Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

í Lapunk tartalmábóh Szerkesszen velőnk! (3. »Mal) Fásítás Békéscsabán (4. ctdal) mm Daliás idők (Humoros történetek) <6. oldal) Állásfoglalás a tartási szerződésekről A tartási, életjáradéki és örök­lési szerződéssel kapcsolatos ha­tósági eljárás néhány, állásfogla­lást igénylő kérdéséről közle­ményt adott ki a M i nisztertan ács Tanácsszervek Osztálya. Mindenek előtt figyelmet érdemel a szerző­dések bemutatásának, elbírálá­sának határidejére vonatkozó rendelkezés. A kormányrendelet ugyanis a nyilvántartásba nem vett régi szerződések bemutatását az eltartó kötelességévé teszi, az új szerződéseknél viszont ilyen kötelezettséget kifejezetten egyik szerződő félre sem ró, hanem a szerződéseket az eltartott lakó­helye szerint .illetékes államigaz­gatási szervnél kell bemutatni. Az eltartó tehát a bemutatási kö­telezettséget nem háríthatja az eltartottra, s ez utóbbi az eltartó mulasztása miatt hátrányt nem szenvedhet, ugyanakkor nincs akadálya araiak sem, hogy a szerződést az eltartott mutassa be. Az igazgatási osztály tehát a jóváhagyás kérdésében köteles határozatot hozni, ha a szerző­dést akár az eltartott, akár a meghatalmazott mutatja be. Az igazgatás? osztálynak a szer­ződés bemutatásától számított 30 napon belül határozatot kell hoz­nia, s ezt a határidőt az ügyfél egyidejű értesítése mellett az igazgatási osztály vezetője egy íz­ben, legfeljebb 30 nappal meg­hosszabbíthatja. A határozat idő­ben történő meghozatalára és gyors kézbesítésére különös gon­dot kell fordítani, mert ha ez 60 napon belül nem történik meg, a szerződést jóváhagyottnak kell tekinteni akkor is, ha az igazga­tási osztály egyébként a szerző­dést nem hagyta volna jóvá. Hárommillió kacsa Az év elején kötött szerződések nyomán a halgazdaságok nemcsak a pontyok nevelésével foglalkoz­tak, hanem a tavak komplex hasznosítása keretében kacsákat is tenyésztettek. Már átadták az idei három- milliomodik kacsát. A baromfi- ipari vállalat orosházi, győri, deb­receni, kecskeméti és az ország különböző részein levő más üze­meiben idén már hozzávetőleg 600—700 vagonnyi szárnyas- húst dolgoztak fel a halgazdasá­gok jóvoltából. A sikeres együttműködés nyo­mán jövőre már hétmillióra nö­velik a halastavak partjain felne­velt szárnyasok számát. (MTI) Világ proletárjai A MEGYEI PÁRTBÍZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. OKTOBER 9., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér NÉPÚJSÁG í XXIV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM A legnehezebb időben Önerőből építettékA Mu”mi H6“ap a munkásmozgalom bölcsőjét Emléktáblát lepleztek le a Trefort utcai kultúrotthon falain, Mihail Ditkovszkij, Békéscsaba egykori közlekedési parancsnoka is részt vett az emlékünnepségeken Az emlékűn népségek mindegyi­ke mélyen felkavarja a történel­mi élményéket. Különösen akkor, ha a résztvevők többsége képezi a jelenlevők népes táborát. A Trefort utcai ünnepségen és az emléktábla-leleplezésen jórészt azok a régi munkásmozgalmi har­cosok, az építői páriák, a famunká- sok, a nyomdászok, a bőr- és textilipari munkások még élő kép. viselőd jelentek meg október 8-án délután, akik megkoplalt filléreik összeadásából, s verejtékükkel, sa­ját kezük munkájával építettek maguknak otthont, s egyúttal böl­csőt a békéscsabai munkásmoz­galomnak. Ott voltak azok a még élő elv­társak is, akik a felszabadított országrészen elsőnek, 1944. októ­ber 8-án alakították meg a Tre- fort utcád otthonban a Magyar Kommunista Párt alapszervezetét. Részt vett a bensőséges ünnepsé­gen Mihail Ditkovszkij, a lendn- grádi egyetem docense, aki a fel­szabadulás első hetedben főhad­nagyként Békéscsaba és környéke közlekedési parancsnoka volt. A nagy szeretettel fogadott vendég október 4-én érkezett Békéscsa­bára. Azóta részt vett valamennyi olyan megmozduláson, ahol a vá­ros felszabadulásának első nap­jaira, a felszabadítókra, s azok se­gítségére, az azóta elért nagyszerű eredményekre emlékeztek. Ezen­kívül órákat töltött el baráti ta­lálkozókon a békéscsabai vasuta­sok és azok családtagjai körében, továbbá a Békéscsabai Konzerv­gyár dolgdbód között. A több iránt négy és fél évti­zede épült, a városnak sok har­cost nevélő kultúrotthon nagyter­mében rendezett emlékünnepsé­get Iga István, az Állami Építő­ipari Vállalat üzemi pártbizott­ságának titkára nyitotta meg. Ezt követően dr. Blahut János, a hu­szonöt évvel ezelőtt megalakított pártalapszervezet egyik volt ve­zetőségi tagja mondott beszédet az akkori és az azóta eltelt idők harcairól, sikereiről. Az ünnepség második részében, az emléktáb­la leleplezése előtt Such János, az MSZMP városi bizottságának el­ső tátikára emlékezett meg a régi idők harcairól. Such János elvtárs beszéde A Tanácsköztársaság 36 napos békéscsabai uralmának elbukása után megfogalmazott, s dokumen­tumokon fennmaradt szavakkal kezdte meg beszédét Such élv­társ: „Az eszme nem halhat meg soha. Évtizedeken át elnyomták, sárba tiporták, elfojtották sza­vunkat, meggátolták mozgalmun­kat, de egészen kiirtani szívünk­ből a szabadság eszméjét nem Irydták." —i A fehérterror közepette, az építő-, a fa-, a nyomda-, a bőr- és a textilmunkások szervezett cso­portjai módot és lehetőséget ta­láltak arra, hogy verejtékezve keresett fillérjeikből félnapos bérüket ajánlják fel a munkásott­hon építésére — folytatta beszé­dét Such elvtárs. — Tették ezt azért, mert saját otthont akartak, ahol nemcsak álmodozni, de cse- lékedni is lehet. A szorgalommal és bizalommal párosult öntudatos akarat gyümölcséként 1923. de­cember 30-án, bensőséges mun­ka sünnepségen nyűt meg a Tré­fáit utcai munkásotthon. Ebben az épületben talált befogadásra Békéscsaba szervezett munkássá­gának az a harcos gárdája, amely a felszabadulásig dacolt a Horthy- fasizmus helyi képviselőivel: a csendőrökkel, a rendőrökkel, az úri osztállyal. Itt alakultak meg azok a csoportok, amelyek a mun­kásosztály forradalmi politikájá­val, a marxizmus—leninizmus ta­nításaival töltötték meg az ott­hont. Köztük a szakmai szerve­zettség, a szavalókórus, a mun­kás eszperantó tanfolyam, az álta­lános munkás dalkör. Ezek mind, mind egy-egy harci formái vol­tak annak, amivél erősítették ön­magukat és szélesedő kapcsolatai­kat munkástársaikkal. A tapasz­taltabb munkások ebben az épü­letben szemináriumokon oktatták az ifjaknak a marxi zmiK—le­nini zmust, az összefogást «és az egységet. — 1931 késő nyarán — folytat­ta Such elvtársa visszaemlékezést — itt, a Trefort utcai otthonban alakult meg a legöntudatosabb és a legáldozatválUUóbb békéscsabai munkásokból a kommunista párt helyi sejtje. A Franciaországból hazatért közgazdasági egyetemi hallgató, Fridmann Béla vezeté­sével, ez a kommunista csoport alapvetően befolyásolta az egész munkásotthon további tevékeny­ségét. A titokban működő kom­munisták megtalálták a módját, hogy hallassák szavukat. A külön­böző szervezeti keretekben tény­kedő munkások alaphangját a kommunisták befolyásolták. Ezért mind erőteljesebben hangzott az 1930-as években Békéscsabán is a „Munkát, kenyeret!” követelés. A szó legszorosabb értelmében „sztrájk-tanyává” változott a munkásotthon. Ebben az épületben emlékeztek meg a két kommunista mártír, Sallai és Fürst elvtársak harcai­ról. Innen terjesztették megye- szerte a Békepárt röplapjait, amelyben felemelték szavukat a szervezett dolgozók a fasiszta há. , ború ellen. A szovjet hadsereg alakulatai 1944. október 6-án szabadították fel Békéscsabát. Két napra rá, ok­tóber 8-án a munkásotthonban megalakult — a felszabadított or­szágrészben elsőként — a Magyar Kommunista Párt helyi szerveze­te. Ez a pártszervezet kezébe vet­te a város sorsának irányítását, gondoskodott a tűzifaellátásról, s a rászorultak ruhaellátásáról. Ugyanakkor megszervezte a nópőrsé^et is. A továbbiakban arról beszélt Such elvtárs, hogy a békéscsabai pártszervezetnek nemcsak arra volt ereje; ideje, hogy erősítse so­rait, hanem segítséget nyújtott a környéken tevékenykedő kommu­nistáknak a pártszervezetek lét­rehozásában. Többek között Bé­késen, Vésztőn, Okányban, Dobozon Gyulaváriban, Gyulán, Sarkadon. Az 1944-es év végére annyira megerősödött a békéscsabai alap­szervezet, hogy volt ereje arra is, hogy irányítsa megyénkben a pártmunkát. — A város több mint ötezer kommunistájával és a párt poli­tikáját támogató tízezres dolgozó tömegekkel együtt azon munkál­kodunk, hogy megvalósítsuk a régi harcostársak álmát, a szocia­lista társadalmi rendet — mon­dotta befejezésül Such János elvtárs, majd a régi jelszavak: „Az eszme nem halhat meg! A marxi—lenini eszme élni, győzni fog!” hangoztatása után leleplezte az t egykori munkásotthon falára helyezett emléktáblát. Kukk Imre megyei esemenyei Ahogy lapunkban arról hírt ad­tunk, október 4-én az orosházi Szántó Kovács Múzeumban Dar­vas József ünnepélyes megnyitó­jával elkezdődött az Országos Múzeumi Hónap. Megyénk múzeumi eseményei közül a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban az október 4-i ma élő Békés megyei képző­művészek jubileumi kiállítását és az október 5-én Gyulán megnyílt Lipták Pál festőművész tárlatát kell kiemelnünk. A napokban, október 12-én nyílik a gyulai várban, az orosházi avar temetők leleteiből válogatott bemutató, va­lamint a békési múzeumban Tassy E.. Klára festőművész ki­állítása. Valamivel később a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Mú­zeum ismét érdekes esemény színhelye lesz, amikor október 19-én Zdravko Mandics zrenja- nini festőművész tárlatát adják át a múzeumszerető közönségnek. Megkezdődtek a jubileumi filmnapok 1944 októberét, megyénk és or­szágunk utolsó háborús heteit, hónapjait idézi a moziüzemi vál­lalat jubileumi összeállítása, a Felszabadulási Filmnapok műso­ra. A_ filmnapok keretében bemu­tatták, illetve folyamatosan be­mutatják az Angyalok földje, az Apa, a Bakaruháhan, a Budapesti tavasz, a Csillagosok katonák, az Egy szerelem három éjszakája, az Édes Anna, a Hannibál tanár úr és egy sor más. filmművészetünk legrangosabb háborús témájú al­kotásait. A Felszabadulási Filmnapok megyénk valamennyi filmszínhá­zát érintik, s az üzemek, terme­lőszövetkezetek, hivatalok dolgo­zói, valamint az általános, közép- és ipari iskolák tanulói közös lá­togatása alkalmával kedvezmé­nyes helyárral tekinthetik mee p jubileumi műsorokat. Egymillió hold házikert gazdát keres Házikert-szakkörvezetők országos tanácskozása Gyulán A Népművelési Intézet azzal, hogy tegnap, szerdán Békés me­gyében, közelebbről, Gyulán szer­vezte meg a házikert-szakkörve- zetők 1969. évi tanácskozását, el­ismerte a több éve folyó itteni ilyen irányú munkát. Dr. Gyúró Ferenc, egyetemi tanár, a hazai házikert-szakkörmozgalom orszá­gosan elismert tekintélye mondott előadást, melyben több év tapasz­talatát összegezte. Előadásából csak néhány gon­dolatot vetünk fel. A nagyüzemi ültetvények országosan három- százezer holdat foglalnak el, a művelt terület 1,8 százalékát. A házikertek területe 1 millió 33 ezer hold, vagyis az összterület 8,2 százaléka. A lakosság egyhar- mada rendelkezik házi- vagy zártkerttei, esetleg üdülőtelekkel. Az elmúlt esztendőben 200 ezer hold nagyüzemileg hasznosítha- tatlan területet parcelláztak fel. A kereskedelem a maga szerve­zettségével az ország lakosságá­ból származik az ország gyümölcs­felvásárlásának 58 százaléka! Ezek a számok mind azt tanúsít­ják, hogy az egymillió hold szer­vezettebb hasznosításával az ed­digieknél többet kellene törődnie ! állami és társadalmi szerveink­nek. (Szaktanácsadás, szaporító­anyag-ellátás és így tovább). Hallatlanul nagy az egészség- ügyi jelentősége is a házikertek jobb kihasználásának. Szociál­politikai értelemben is előnyös, mivel a családot a kertben levő feladatok igen sok esetben ösz- szehozzák, összetartják. Több szerv már belekapcsolódik ebbe a témába, de átfogó értelemben egyik sem foglalkozik a jelentke­ző problémák megoldásával. Ilyen és ehhez hasonló tüzes kérdések szerepeltek Gyúró professzor elő­adásában. Gyula két napon át ad otthont a szakkörvezetőknek, akik a ta­nácskozást kiegészítve, gyakor­nak felét képes ellátni zöldséggel, lati bemutatón is részt vesznek, gyümölccsel, ötmillió embernek i házikerteket néznek meg. szakköri lényegében önmaga ellátásáról i foglalkozást látnak és díszes vi- kell gondoskodnia. A házikertek-1 rágkiállításban gyönyörködhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom