Békés Megyei Népújság, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

Ár­akrobaták Amióta egyes fogyasztói árak megállapítása vállalati hatáskör­be került, a haszonszerzés való­sággal megtáltosított egyes igaz­gatókat, főkönyvelőket, főmérnö­köket, kalkulátorokat. A közvet­len anyagi érdekeltség bűvkörébe jutott vezetőknek semmi sem drága. Eltekintenek a párt és a kormány gazdaságpolitikájának lényegétől, a haszon tisztességes kereteit mind nagyobb mérték­ben és ütemben lépik túl. A Cse­pel Nagykereskedelmi Vállalat a baráti államokból beszerzett gép­es motoralkatrészeket újra érté­keli, az általa meghatározott használati érték alapján. Koráb­ban az ármeghatározásnál a be­szerzési rubelérték szerint dön­töttek, minek mennyi legyen az ára. Nevetséges összegek adód­tak. melyek ténylegesen olcsó iparcikkhez juttatták volna az ország lakosságát. Most azonban közbeszól a vállalati érdek és felsrófolják az árakat. Az ilyen és ehhez hasonló ár­kialakítás példáiért nem szüksé­ges Budapestre utazni. Itt, a me­gyében is szép számmal találunk ár-akrobatákat. Az utóbbi időben különösen a szolgáltató ipar és a kereskedelem produkált soha nem látott mutatványt, mivel egyes keresett cikkek árát igen­csak megemelte. A részesedési alap gyors képzésének lehetősé­gét a fogyasztók pénztárcája ér­zi. Sajnos, a forintok ide nem sorakoznak olyan ütemben, mint az árak felfelé. Az ilyen árpoli­tika egyenes következménye: a fogyasztók számának csökkenése. A vállalat terv szerinti nyeresé­gének elérése tehát megvalósít­ható a korábbinál magasabb áron, kevesebb fogyasztóval is. Ilyen árpolitikával hogyan akar tartós és nagy piacot hódítani az ipar vagy a kereskedelem? Turisták százai jónnek-men- nek a nagyvilágba, szerencsére egyre többen a baráti államok­ba. Valamennyi országban azt ta­pasztalják, hogy az iparcikkek a hazai árakhoz képest-olcsóbbak, viszont az élelmiszer azonos vagy magasabb áron vásárolható. Különösen az utóbbi két eszten­dőben szembetűnő, hogy idehaza a mezőgazdasági termékek felvá­sárlási árának rendezését egye­sek úgy értelmezték, hogy az ipari eredetű szolgáltatás, anyag, gép, felszerelés árát is emelni kell. Annak idején a kormány abban a szent meggyőződésben hozta meg határozatát mezőgaz­daságunk segítésére, hogy az anyagi érdekeltség elvének ér­vényesítésével lehetővé tegye a mezőgazdaság korszerűsítését. Az eredmény ismeretes. Aki a pia­cot járja, máris láthatja, hogy tavaly óta — ha szerényen is —, de összességében csökkenő ten­denciát mutatnak a mezőgazda- sági termelői árak. Az iparban és a kereskedelem­ben más a helyzet. A megfelelő konkurrenciát mellőző életben továbbra is a piaci egyeduralom a jellemző. A vállalatok jó része gátlástalanul él árképző szerepé­vel és a tényleges értéknél több­re taksál. Azt mondják, hogy a kereslet és a kínálat alapján ki­alakított ál-metodika a legmeg­felelőbb. Kétségtelen, ez így igaz, de csak a tisztesség hatá­rain belül! Gazdasági életünk irányítói egy-egy vállalat ténykedését éves átlagban, összességében vizsgál­ják. A vállalati munka ilyen ér­telmű elemzése célszerű is és jó is. Csakhogy manapság, ami­kor az árképzés lehetősége adott, kissé mélyebbre kellene vezetni egy-egy vizsgálatot. A vállalati árpolitika bűvös rejtélyeire, a fogyasztók megkárosítására szőtt tervekről csakis igy hullhat le a lepel. Néhány esetben, így az emlékezetes cipőipari ügyben is, súlyos milliókba került a válla­lati túlbuzgóság. Nem lehetne megelőzni a Gazdasági Bizottság szankcióját, hogy a fogyasztók érdekvédelme még a vásárlás előtt, ne pedig utána valósuljon meg!? Dupsi Károly Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXIV. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM A falusi lakosság jobb ellátását szolgálják azok a kedvezményes szerződések, amelyeket a tsz-ek kötöttek a MÉK-kel. hogy az adott területen nem termelt zöld­ségféléből a dolgozók igényét a MÉK egy tételben, garantált mi­nőségben elégítse ki. Szélesítették a burgonya, vöröshagyma, fok­hagyma, alma vásárlásának hi­telakciós rendszerét a városokban és a hat járási székhelyen is. Sokasodjék azoknak a száma, akik a megye fejlesztésén és szépítésén munkálkodnak Gazdasági és műszaki szakemberek aktívaértekezlete Békéscsabán Az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága 1969. április 28-án határozatot hozott a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége munkájának továbbfejlesztésére. A határozatból adódó megyei feladatok megbeszélésére tegnap, szerdán délelőtt gazdasági és műszaki szakemberek részvételével aktívaértekezletet rendeztek Békéscsabán, a megyei pártbizottság nagytermében. Dr. Szabó Sán­dor, a párt megyei bizottságának titkára nyitotta meg a tanácsko­zást, majd Huszár Mihály osztályvezetőhelyettes tartotta meg be­számolóját. Elmondotta többék közt, hogy gondol' előkészítés után 1963 feb­ruárjában hozták létre a MTESZ megyei szervezetét és választot­ták meg vezetőségét. Jelenleg már tizenhat tudományos szervezet működik a megyében, taglétszá­muk megközelíti a két és fél ez­ret. A tapasztalatok szerint alko- tóan közreműködnék a megye műszaki fejlesztésében. Az éven­ként megrendezett műszaki fej­lesztési hetek és más szakmai, gazdaságpolitikai előadások hasz­nos vitafórumot jelentenék a me­gye műszaki értelmiségének. A MTESZ és tagegyesületei eddig is eredményesen vettek részt a me­gyében sajátosan jelentkező prob­lémák megoldásában, s a hasznos alternatív javaslatok kimunkálá­sával megfelelő segítséget adnak a megyei és területi párt, vala­mint állami vezető testületeknek. Mindemellett a munkában kü­lönböző problémák és fogyatékos­ságok is tapasztalhatók. Ezért szükséges a műszaki propaganda és tájékoztatás fejlesztése, vala­mint a társadalmi munka terv- szerűségének és az egyesületek együttműködésének a javítása. De legalább ennyire fontos, hogy a jövőben a vállalatoknál is fokoz­zák az egyesületi tevékenységet. A beszámolót követő vitában több hasznosítható tapasztalat és javaslat hangzott él. Szinte vala­mennyi felszólaló beszélt a mér­nökök, különösképpen pedig a technikusok és középvezetők szervezett továbbképzésének szükségességéről. Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei szervezetének titkára elmondta, hogy a jövőben még több rendezvényt szeretné­nek tartani a vállalatoknál és üzemekben. Célszerű lenne ezen- j kívül felújítani a már jól bevált | kerekasztal-konferenciákat is,1 mert ezelk jó lehetőséget nyújta­nak a véleménycserékhez. Kaza- mér Károly, a 8-as AKÖV igaz­gatója az országos és a vidéki tu­dományos szervezetek rendszere­sebb és gyümölcsözőbb kapcsola­tának előmozdítását javasolta. Lányi Frigyes, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat fő­mérnöke megállapította: az ered­ményesebb munka egyik feltétele, hogy a tudományos szervezetek a mostaninál nagyobb anyagi bázis­sal rendelkezzenek. Márton Pál, a Békéscsabai Hűtőház igazgató­ja javasolta, hogy a tudományos szervezetek az iparfejlesztéssel járó feladatok eredményesebb megoldása céljából jobban mű­ködjenek együtt. Hámori János, a GTE megyei titkára az együtt­működés fejlesztésén kívül a tag­egyesületek és a vállalatok közöt­ti kapcsolat javítását és' fejleszté­sét hangsúlyozta. A szennyvízel­helyezés és -kezelés megoldásához kért segítséget Haraszti Gyula, a Mezőhegyes! Cukorgyár igazgató­ja. Mint mondotta, hasznos lenne ezt a témát egy megyei tanácsko­záson is megvitatni. Berényi Má­tyás, a KISZ megyei bizottságá­nak ifjúmunkás felelőse örömmel állapította meg, hogy mintegy két éve igen jó és gyümölcsöző a KISZ és a MTESZ megyei szer­vezete közötti együttműködés. A továbbképzései kapcsolatban el­mondta, WÉfes lenne, ha a rész­vevőket érdekeltté tennék ebben, s erkölcsi elismerést kapnának fáradozásukért. Korek Ferenc, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyet­tese arról számolt be, hogy ered­ménnyel járt a panel-bizottság több éves munkája. Felszólalt a vitában Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára is. Arra kérte a vállalatok gazdasági és műszaki vezetőit, hogy támo­gassák a KISZ lakásépítési ak­cióját. Az aktívaértekezlet Szabó elv­társ zárszavával fejeződött be. Megállapította, hogy a tanácsko­zás azért is volt hasznos, mert több olyan javaslat hangzott el, amelyet a megyei pártbizottság felhasznál majd munkájában. Ezután arra kérte az aktívaérte­kezleten megjelenteket: maguk is, mások is munkálkodjanak még erőteljesebben azon, hogy szépüljenek, gazdagodjanak me­gyénk városai és községei, műsza­ki, tudományos tevékenységükkel segítsék elő, hogy még jobban él­jen a városi és falusi lakosság. Ehhez viszont az is szükséges — hangsúlyozta —, hogy sokasodjék azoknak a száma, akik a MTESZ- ben és tudományos tagegyesü­leteiben részt kérnek és vállalnak' a megye arculatát formáló tár­sadalmi munkából. P. P. Lapunk tartalmából! Amit a gázszolgáltatásról tudni kell (3. oldal) Közrend — közbiztonság <3, oldal) Nem maradnak papíron a párthatározatok Vizesfáson (1. oldal) Szerkesszen velőnk! (5. oldal) Lesz-e elegendő zöldség a télen? A zöldségellátás „örökzöld” téma. Most, a téli szezon kezdete előtt aktuális is. Minden háziasz- szonyt érdekel, hogy január—feb­ruárban lesz-e elegendő levesbe való és milyen lesz az üzletek, piacok áruválasztéka? Kérdésünkre, hogy hogyan ala­kul majd a téli burgonya- és zöldségellátás a megyében, a Bé­kés megyei tanács kereskedelmi osztályától a következő tájékozta­tást kaptuk. A MEK termelési szerződései­nek ismeretében a megyei lakos­ság őszi—téli burgonya- és zöld­ségellátása zavartalannak ígérke­zik. Az eddigi felmérés szerint az igények biztosításéra 1075 vagon árura van szükség. Ebből 600 va­gon burgonya, 200 vagon alma, 100 vagon fejeskáposzta és 60 va­gon egyéb zöldség. Ezt a mennyi­séget a MÉK biztosítja. Újdonság, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően a burgo­Délidőben szalonnázva nya tárolása csaknem kizárólag fedett raktártérben, tartályládák­ban történik. Így kevésbé károso­dik az áru, tisztán és szortírozva, akár azonnal is szállítható. Növeli a tárolási gondot, hogy a korábbi évekkel ellentétben a közületek, valamint az üzemélelmezési és vendéglátóipari nagyfogyasztók felhagytak a saját tárolással, és a szükséges téli burgonya- és zöld­ségszükségletüket szerződés sze­rint folyamatosan kapják meg. (Községekben az ÁFÉSZ-től, a városokban a MÉK-tői.) Bár a zöldségforgalom és az -ellátás színvonala évről évre nő, de sem a kereskedelem, sem pe­dig a közületek nem élnek a többcsatornás árubeszerzés lehe­tőségével. Még mindig nagyon alacsony a kereskedelemnek a közvetlenül a tsz-ektől és állami gazdaságoktól való beszerzése, így tehát a MÉK szerepe nem csökkent a lakosság ellátásában és korábbi pozícióját szilárdan tartja a megyében. A tsz-ek ter­melői felhozatalának, valamint a kereskedelem közvetlen beszerzé­sének módszerei még nem forrot- tak ki; így lényegében a zöldség­piacon nem beszélhetünk az ellá­tás színvonalát javító versenyről. Egyes időszakokban éppen ezért aránytalanul nagy feladat elé ál­lítják a raktározási nehézségek a MÉK-et, s az köztudott, hogy a szabadtéri tárolást elsősorban az áru minősége sínyli meg A szakemberek véleménye sze­rint az idei szezonban a fejeská­poszta, a sárgarépa és az egyéb őszi zöldségfélék, valamint a téli alma ára előtte marad az előző évek azonos időszaki fogyasztói árszínvonalának. Ez főként a jó termésnek tudható be. (Pemény Gyula felvétele) . *• >•

Next

/
Oldalképek
Tartalom