Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
Árakrobaták Amióta egyes fogyasztói árak megállapítása vállalati hatáskörbe került, a haszonszerzés valósággal megtáltosított egyes igazgatókat, főkönyvelőket, főmérnököket, kalkulátorokat. A közvetlen anyagi érdekeltség bűvkörébe jutott vezetőknek semmi sem drága. Eltekintenek a párt és a kormány gazdaságpolitikájának lényegétől, a haszon tisztességes kereteit mind nagyobb mértékben és ütemben lépik túl. A Csepel Nagykereskedelmi Vállalat a baráti államokból beszerzett gépes motoralkatrészeket újra értékeli, az általa meghatározott használati érték alapján. Korábban az ármeghatározásnál a beszerzési rubelérték szerint döntöttek, minek mennyi legyen az ára. Nevetséges összegek adódtak. melyek ténylegesen olcsó iparcikkhez juttatták volna az ország lakosságát. Most azonban közbeszól a vállalati érdek és felsrófolják az árakat. Az ilyen és ehhez hasonló árkialakítás példáiért nem szükséges Budapestre utazni. Itt, a megyében is szép számmal találunk ár-akrobatákat. Az utóbbi időben különösen a szolgáltató ipar és a kereskedelem produkált soha nem látott mutatványt, mivel egyes keresett cikkek árát igencsak megemelte. A részesedési alap gyors képzésének lehetőségét a fogyasztók pénztárcája érzi. Sajnos, a forintok ide nem sorakoznak olyan ütemben, mint az árak felfelé. Az ilyen árpolitika egyenes következménye: a fogyasztók számának csökkenése. A vállalat terv szerinti nyereségének elérése tehát megvalósítható a korábbinál magasabb áron, kevesebb fogyasztóval is. Ilyen árpolitikával hogyan akar tartós és nagy piacot hódítani az ipar vagy a kereskedelem? Turisták százai jónnek-men- nek a nagyvilágba, szerencsére egyre többen a baráti államokba. Valamennyi országban azt tapasztalják, hogy az iparcikkek a hazai árakhoz képest-olcsóbbak, viszont az élelmiszer azonos vagy magasabb áron vásárolható. Különösen az utóbbi két esztendőben szembetűnő, hogy idehaza a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának rendezését egyesek úgy értelmezték, hogy az ipari eredetű szolgáltatás, anyag, gép, felszerelés árát is emelni kell. Annak idején a kormány abban a szent meggyőződésben hozta meg határozatát mezőgazdaságunk segítésére, hogy az anyagi érdekeltség elvének érvényesítésével lehetővé tegye a mezőgazdaság korszerűsítését. Az eredmény ismeretes. Aki a piacot járja, máris láthatja, hogy tavaly óta — ha szerényen is —, de összességében csökkenő tendenciát mutatnak a mezőgazda- sági termelői árak. Az iparban és a kereskedelemben más a helyzet. A megfelelő konkurrenciát mellőző életben továbbra is a piaci egyeduralom a jellemző. A vállalatok jó része gátlástalanul él árképző szerepével és a tényleges értéknél többre taksál. Azt mondják, hogy a kereslet és a kínálat alapján kialakított ál-metodika a legmegfelelőbb. Kétségtelen, ez így igaz, de csak a tisztesség határain belül! Gazdasági életünk irányítói egy-egy vállalat ténykedését éves átlagban, összességében vizsgálják. A vállalati munka ilyen értelmű elemzése célszerű is és jó is. Csakhogy manapság, amikor az árképzés lehetősége adott, kissé mélyebbre kellene vezetni egy-egy vizsgálatot. A vállalati árpolitika bűvös rejtélyeire, a fogyasztók megkárosítására szőtt tervekről csakis igy hullhat le a lepel. Néhány esetben, így az emlékezetes cipőipari ügyben is, súlyos milliókba került a vállalati túlbuzgóság. Nem lehetne megelőzni a Gazdasági Bizottság szankcióját, hogy a fogyasztók érdekvédelme még a vásárlás előtt, ne pedig utána valósuljon meg!? Dupsi Károly Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXIV. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM A falusi lakosság jobb ellátását szolgálják azok a kedvezményes szerződések, amelyeket a tsz-ek kötöttek a MÉK-kel. hogy az adott területen nem termelt zöldségféléből a dolgozók igényét a MÉK egy tételben, garantált minőségben elégítse ki. Szélesítették a burgonya, vöröshagyma, fokhagyma, alma vásárlásának hitelakciós rendszerét a városokban és a hat járási székhelyen is. Sokasodjék azoknak a száma, akik a megye fejlesztésén és szépítésén munkálkodnak Gazdasági és műszaki szakemberek aktívaértekezlete Békéscsabán Az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága 1969. április 28-án határozatot hozott a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége munkájának továbbfejlesztésére. A határozatból adódó megyei feladatok megbeszélésére tegnap, szerdán délelőtt gazdasági és műszaki szakemberek részvételével aktívaértekezletet rendeztek Békéscsabán, a megyei pártbizottság nagytermében. Dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Huszár Mihály osztályvezetőhelyettes tartotta meg beszámolóját. Elmondotta többék közt, hogy gondol' előkészítés után 1963 februárjában hozták létre a MTESZ megyei szervezetét és választották meg vezetőségét. Jelenleg már tizenhat tudományos szervezet működik a megyében, taglétszámuk megközelíti a két és fél ezret. A tapasztalatok szerint alko- tóan közreműködnék a megye műszaki fejlesztésében. Az évenként megrendezett műszaki fejlesztési hetek és más szakmai, gazdaságpolitikai előadások hasznos vitafórumot jelentenék a megye műszaki értelmiségének. A MTESZ és tagegyesületei eddig is eredményesen vettek részt a megyében sajátosan jelentkező problémák megoldásában, s a hasznos alternatív javaslatok kimunkálásával megfelelő segítséget adnak a megyei és területi párt, valamint állami vezető testületeknek. Mindemellett a munkában különböző problémák és fogyatékosságok is tapasztalhatók. Ezért szükséges a műszaki propaganda és tájékoztatás fejlesztése, valamint a társadalmi munka terv- szerűségének és az egyesületek együttműködésének a javítása. De legalább ennyire fontos, hogy a jövőben a vállalatoknál is fokozzák az egyesületi tevékenységet. A beszámolót követő vitában több hasznosítható tapasztalat és javaslat hangzott él. Szinte valamennyi felszólaló beszélt a mérnökök, különösképpen pedig a technikusok és középvezetők szervezett továbbképzésének szükségességéről. Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei szervezetének titkára elmondta, hogy a jövőben még több rendezvényt szeretnének tartani a vállalatoknál és üzemekben. Célszerű lenne ezen- j kívül felújítani a már jól bevált | kerekasztal-konferenciákat is,1 mert ezelk jó lehetőséget nyújtanak a véleménycserékhez. Kaza- mér Károly, a 8-as AKÖV igazgatója az országos és a vidéki tudományos szervezetek rendszeresebb és gyümölcsözőbb kapcsolatának előmozdítását javasolta. Lányi Frigyes, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat főmérnöke megállapította: az eredményesebb munka egyik feltétele, hogy a tudományos szervezetek a mostaninál nagyobb anyagi bázissal rendelkezzenek. Márton Pál, a Békéscsabai Hűtőház igazgatója javasolta, hogy a tudományos szervezetek az iparfejlesztéssel járó feladatok eredményesebb megoldása céljából jobban működjenek együtt. Hámori János, a GTE megyei titkára az együttműködés fejlesztésén kívül a tagegyesületek és a vállalatok közötti kapcsolat javítását és' fejlesztését hangsúlyozta. A szennyvízelhelyezés és -kezelés megoldásához kért segítséget Haraszti Gyula, a Mezőhegyes! Cukorgyár igazgatója. Mint mondotta, hasznos lenne ezt a témát egy megyei tanácskozáson is megvitatni. Berényi Mátyás, a KISZ megyei bizottságának ifjúmunkás felelőse örömmel állapította meg, hogy mintegy két éve igen jó és gyümölcsöző a KISZ és a MTESZ megyei szervezete közötti együttműködés. A továbbképzései kapcsolatban elmondta, WÉfes lenne, ha a részvevőket érdekeltté tennék ebben, s erkölcsi elismerést kapnának fáradozásukért. Korek Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy eredménnyel járt a panel-bizottság több éves munkája. Felszólalt a vitában Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára is. Arra kérte a vállalatok gazdasági és műszaki vezetőit, hogy támogassák a KISZ lakásépítési akcióját. Az aktívaértekezlet Szabó elvtárs zárszavával fejeződött be. Megállapította, hogy a tanácskozás azért is volt hasznos, mert több olyan javaslat hangzott el, amelyet a megyei pártbizottság felhasznál majd munkájában. Ezután arra kérte az aktívaértekezleten megjelenteket: maguk is, mások is munkálkodjanak még erőteljesebben azon, hogy szépüljenek, gazdagodjanak megyénk városai és községei, műszaki, tudományos tevékenységükkel segítsék elő, hogy még jobban éljen a városi és falusi lakosság. Ehhez viszont az is szükséges — hangsúlyozta —, hogy sokasodjék azoknak a száma, akik a MTESZ- ben és tudományos tagegyesületeiben részt kérnek és vállalnak' a megye arculatát formáló társadalmi munkából. P. P. Lapunk tartalmából! Amit a gázszolgáltatásról tudni kell (3. oldal) Közrend — közbiztonság <3, oldal) Nem maradnak papíron a párthatározatok Vizesfáson (1. oldal) Szerkesszen velőnk! (5. oldal) Lesz-e elegendő zöldség a télen? A zöldségellátás „örökzöld” téma. Most, a téli szezon kezdete előtt aktuális is. Minden háziasz- szonyt érdekel, hogy január—februárban lesz-e elegendő levesbe való és milyen lesz az üzletek, piacok áruválasztéka? Kérdésünkre, hogy hogyan alakul majd a téli burgonya- és zöldségellátás a megyében, a Békés megyei tanács kereskedelmi osztályától a következő tájékoztatást kaptuk. A MEK termelési szerződéseinek ismeretében a megyei lakosság őszi—téli burgonya- és zöldségellátása zavartalannak ígérkezik. Az eddigi felmérés szerint az igények biztosításéra 1075 vagon árura van szükség. Ebből 600 vagon burgonya, 200 vagon alma, 100 vagon fejeskáposzta és 60 vagon egyéb zöldség. Ezt a mennyiséget a MÉK biztosítja. Újdonság, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően a burgoDélidőben szalonnázva nya tárolása csaknem kizárólag fedett raktártérben, tartályládákban történik. Így kevésbé károsodik az áru, tisztán és szortírozva, akár azonnal is szállítható. Növeli a tárolási gondot, hogy a korábbi évekkel ellentétben a közületek, valamint az üzemélelmezési és vendéglátóipari nagyfogyasztók felhagytak a saját tárolással, és a szükséges téli burgonya- és zöldségszükségletüket szerződés szerint folyamatosan kapják meg. (Községekben az ÁFÉSZ-től, a városokban a MÉK-tői.) Bár a zöldségforgalom és az -ellátás színvonala évről évre nő, de sem a kereskedelem, sem pedig a közületek nem élnek a többcsatornás árubeszerzés lehetőségével. Még mindig nagyon alacsony a kereskedelemnek a közvetlenül a tsz-ektől és állami gazdaságoktól való beszerzése, így tehát a MÉK szerepe nem csökkent a lakosság ellátásában és korábbi pozícióját szilárdan tartja a megyében. A tsz-ek termelői felhozatalának, valamint a kereskedelem közvetlen beszerzésének módszerei még nem forrot- tak ki; így lényegében a zöldségpiacon nem beszélhetünk az ellátás színvonalát javító versenyről. Egyes időszakokban éppen ezért aránytalanul nagy feladat elé állítják a raktározási nehézségek a MÉK-et, s az köztudott, hogy a szabadtéri tárolást elsősorban az áru minősége sínyli meg A szakemberek véleménye szerint az idei szezonban a fejeskáposzta, a sárgarépa és az egyéb őszi zöldségfélék, valamint a téli alma ára előtte marad az előző évek azonos időszaki fogyasztói árszínvonalának. Ez főként a jó termésnek tudható be. (Pemény Gyula felvétele) . *• >•
