Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

1969. október 4. Szombat ÍJi*öm-szei*zok Egy év alatt 19 ezer alkalom­mal vizsgálta meg az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, hogy a kereskedelem dolgozói miként gyakorolják hivatásukat. Becsü­letesen látják-e el feladatukat vagy pedig becsapják, megká­rosítják a vevőt. Senki sem von­hatja kétségbe, hogy minden egyes vizsgálatot a vevő érde­kének védelmében foganatosí­tottak. A tiszta búzától, a be­csületesen kereskedők csoport­jától, nagyjából különválasztot­ták a konkolyt, a munkáját egyéni céljainak gyors elérésére fordító kapzsi kereskedőt. A pult másik oldalának vi®- gáiata sokunkban olyan nézetet alakított ki, hogy ebben a té­mában az adminisztratív eszkö­zök igen jól, hatékonyan alkal­mazhatók. A becsületesen kereskedő em­ber azonban ma egyre többször különleges eseteket tapasztal, különösen akkor, amikor a nagykereskedelmi vállalattól át­veszi az árut. Így volt ez az Uni- verzál Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai járműboltjában is, amikor a Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedel­mi Vállalat szeptember 9-én ki­állított számláját nézegették. Ebben többek között az áll, hogy a lengyel gyártmányú Ro­már moped tengelykapcsolójá­nak és sebességváltójának moz­gatására alkalmas huzalok el­adási árát 34,9 és 32 forinttal közölték. A kereskedő szerint ugyanezek a cikkek korábban 20 forint körüli árral voltak forgalomban, csakhogy a nagy­kereskedelmi vállalat két-három hónapja egy darabot sem szállí­tott. Hiánycikk volt, most vi­szont bőséges a raktári készlet, lehetne vele Tiszái rekeszteni, igaz, borsosabb áron, mint egy­kor. De hát lehet kapni és ez a lényeg — gondolják az öröm- szerzők és a jól végzett munka tudatában két pipát berajzol­nak a hiánycikkek listáján. Jó, jó, csakhogy a vállalati két pipa a vevőben bizonyos fo­kú elégedetlenséget szül, hiszen két-három hónap leforgás» alatt túlzott tempót öltött az alkatré­szek újra felértékelése! Ebben a témában is elkelne egy-Uét vizs­gálat! Valószínű, a meglepetések tanúi lehetnénk, ha az ÄKF ed­digi gyakorlatát jobban kiter­jesztené a nagykereskedelmi vállalatok munkájára. — dupsi Eredményes lesz az őszi betakarítás a kumágetai Bercsényi Tsz-ben A beruházások éve 1969 a közös ga; d íságban A kunágotai Bercsényi Termelő­szövetkezet 1968. január 1-én egye­sült a község másik közös gazda­ságával. a Petőfivel. Ezt követően a vetésterület 7343 holdra emelke­mérések azt mutatják, hogy lehú­zott cirokszakáUból a tervezett holdanként! tízmázsás átlagot kö­rülbelül egy mázsával túlszárnyal­ják. Ez a termésük minőségben is dett. A termelőszövetkezet köz- sokkal jobb, mint a tavalyi, és pontjában hiába kerestük az elnö­köt. A glóbusz hidegebb vidékén, Svédországban tartózkodik tanul­mányúton, a főagronómus pedig valahol kint a földeken járt. ahol serényen folyik a betakarítás. Sza­bó Nándor főkönyvelő viszont szí­vesen tájékoztatott bennünket a termelőszövetkezet őszi munkáiról és az 1969-es beruházásokról. Mint minden főkönyvelő, ő is ragasz­kodott a pontossághoz és maga elé tette lepedőnyi kimutatásait. A beszélgetésből megtudtuk, hogy a termelőszövetkezet 50 hol­don termesztett lengyel burgo­nyát. A termés jól fizet. Holdan­ként 150 mázsás átlagtermést mu­tatkozik. A nagy gumójú krumpli vetőmagját Lengyelországból sze­rezték be. A krumpli íze eltér az általunk kedvelt rózsától, gülba- bától, mégis termesztik, mivel a megrendelő kimondottan ezt a faj­tát kérte. Mint az ország legna­gyobb ciroktermelő közös gazda­sága sem vall szégyent a termelő­így 7—8 mülió forint tiszta jöve­delmet biztosít számukra. A kukorica törését még nem kezdték meg, de a becslések sze­rint itt is jó eredményre számíta­nak. A főkönyvelő azt is elmond­ta, hogy a gyógynövény-termesz­tés. amelyet három évvel ezelőtt kezdtek meg nem sikerült úgy, ahogyan tervezték. Ennek oka el­sősorban az, hogy a termelőszövet­kezet tagsága nem kedvelte meg ezt a növénykultúrát. A közös gazdaság vezetői, amikor elhatá­rozták ennek a kultúrának az al­kalmazását, abból indultak ki, hogy a növény munkaigényes, így folyamatos elfoglaltságot tudná­nak biztosítani a nyári időszakban a tagságnak. A termelőszövetkezetet járva sok építkezést láttunk. Megtudtuk, hogy 1969-ben komoly beruházá­sokat terveztek. A tavalyi évről áthúzódó, egyenként 75 vagonos két magtár építését augusztusban Kitüntetett népművelő Egy nap a sok közül Nincsenek szürke hétköznapok. A napokat úgy lehet irányítani, mint az életet Kihozni belőle mindazt, amit akarunk és tudunk. És este, amikor a nyugodt pihenés idején (mert akad ilyen is) egy jó könyv vagy rádióműsor között ingadozik az ember, már nyert is, mert rosszul nem választhat El­hiszi nekem? * 7. óra: Kicsit fáradt, az éjjel későn feküdt le. Egy óra volt, amikor ágyba keveredett. Este 6— 12-ig ült a zenekarban, a zongora mellett és ez nem akármi. De hiába, fel kell kelni. 1/2 8: Már türelmetlenül vár­ják a folyosón a munkával, ahol a fal alját akarják kirakni ce­mentlappiai. — Itt vagyok, azonnal viszem — szól az édesapjának és indul az udvarra az első tíz darabért. Majd a maltert készíti kéz alá, s már fordul is vissza az udvarra újból. Amíg csak mindet be nem vitte. Kilenc órára kész, jöhet a reggeli. 1/2 10: Evés után a konyhában maradnak. A tűzhely alatt tönk­rement padlót kell megcsinálni. M űpadló kerül a helyébe. Le­vágja, pontosan méretre és segít a behelyezésbe. Mire a tűzhelyt helyreteszik, kocsizörgés hallat­szik kintről, és a fuvaros kiabá­lása: It.t a tflzrevaló, megjöttem. 3/4 11: Segít. Igaz. nem annyit, mint mákkor szokott. A fabehor- dás az ő dolga ugyan, de most csak leszedte a kocsiról, és ledo­bálta mellé, mert már előrehaladt az idő. Még gyorsan mosakodni, öltözködni kell, hogy fél 1-re be­érjen dolgozni. 12: Kilép a kapun. — Jó napot, Sanyikám — köszöntöttek rá s ő azonnal vissza: — Jó napot, Pista bácsi. Percenként ez ismétlődik az úton. Köszönnek neki, s ő mindenkinek a nevével viszonoz­za: Jó napot, Erzsiké, szervusz, Gyuszikám, és így tovább. Néha megáll egy rövid időre beszélget­ni. 1/2 1: Átveszi a szolgálatot a dél­előttöstől. Megtudja, hány vidéki hívást kell várni, ami még nem jött be. Fejére teszi a mell-beszé­lőt s leül az S. T. B. 20/200. tele^ fon kapcsoló gép elé, amelyen 20 fővonal és 200 mellékállomás van. Jobb kéz felől egy Picht-féle írógép, ezen a vidéki hívásokat rögzítik. Indulhat a munka! 1 óra: Megállás nélkül működik a központ. Hívások — kapcsolá­sok — hívások — kapcsolások. Közben egy-két szó a vonalban levőknek. Naponta átlag 50 kifelé menő vidéki és kb 300 bejövő hí­vást — városit és vidékit együtt­véve — bonyolít le. Egy olyan te­lefonközpontban, t amilyen csak egy van még a megyében. A többi mind kisebb ennél. 5 óra: Letelt a munkaidő, el- csöndesül a gép, a szoba. Feláll, nyújtózik egyet, az ülésről elgém­beredett tagjait megmozgatja és elindul. De nem hazafelé veszi az útját. Nincs ideje rá, nem érne vissza 6 órára, amikor újabb prog­ram várja. Egy kicsit szellőzteti a fejét, leül — sétál a Körös-par­Nyolcvan vagon vetőmagrizst fémzárol a Szarvasi Állami Gazdaság szövetkezet. Hétszáz holdon már j kétmillió 300 ezer forint költség- megkezdték a cirokaratást és a Sel befejezték. Ugyancsak az idén készült el a 466 négyzetméteres gépszerelő-műhelyük, amely egy­millió 60 ezer forintba került. A mesterséges dohányszárítóhoz kap­csolódó feldolgozó, amely 40 hold termésének válogatásához | biztosít teret, 588 ezer forintot emésztett fel. Ezenkívül a még fo­lyamatban levő üzemi út, az erő­gépszín, valamint a kettős üzem­anyagtároló építésére és az iroda­ház korszerűsítésére összesen há­rommillió 190 ezer forintot fordí­tanak ebben az évben. B. J. ton, majd megindul a Dózsa György út felé. 6 óra: Ez aztán jól kikószült, — állapítja meg magában a zon­goráról, amikor hozzáfog az apró. lékas, finom hangolási munkához, öt perc múlva már csak a han­gokra figyel, s észre sem veszi, mint telik az idő. Miikor az utolsó húrral is végzett, leül a zongorá­hoz. Játszani kezd, bólint, feláll. Készen van. Jó. 1/2 9: Lassan ballag hazafelé. Nagyon fáradt. Azon tűnődik, mi­ért kellett ennyire összezsúfolód­nia a dolgoknak. Nem szabad még egyszer két erős estének egymás­ra következni. Hát elég volt a mai napból. Talán még sok is. Holnapra halasztja gondolatban, a megkezdett könyv folytatását. Á magnót, amiről hallgatja a köny­vet ma már nem veszi elő. Az új zeneszám-tanulásból sem lesz semmi, arra is késő van. Esetleg valami könnyebb zene a rádióból, míg el nem alszik — Hazaér... Belép az ajtón mosolyogva, elé­gedetten... ♦ Eltelt, egy nap a háromszáz szűr. ke hétköznapból. Egy munkanap­ja Márton Sándornak, a megyei tanács telefonközpontosának, aki a másfél éves korában kapott erős­himlőoltás következményeként há­romévesen elvesztette a látását. — V. — Új könyvtár és művelődés« otthon épül A Békés megyei Beruházási Vállalat tervező csoportja elkészí­tette a jövő évben Bélmegyeren épülő új, korszerű könyvtár terv­rajzait A kétszintes, galériás könyvtár felső szintje natúr fa­burkolatot kap. Az épület előre­láthatóan 600 ezer forintba ke­rül. Elkészült a kasza peri művelő­dési otthon tervrajza is. A kor­szerű követelményeknek megfe­lelően több összenyitható kis he­lyiséget alakítanak ki az épület-, ben, amely leginkább megfelel a klub és szakköri élet mai igé­nyednek. A helyiségeket műanyag redőnyök válasszák el egymástól és ezek széthúzásával alakítható ki egy nagy terem színházi mozi előadások rendezésére. A 800 ezer forintos művelődési otthon építését lövőm kezdik meg. Jó ütemben halad a rizsaratás a Szarvasi Állami Gazdaságban. Naponta több mint száz hold ter­mését takarítják be. A szeszélyes időjárás ellenére 2300 hold átla­gában 15—16 mázsa termésre számítanak. A szarvasi új fajták húsz mázsa feletti táblaátlaggal fizetnek. A legkiválóbb minőségű táblák terméséből mintegy 80 vagonnal vetőmagra fémzárolnak. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy napirendre kell tűzni a rizs műtrágyázásának problémáit, a jobb technológiai megoldásokat. A gazdaság a Borsodi Vegyiművek­kel már tárgyalt arról, hogy re­pülőgépes műtrágyázásra szem­csés műtrágyát gyártson, hogy egyenletesebb legyen a szóródás. További feladat a tereprendezés, a jobb vízellátás. Ennek érdeké­ben munkába állították az új csa­tornatisztító berendezéseket s már húsz kilométernyi csatornát kitisztítottak. A Szarvasi Állami Gazdaság­ban — ahol az erősen kötött, szi­kes talajon jó jövedelmet hoz a vízi gabona-termesztés — meg­kezdték az újabb rizstelepek építését. Az elkövetkező években jóval nagyobb területen foglal­koznak rizstermesztéssel. A Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat vezetőivel komoly tárgyalá­sok folytak arról, hogy közös koo­perációban rizsszárításra is be­rendezkednek Szarvason. A. Azonnali belépéssel alkalmazunk kőműves, ács, tetőszigetelő, csőszerelő, víz-, gáz-, fűtésszerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat. út-, csatornaépítőket, kubikosokat, kubíkosbrigádokat, férfi segédmunkásodat. Bérezés teljesítménybérben, szállás. napi háromszori étkezés — minden szombat szabad szombat. Jelentkezés személyesen — levélben, ,, DUNACJVAROS, BÉKE TÉR 3.. 26. Állami építőipari vállalat so4 — Már januárban el szerettem volna jönni, de a diákok azt mondták: „Karola néni, tessék megvárni az érettségit, ne tes­sék nyugdíjba menni, addig.. így aztán maradtam. Tudja, annyira odaszoktak a gyerekek a könyvtárba, hogy nem volt szívem ellentmondani. Annyit segítettek. Címkéztek, rendezget­ték a könyveket. Döntöttem. Jú­nius közepéig maradok. Akkor, megyek nyugdíjba. Sárkány Pálné, a vésztői könyvtár ma már nyugdíjas ve­zetője, otthonának verandáján kí­nál helyet, és nem nagyon örül az újságírónak. Annyiszor leírt közhely, hogy „szerény ember” meg „a sikereivel nem büszkél­kedő” — mit tehetek, mást nem mondhatok róla. Viszont a maga- biztossága, okos mosolya és rop­pant energiái kérdéssé formálód­nak: vajon miért mént nyugdíjba egy ilyen életerős, teli alkotó kedvű ember? Augusztus 16-án Sárkány Pálné is ott volt a többiek között, akik átvették a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Meglepte a dolog, nem számított rá, különösen nem, hogy már nem is dolgozik. , A veranda asztalán újságok, ké­peslapok. — A férjem is rá kell szoktat­nom a nyugdíjas állapotra, nap­hosszat keresztrejtvényt fejtünk meg a kertben bíbelődünk. Szép almafáim vannak, majd megmu­tatom... Aztán az élete. Kereskedelmi tanfolyamot végzett, és már ti­zenhat éves korában dolgozott. Tizennyolc éves és már mérlegké­pes könyvelő! Tíz éve került Vésztőre. „Hamarabb kellett vol­na kezdenem a könyvtároskodást — mondja —, ott találtam meg életem nagy hivatását.” Három és fél esztendőt töltött el a könyvek között, és kezei alatt megváltozott a vésztői könyvtár. Üjjávarázsolta, megszépítette. Odaszoktatta az embereket, a fi­atalokat. Talált két kislányt, Papp Julikát és Szabó Marit, akiket, mintha édesanyjuk lenne, vezetett be a könyvtárosság rejtelmeibe. Papp Julika most is ott van, és élethivatásának választotta, hogy igazi könyvtáros lesz. El is árulta négyszemközt: Karola néninek köszönheti... Amikor később újra a kitünte­tésről beszél, megint azt mondja, mennyire meglepődött. „Hogy va­laki nyugdíjazás után kitüntetést kapjon...?! Mivel érdemeltem meg, mit gondol?” Erről a vésztőiek tudnának töb­bet mondani, és a könyvtár, ahol néhány év alatt megvalósította élete egyik legszebb álmát. ... Az almafák pedig valóban szépek, és az almák pirosak, il­latosak. A kertje ilyenkor ősszel olyan, mintha mesevilág lenne. Sass Ervin 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom