Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

1909. október 31. 3 Péntek A békéscsabai ÁFÉSZ már három iskolának ajándékozott tv-késziiléket Megújhodik az újítómozgalom Kedves ünnepség színhelye volt a napokban a kétsopronyi tanyai iskola. Örömtől csillogó szemű IV. osztályosok fogadták a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet vezetőit Csiesély Pál elnö­köt és Kundolf Ferenc elnökhe­lyettest. Az öröm nem minden­napi eseményt takar. Televízió- készüléket hoztak ajándékba a szövetkezet vezetői a kétsopronyi tanyai iskola kis diákjainak. C^soda-e hát, hogy a gyermek­arcokról sugárzott az öröm. Ta­lán soha nem figyeltek úgy e tanteremben a kis diákok, mint ezen a délelöttön, amikor Csi esély Pál, a szövetkezet elnöke kedves szavak kíséretében átadta az is­Tegnap Békéscsabán, a megyei tanács vb-termében tartotta ren­des ülését a Békés megyei Okta­tási és Pályaválasztási Tanács^ ahol Szak Bálint főelőadó a kö­zépiskolai lemorzsolódás tapasz­talatairól, Csete József iskolai csoportvezető pedig az általános és középiskolai tanulók pályavá­lasztásáról számolt be. Az első napirendi pontból ki­derült, hogy a középiskolába be­iratkozott tanulók egy része a választott iskolában nem jutott el az érettségi vizsgáig, vagyis le­morzsolódott. Gimnáziumokban ez az arány országosan 38 száza­lékra tehető, míg megyénkben a középiskolákban 23—28 százalék. A lemorzsolódott tanulók egy ré­sze már év közben otthagyja az iskolát, legtöbben két osztály kö­zött maradnak ki és legkisebb azoknak az aránya, akik más me­gyébe távoznak. Középiskoláinkban, különösen az utóbbi néhány évben komoly erőfeszítéseket tesznek a lemor­zsolódás csökkentése érdekében. Sajnos ennek ellenére inkább emelkedik a kimaradó tanulók aránya- Kutatva az okokat meg­állapítható. hogy különösen az általános iskolák egy részében az oktató-nevelő munka színvo­nala nem éri el a kívánt követel­ményeket Ennek következtében a tanulók egy része gyenge előkép­zettséggel érkezik a középiskolá­ba és ha a hiányokat nem igyekszik pótolni, akkor behozha­tatlan lesz a lemaradás. A tanu­lók egy része ezt felismeri, de akaraterő hiányában a könnyeb­bet, a kimaradást választja. Fő­leg ez az oka, hogy a lemorzsoló­dások zöme az első és második osztályokra esik. Az olyan eset sem ritka, hogy kola igazgatójának a tv-készülé- ket. Az ünnepség második felében viszont ók szereztek kedves meg­lepetést a szövetkezet vezetőinek, amikor is virággal és műsorral köszöntötték a vendégeket. htsz 220 dolgozója közül 60 szá­zalék harminc éven aluli. Például a szülők szakmunkástanulónak akarják adni gyermeküket, de mert az valamilyen oknál fogva nem sikerül, gimnáziumba írat­ják. Persze a szülők többsége az eredetileg kitűzött célról nem mond le. Keresi a lehetőségeket és ha valahol helyet talál szakmun­kásképző iskolában, kiveszi gyer­mekét a gimnáziumból. A beszámoló végén ismertették azokat a feladatokat, amelyeket az iskoláknak kell a lemorzsoló­dás 'csökkentése érdekében a kö­zeljövőben megoldani. Ezután Csete József iskolai csoportvezető beszélt az általános és középiskolai tanulók pályavá­lasztásáról. Elmondotta, hogy az elmúlt évben sokrétűbben, tartal­masabban oldották meg me­gyénkben a pályaválasztási ta­nácsadásokat A megyei munka­ügyi osztály az általános iskolák közvetítésével a szülőkhöz időben eljuttatta a pályaválasztási tájé­koztatót, amely részletesen tar­talmazza megyénkben azokat a pályákat, amelyek várták fiatal­jainkat és a középiskolai felvételi lehetőségeket A pályaválasztási tanácsadó te­vékenységében természetszerűen az iskolák jártak az élen. A már hagyományos módszereken túl új megoldásokkal is gazdagították ezt a tevékenységet. Például Me­zőhegyesen a községi párt- és ál­lami vezetők folytattak beszélge­tést a 8. osztályos tanulókkal. De ezenkívül számos állami gazdaság, tsz-vezető kereste fel az iskolá­kat, mezőgazdasági szakmunkás- tanuló szerződtetésért. Ezek a módszerek beváltak és a jövőben is arra kell törekedni, hogy az iskolát most végzők minél több szakmáról szerezzenek szemléle­tes tapasztalatokat A békéscsabai ÁFÉSZ igazga­tósága ez esetben már a harmadik tv-készüléket ajándékozta a meg­hirdetett „Televíziót minden is­kolának” országos mozgalom ke­retében. Kialakult szokás, hogy a szö­vetkezet vezetői minden év már­ciusában felkereisik az iskolákat Elbeszélgetnek a nyofleadikos gyermekekkel, meghívják őket a szövetkezetbe, megmutatják ho­gyan készül a szőnyeg és meg­kérdik nincs-e kedvünk ehhez a munkához. Az elmúlt évben is így került Békésszentandrásra 30, a szövetkezet két telepére, Öcsöd­re és Tiszaalsóra tíz-tíz fiatal. Arra büszkék, hogy az ötven fia­tal közül csak kettő ment éL Függetlenített oktató foglalkozik velük. A munkaidő hat óra, a ha­vi átlagkeresetük 800—1000 forint között mozog. A szövetkezet mű­szaki vezetői tartják az elméleti oktatást. Szőnyegkötésből, anyag- ismeretből, a szőnyeg történetével is megismerkednek a fiatalok. Megalakulásának 50. évforduló­jára a szövetkezet önálló kiállí­tást rendez, ahol az 50 évvel ez­előtt készült szőnyegeket is be­mutatják és összehasonlítják a most készült szőnyegekkel. A ! htsz vezetőinek az a véleménye, hogy a mai fiatalok büszkék le­hetnek a kezük munkájára. Az utóbbi esztniulökbun, külö­nösen 1967 után sokan aggódás­sal vették tudomásul, hogy me­gyénkben is hanyatlott az újító­mozgalom. Nem térünk most ki a különböző okokra, annyit min­denesetre mégis szükséges hoz­záfűzni, hogy ennek több magya­rázata volt. Azóta, különösen az 1968 decemberi minisztertanácsi határozat után ismét „zöld utat” kapott az újítómozgalom. Idő­közben újból bebizonyosodott az is, hogy az újítások, a külön­féle ésszerűsítések és műszaki megoldások első számú élvezője mégiscsak az a vállalat, ahol az újító dolgozik. Ennek már sok biztató jelét láttuk legutóbb, az október 17-től 23-ig rendezett megyei újítási kiállításon. Sze­rencsés gondolat volt, hogy eb­ben az időszakban tartották meg a megyei iparjogvédelmi hetet is, amelyen az Országos Találmányi Hivatal munkatársai sok hasznos tanáccsal segítették a gazdasági és műszaki szakembereket, va­lamint az újítókat. A szervezőket: a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsát, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnökségét és a KISZÖV Műszaki Körét illeti a dicséret azért, hogy kezdemé­nyezték a kiállítás rendezését. Három év, 1966 után ennek ered­ményeként ismét ízelítőt kap­hattunk újítómozgalmunk élet­képességér ÖL Az érdeklődésre jellemző, hogy a MEDOSZ bé­késcsabai székházában egy hét alatt mintegy háromezren voltak kíváncsiak az újítási seregszem­lére. Híre túljutott a megyén is, mert a Szegedi Gépipari Tech­nikumból, sőt Budapestről és Pécsről is jöttek a látogatók, ök sem és mi, Békés megyeiek sem csalódtunk, mert jócskán volt mit megnézni. Erről húsz ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kereskedelmi vállalat, kisipari szövetkezet és egészségügyi in­tézmény 102 újítójának 130 újí­tása „gondoskodott”. Időközben több felvételt közöltünk a kiállí­tás slágereiről. Mindez azonban csak egy csepp volt a tengerből. Ezenkívül jóval több olyan újí­tást láthattunk, amelyekre a lá­togatókkal együtt azonnal rá­mondhattuk: ez igen! Ki tudja, hányán csodálták meg a Sarkadi Cukorgyár újítói­nak leleményességét. Polácsi Fe­renc olyan hidraulikus csőhajlí­tót alkotott, amellyel hidegen is jó minőségben hajlíthatok a csö­vek. Igen ötletes volt Bellér Ist­ván villanymotor szállítókocsija, Sz. Kovács Mihálynak, és társá­nak hordógördítő készüléke. Ezek ugyanis nemcsak megköny- nyítik a nehéz fizikai munkát, hanem szánté teljesen száműzik a baleseti veszélyt Is. Márpedig ez nem kis dolog! Sokan dicsér­ték Grábner Antalnak, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozójának újítását. Olyan elmés készüléket szerkesz­tett, amely hiba esetén azonnal leállítja a cserépgyártó automa­tát, s ezzel meggátolja, hogy az fül nélküli cserepet, azaz selej- tet gyártson. A számítások sze­rint évente 130 ezer forint meg­takarítást eredményez. Akik lát­ták, nem győzték csodálni Vido- venyecz Györgynek és Gáspár Antalnak (Férfifehémeműgyár Békéscsabai Gyára) a lemberd- zsekek gombfelvarrását gépesítő apparátját. Ez a maga nemében is igen jelentős újdonság. Egyszóval bőven volt mit meg­nézni. Különösen örvendetes a fiatalok érdeklődése, akik közül igen sokan felkeresték az újítási kiállítást Ügy véljük, megvan ennek a maga magyarázata. El­végre is a XX. században, a gyor­san fejlődő technika korában élünk. A kiállítás látványosságá­val és témagazdagságával jó pro­pagandája volt a műszaki fej­lesztés szükségességének, méltó­képpen bemutatta az eddig tett erőfeszítéseket Ezt különben a vendégkönyv több bejegyzése is tanúsítja. Ilyen vélemények ol­vashatók a nevekkel teleírt Gi­daiakon „Ne múljon el nap al­kotás nélkül. Segíts magadon...” De idézzük egy valóban illetékes megállapítását is. Dr. Szilvássy Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal találmányi és újítási osz­tályának vezetője a következő gondolatot írta a vendégkönyv­be: „A kiállítás a korábbiakhoz képest is magas színvonalú, rep­rezentatív, hűen tükrözi, hogy a gyakorlati munkában milyen szellemes megoldások születnek. Gratulálok a kiállítás lelkes és áldozatkész szervezőinek”. És lehetne még idézni azokat a kedvező véleményeket, ame­lyekkel a látogatók a kiállítók és a rendezők fáradozását mél­tatták. S mindezt nem udvarias­ságból tették, hanem azért, mert valóban elnyerték tetszésüket a látott tárgyak, az ötletes, mun­kát könnyítő és gyorsító műsza­ki megoldások. Ez az erkölcsi elismerés — úgy véljük — újabb erőt és ösztönzést ad majd a nyughatatlan embereknek: me­gyénk újítóinak. Ezért tanácsosienne megfogad­ni sok látogatónak azt a javas­latát, hogy ezután kétévenként rendezzék meg a megyei újítási kiállítást. Ennek az igénynek a teljesítése azért is jó lenne, mert a vállalatok vezetőit és szakszer­vezeti bizottságait ez még in­kább ösztönözné az újítók meg­felelő segítésére, mivel mégiscsak rangot jelent a kiállítók között szerepelni. Márpedig ez azzal a kivételes haszonnal járna együtt, hogy még erőteljesebben fejlőd­hetne a most megújhodó újító­mozgalom. Ne járjon el a megyéből dolgozni! Férfi segédmunkásokat vasszerkezeti üzemünkbe állandó munkára felveszünk Jó kereseti lehetőség! Rövidített, 44 órás munkahét! Minden második szombat szabad! Vidékről bejáróknak útiköltség-térítést fizetünk! A szakmával nem rendelkező fiatalok részére LAKATOS és HEGESZTŐ szakmákban szükséges ismeretek elsajátításához, az előírt gyakorlati idő letöltése után a szakmunkásvizsga letételéhez segítséget nyújtunk. 'ELENTKEZÉS: VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT II. sz. Gyáregysége, GYULA, Béke sugárút 80 sz. 903 Pályaválasztási tanácsülés Nagy a lemorzsolódó* — Új módszerek a pályaválasztásban Kép, szöveg: Balkus Imre Fiatalok a jubiláló békésszentandrási szőnyegszövőben A Békésszentandrási Szőnyeg-; a torontáli szőnyegszövő résznél szövő piros téglás falai ötvenéve- a átlagéletkor 22 év. sek. Ezek között az öreg falak között meglepően sok a fiatal. A Podina Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom