Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
í Lapunk tartalmábóh Szerkesszen velőnk! (3. »Mal) Fásítás Békéscsabán (4. ctdal) mm Daliás idők (Humoros történetek) <6. oldal) Állásfoglalás a tartási szerződésekről A tartási, életjáradéki és öröklési szerződéssel kapcsolatos hatósági eljárás néhány, állásfoglalást igénylő kérdéséről közleményt adott ki a M i nisztertan ács Tanácsszervek Osztálya. Mindenek előtt figyelmet érdemel a szerződések bemutatásának, elbírálásának határidejére vonatkozó rendelkezés. A kormányrendelet ugyanis a nyilvántartásba nem vett régi szerződések bemutatását az eltartó kötelességévé teszi, az új szerződéseknél viszont ilyen kötelezettséget kifejezetten egyik szerződő félre sem ró, hanem a szerződéseket az eltartott lakóhelye szerint .illetékes államigazgatási szervnél kell bemutatni. Az eltartó tehát a bemutatási kötelezettséget nem háríthatja az eltartottra, s ez utóbbi az eltartó mulasztása miatt hátrányt nem szenvedhet, ugyanakkor nincs akadálya araiak sem, hogy a szerződést az eltartott mutassa be. Az igazgatási osztály tehát a jóváhagyás kérdésében köteles határozatot hozni, ha a szerződést akár az eltartott, akár a meghatalmazott mutatja be. Az igazgatás? osztálynak a szerződés bemutatásától számított 30 napon belül határozatot kell hoznia, s ezt a határidőt az ügyfél egyidejű értesítése mellett az igazgatási osztály vezetője egy ízben, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A határozat időben történő meghozatalára és gyors kézbesítésére különös gondot kell fordítani, mert ha ez 60 napon belül nem történik meg, a szerződést jóváhagyottnak kell tekinteni akkor is, ha az igazgatási osztály egyébként a szerződést nem hagyta volna jóvá. Hárommillió kacsa Az év elején kötött szerződések nyomán a halgazdaságok nemcsak a pontyok nevelésével foglalkoztak, hanem a tavak komplex hasznosítása keretében kacsákat is tenyésztettek. Már átadták az idei három- milliomodik kacsát. A baromfi- ipari vállalat orosházi, győri, debreceni, kecskeméti és az ország különböző részein levő más üzemeiben idén már hozzávetőleg 600—700 vagonnyi szárnyas- húst dolgoztak fel a halgazdaságok jóvoltából. A sikeres együttműködés nyomán jövőre már hétmillióra növelik a halastavak partjain felnevelt szárnyasok számát. (MTI) Világ proletárjai A MEGYEI PÁRTBÍZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. OKTOBER 9., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér NÉPÚJSÁG í XXIV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM A legnehezebb időben Önerőből építettékA Mu”mi H6“ap a munkásmozgalom bölcsőjét Emléktáblát lepleztek le a Trefort utcai kultúrotthon falain, Mihail Ditkovszkij, Békéscsaba egykori közlekedési parancsnoka is részt vett az emlékünnepségeken Az emlékűn népségek mindegyike mélyen felkavarja a történelmi élményéket. Különösen akkor, ha a résztvevők többsége képezi a jelenlevők népes táborát. A Trefort utcai ünnepségen és az emléktábla-leleplezésen jórészt azok a régi munkásmozgalmi harcosok, az építői páriák, a famunká- sok, a nyomdászok, a bőr- és textilipari munkások még élő kép. viselőd jelentek meg október 8-án délután, akik megkoplalt filléreik összeadásából, s verejtékükkel, saját kezük munkájával építettek maguknak otthont, s egyúttal bölcsőt a békéscsabai munkásmozgalomnak. Ott voltak azok a még élő elvtársak is, akik a felszabadított országrészen elsőnek, 1944. október 8-án alakították meg a Tre- fort utcád otthonban a Magyar Kommunista Párt alapszervezetét. Részt vett a bensőséges ünnepségen Mihail Ditkovszkij, a lendn- grádi egyetem docense, aki a felszabadulás első hetedben főhadnagyként Békéscsaba és környéke közlekedési parancsnoka volt. A nagy szeretettel fogadott vendég október 4-én érkezett Békéscsabára. Azóta részt vett valamennyi olyan megmozduláson, ahol a város felszabadulásának első napjaira, a felszabadítókra, s azok segítségére, az azóta elért nagyszerű eredményekre emlékeztek. Ezenkívül órákat töltött el baráti találkozókon a békéscsabai vasutasok és azok családtagjai körében, továbbá