Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

196®. október 12. 4 Vasárnap Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mikor indokolt a névviselés? A lány jóval fiatalabb volt, mint a férfi, amikor megismer­kedtek. Pár hét múlva összehá­zasodtak, de a menyecske elhall­gatta, hogy egybekelésük előtt korábbi vőlegényével viszonyt folytatott és terhes. Természete­sen, néhány hónap múlva minden kiderült és a férj válópert indí­tott. Az alsófokú bíróságok a há­zasságot felbontották, de az asz- szonyt volt férje nevének viselé­sére feljogosították. A legfelsőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely határozatában ki­mondta: — Aki a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával oly sú­lyosan sértette meg, mint ez az asszony, annak a névviselésre va­ló feljogosítása a szocialista társa­dalmi felfogás szerint méltányta­lan. Az asszony — saját vallomá­sa szerint —, érzelmi vonzódás nélkül kötött házasságot, abban a nyilvánvaló feltevésben, hogy ha a férfi tudomást szerez a gyermek közelgő születéséről, házassága fel fog bomlani. Ezzel szemben a férfi őszinte vonzalomból kötötte meg a házasságot. Az asszony te­hát férje nevének viselésére ér­demtelen. A Legfelsőbb Bíróság még meg. jegyezte: bizonyos esetekben ak­kor is indokolt a névviselésre va­ló feljogosítás, ha egyébként a volt feleség érdemtelennek bizo­nyul. Ilyen kivételes eset, hogy különös érdeke fűződik férje ne­vének viseléséhez, amikor például közös kiskorú gyermeküket neve­li, vagy ha a társadalomra érté­kes cselekményeivel asszonynév­vel vált közismertté. Ilyen esetek­ben is a névviselési jogot meg lehet tagadni, ha az a volt férjre, vagy leszármazóira súlyosan mél­tánytalan. Ezúttal azonban az asszonynak ilyen különös érdeke nincs. Jelvényszerző táncverseny — * fiataloknak A KISZ Központi Bizottsága jelvényszerző táncversenyt indí- 1 tott a KISZ-fiatalok körében. A többéves versenynek három foko­zata van, ezeken bronz, ezüst és arany jelvény szerezhető. Az egyes fokozatok szintje arányosan emelkedik a bemutatótáncok számával, azok technikai színvo­nalával, valamint a társasélet sza­bályaira vonatkozó tudnivalókkal. . zatainak követelményeit. 1969 és 1970-ben a bronz fokozat tömeges méretű elérése a cél, de a váro­sokban, járásokban egy-egy al­kalommal még ez idő alatt meg­hirdetik az ezüst jelvényért folyó versenyt is. A bronz fokozatért szakmai felkészítés esetén a 8. osztályos úttörők is versenyezhet­nek. Csapatiól csapatig Elhagyta Békés megye határát a szeptember 23-án Battonyáró' indított „Szabad hazában, Lenin útján” mozgalom „Csapattól csapatig a felszabadító harcok útvonalán” elnevezett úttörő stafétája. A piros nyakkendős lányok és fiúk felkeresték a 25 évvel ezelőtti harcok színhelyeit és ünnepségeket rendeztek a községekben. Képünk Békéscsabán készült és a 3-as számú álta­lános iskola tanulóit mutatja a hálazászlóval. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■•■■■■■■■■■a Szovjet vendég a MÁV-diákotthonban A jubileumi felszabadulási ün­nepségek alkalmával Békéscsabán tartózkodó Mihail Ditkovszkij elv. társ, Békéscsaba egykori közleke­dési parancsnoka látogatott el a közelmúltban a MÁV-nevelőott- honba. A diákotthon lakói orosz nyelven köszöntötték a hozzájuk látogató kedves vendéget, majd saját készítésű kézimunkával ajándékozták meg. Rövid műso­ruk után Mihail Ditkovszkij be­szélt a 25 évvel ezelőtt történtek­ről, és arról, hogy a békéscsabai vasutasok hogyan támogatták a Vörös Hadsereg felszabadító te­vékenységét. A baráti találkozó a késő esti órákig tartott. Szocialista brigádnaplók kiállítása A Békéscsabai Konzervgyárban dolgozó szocialista brigádok 65 brigádnaplóját állították ki. a kö­zelmúltban. Az első helyezéssel járó 500 fo­rintos pénzjutalmat a Gutenberg brigád, a második díjat, a 400 fo­rintos pénzjutalomban a „Május 1” gyártási brigád, míg a harma­dik helyezést elért Karazi gyár­tási brigád 300 forint pénzjuta­lomban részesült. A Rózsa Ferenc és a Szinnyei Merse Pál szocialis­ta brigádok színházbérletet kap­tak különdíjként, és 14 brigád­naplódicséretben részesült. A KISZ-alapszervezetak, ifjú­sági klubok, művelődési házak táncestjein könnyen elsajátíthatók a versenyeken szereplő táncok változatos, ízléses formái, s a fia­talok megismerhetik a kulturált, társas szórakozás örömeit, meg­tanulhatják a társasélethez való tudnivalókat, illemtani ismerete­id Virág az asztalon Mi lesz a restik helyén A KISZ Központi Bizottsága módszertani útmutatót jelentetett meg, melyben ismertetik a jel­vényszerző versenyek egyes foko­Minden technikus munkát kapott Wégy-öt hónappal ezelőtt nagy­szabású szülői értekezletet tartot­tak az orosházi mezőgazdasági technikumban. A megbeszélésre üzemi vezetőket is meghívtak az­zal, hogy miként tudnának közre­működni a végzős technikusok elhelyezésében. Az értekezlet idő­szakában a tanulók elhelyezése bizonytalan volt. Alig akadt me­zőgazdasági üzem, amelyik vál­lalta volna a fiatalok munkába állítását. Az érettségi vizsga után a technikusok jó része állásba ke­rült. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek , vezetői ajánlatokkal halmozták el a vég­zős növendékeket, úgy annyira alakult a helyzet, hogy a 36 tanu­lónak ötven munkahelyet aján­lottak félj MÁV és MÁVAUT menetrendi egyeztető értekezlet A megyei tanács, építési, közle­kedési és vízügyi osztálya októ­ber 15-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel MÁV és MÁVAUT me­netrendi egyeztető értekezletet rendez Békéscsabán, a Technika Házában. A meghívottak ezen a tanácskozáson mondhatják el igé­nyeiket az 1970—71. évi MÁV és a MÁVAUT menetrendek kialakí. íásával kapcsolatosan. Az Utasellátó Vállalat kicsit mindig a vendéglátás periféri­kus területéhez tartozott. Nem azért, mert szerepét, vagy éppen a papíron kimutatott forgalmi adatait lebecsültük. Sokkal in­kább azért, mert nem foglal koztunk vele, de azért is, mert itt a lakossági igénykielégítés színvonala alatta maradt a jog­gal elvártnak. A közelmúltban a MÁV Utas­ellátó Vállalat Szolnok—Békés megyei részlegének vezetői a Békés megyei tanács kereskedel­mi osztályának szakembereivel közösen villámlátogatást tartot­tak a Viharsarokban működő, s az Utasellátó által üzemeltetett vendéglőkben és büfékben. A 12 hely legjelentősebbjeit végig­járták, bekukkantottak a „pult alá” és próbálták mérlegre ten­ni a „restik” ( a köznyelv csak így nevezi), sokszor joggal ki­fogásolt állapotát. Mivel az üz­letvezetők nemigen tudhattak az ellenőrzésről, szó sem lehe­tett szépítgetésről, s így a szak­emberek véleményét valósnak kell elfogadnunk. Azt mindjárt előre kell bo­csátanunk, hogy a „restik” több­sége méltó a vendéglői titulus­ra. Az Utasellátó vezetői már évekkel ezelőtt két dologra éreztek rá. Az egyik, hogy az állomási büfék, éttermek láto­gatói részben az utazók, rész­ben a helyi közönség igényeit elégítik ki, a másik; hogy a rossz hírű vasúti kocsmákat fel kell váltania a városi színvona­lú és tisztaságú éttermeknek. Az Utasellátó sokszorosan ne­hezebb helyzetben van, mint egy belterületi vendéglő. Az ál­lomáson szinte napontként 'cse­rélődik a közönség s a nagy forgalom bizony nyomokat hagy a helyiségben .. Legalább sört! Az Utasellátó megyénkben levő éttermeiben, büféiben mindenütt van hűtőpult És ez nagy szó. A nyári melegben szomjazó utast semmi mással nem lehet úgy felbosszantani, mint a langyos sörrel, vagy a szinte gőzölgő üdítő itallal. Igaz, hogy a nagyforgalmú, de annál elhagyagoltabb és kultu- rálatlanabb szarvasi állomási „ivóban” semmilyen sörrel sem szolgálhatnak, mivel itt egysze­rűen nem árusítanak szeszes italt. Központi rendelkezésre, alkoholmentes lett az állomás. Néhány részegeskedő miatt. Az utasok viszont joggal reklamál­nak, hogy legalább sört lehes­sen kapni. Szeszmentes egyébként az orosházi MÁVAUT-állomás 201- es számú utasellátó egysége is. Ez még csak hagyján, de na­gyobb baj az, hogy nem leltár­hiány-mentes. Ez éppen a már említett ellenőrzéskor derült ki. A büfé három Alkalmazottját azóta leváltották. Orosháza má­sik utasellátója, a III. osztályú kisvendéglő, nem dicsekedhet ilyen kétes hírnévvel. Annál in­kább remek konyhájával, és az étlap szerint bőséges ételválasz­tékával. A havi 80—85 ezer fo­rintos bevétel csaknem felét az ételforgalom teszi ki. Forgalmi adatait tekintve (havi 160 ezer forint), dicsérni kellene a két- egyházi állomási vendéglőt is, de a színvonal bizony még sok kívánnivalót hagy maga után. Az utazók bizonyára örömmel fogadják a hírt; november ele­jén indul meg az az építkezés, amelynek nyomán, egy váróte­remből, korszerű vendégi átó­relyiséget alaki tank ki. És Csaba? És Gyula? A békéscsabai állomás étter­me megújhodás előtt áll. A négymilliósra tervezett beruhá­zás a megyeszékhely sok ezer látogatójának kényelmét és kul­turáltabb kiszolgálását teszi majd lehetővé. A gyulai állomáson a puszta szándéknál már jóval előrébb tartanak. Bár, ami igaz, az igaz. A kisvendéglőt és a bisztrót már réges rég át kellett volna adni! De a Hódmezővásárhelyi Építő­ipari Ktsz a bisztró mozaik-kö­vét rosszul rakta le. Fel kellett törni. A helyiségben most a Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz dolgozik. Azt viszont még nem lehet tudni, hogy a fal és az ajtók, ablakok közötti ujjnyi ré­seket ki fogja kijavítani. Hát­ra van még a gázbevezetés is, de a kereskedelmi osztály ille­tékesei remélik, hogy a novem­ber 7-re tervezett átadás ezút­tal nem marad él. Egy újabb határidő-módosítás pikantériáját fokozza, hogy az egész színjáték több ezer néző, azaz a Gyulára érkező és onnan utazó ember előtt zajlik, s nem valószínű, hogy a szereplőket, azaz az építőket megtapsolják majd. Durcás automaták Az automatákkal baj van. Nadrággombot, régi pénzt, nagy gonddal kimunkált fém­korongot nem haljandó lenyel­ni, inkább elromlik. Az Utas­ellátó Vállalat kirendeltség­vezetője néhány héttel ezelőtt, elrettentő példaként, a Népújság szerkesztőségébe küldött egy fél­maréknyi holmit abból a gyűj­teményből, amelyet a jámbor utazók tömtek bele a békéscsa­bai állomás automatáiba. Rendőr nem állhat minden automata mellett. Jól is néznénk ki, ha ott tartanánk. De, és ez nemcsak az Utasellátó kérése, ne hagyjuk szó nélkül az auto­mata-betyárok garázdálkodásait. A vállalat sok ezer forintot fi­zetett ki ezekért az érzékeny műszerekért. Nem voltak olcsó dolgok egyébként azok az ügyes kis­kocsik sem, amelyekből egy a békéscsabai MÁVAUT, egy pe­dig az orosházi vasútállomáson teljesít szolgálatot. A mozgó­árus frissítőt, virslit és1 egyéb apróságot árul. A napi bevétel 7—800 forint. A harapnivalóböl más helye­ken is bővül a választék. Az év végére a gyomai, szarvasi, a két- egyházi és a lökösházi állomá­son tervezi az Utasellátó az úgy­nevezett egytál étel forgalmat. Az egységesen 7,40-ért árusítan­dó alkalmi ebédeket és vocsorá- kat az üzletekben kapható kész­ételekből főzik majd. Végezetül még egy megjegy­zés az illúziókeltés szándéka nélkül Az kétségtelenül örven­detes, hogy a régi vasúti restik szeszes ital választéka hűtött üdítő itallal, meleg étellel, feke­tekávéval bővült. De az még in­kább figyelemre méltó, hogy az asztalokról sok helyen ma már a virág sem hiányzik. Braczkó István

Next

/
Oldalképek
Tartalom