Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
1969, október 16. 3 Csütörtök Az a bizonyos nagyágyú IKedvező változások az iparban Olyan olvasónk írja az alábbiakat, akivel -már hosszabb ideje levelezünk, s mindig közérdekű üggyel fordult hozzánk. Ezeket rendszerint sikerült is megoldani, illetve cikkeink nyomán elintézték az illetékesek. Most ismét felkeresett bennünket levelével, ezúttal azonban egészen más témával. Idézünk: „Elsősorban engedjék meg, hogy nemcsak a magam, de a többi lakók nevében kifejezzem hálás köszönetünket szíves közbejárásukért. A tanács segített meg. oldani gondunkat és kaptunk járdalapokat, amiket már le is raktunk. Őszintén szólva csak az Önök szíves közbejárásának köszönhetjük ezt, mert ha nem mozgatták volna meg a járdaügyet, akkor még ma is a sárban taposhatnánk... ...Egyet azonban nem értek. Miért van az, hogy egyesek, akiknek a jó sorsuk által megadatott az a kiváltságos helyzet, hogy egy lépéssel magasabb fokon legyenek többi embertársaiknál, vagyis vezető beosztásba kerülnek, sokszor nem képviselik kellő lelkiismeretességgel éppen azokat, akik által oda kerültek. Sok olyan emberrel lehet találkozni, Mátrai István nyugdíjas olvasónktól kaptunk levelet, melyben arról tájékoztat bennünket, hogyan fejlődik Kondoros, mennyire szépül, s a tanács milyen erőfeszítéseket tesz azért, hogy a változás még észrevehetőbb legyen. Olvasónk különösen a parkosítást dicséri, s ebben nem felejtkezik meg a kertészet vezetőjéről sem, aki jó ízléssel szervezi meg a község szebbnél szebb parkjait, virágos területeit. Csupán az okoz aggodalmat, hogy mint sok más községben, városban, itt is vannak olyan emberek, akik rongálnak, tönkreteszik azt, amit mások nagy gonddal létrehoztak. Az a kérése, hogy törődjenek az illetékes szervek többet a parkok gondozásával, megóvásával. aki mindaddig nem hajlandó tenni valamit, egy-egy ügyet elintézni, míg a sajtót segítségül nem hívjuk. Szerintem pedig a sajtó, hogy úgy mondjam: nem mumus, hogy azzal ijesztgessék az embereket. És nem is géppisztoly, vagy nagyágyú, amellyel oda kell lőni az illetékeseknek, hogy kikénysze- rítsük a kisebb-nagyobb ügyek érdemleges elintézését. Sajnos azonban mégis elő keli vennünk ezt a nagyágyút, mert tapasztaltuk, hogy a kipellengérezés után hamarosan elintéződik az ügyünk. Levelében kiemeli, a fejlődés egyik jellemzőjeként, hogy a könyvtár a fürdő épületében kapott helyet, ahol olvasóterem, raktár, valamint felnőtt és gyermek kölcsönzőrészleg működik külön-külőn. Ez már régi kívánsága volt a kon- dorosiaknak, s a tanácsnak köszönhető, hogy végre megoldódott ez a gond. Az új könyvtárba szívesen látogatnak az olvasók, mert a helyiségek ízléses berendezése, és a külső környezet nyugalmat, derűt áraszt, ugyanakkor biztosítja a kényelmet az oda betérő, olvasni szerető embereknek. Mátrai István levelét köszönjük, ezzel is hozzásegített bennünket ahhoz, hogy a megye lakói közelebbről megismerjék egyik szép községünket: Kondorost. Még azok is gyorsan cselekednek, akik addig a fülük botját sem mozgatták.” Kissé erős stílusban íródott e levél, de olvasónk felháborodását jogosnak véljük, hiszen tapasztalataink igazolják: valóban sok kisebb ügyet ej lehetne intézni a sajtó közbejárása nélkül. Jó néhányszor előttünk is érthetetlen, hogy miért kell az olvasóknak a „nagyágyúhoz” folyamodni. Sokkal egészségesebb, zökkenőmente- sebb lenne annak az embernek a munkája is, aki nem kényszerülne kisebb-nagyobb gondjának elintézésével a sajtóhoz fordulni. Ezek rendszerint nem igényelnek különösebb rendelkezéseket, anyagi áldozatokat, beruházást, csupán oda kellene figyelni jobban a munkahelyeken, vállalatoknál, intézményekben és hivatalokban a kis ügyekre is. Olvasónk levelét éppen ezért sokak figyelmébe ajánljuk! Szerkesztői üzenetek Kiss Jánosné, Okány. A mezőgazda- sági termelőszövetkezeti törvény lehetőséget ad arra, hogy a termelő- szövetkezetek feladataik megvalósítása érdekében különböző társulásokat hozzanak létre. Ennek egyik formája a közös vállalkozás. A vállalkozás termelőszövetkezeti formáció, szervezetében, működésében a termelőszövetkezetekre vonatkozó alapelvek érvényesülnek. A vállalkozás a munkát elsősorban a részt vevő tsz-tagjaival és családtagjaival végezteti, a vállalkozás alkalmazottat csak a tsz-ekre irányadó szabályok megtartásával foglalkoztathat. A fentiekből következik, hogy a közös vállalkozásnál dolgozó nők csak tsz-tagok vagy tsz-alkalma- zottak lehetnek. így a közös vállalkozásnál alkalmazott nődolgozót megillető gyermekgondozási összeg, a gyermekgondozási segélyről szóló rendeletben meghatározott termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nőt megillető havi 500 forint. Kmács Mihály, Űjszalonta. A rendelkezések szerint a termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. Vagyis a termelőszövetkezeti tagok is jogosultak évi 12 nap alapszabadságra, és minden munkában töltött két év után egy nap pótszabadságra. Egész éven át folyamatosan do'gozó tagnak a fizetett szabadság szempontjából az tekinthető, aki a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített. Joga van fizetett szabadságra annak is, aki nem teljesített 250 tízórás munkanapot, de dolgozott legalább 150 tízórás munkanapon át (nők 100 tízórás munkanapot). A szabadság mértékét ilyenkor a teljesítménynek megfelelően az alapszabály határozza meg. A hatékonyság javításának fontos eszköze a termelés összetételének változtatása. Ha a vállalaton belül növelik a korszerű, keresett, jó áron értékesíthető cikkek termelésének részarányát a korszerűtlen, az elavult, a csak kedvezőtlenül értékesíthető gyártmányok rovására, ez több nyereséget hoz a vállalatnak és nagyobb hasznot a népgazdaságnak. Az iparágon belül, sőt az iparágak között hasonló arányeltolódásokra van lehetőség. Sok milliárd forint megtakarítást jelent például az országnak, hogy évről évre csökken a drága szén, és növekszik a termelékenyebben előállítható, olcsóbban beszerezhető és gazdaságosabban felhasználható földgáz és kőolaj felhasználási aránya. Hasonlóképpen évek óta megfigyelhetjük a vegyipar termelési részarányának növekedését az ipar egészén belül. A reform piaci szerepének növelésével, a vállalati érdekeltség fokozásával céltudatosan ösztönzi ezeket a változásokat. Milyen eredményeket hozott az első másfél esztendő? Ékre a kérdésre kereste a választ a Központi Statisztikai Hivatal felmérése 23 iparágban. Az adatok félreérthetetlenül tanúsítják, elkezdődött, pontosabban meggyorsult a termelés szerkezetének kedvező irányú átalakulása, A szerény eredmények egyébként azt is jelzik, hogy a lényeges átalakuláshoz, csakúgy, mint a reform kibontakoztatásához, több esztendő szükséges. Elsősorban a gyorsan fejlődő iparágak termelésének összetételében tapasztalhatunk jelentősebb változásokat. így az alumíniumkohászatban, a híradás, és vákuumtechnikai iparban, a műszeriparban és a vegyi termékek gyártásában. A szerkezeti változások azonban nem mindig kapcsolódnak a termelés gyors növekedéséhez. Az üveg-, a papír- és a bútoripar termelése például az ipar átlagát meghaladó mértékben növekedett, a termelés összetétele azonban lényegében nem változott, A közlekedési eszközöket gyártó iparág átlagos fejlődési üteme ellenére viszont lényegesen növekedett az iparágban a közúti járművek, elsősorban az autóbuszok gyártási aránya, míg a vasúti vonóerő termelése stagnál, sőt csökkent, Az építőanyagipar termelésének ma már több mint a felét előregyártott beton épületelemek és szerkezetek alkotják, holott ezeknek az elemeknek a gyártását csupán az 1960-as évek elején kezdték. A termelés szerkezeti változásainak csupán egy része tulajdonítható a reformintézkedések közvetlen hatásának. Az alumíniumkohászat belső átalakulása, a közúti jármű- és mindenekelőtt az autóbuszgyártás előretörése a korábban kötött magyar— szovjet államközi megállapodások következménye. A híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar, illetve a betonelem. gyártás termelési szerkezetének eltolódása, a piaci igények változásának rugalmas követéséből adódik. A mezőgazdasági gépek termelésének részaránya félreérthetetlenül az utóbbi évek erőteljes gyártmányfejlesztése (egyebek közt licencia vásárlása és nemzetközi kooperációja) nyomán növekedett. A terménybetakarító gépek termelése 2,2szeresére, a takarmányelőkészí- tő gépeké 2,9-szeresére, a mező- gazdasági szállítóberendezéseké 2,1-szeresére, a tejfeldolgozó gépeké 4,7-szeresére, a szőlészetiborászati gépeké pedig 2,5-szere- sére nőtt a vizsgált időszakban. Általában növekedett a korszerűbb, a keresettebb fogyasztási cikkek gyártási aránya is. Megfigyelhető ez például g szintetikus mosószerek növekvő gyártásában és a szappantermelés csökkenésében. Nőtt a szintetikus szállal kevert textíliák részaránya is 1968-ban. A pamutiparban 9.4 százalékra (az egy évvel korábbi 6,4 százalékról), a gyapjúiparban 19,4 százalékra (14,7-ről), a textilruházati iparban 13,2 százalékra (10,1-ről), a kötszövött iparban 30-ról 36,2 százalékra. (A hazai vegyiszál-termelésben a szintetikus szálak aránya az 1960. évi 8,7 százalékról 48,5 százalékra nőtt 1968-ban.) Nőtt a műanyag habbal kárpitozott bútorok aránya. Az összes bútorfelület 83 százalékát már a mosható poliészterrel fényezték 1968-ban. Nőtt a különböző építőanyagok, szerelvények termelése. Az egészségügyi finomkerámiai termékek termelése például 1969 első félévében 49 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának szintjét, a falburkoló csempéé pedig mintegy 20 százalékkal. A hazai háztartási finomkerámia termékei iránt (a herendi porcelánt kivéve) viszont csökkent a kereslet. Itt említjük meg, hogy a híradás- technikai tartós fogyasztási cikkek (tv, rádió, magnó) termelési részaránya, a villamos háztartási gépek (mosógépek, centrifugák, padlókefélők, porszívók) termelése pedig (a forróvíz-tárolók kivételével) abszolút mértékben is csökkent az elmúlt másfél évben. Mindebben szerepet játszott az importverseny és egyes cikkeink kifogásolható minősége, illetve részben a belkereskedelem túl óvatos rendelése. vf A gyártmányösszetétel változ. tatása, a hatékony termelés kedvező szerkezetének kialakítása nem csupán népgazdasági, hanem fontos vállalati feladat is. A tervutasítások időszakában a gyártmányösszetétel változtatása manipulációnak számított, mivel központilag részleteiben főbb gyártmányonként megszabták a tennivalókat. Ma a vállalatok rugalmasan igazíthatják saját terveiket a műszaki fejlesztés irányzataihoz, a piac kívánalmaihoz. Mindehhez persze pontos, megbízható információ éppen úgy szükséges, mint a műszaki fejlesztés sokféle lehetőségeinek (saját erő, licencvásárlás, nemzetközi együttműködés stb.) hasznosítása. A vállalati politika fontos része az optimális gyártmányösz- szetétel meghatározása és kialakítása. Ehhez pedig nemcsak az új gyártmányok bevezetésére és térhódítására, hanem a régi elavultak visszafejlesztésére, termelésük beszüntetésére is szükség van. A kedvező gyártmányösszetétel ma még — főleg a gépipari vállalatoknál — profil és választékszűkítést is feltételez, ami viszont a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését, elsősorban a szocialista országok intenzív gazdasági együttműködését igényli. K. J. ÁFOR III. GÉPKOCSIJAVÍTÖ ÜZEME, NAGYSZÉNÁS, felvesz technikusokat üzemtechnikus és művezető beosztásba Jelentkezés a fenti címen- x Apró bosszúságok Mire ismét ősziesre fordul az idő, már megint elmondhatja minden autoszifon-tulajdonos, hogy végre nem hiánycikk a patron, mindenki kedvére kortyolgathatja gyöngyöző italát. De az öröm úgy látszik, sohasem jár üröm nélkül. A dobozok egyik oldalára nagy betűkkel rányomtatták, hogy: Itt nyitandó — amiből a laikus ember is megérti, hogy itt, és nem a másik oldalán. Csak azt nehéz megérteni, hogy miért van szükség erre a feliratra akkor, amikor teljesen mindegy, hogy hol nyitja ki az ember, mert a benne meghúzódó patronok egyszer nyílásukkal felfelé, egyszer lefelé vannak, egyáltalán nem törődve a külső felirattal. Még szerencse, hogy így sem, úgy sem folyik ki tartalmuk, sokszor még akkor sem, amikor kellene, mert időközben már „meglógott” belőlük a szénsav. * Maradjunk továbbra is ennél az igen népszerű „házi szóda- gyárnál”, melyhez amikor nem lehetett patront kapni, akkor lehetett viszont nyakgumit kapni, csak nem tudni, miért, ezek a gumik nincsenek valami jó viszonyban a rajtuk átáramló szénsavval, kettőjük párharcából rövid időn belül a gumi húzza a rö- videbbet, elmálik, s mellette oda száll a sistergő sav, ahova akar, csak nem oda, ahova kellene. Hiába, gyenge volt a „gumitermé- sünk”, az ára viszont „erősen” maradt. * A népszerű Ludas pár soros írásban adta nyájas olvasói tudomására, hogy átmenetileg nem fog ragaszkodni megjelenésénél az eddig megszokott öltözékhez, lezserebb lesz, mert lapjait középen nem fogja össze majd semmi, mert nincs. Vigasztalásul szolgai, hogy a Rádió- és Tv-újság is gyakran jár így, csak ott nem közük. Bosszantó viszont, hogy ilyen semmiségek is kifognak rajtunk — az űrhajózás korában... Sz. A. Kondoros fejlődése