a Békéscsabai Konzervgyár dolgdbód között. A több iránt négy és fél évtizede épült, a városnak sok harcost nevélő kultúrotthon nagytermében rendezett emlékünnepséget Iga István, az Állami Építőipari Vállalat üzemi pártbizottságának titkára nyitotta meg. Ezt követően dr. Blahut János, a huszonöt évvel ezelőtt megalakított pártalapszervezet egyik volt vezetőségi tagja mondott beszédet az akkori és az azóta eltelt idők harcairól, sikereiről. Az ünnepség második részében, az emléktábla leleplezése előtt Such János, az MSZMP városi bizottságának első tátikára emlékezett meg a régi idők harcairól. Such János elvtárs beszéde A Tanácsköztársaság 36 napos békéscsabai uralmának elbukása után megfogalmazott, s dokumentumokon fennmaradt szavakkal kezdte meg beszédét Such élvtárs: „Az eszme nem halhat meg soha. Évtizedeken át elnyomták, sárba tiporták, elfojtották szavunkat, meggátolták mozgalmunkat, de egészen kiirtani szívünkből a szabadság eszméjét nem Irydták." —i A fehérterror közepette, az építő-, a fa-, a nyomda-, a bőr- és a textilmunkások szervezett csoportjai módot és lehetőséget találtak arra, hogy verejtékezve keresett fillérjeikből félnapos bérüket ajánlják fel a munkásotthon építésére — folytatta beszédét Such elvtárs. — Tették ezt azért, mert saját otthont akartak, ahol nemcsak álmodozni, de cse- lékedni is lehet. A szorgalommal és bizalommal párosult öntudatos akarat gyümölcséként 1923. december 30-án, bensőséges munka sünnepségen nyűt meg a Tréfáit utcai munkásotthon. Ebben az épületben talált befogadásra Békéscsaba szervezett munkásságának az a harcos gárdája, amely a felszabadulásig dacolt a Horthy- fasizmus helyi képviselőivel: a csendőrökkel, a rendőrökkel, az úri osztállyal. Itt alakultak meg azok a csoportok, amelyek a munkásosztály forradalmi politikájával, a marxizmus—leninizmus tanításaival töltötték meg az otthont. Köztük a szakmai szervezettség, a szavalókórus, a munkás eszperantó tanfolyam, az általános munkás dalkör. Ezek mind, mind egy-egy harci formái voltak annak, amivél erősítették önmagukat és szélesedő kapcsolataikat munkástársaikkal. A tapasztaltabb munkások ebben az épületben szemináriumokon oktatták az ifjaknak a marxi zmiK—lenini zmust, az összefogást «és az egységet. — 1931 késő nyarán — folytatta Such elvtársa visszaemlékezést — itt, a Trefort utcai otthonban alakult meg a legöntudatosabb és a legáldozatválUUóbb békéscsabai munkásokból a kommunista párt helyi sejtje. A Franciaországból hazatért közgazdasági egyetemi hallgató, Fridmann Béla vezetésével, ez a kommunista csoport alapvetően befolyásolta az egész munkásotthon további tevékenységét. A titokban működő kommunisták megtalálták a módját, hogy hallassák szavukat. A különböző szervezeti keretekben ténykedő munkások alaphangját a kommunisták befolyásolták. Ezért mind erőteljesebben hangzott az 1930-as években Békéscsabán is a „Munkát, kenyeret!” követelés. A szó legszorosabb értelmében „sztrájk-tanyává” változott a munkásotthon. Ebben az épületben emlékeztek meg a két kommunista mártír, Sallai és Fürst elvtársak harcairól. Innen terjesztették megye- szerte a Békepárt röplapjait, amelyben felemelték szavukat a szervezett dolgozók a fasiszta há. , ború ellen. A szovjet hadsereg alakulatai 1944. október 6-án szabadították fel Békéscsabát. Két napra rá, október 8-án a munkásotthonban megalakult — a felszabadított országrészben elsőként — a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete. Ez a pártszervezet kezébe vette a város sorsának irányítását, gondoskodott a tűzifaellátásról, s a rászorultak ruhaellátásáról. Ugyanakkor megszervezte a nópőrsé^et is. A továbbiakban arról beszélt Such elvtárs, hogy a békéscsabai pártszervezetnek nemcsak arra volt ereje; ideje, hogy erősítse sorait, hanem segítséget nyújtott a környéken tevékenykedő kommunistáknak a pártszervezetek létrehozásában. Többek között Békésen, Vésztőn, Okányban, Dobozon Gyulaváriban, Gyulán, Sarkadon. Az 1944-es év végére annyira megerősödött a békéscsabai alapszervezet, hogy volt ereje arra is, hogy irányítsa megyénkben a pártmunkát. — A város több mint ötezer kommunistájával és a párt politikáját támogató tízezres dolgozó tömegekkel együtt azon munkálkodunk, hogy megvalósítsuk a régi harcostársak álmát, a szocialista társadalmi rendet — mondotta befejezésül Such János elvtárs, majd a régi jelszavak: „Az eszme nem halhat meg! A marxi—lenini eszme élni, győzni fog!” hangoztatása után leleplezte az t egykori munkásotthon falára helyezett emléktáblát. Kukk Imre megyei esemenyei Ahogy lapunkban arról hírt adtunk, október 4-én az orosházi Szántó Kovács Múzeumban Darvas József ünnepélyes megnyitójával elkezdődött az Országos Múzeumi Hónap. Megyénk múzeumi eseményei közül a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban az október 4-i ma élő Békés megyei képzőművészek jubileumi kiállítását és az október 5-én Gyulán megnyílt Lipták Pál festőművész tárlatát kell kiemelnünk. A napokban, október 12-én nyílik a gyulai várban, az orosházi avar temetők leleteiből válogatott bemutató, valamint a békési múzeumban Tassy E.. Klára festőművész kiállítása. Valamivel később a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum ismét érdekes esemény színhelye lesz, amikor október 19-én Zdravko Mandics zrenja- nini festőművész tárlatát adják át a múzeumszerető közönségnek. Megkezdődtek a jubileumi filmnapok 1944 októberét, megyénk és országunk utolsó háborús heteit, hónapjait idézi a moziüzemi vállalat jubileumi összeállítása, a Felszabadulási Filmnapok műsora. A_ filmnapok keretében bemutatták, illetve folyamatosan bemutatják az Angyalok földje, az Apa, a Bakaruháhan, a Budapesti tavasz, a Csillagosok katonák, az Egy szerelem három éjszakája, az Édes Anna, a Hannibál tanár úr és egy sor más. filmművészetünk legrangosabb háborús témájú alkotásait. A Felszabadulási Filmnapok megyénk valamennyi filmszínházát érintik, s az üzemek, termelőszövetkezetek, hivatalok dolgozói, valamint az általános, közép- és ipari iskolák tanulói közös látogatása alkalmával kedvezményes helyárral tekinthetik mee p jubileumi műsorokat. Egymillió hold házikert gazdát keres Házikert-szakkörvezetők országos tanácskozása Gyulán A Népművelési Intézet azzal, hogy tegnap, szerdán Békés megyében, közelebbről, Gyulán szervezte meg a házikert-szakkörve- zetők 1969. évi tanácskozását, elismerte a több éve folyó itteni ilyen irányú munkát. Dr. Gyúró Ferenc, egyetemi tanár, a hazai házikert-szakkörmozgalom országosan elismert tekintélye mondott előadást, melyben több év tapasztalatát összegezte. Előadásából csak néhány gondolatot vetünk fel. A nagyüzemi ültetvények országosan három- százezer holdat foglalnak el, a művelt terület 1,8 százalékát. A házikertek területe 1 millió 33 ezer hold, vagyis az összterület 8,2 százaléka. A lakosság egyhar- mada rendelkezik házi- vagy zártkerttei, esetleg üdülőtelekkel. Az elmúlt esztendőben 200 ezer hold nagyüzemileg hasznosítha- tatlan területet parcelláztak fel. A kereskedelem a maga szervezettségével az ország lakosságából származik az ország gyümölcsfelvásárlásának 58 százaléka! Ezek a számok mind azt tanúsítják, hogy az egymillió hold szervezettebb hasznosításával az eddigieknél többet kellene törődnie ! állami és társadalmi szerveinknek. (Szaktanácsadás, szaporítóanyag-ellátás és így tovább). Hallatlanul nagy az egészség- ügyi jelentősége is a házikertek jobb kihasználásának. Szociálpolitikai értelemben is előnyös, mivel a családot a kertben levő feladatok igen sok esetben ösz- szehozzák, összetartják. Több szerv már belekapcsolódik ebbe a témába, de átfogó értelemben egyik sem foglalkozik a jelentkező problémák megoldásával. Ilyen és ehhez hasonló tüzes kérdések szerepeltek Gyúró professzor előadásában. Gyula két napon át ad otthont a szakkörvezetőknek, akik a tanácskozást kiegészítve, gyakornak felét képes ellátni zöldséggel, lati bemutatón is részt vesznek, gyümölccsel, ötmillió embernek i házikerteket néznek meg. szakköri lényegében önmaga ellátásáról i foglalkozást látnak és díszes vi- kell gondoskodnia. A házikertek-1 rágkiállításban gyönyörködhetnek.
