Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-03 / 229. szám
október 4 Péntek Hat nap Ausztriában Itthon... Szombat már szinte ünnep az osztrák fővárosban. Az autóforgalom ugyan nem csökken, de a hétvége érződik még az üzletek forgalmában is. A villamosokon kényelmesen lehet utazni, de a hót bármelyik napján is, az 5 schilling nyilván nem olcsó a bécsieknek sem. Igaz, lehet előreváltani ötös jegytömböt kereskedésekben, újságosoknál, így valamivel olcsóbb. De ki jár Bécsben villamossal? Annyi az autó, hogy szinte imádkoztunk egyetlen mellékutcáért, ahol a járda közepéig nem sorakoznak hering módjára egymás mellé préselve az autók. Ilyen utcát sem a bel-, sem pedig a külvárosban nem találtunk. Vajon mit szólnának a Rathaus urai, ha az autótulajdonosok ott is fellépnének garázsigényekkel? Az osztrák főváros utcáinak arculatához hozzátartoznak az újságárusok is. Sok az újság, és nem is drágák, különösen, ha a villamosjegy árához viszonyítjuk. A külföldi hamarosan vásárolhat ízlésének megfelelő lapot, mindössze csak annyit kell tudnia, hogy a baloldali lapok — közéjük sorolva az SPÖ, a Szociáldemokrata Párt újságjait — rikkancsai halványpiros, a kormány és a polgári lapok árusai pedig halványsárga „kivinget” hordanak. Egymás mellett árulják az újságokat. Előfordul, amint arra a Burgtheater előtt akadt példa, szívesen kisegítik egymást, pár perces távoliét erejéig. Viszont arra a kérdésre, hogy ki nyeri a jövő évi parlamenti választásokat, csak a piros ingesnek volt határozott véleménye : „Természetesen az SPÖ!” Az újságok terjedelmesek. A „Kurier” péntek este árusításra került szombati száma például 110 oldalon jelent meg, hivatalos ára 2 schilling, de 50 pfening ráadást nyugodtan elkértek. Mi lehet egy ilyen terjedelmes lapban? Minden, ami az osztrák embereket a hétvégi pihenőn érdekelheti, valahol a Bécsierdő környékén épített víkendházban. Számtalan melléklet, külön színes újság és — hirdetés, csaknem a 110 oldal felén. Ezen senki sem ütközik meg. Arra gondoltunk, hogy nálunk hányán mondanák le az előfizetést, ha ilyen arányban nyomtatott újságot kapnának kézhez. Pedig sokszor a hirdetések is izgalmas olvasmányok. A legolcsóbb lap kétségtelenül a milliós példányszámú olcsó „Kronen Zeitung”. Ezt annak idején még Franz Oláh vásárolta meg belügyminiszter korában a Szociáldemokrata Pártnak, az újság azonban Oláh politikáját szolgálja, t Szombaton a déli órákban, pontosan 1 órakor bezárnak az o üzletek, de ekkor már majdnem teljesen „kihalt” a város. Rolózörgéstől visszhangzanak az utcák. Mindössze a pályaudvarok és egyéb gócpontok környékén marad nyitva néhány, főleg gyümölcsöt és a legszükségesebbeket árusító bódé, vagy bolt. Ezekben aztán szinte adott jelre kicserélik az árcédulákat, az árak duplájára emelkednek... Este 10 óra körül indult visz- sza hajónk, teljes létszámmal. A presszóban búcsúestet rendez, tek. Pozsony táján akkora viharba kerültünk, hogy majdnem a parthoz vágódtunk, de öreg kormányosunk, aki vagy harminc éve jár ezen a vonalon és Földest Tibor sok rozettás parancsnok végül is „rendet teremtett”. Vasárnap délelőtt 10 óra tájban hajónk odasimult a komáromi kikötőhöz. A felszálló vámosokat már ismerősként üdvözöltük, ők elénk jöttek, hogy Bu. dapestig elintézzék hivatalos tennivalóikat. Délután 4 óra tájban érkeztünk vissza a kikötőbe, ahonnét hat nappal előbb elindultunk. Hat szép napot töltöttünk a „Szocialista Forradalom” nevet viselő hajón, és ez a hat nap, valamennyiük számára feledhetetlen marad. És magukkal hoztunk még valamit. Becs gyönyörű város. Sok mindenért joggal irigyeljük. Van azonban valami, amiért a bécsiek irigyelnék bennünket. Ennek az egyik újság így adott hangot: „Bécs sok mindent irigyelhet Budapesttől és persze fordítva. A legjobban mégis a Margitszigetet irigyli. Elvégre Dunája neki is van, néhány hídja is, hegye is körülbelül olyan fekvésben, mint a budai hegyek, csupán Margitszigete nincs. Hát most az is lesz. A városi tanács nemrég közzétette azt a tervet, amelynek egy mű-Margitsziget megteremtése a célja. A hatalmas árterületet használják fel, mégpedig úgy, hogy a Dunának egy második medret ásnak és a két meder közötti részt feltöltik. Ilyen módon egy 200 méter széles és 20 kilométer hosszú sziget létesül Bécs szívében, 1977-re, csekély három és fél milliárd költséggel.” * * * Hazafelé Kecskeméten megálltunk egy-egy feketére. Az Aranyhomok «öntésében jutott csak állóhely. Bokáig jártunk a vízben, a pultnál unott arccal és az ismeretlennek kijáró „vendégszeretettel” foglalkoztak velünk. Abban a pillanatban érkeztünk végleg haza. Hat nap után, amelynek mindegyike vasárnap volt, valamennyi résztvevő számára... Iván László Ma kezdődik, egy évig tart TIZENHAT HEGYE RÁDIÓ§-I ETÉLK EVŐJE A Mezőhegyest Állami Gazdaság tipizálás miatt Zetor K-25, RS-09 tip. traktorokat és CK-3, CK-4 tip. kombájnokat megvásárlásra felajánl. Ár: megegyezés szerint. C 1 M : MEZÖHEGYESI ÁLLAMI GAZDASÁG. Telefon: 15. Ma este, pontban 19.30 órakor megkezdődik a Magyar Rádió ma. rátöri műsorsorozata, a Tiszán innen, Dunán túj című, megyék közötti vetélkedő. A figyelmes rádióhallgatók még emlékezhetnek rá, hogy néhány évvel ezelőtt har~Tl 0 sonló vetélkedő hullámai „söpörtek végig” az országon. Nos, azóta újult erővel és nagy lelkesedéssel láttak hozzá egy újabb, nagyszabású játék szervezéséhez. Az előzetes nevezések szerint 16 megye jelentkezett. Az 1970 őszéig tartó műsorsorozat egy-egy adása 2—3 órás. A vetélkedő párosverseny formájú és kieséses rendszerű. A vetélkedőn, elvileg, a megyék teljes lakossága részt vesz, hiszen a kérdések megválaszolása kevés kivételtől eltekintve nincs személyhez kötve. Segéd, eszközök korlátlanul igénybe vehetők. (Segédeszköz alatt értve lexikont, régi újságot, gépkocsit, URH-t, telefont és még a pesti rokont vagy ismerőst is...) A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Rádió által szervezett vetélkedő az aktualitás jegyében készül; szervesen kapcsolódik hazánk felszabadulása 25. évfordulójának ünnepi esemény- sorozatához. Ezért — bár ezt már az érdekeltek jól tudják — nem árt feleleveníteni a szűkebb haza negyedszázados társadalmi, történelmi, gazdasági és kulturális krónikáját. Megyénk lakói szerencsés helyzetben vannak, hiszen a ma esti Hajdú-Bihar—Csongrád ösz- szecisapás, a kellemes szórakozáson túl, jó néhány hasznosítható tapasztalattal is szolgálhat. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a játék kollektív jellegű, így ha arra mód és szükség van, megyénk bármely lakója segíthet pontszámaink gyarapításában. Bár Békés megye csak október 17-én kerül a mikrofon elé, elöljáróban már annyit elárulhatunk, hogy körültekintő és mindeddig csak eléggé szűkszavúan kommentált készülődés folyik a kulisz- szák mögött. A titkolózás érthető, hiszen aki egy kicsit is ismeri a harc stratégiáját és taktikáját, áz tudja, hogy az ellenfél előtt az utolsó pillanatig nem szabad felfedni az ütőkártyánkat.. Nos, annyit indriszkréció nélkül elárulhatunk, hogy a Szabolcs-Szat. már megyével sorra kerülő párviadalon a békéscsabai és orosházi helyszínen 70—70 tagú, válogatott versenyzőgárda adja csapatunk derékhadát. Rajtuk kívül 100 tagú „szakértőközönség” foglal helyet a nyilvános adás színhelyén. A rádió két XJRH-s kocsija a műsor ideje alatt a megyét járja. A játék szervezői rafinált információs hálózatot építettek ki a megyében, hogy a vidéki kérdésekre adott válaszok minél gyorsabban beérkezzenek. Budapesten, a 6-os stúdióban, a Békés megyéből elszármazott „fővárosi viharsarkiak” tartják majd a frontot, s feltehetően gyarapítják megyénk pontjait. Most tehát következzék az erőgyűjtés időszaka, s a mai adás ismeretében készüljön mindenki az október 17-i Tiszán innen, Dunán túl vetélkedőre, itt a Tiszántúlon. B. I. Megjelent a Tévépedagógia, az Iskolatelevizió módszertani tnlyóirata Tévépedagógia címmel rendszeresen megjelenik a Magyar Iskolatelevízió módszertani folyóirata, Kiss Zsuzsa szerkesztésében. Az idei, ötös számú füzetben Békés megyei pedagógusok teszik közzé véleményüket az Iskolatelevízióról. A hasznos, 192 oldalas kötet bevezetőjét Deák Ferenc, a Békés megyei tanács művelődésügyi osztályának mb. vezetője írta. „A szerzők nem újat kívánnak nyújtani megyénkben — s az országban másutt is — eredményesen dolgozó nevelőknek — ír fa. Szándékuk csupán annyi, hogy az Iskolatelevízió adásainak felhasználása során szerzett tapasztalataik egy-egy konkrét területét bemutassák. írásaik tehát nem megfellebbezhetetlen ítéletalkotások, hanem tapasztalatcserére szánt, esetleg vitára ösztönző állásfoglalások.” Kilenc pedagógus írt dolgozatot a kötetben. Szak Bálintné békéscsabai tanítónő arról értekezik, hogy miként segítették az oktatónevelő munkát azok az iskolatelevíziós adások, amelyek a megyénkben nem szemléltethető anyagot mutatták be, Vajda Au- rélné szarvasi pedagógus pedig Az értelmi és az érzelmi nevelés lehetőségei iskolatelevíziós irodalomórákon címmel fejti ki tapasztalatait. Sokan felfigyelnek majd Magi János okányi orosz szakos tanár cikkére is, mely a televízióközpontú orosz nyelvi órák megtervezésével és problémáival foglalkozik. A szerző tanulmánya az „ötesztendős az Iskolatelevízió” országos pályázaton dicséretben és pénzjutalomban részesült. Éalázs Istvánná, a békési 1. sz. általános iskola tanára A játékosság szerepe az ötödik— hatodik osztály Iskolatelevízió nyelvtanóráin” címmel fejti ki nézeteit és gyakorlati tapasztalatait az említett tárgykörben. Bon- dár András sarkadi tanár, a következő dolgozat írója pedig mintegy 30 oldalon az Iskolateievízdó történelem-adásait elemzi. Jelentős munka Kovács Gáborné gyomai matematika—fizika szakos tanár cikke a számtan—mértan adások felhasználásáról a hagyományos órákon, és dr. Hrabovszky Mihályné békéscsabai szakfelügyelő írása, melyben a feladat- lapos élővilág-órákon alkalmazható televíziós szemléltetés kérdéseit taglalja. A kötet két zárótanulmánya Áfra Gyuláné és Kiss Ferencné békéscsabai tanárok munkája: Hogyan aktivizálja a televíziós óra a tanulókat? címmel, és Szerdahelyi István gyulai tanár dolgozta az Iskolatelevízió francia adásairól. A jelentős kötetet orosz, német, francia és angol nyelvű tartalomjegyzék zárja. Párbeszéd a békéről Gondoljunk Európára Az európai biztonság kérdéseit elemző kongresszusi témabizottság társelnöke dr. Bognár József akadémikus, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és Pethő Tibor újságíró, a Magyar Béketanács alelnöke. Dr. Bognár Józseftől kértünk nyilatkozatot a VII. Magyar Békekongresszus elé kerülő tanulmányról : — Idézzük Ilja Ehrenburg egyik mondatát: „Itt az idő, hogy az európaiak Európára gondoljanak” — mondja bevezetőül dr. Bognár József. — Írásos előterjesztésünk első részében azokat a kezdeményezéseket tekintjük át, amelyek a második világháború befejezése óta az európai biztonság megszervezésére törekedtek. Ismertetjük a Szovjetunió és a többi szocializmust építő európai ország kezdeményező tevékenységét. Ennek során szólunk a Rapacki- és a [ Gomulka-tervről, elemezzük azokat a törekvéseket, amelyek atomfegyver-mentes övezetek létrehozására törekedtek Európa különböző térségeiben. Rámutatunk a Varsói Szerződés békefenntartó szerepére és különösen felhívjuk a figyelmet a márciusi budapesti felhívásra, valamint a kommunista és munkáspártok 1969 júniusi moszkvai tanácskozásának jelentőségére. Határozottan leszögezzük: a magyar békemozgalom minden erejével és cselekedetével sürgetően támogatja egy európai biztonsági konferencia ösz- szehívását. — Tanulmányunk második fejezete Európa kettéosztottságának problémáit taglalja, a harmadik rész pedig a két Németország létéből fakadó kérdésekkel foglalkozik. Kifejtjük, hogy a szocialista országok a tényleges európai helyzet elismerésének alapján állnak. Ez világos és egyértelmű: két szuverén német állam van, így a Német Szövetségi Köztársaságnak nincs joga a német nép egyedüli képviseletére, a háború után kialakult határok érinthetetlenek és Nyugat-Berlin nem tartozik az NSZK-hoz. — Külön fejezetben szólunk az európai biztonsági rendszer és a nemzetközi jog összefüggéseiről. A vitaanyag egy másik részében a konferenciák rendszerét, illetve az ebben rejlő lehetőségeket értékeljük. Megállapítjuk, hogy fokozni kell az összeurópai biztonsági konferencia előkészítő munkálatait. — Fontosnak tartom azt a részt, ahol a gazdasági együttműködés kilátásait részletezzük. Megállapítjuk: a tapasztalat már eddig is bebizonyította, ftogy nemcsak azonos vagy hasonló társadalmi rendszerű országok képesek gazdasági és tudományos együttműködésre. A gazdasági kérdésekben egymásra találhatnak eltérő társadalmi rendszerű országok is. Az ilyen együttműködésnek az alífpja a gazdasági érdek és Európa országainak további fejlődésében nagy szerepe lehet a gazdasági érdekek egyeztetésének. — Végezetül az európai biztonság megteremtésével kapcsolatos feladatainkról szólva megállapítjuk. hogy a magyar békemozgalom egyik legfontosabb feladata a biztonság megteremtéséért folytatott küzdelem erősítése, mert ez létérdeke minden európai népnek.
