Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-31 / 253. szám
IMS. október 31. 5 Péntek KISZ-esek a Kiskoréi Vízlépcsőért jubileumi időszak október 25-től 1910. május l-ig A színházi műhelyben A Kiskörei Vízlépcső főműveinek építésén dolgozó KISZ- tagok, szocialista brigádok, íelhívással fordulunk a II. Tiszai Vízlépcső és Öntözőrendszerei építésében, hasznosításában részt vevő KISZ-szervezetekhez, szocialista brigádokhoz, hogy hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére tegyünk még eredményesebben eleget a KISZ VII. kongresszusán vállalt védnökségnek. Mi, akik a kiskörei főművek építésén dolgozunk, tudjuk, hogy munkánkkal az Alföld arculatának megváltoztatásához az öntözővizet biztosítjuk. Így 1969. október 25 és 1970. május 1. között jubileumi időszakot tartunk. Vállaljuk, hogy részt veszünk a főművek építésénél levő lemaradás megszüntetésében. Kérjük a főművek előkészítésében, tervezésében és megvalósításában velünk együtt, az ország különböző részén működő KISZ-szervezeteket, hogy tegyenek meg mindent a II. Tiszai Vízlépcső építésével kapcsolatos feladataik jó minőségű, határidőre való teljesítéséért. Minél szélesebb körben ismertessék azokat az eredményeket, amelyeket a mű megvalósítása jelent az öntözésre áttérő mezőgazdasági üzemeknek és a népgazdaságnak. Egyúttal felhívjuk az öntözéses gazdálkodásra áttérő mezőgazdasági üzemek és a fejlesztési terveket készítő intézetek KISZ-szervezeteit, tegyenek meg mindent az öntözővíz hatékony fogadására. 1970. április 12-én Kiskörén kommunista vasárnapot tartunk. Erre meghívjuk a védnökségben érintett KISZ-szervezeteket, hogy ezen a napon velünk együtt dolgozzanak. Kereskedők a politikai oktatásban A rövidesen kezdődő új politikai oktatási évben a békéscsabai- Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál a közgazdasági alapismeretek két tanfolyamán negyven hallgató vesz részt. A KISZ politikai vitakörére tizenöten jelentkeztek. A szakszervezet társadalmunk időszerű kérdéseiből hat tanfolyamot indított, ahol 110-en vesznek részt. A Centrum Áruházban a szocializmus építése kérdéseiből egy tanfolyamot, a közgazdasági alapismeretekből két tanfolyamét indított a pártalapszervezet. E három tanfolyamon összesen ötven hallgató vesz részt. A Jókai Színházban október 31-én, ma este lesz Magnier—Szenes—Nádas: Mona Marié mosolya című zenés vígjátékának premierje, főbb szerepekben Szabó Évával, Gálffy Lászlóval és Fel- kay Eszterrel. Raffai Sarolta: Diplomások című drámájának tájelőadásai kezdődnek, és egy hete folynak a próbák a következő két előadásra készülve. Két pillanatképünk ezeken a próbákon készült. Sok éves kérés teljesüli Csabacsüdön Az új bolt egy részlete. „A felszabadulást követően itt is élt a kapott szabadsággal a község lakossága és ki pénzzel, ki pedig terménnyel járult hozzá a földművesszövetkezet megalakításához. Az alapító tagok azonban tudják, hogy nem volt sima az az út, amelyen elindultak. Megannyi ferde szemlélet, sőt elvtelen vita nehezítette Csaba- csűdön is a szövetkezet íellendüszövetkezetnek. S most rajtunk a sor, hogy a kapott bizalomra becsülettel és kamatosán válaszoljunk a pártnak, a népgazdaságnak...” Így sommázta Batta György, a szarvasi ÁFÉSZ elnöke a csaba- csűdi nagy élelmiszerbolt megnyitási ünnepségén azokat az erőfeszítéseket, amelyek a szövetkezeti mozgalom megszilárdulását jéllelé'sét. Csak a párt IX. kongresz- szusának határozatai tették helyére szövetkezeti mozgalmunkat az egész országban nemcsak jogi értelemben, de feladatát tekintve is. A párt e kongresszusa egyben bizalmat is jelentett a földművesmezték. Majd azzal folytatta, hogy ez az élelmiszerbolt az első olyan kereskedelmi egység Csaba- csűdön, amely nemcsak önkiszolgáló jellegénél fogva, hanem külső és belső kiképzésében is megjeleníti a kulturált kereskedelAz őszi könyvhetek Békés megyei eseményei Mint ismeretes, október 1-től november 15-ig tartanak országszerte a megyei szövetkezeti őszi könyvhetek. Megyénkben a rendező szervek érdekes és változatos programmal igyekeznek még jobb propagandát végezni, nemcsak a városokban, hanem a községekben is, hogy minél sikeresebbek legyenek ezek az események. A közelmúltban Szarvason tartottak író—olvasó-találkozót, ahol az érdeklődők találkoztak Molnár Gáborral és beszélgettek legutóbb megjelent műveiről, a Bíborviskóról, Horgász voltam az Amazonason és más könyveiről. Ugyancsak Szarvason volt Lőrin- cze Lajos, aki a magyar nyelvről és a helyesírási problémákról beszélt. Gyomén Garai Gáborral, Gyulán és Eleken Veress Péterrel vagy Zelk Zoltánnal, Orosházán Darvas Józseffel, Szeghalmon Fehér Klárával vagy Fejes Endrével, Mezőkovácsházán pedig Tímár Mátéval vagy Berkesi Andrással találkozhatnak nemsokára az olvasók és ismerkedhetnek meg a sikeres müvek szerzőivel. Miszlay István, a színház igazgatója rendezi Achard: A bolond lány című krimi-komédiáját. Képünkön Szabó Éva és Gonda György. , Sík Ferenc a rendezője Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjáték ónak. Képünkön a rendező, Romvári Gizi, Cseresnyés Rózsa és Barcza Éva, met. De idézzünk még egy rövid részletet Baitta György szövetkezeti elnök ünnepi megnyitó beszédéből : „Nem volt azonban egyedül a szövetkezet vezetősége e 700 ezer forint költséggel felépített és berendezett élelmiszerbolt létrehozáséban. Szövetkezetünk csaba- csűdi tagsága, több mint80-an, 60 ezer forintra tehető társadalmi munkával járult hozzá a 2800 lakost számláló község új boltjának felépítéséhez. E közös összefogás tette lehetővé, hogy alig hat hónap alatt megnyílhasson a község első olyan boltja, amelyre évek óta vágytak a csabacsűdiek. Külön szeretnék köszönetét mondani azoknak az általános iskolai tanulóknak, akik — szám szerint 48-an — a tanulás mellett munkájukkal példázták úttörő mivoltukat az építkezésnél, erejükhöz mérten...” Beszéde befejező részében azt kérte a szövetkezet elnöke, hogy a tagságon kívül Csabacsűd egész lakossága érezze sajátjának a boltot, amely a felszabadulás óta az első igazán korszerű kereskedelmi létesítmény. B. I. Magas, szikár, egyenes tartású ember Lőcsei Lajos. Látszik rajta, hogy kemény fából faragták. Régi gádorosi dohánykertész. Most a Petőfi Tsz nyugdíjasa, de még dolgozik. Ki tudja, hányadszor van már itt, a békéscsabai dohánybeváltó-üzemfoen ? Kezdjük azonban más kérdéssel: — Mikor szívta el az első cigarettát, Lajos bácsi? — Van annak vagy 58 éve. — Hány éves volt akkor? — Tizenkettő. — Milyen cigarettát szívott? Kiigazít. —No, nem éppen cigaretta volt az. Csák sodrás, szűzdohányból. — Honnan szerezte? — Az uraságtól. Akkor kezdtem nála dolgozni. Amit elszívtam, az az enyém lett. Nem sajnáltam magamtól. Később — ahogyan mondja — felesben vállalt művelést. Á simítás nem ment egyedül. Amikor a gyerekeik még kicsik voltak, napszámosokat is fogadott, akik naponta egy kiló dohányt és kosztot kaptak. — Ez szép fizetség lehetett akkor — jegyzem meg. — Nem is volt rossz, mert a másik kilót az uraságróí „vertük le” — derül mosolyra. — Jutott, maradt is mindenkinek, nem pa- naszkodhatom. De amikor odakerültem, még csizmám sem volt. És menni kellett Szarvasra, képviselőválasztásra agitálni. Le sem szálltam a kocsiról. Szégyelltem volna. A kortespálinkát azért Cáfolhatatlan alibi megittam, mert odahozták nekem a csizmások. — És aztán szerzett csizmát? — Egészen hamar. Mihelyt beszáradt az első leszedett dohány. Egy része nem a beváltéba, hanem a csempészekhez került. Jó árat, 2 pengőt fizettek kilójáért. Ráadásul nem az én részemet adtam oda nekik, hanem a grófi bérlőjét, Wolfinger úrét. — Mennyi termett akkor egy holdon ? — Ügy 7—8 mázsa a bérlőnek, nekünk meg 1—2 mázsa — zsineggel együtt. — Miért zsineggel? — Mert azzal kapta a csempész a szűzdohányt. Utána a többit jól beáztattuk, hogy súlya legyen, amikor elszámoljuk. — Szóval, hát jól kitanulta Lajos bácsi a dohánykertészke- dést... Ma Is úgy csinálja? — Hát csinálhatom...? — néz csodálkozást színlelve. Közbeszólok: — Csalt, őszintén! Ne zavartassa magát, hogy itt a „grófi bérlő” — mutatok Kovács Jánosra, a tsz dohánytermesztő munkacsapat vezetőjére. A sarokba szorított válaszát kaján mosollyal várjuk. Ö azonban kivágja magát: — Mondja! — fordul félém. — Kinek kell ma szűzdohány? Nyitva áll a dohánypajta és soha egy levél nem hiányzik. Legfeljebb egy szál zsineget visznek eJ a gyerekek játszani. Igényes ez a mai világ! — sóhajt egyet végül. Cáfolhatatlan az alibije. — Lajos bácsi mit szív? — Én Munkást vagy Kossuthot Van ugyan dohányszárítóm, de már az is „nyugdíjba” került. Elmúlt a .„szép világ”, amikor csak fondorlattal tudott a szegény ember megélni. S ő most csak egyet sajnál: azt, hogy nem ma 20 éves. — Mit csinálna akkor? — kérdezem. — Dohánykertész lennék. Mert tudja, nem közönséges munka ez. Évek kellenek, amíg csak kezdővé válik valaki. Az sem mindegy, hogy nyű] az ember a levélhez. Tavaly egy hold megművelését vállalta és 23 ezer forintot kapott. Csak a simításnál segítettek a gyermekei. Az idén sem lesz kevesebb a keresete. Ehhez persze hozzájön a nyugdíja is. Még annyit, hogy ő is a tsz alapító tagjai közé tartozik. Sokat tett a közös gazdaság felvirágoztatásáért. Ennek bizonysága egyebek közt az a Kiváló Dolgozó jelvény, amit két éve tűztek a mellére. Pásztor Béla
