Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-11 / 236. szám
1969. október 11. Szombat Tudomány — Technika A cukorbetegségről A cukorbetegség lényegét úgy foglalja tömören össze az Üj Magyar Lexikon, hogy: „A szer. vezet cuikoranyagcseréjéjielk súlyos zavara.” Érdekes módon az utóbbi 2—3 évtizedben szaporodott a cukorbetegek száma, különösen megfigyelhető ez a nők körében. A betegség létrejöttében, megjelenésében, súlyossági fokában igen nagy a változatosság. Régóta ismert betegség. Első nyoma az i. e. kb. 100 évre nyúlik vissza. Kiválásában a szerve, zetben megbomlott hormonegyensúly a felelős. A hormonok olyan anyagok, amelyeket az ún. belső elválasztású mirigyeik választanak ki, s juttatnak a vérkeringés Öntözőrendszerek — nagyobb hozamok Kazahsztánban hatalmas völgyzárógát épül az Isim folyón (a kép a vasbetonszerelők „akrobata mutatványáról” készült). Elsődleges feladata nem az elektromos energiatermelés céljára való duzzasztás lesz, hanem a szárazság sújtotta körzetek öntözéséhez nyújt majd lehetőséget. Az építkezés része annak az egész országra kiterjedő programnak, amelynek keretében a terméshozamoknak öntözés útján való emelését kívánják megoldani. A Szovjetunióban az utóbbi három év alatt az öntözött földeken mintegy 160 százalékkal nőtt a gabona- termés, 100 százalékkal jobb volt a rizs — és mintegy 120 százalékkal emelkedett a zöldségfélék hozama. Ez idő alatt egymillió hektárral növekedett a kolhozok és szovhozok öntözött területe, s 21 millió hektár legelő rendszeres öntözése kezdődött el. segítségévei a szervezet minden részébe. Ilyen mirigy — többek között — a hasnyálmirigy is. Pontosabban a hasnyálmirigy egy része emésztőnedveket termel, mely a bélbe kerül, és a táplálók lebontását végzi — ez a rósz külső elválasztású mirigy. Ennefk állományában azonban jellegzetes sejtcsoportok, ún. szigetek vannak, amelyek az inzulin nevű hormont termelik. Ha a szigetek hormontermelése csökken, vagy megszűnik, cukorbetegség lép fel. Az újabb kutatások szerint a cukorbetegség kialakulásában a hasnyálmirigy megbetegedésén kívül egyéb belső elválasztású mirigyek — mellékvese, agyalapi mirigy — sőt a máj megbetegedése is szerepet játszhat. Ezeknek a mirigyeknek a szabályozását a központi ideg. rendszer látja el és ma még ismeretlen módon, de valószínűleg az agyalapi mirigyen keresztül ez is okozhatja a cukorbetegséget. Sok vitát, találgatást kiváltó kérdés, hogy vajon öröklődik-e a cukorbetegség? A hasnyálmirigy szigeteinek a megbetegedését régebben egyértelműen örökletesnek tartották. Ma azonban tudjuk, hogy a rendszer túlzott megterhelése, ártalma más útakon is vezethet cukorbetegséghez. Tény viszont az is, hogy a cukorbetegek rokonságában ötször gyakoribb a betegség, mint másoknál, mégis utódaik születésékor szó sincs még cukorbajról. Ez csak később keletkezik. Érdekes ok a cukorbetegség kialakulásában az elhízás: 80 százalékban az ideális testsúly felettiekben jelentkezik. A kövér embereknek a nagyobb súly miatt egyrészt valószínűleg több inzulinra van szükségük, másrészt a fokozottabb szénhidrát fogyasztás jobban megterheli az inzulint termelő szigeteket. Ezek szerint lehetséges, hogy a kövérség megelőzése csökkentené a cukorbetegek szá. mát, és ezzel el lehetne érni az ideális gyógyítást, a megelőzést. A betegség tüneteire az jellemző, hogy nő a vér cukortartalma. a cukor megjelenik a vizeletben, és zavar támad a fehérje és zsíranyagcserében is. A beteg feltűnően szomjas, éhes, ennek ellenére soványodik,, bőrén viszketegséget érez és kelések jelennek meg. Régebben, amíg nem volt inzulin gyógyszer formájában, a betegek súlyos szénhidrát-megvonásra kényszerültek: az étel rántás nélküli főzelékből és zsírból, fehérjéből állhatott. Súlyosabb esetekben azonban ez sem mentette meg a beteget. 1922-ben állítottak elő sertés- és AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR FELVÉTELRE KERES: 16 éven felüli női munkásokat üvegosztályozó munkakörbe, férfi nyugdíjasokat könnyű fizikai munkára, férfi segédmunkásokat gépkezelői munkakörbe. Vidékiek részére szállást biztosít a gyár. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. 20852 marhahasnyálmirigyből a gyógyszerként adagolható inzulint. Tízezrek életét mentette meg ez a felfedezés. Az inzulint injekció formájában lehetett szedni, és minthogy rendszeresen kellett alkalmazni, a betegek gyakran saját maguknak adták be. Újabban azonban szájon keresztül szedhető gyógyszerek is vannak forgalomban, amelyek helyettesítik az inzulin injekciót. A gyógyszeres kezelés mellett változatlanul fontos a diéta is. Ma már nem olyan szigorú a szén-hidrátmegvonás. akár napi 200 grammot is lehet fogyasztani. A lényeg az, hogy orvosnak kell összhangba hozni a szükséges gyógyszert-, és az elfogyasztható szénhidrátmennyiséget. Nagyon fontos azután az előírt adagokat fegyelmezetten betartani, hiszen I sajnos a betegség véglegesen ma még nem szüntethető meg. Hormont kell pótolni, tehát a kezelést a beteg élete végéig folytatni kell. A mai gyógyítás — az enyhébb diéta, az inzulin vagy a szájon át adható gyógyszerek —, könnyebbé teszik a cukorbetegek életét, élettartamukat pedig meghosszabbítja. M. L. ultrahanggal A vizsgálatot végző fehér köpenyes személy ez alkalommal nem mondhatja, hogy „tessék mély lélegzetet venni...” A kép egy angol gyártmányú műszert mutat be. mellyel csövek, tartályok vagy éppen hajótestek falvastagsága mérhető meg 0,1 mm-es pontossággal. Az ultrahanghullámokat gerjesztő hordozható, telepes vastagságmérő 0,10—6,00 cm mérési tartományban használható. Az eredmény a műszerről azonnal leolvasható, görbült felület esetén is pontos eredményt ad. Kellő gyakorlattal a hegesztési varratok minőségellenőrzése is elvégezhető ezzel a praktikus műszerrel. Villanytelep a alatt A Kaspi-tenger olajtechnikusai, akik a „Kőolajkövek” városát építették fel cölöpökön, most olyan eszközök után kutatnak, amelyek megvédenék a fémcölöpöket a tengervíz romboló erejével szemben. Sok javaslat hangzott el. Egyeseket már meg is valósítottak a tengeri cölöpzáraknál. Köztudomású, hogy a villamos áram a leghatásosabb „gyógyszer” a korrózió ellen. A katód védelmére a leghatékonyabbnak bizonyult az a félvezetős termoelektromos generátor, amelyet a tudósoknak és konstruktőröknek egy csoportja tervezett. A kőolaj- és gázvezetékek katódvédelmére már néhány év óta alkalmazzák a félvezetős termoelektromos generátorokat. A forró forrasztások hőjét fémradiátorok segítségével vezetik el, amelyek azonban lényegesen komplikálják „Aranyásó” baktériumok Furcsa módon ingott meg a nemes, szilárd, savra érzéketlen arany nimbusza. A tudósok felfedeztek egy baktériumfajtát, amely „felfalja” az aranyat, s felületén vörös és barna foltokat okoz. Sőt, a merész mikroorganizmusoknak barátai is akadtak: az aranyra rávetették magukat a növények is. s ennek következtében eljut az arany az állati szervezetekbe. Felfedeztek aranyat például a szarvasok bőrében és szarvában, a hangyákban és a cserebogarakban, az emberi hajban és a vérben is. Sok tudóst foglalkoztat az a kérdés, hogyan lehet kivonni az aranyat — más anyagból. Irkutszkban, a ritka fémekkel foglalkozó laboratóriumban és* egy franciaországi intézetben vizsgálják az arany oldódásának és kiválasztódásának biometallurgiai folyamatát.-A tudósoknak egy penészgombafaj sietett a segítségére. Ezek mintegy „kiszipolyozzák” az aranyat a folyadékból és az bennük rakódik le. Aztán a gombalepedéket megszárítják és porlasztják. Egy másik, biológiailag aktív gombafaj 15— 20 óra alatt a fémarany 98 százalékát ülepítette le. A kis lények nem mutatnak érdeklődést semmilyen más fém iránt, ezért használhatók fel a rendkívül szilárd vegyületek bontására. A baktériumok sikeresen alkalmazhatók mint irányított „aranyásók”, amelyek az ércből kivonják a nemesfémet. A kísérletek szerint az érc aranytartalmának 30 százalékát is ki lehet így vonni. Ez a penészgomba-faj nagyon igénytelen, bármilyen táptalajon, akár cukoripari hulladékon is tenyészik. a generátorok berendezését és növelik súlyát. A víz alatti te egyik legfőbb az, hogy nincsenek hűtő radiátorai; ez lényegesen leegyszerűsíti a konstrukciót és csökkenti súlyát, hiszen a legjobb radiátor maga a tengervíz. Előnye az is, hogy a gáz szolgál üzemanyaggal, ebből pedig elég van a kőolajipar- telepeken. Távolról nézve, a víz alatti generátor televízióantennára hasonlít. A termoelektromos berendezést magába foglaló fémalaptól két kisebb cső ágazik el. Az egyik valamivel magasabban áll, mint a másik, és ez biztosítja a természetes légcirkulációt az égés fenntartásához. Működés közben az alap a víz alatt van, a felszínen pedig a periszkón- hoz hasonló két cső. A találmány voltaképpen egy sajátságos víz alatti vil- ianytélep, amelynek kapacitása kb. ötven watt, az áramerő pedig eléri a tíz ampert. A generátort az olcsó földgáz táplálja, amely a kitermelés idején állandó forrásul szolgál. A tenger kőolajmunkásai sikeresen alkalmazzák a félvezetős termoelektromos generátort. A Kitér Nyomda az alábbi munkakörökre felvételt hirdet: 1 fő asztalos, 1 fő festő, 1 fő kőműves, 1 fő villanyszerelő, 9 fő lakatos, 5 fő klímakezelő, 20 fő segédmunkás, 13 fő munkásnő, 1 fő takarítónő. 41 órás munkahét, kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni: KNER NYOMDA, Békéscsaba, Lenin út 9. x
