulról törjön be az ellenség védelmébe és számolja fel tűzfészkeit. Húsz gárdista négy páncéltörő puskával és gép­pisztolyokkal felfegyverkezve, az éj leple alatt hangtalanul beszi­várgott az ellenség állásaiba. Virradatig meglapuva vártak. Ekkor a főhadnagy parancsot adott a páncéltörő puskás raj­nak, semmisítsék meg a németek közeli 2 nehézgéppuskáját, maga pedig 16 katonája élgn harsány „Hurrá!” kiáltással megroha­mozta az ellenséget. A meglepetés tökéletesen si­került. összefogott tűzzel visz- szaverték azokat a csoportokat is, amelyek két napon át sűrűn rohamoztak az elvesztett állások visszaszerzéséért. Prazsinszkij főhadnagy az egyenlőtlen harc­ban megsebesült, de csoportja a túlerővel szemben kitartott és biztosította a hadosztály to­vábbi előnyomulását. Harcaik eredményeként felszámolták a „Rosa-Karola” állás jelentős szakaszát. Ennek a védelmi rendszernek a szétzúzását az 53. hadsereg és Plijev altábornagy lovas-gépesí­tett csoportja tette teljessé. Eger felé támadva, az 53. hadsereg csapatai lépésről lépésre küz- dötték le a németek szívós el­lenállását. November 28-án a 110. gárda lövészhadosztály egyik zászlóalja betört Andor- naktályára. Egy pinceablakban elhelyezett géppuska tüze földre kényszerítette a katonákat. Vis- nyevszkij alhadnagy oldalról kúszva megközelítette a géppüs- kafészket. Dobásra lendítette karját, hogy kézigránátot vessen a pinceablakra, de abban a pil­lanatban több lövést kapott. Ir­tózatos fájdalmát legyőzve, ma­radék erjével még közelebb kú­szott és kézigránátjával elhall­gattatta az ellenséges fegyvert. A zászlóalj előtt szabaddá vált az út. November 29-én este a 110. gárda lövészhadosztály benyo­mult Egerbe, s másnap reggelre befejezte a város felszabadítá­sát. Ilyen hőstettek százával szület­tek azokban a küzdelmes napok­ban. A felszabadító küldetés tel­jesítése során tudatosan vállalt önfeláldozás feledhetetlen pél­dáit megőrizték a hadiejlenté- sek, amelyek sorra beszámolnak a „Rosa-Karola”állás felszámo­lásáért vívott harcokról. Hatvan, Balassagyarmat, Drégelypalánk, Pásztó, Szécsény és más közsé­gek nehéz állomásai voltak en­nek a harctevékenységnek, a Plijev-csoport és az 53. hadsereg arcvonalszakaszán. December végére ezek a csapatok kijutot­tak az Ipoly és a Garam vona­lára. Wöhler tábornok hadmű­veleti csoportja nagy vesztesé­geket szenvedve, kénytelen volt elhagyni utolsó, természetes védőállásait, Észak-Magyaror- szág területén. Következik: Átkelés a Dunán. Nem maradnak papíron a párthatározatok Máson ítészéig?tett a gazdasúg párttithárával Belelapoztunk a Vlzesíási Álla­mi Gazdaságban az egy évvel ez­előtt megtartott vezetőségválasz- tó párttaggyűlések jegyzőkönyvé­be. Elsősorban a legsokatmondóbb határozatokat jegyeztük ki. Az­tán, hogy úgy mondjuk, „számon kértük” ezek végrehajtását Buzi Sándor elvtárstól, a gazdaság csúcsvezetoségének titkárától. — Mi indokolta, hogy első hely­re kerüljön a határozatok közül a marxizmus—lenlnizmus eszmei­ségének erősítése és mennyiben tudtak ebben előrehaladni az ei­nem aprózzák el úgynevezett kis hasznot jelentő dolgokra, hanem a legfontosabb idénymunkákban teljesítik vállalásaikat. A Koma­rov űrhajós nevét viselő szocia­lista brigád például szalma- és szénabálák behordását vállalta társadalmi munkában és főleg Va­sárnaponként. — Szó van itt egy következő határozatban a párttagok kötelcs- ségtudatának. felelősségérzetének ápolásáról is. Hogyan mutatkozik ez meg legfontosabb feladatuk: a gazdálkodás eredményeinek növe­pártcsoportvezetők egy héttel előbb kivétel nélkül minden párt­tagot tájékoztassanak a napirendi pontok lényegéről. Emellett sze­rezzenek pontos tudomást arról, hogy kik miért maradnak távol a taggyűlésről vagy a pártoktatás­ról. Azt is megköveteli az alap­szervezet, hogy a pártcsoportve­zetők a lehető legpontosabban is­merjék a területükön működő szocialista brigádok eredményei­nek vagy kudarcainak okát. Va­gyis okkeresés és megfelelő In­doklást kér az alapszervezet a párt- és gazdasági munka min­den területéről. telt röpke egy év alatt? — Az, hogy' mi magunk sem elégszünk meg az elért eredmé­nyekkel. Ezenkívül újabb ösztön­zést, biztatást merítettünk pár­tunk Központi Bizottságának ha­tározataiból is az újabb sikerek elérésére. A marxista—leninista eszmeiség erősítésének egyik leg­fontosabb módjával, a szervezett politikai oktatással sem voltunk lemaradva más alapszervezetek­hez viszonyítva. De nem Is jár­tunk elől. A négy párt- és szak- szervezeti tanfolyamot nyolcva- nan fejezték be az elmúlt okta­tási évben több-kevesebb siker­rel. A hat előadás-sorozatból álló elméleti konferenciának azonban nagyon rendszertelen volt a láto­gatottsága. A KISZ-oktatás pe­dig még ennyire sem sikerült. Azért, mert titkár hiányában szin­te nem is volt szervezett ifjúsági élet az elmúlt évben a gazdaság­ban. A vezetőségválasztó taggyűlés után újjászerveztük a KISZ-t. Ténykedése azóta nemcsak a gya­kori jól sikerült rendezvények­ben, hanem a politikai oktatásra való felkészülésben is megmutat­kozik. Az idén a gazdaság két pártalapszervezete is nagyobb gondot, fordított az oktatás elő­készítésére. Elsősorban az érdek­lődésnek megfelelő tanfolyamokat igyekeztek szervezni, amelyekre eddig 141-en jelentkeztek. A tan­folyamok vezetését a legképzet­tebb elvtársakra bízták és gondos­kodtak arról, hogy csaknem mind­egyikőjüknek legyen helyettese is. A tanulás iránti érdeklődést si­került felkelteni a különböző párt- kiadványok és folyóiratok szerve­zett előfizetésgyűjtésével is. A ré­gebbi 28 mellé 91-en fizettek elő újonnan különböző politikai ki­adványokra. A jelenlegi előfize­tők több mint fele pártonkívüli. Gazdaságunkban ugyanis 63 párt­tag dolgozik. — Talán éppen ebből is fakad az a következő, múlt évben ho­zott határozat, amely a párt tö- megkapcsolatának erősítését, a szocialista brigádok és tömegszer­vezetek munkájának segítését, vagyis a holnap párttagjaival való fokozottabb foglalkozást határozta lésében? — Hadd válaszoljak erre a két alapezervezet október végi tag­gyűléseinek tapasztalataival. Az első kerületben az állattenyésztés hozamának, az önköltségek s aj munkafegyelem Alakulásának elemzését tűzte napirendre a tag­gyűlés. Az alapos beszámolóhoz heten szólaltak fel, szorosan a tárgyhoz ragaszkodva. A feltárt hibák- hiányosságok után olyan határozatot hozott a taggyűlés, hogy a kerület vezetője hívja ösz- sze megbeszélésre mielőbb az ál­lattenyésztésben dolgozókat és határozza meg kinek-kinek a pontos feladatkörét Ha úgy lát­ja, hogy egyesek nem tudják tel­jesíteni az eredményesebb mun­kát szolgáló követelményeket, ak­kor ne riadjon vissza lecserélé­süktől sem. A tett intézkedések­ről a következő taggyűlésen kér beszámolót a határozat „ 1 - er i <>t vezetőjétől. A másik kerületben megtart »fct taggyűlés napirendjén az alap­szervezeti rrlunika elemzése szere­pelt. Annak ellenére, hogv mun­kaidő után tartják a taseyiléhe­ket, a megjelenés itt is. akár az első kerületben, jónak mondható. Az aktivitás azonban kevésbé Vz azzal magyarázható, hogy eddfg leginkább csak a taggyűlés idő­pontját közölték a tagokkal. Ezért most határozatot hoztak, hogy a — Rendszeres vagy csak időn­kénti követelmény a gazdasági vezetők beszámoltatása a külön­böző pártfórumokon és szívesen tesznek-e eleget ennek a kötele­zettségüknek, vagy csak úgy es­sünk túl rajta megfontolásból? — Immár hat-hét éve törvé­nyesített szokás a gazdaság szak­vezetődnek rendszeres beszámol­tatása a különböző pártfórumok előtt. A gazdaság igazgatója, dr. Szűcs Mihály nagyon fontos kér­désként szorgalmazza ezt is, akár­csak ,azt, hogy a vezető szakembe. rek részt verjenek a párt-, a szak­szervezeti és KlSZ-rendezvénye- ken. Egyszerűen nem ismeri el, hogy valaki nem ér rá elmenni valamilyen közérdekű tanácsko­zásra. Állandó érvényű utasítása, hogy a szakvezetők gondoskodja­nak a fontos összejövetelre hívot­tak helyettesítéséről. A kölcsönös tájékoztatás, a feladatok rendsze­res és részletes megvitatása, nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy Vi­zesfás is kikerült a veszteségesen gazdálkodó egységek közül. A mi hétezer hold többnyire szikes, kö­tött földjeinken jelentős ez. Még jelentősebb az, hogy a tavalyi hatmillió forint nyereség, az idén az elemi csapásokkal tarkí­tott kedvezőtlen időjárás ellenére sem mutatkozik sokkal kevesebb­nek — mondotta befejezésül Buzi Sándor elvtárs. K. I. A nők foglalkoztatottsága és az anyasági segély Általános tapasztalat az, hogy munkaerő-tartalék — bárhogy is vizsgálják a kérdést — a háztar­tásokban található. A nők nagy része dolgozni szeretne, önálló ke­resettel növelni a család jövedel­mét és szülés esetére biztosítani magának az anyasági segélyt. A békési járásban végzett vizs­gálat— a munkaerő-foglalkozta­tásról — is ezt mutatja. Az elmúlt öt év alatt az ipari keresők szá­ma 2327-tel emelkedett és a nö­vekedés zöme a háztartásokból kikerülő nők elhelyezkedéséből adódik. gált termelőszövetkezetben egyet­len személy kivételével minden kismama igényt tartott rá. Nagy az érdeklődés a napi 6, illetve 5 órás munkahelyek iránti ami különösen a többgyermekes anyáknak lenne megfelelő, mert kereshetnének, és ugyanakkor az otthoni, a háztartásbeli tennivaló­kat is jobban elláthatnák. De erre egyelőre nincsen mód, mert az üzemek csak nyolcórás munka­időre tudnak állást biztosítani. V. M. meg. — Indokolt volt ez a határozat is. Annak ellenére, hogy három— négy kivételével többszörös szer­vezeti életet él gazdaságunk 474 állandó dolgozója. Ugyanis csak­nem valamennyien szakszervezeti tagok, emellett tagjai a pártnak, a KISZ-nek, az MHSZ-alapszer- vezetnek és a szocialista címért küzdő nyolc brigádnak. Tavaly még csak három brigádunk ver­senyzett 56 taggal, az idén már 155-en vannak a nyolc brigádban. A párta! apszervezetek erősítése szempontjából is jelentős ez, mert az idén felvett három párt­tag is és az újabb három jelent­kező is szocialista brigádban dol­gozik. Nem tudni még, hány bri­gád nyeri el a kitüntető címet, az azonban tény, hogy nagy hatással van versenyük a gazdaság vala­mennyi dolgozójára. Többek kö­zött a vállalt társadalmi munkát A vizsgálat megállapítja azt is, [ hogy a járás iparában dolgozó nők \ azok, akik nagy számban veszik j igénybe szülés után az anyasági segélyt, sőt még azok is szívesen vennék ezt, akiknek nem jár: a bedolgozó asszonyok. Csak a na- j gyobb keresetű nők tartanak rá ritkán igényt. Éppen ezért, köny- j nyebben lehet a munkából ideig­lenesen kimaradók pótlásáról gondoskodni, mert nem szakmun­kásokról van szó. Azok a nők ugyanis, akik eddig csak a háztartásokban dolgoztak, nem szakképzettek, s elhelyezke­désük első feltétele, hogy ne kí­vánjon a munka magasabb szak- képzettséget. Vannak még egyéb kérések is, amiket viszont elég ne­héz teljesíteni; könnyű fizikai munkával jól lehessen keresni, to­vábbá lehetőleg helyben legyen és egyműszakos a foglalkoztatás. A mezőgazdaságban dolgozó nők is iparkodnak megteremteni a feltételét az anyasági segély igénybevételének. A hat megvizs­Fejlesztik az állattenyésztést A tízéves távlati fejlesztési terv szerint 1970 és 80 között a békési járásban több mezőgazdasági üzemben terveznek nagyobb be­ruházást. A békési Egyetértés Ter­melőszövetkezetben 300 férőhelyes tehenészeti telep és 8 ezer fé­rőhelyes sertéshizlaló-telep építé­sét tervezik. A mezőberényi ter­melőszövetkezetek közül az Aranykalász és az Előre ugyan­csak 300—300 férőhelyes tehené­szeti telepet épít a tervek szerint. A mezőberényi Petőfi Tsz-ben pe­dig 2400 férőhelyes sertés- és 300 férőhelyes tehenészeti telep léte­sül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom