Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
1969. október 25. 4 Szombat A Magyar Kommunista Párt harca Az élet megindulása Békés megyében FÖLD, KENYÉR, SZABADSÁG A pártiskola anyagának néhány korabeli címlapja. Az 1945. június 5-én Békéscsabán összehívott pártközi értekezleten, melyet a kommunista párt helyiségében tartottak meg, a demokratikus pártok képviselőin kívül a város főjegyzője, valamint a helyi lap tudósítója, Cseres Tibor is meg. jelentek. A gyűlés napirendjén a közmunka-ügy szerepelt. A baloldali erők célja 1945 nyarán a demokratikus átalakulás következetes megvalósítása volt. A demokratikus erőkhöz tartozott a munkásosztályon és a dolgozó parasztságon kívül a városi kispolgárok és értelmiségiek rétege is. A fel- szabadulás óta folytatott harcban elsősorban a munkásosztály és a dolgozó parasztság jelentős tapasztalatokra tett szert. Az említett rétegek a fasizmus eile, ni harcban és az agrárforradalom megvalósítása során szorosan tömörültek a munkásosztály köré. Ez az egység azonban 1945 nyarán, amikor már a demokratikus forradalom következetes továbbfejlesztése, a szocialista forradalom előkészítése lett a feladat, bizonyos fokig megbomlott. A demokratikus erőket gyengítette az, hogy a vezetés nem volt egységes és a tömegek 3 párt között oszlottak meg (MKP, SZDP, NPP). A 3 párt nem volt egy véleményen a demokratikus tovább, fejlesztés kérdésében. A szociáldemokrata és a kisgazdapárt jobboldala célul tűzte ki a munkásosztály kiszorítását a hatalomból. szavakat kiáltoztak, mint: nem kellenek nekünk kommunisták; mi nem akarunk marxizmust tanulni, stb., ezzel a tüntetések az eredeti célkitűzéssel ellentétessé fajultak. A megyében napirenden vannak, verekedések is, amelyeket a kisgazdapárt tagjai provokálnak, azzal, hogy a kommunista párt ellen uszítanak. A KMP azonnal megkezdte agitációját a reakció ellen, és rövid időn belül sikerül a tömegeket lecsendesíteni. A párt funkcionáriusai előadásokat tartanak a megye helységeiben, ellensúlyozva a kisgazdapárt tevékenységét. Az 1945. október 30-án írt „helyzetielentés”-ben már arról számol be a megyei pártbizottság titkára, hogy „nem beszélhetünk komoly ellentétek, ről, a demokratikus pártokkal elég jó viszony ál fenn.” A jelentés szerint a megyében 204 gyűlésen igyekeztek a kisgazda- párt tevékenysége ellen agitálni. A KMP megyei titkárának novemberi „helyzetjelentés”-e szerint pedig a választást követő megtorpanás után a kommunisták újult erővel harcoltak to. (A-Magyar Kommunista Párt 1945 február 11-ilri debreceni nagygyűlésén tartott bestéd) vább. A falusi párttagság részére szemináriumokat szerveznek, „amelyeken keresztül harcosabbá, öntudatosabbá teszik a párttagságot.1' Szarvasán, Békésen, Orosházán, Tótkomlóson héthetes párt. iskolát indítanak, központi előadókat biztosítva; és megszervezik a békéscsabai — központi — 2 hónapos pártiskolát is. A súlyos gazdasági viszonyok enyhítése érdekében Békésen pl.: szövőgyárat kívánnak létesíteni, de üzembe helyezik a téglagyárat, fokozzák a kosárüzem termelését. Az üzemi munkások önkéntes csoportokat alakítanak és a falusi lakosság segítésére „apró- munka”-mozgalmat indítanak, így például: az építőmunkások Nagyszénáson egy hadiözvegy házát építik fel, a falusi iskolát tatarozzák; a cipészek Mezőhegyesen, Üjkígyóson, az orosházi László-majorben cipőkért javítanak, de tagjai, a csoportoknak jogászok is, akik jogi tanácsokat adnak, vagy vas- és fémmunkások, bádogosok, stb. A kommunista párt — mint az előzőkben is megállapítható — a választások után minden erejével azon volt. hogy megakadályozza a reakció választási győzelmének kihasználását. Fel. készült a demokratikus vívmányok megvédésére, továbbfejlesztésére. Molnár Pálné (Vége) Színfolt — Medgyesegyháza A kommunista párt 1945. nyarán felmérve az osztályok erőviszonyait, a demokratikus forradalom alapvető vívmányainak megvalósítása után e vívmányok megvédésére és békés úton történő továbbfejlesztésére törekedett. Így kívánta előkészíteni a szocialista forradalom feltételeit. A népi demokratikus fejlődés 1945 májusától 1945 augusztusáig terjedő szakasza egységesnek tekinthető. Ebben az időszakban a párt főfeladata a polgári demokratikus vívmányok megszilárdítása, a szocialista forradalomba való átmenet előkészítése volt. A felszabadulástól az 1945. nyaráig terjedő időszakot a demokratikus erők sorozatos győzelmei jellemezték. 1945. nyarára azonban a reakció a kisgazdapárt köré tömörülve a demokrácia ellen fordult. A demokrácia és a reakció közötti első nagy erőpróba az 1945 őszén tartott választás volt. A választás eredménye azt mutatta, hogy a reakciónak sikerült megtévesztenie, elsősorban a kispolgári tömegeket azzal, hogy a kommunista pártot megrágalmazta. A választást követő politikai feszültség Békés megyében is tapasztalható volt. tüntetéseket szerveztek Békéscsabán, Orosházán, Szarvason, Tótkomlóson, Gyulán, Békésszentandráson. A tüntetéseket a feketézés, az árdrágítás ellen szervezték, azonban reakciós elemek olyan jelÜj épületszárnyat kapott a me Igyesegyházi művelődési ház. Az építők már az utolsó simításokat végzik. (Fotó: Demény) Újabb otthonok az öregek részére Megyénkben minden 10 ezer hatvan éven felüli lakosra 49 napközi otthoni férőhely jut, 16 intézményben. A gondozottak száma összesen 382, ebből rendszeres szociális segélyezett 88, tsz-járadékos 112, egyéb nyugdíjas 137, egyéb (családtag stb.) 45 személy. Évi működési költség 1 millió 691 ezer forint. Ezek statisztikai adatok, nehéz mögéjük látni, legfeljebb azt mutatják, hogy több helyre lenne szükség. Hogyan működitek a meglevő otthonok, mivel töltik napközben idejüket az öregek? — kérdeztük Tímár Zoltánná szociálpolitikai csoportvezetőt a megyei tanácsnál. — Jelenleg 16 otthont üzemeltetnek a helyi szervek, ebből hármat Gyulán, ahol most szervezik a negyediket is. A gyulai tanács sokat áldoz erre a célra, s ezen felül még a gyárak, üzemek és termelőszövetkezetek is hozzájárulnak pénzzel és társadalmi munkával. Természetesen másutt is igénybe veszik ezt a segítséget. Sajnos, kevés az otthon, sokkal többre lenne szükség, épp ezért most szervezik Gyulaváriban és Békésszentandráson, 1970-ben pedig Dévaványa, Battonya és Gyo- ma kezd működtetni egyet-egyet. Reggeltől estig tartózkodhatnak a napközikben a gondozottak, akiknek éppen az a legfontosabb, hogy egész nap ne legyenek egyedül és az ebédjük biztosítva legyen. Van olyan hely, ahol az ebéden kívül reggelit vagy uzsonnát is adnak. Mindenütt egy gondozónő és egy takarítónő látja el a szükséges teendőket. Az is cél, hogy mindenki megtalálja a neki legjobban megfelelő elfoglaltságot. A nők sokat kézimunkáznak, nemegyszer nagyon szép párnák, térítők kerülnek ki a kezük alól. Szarvason pedig bedolgoznak a helyi ktsz-be, apró játékárut, dísztárgyakat csinálnak, „miből egy kis keresetre tesznek szert. Megvannak a mindennapi apró szórakozások: kártya, dominó, sakk és társasjáték. Kollektív kirándulásokat is szerveznek helyenként. A gyulaiak legutóbb autóbusszal átmentek az eleki otthont megnézni, megismerkedni az ottaniakkal. A kondorosiak pedig a szarvasi híres Arborétumot tekintették meg. Másutt élménybeszámolókat tartottak, melyek során egy helybeli veterán felelevenítette a 19-es eseményeket. Mindezek a kollektív szellemet erősítik, alakítják. Az otthonokban elsőrendű fontosságú az egészségügyi ellátás. Éppen ezért az a terv, hogy a jövőben a községi orvosok az otthonokban vizsgálják meg a gondozottakat. A tiszteletdíj ösz- szegét a költségvetésben fogják biztosítani. Ha ez még nem is valósult meg, vannak már hasonló kezdeményezések. Egyes községekben az orvos a szükséges gyógyszereket helyben, az otthonban írja fel s így megkíméli a gondozottakat a hosszú várakozástól a rendelőben. Sok a tennivaló, jóval több otthonra van szükség, de ezt rö-, vid idő alatt megvalósítani lehetetlen. összefogás, társadalmi segítség az az út, ami a megoldáshoz vezet. Erre számítanak is a tanácsi szervek az eddiginél nagyobb mértékben. Hiszen az idős emberek segítése közös gond. közösségi feladat. Vass Márta Beváltotta a reményeket A közelmúltban intéző bizottsági ülésen tárgyalták meg az Élővíz-csatorna Vízi Társulat mellett működő tervező csoportmunkáját A Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulatok, amelyhez Békés, Gyula, Szeghalom tartozik, a területükön felmerülő tervezési feladatok ellátására és a műszaki tervezés színvonalának emelésére egy éve alakították meg az azóta is jól működő és létrehozásának szükségességét bebizonyító tervező csoportot. A csoport hivatott arra, hogy a hozzájuk tartozó területen működő termelőszövetkezetek belvízvédelmi tervét elkészítse. Eddig több mint két és fél millió forint értékű tervdokumentációt készítettek a gyulai Köröstáj, a békési Egyetértés, a köröstarcsai Petőfi, a bélmegyeri Üj Barázda Termelőszövetkezetek részére. Ezeken felül megkezdték a mezőmegyeri községi tanács, a me- zőberényi Aranykalász és a csárdaszállási Petőfi TermelőszövetLehet kapni henna lestönövényt Több mint két évtizede nem j volt kapható nálunk a régebben kedvéit keleti festőnövény, a henna, amelyet 5 dekás csomagolásban most újból árusítanak a gyógynövény-szaküzletek. A hennacsomaghoz mellékelt használati utasítás közli, hogyan kell a növényből készített teafőzettel a hajat festeni, bronzosítani. kezetek megrendelései alapján a kivitelezési tervek elkészítését. A csoport munkájának értékelésekor elmondották, hogy bár még az év nincs befejezve, már megkezdték az 1970-es évre a felkészülést. A megyei tanács vb MÉM osztályával a Körösvidéki Területi Tsz-szövetséggel és a KÖVIZIG illetékeseivel közösen már megkezdték az előszerződések kötését. Ezek szerint jövőre az okányi Petőfi és Alkotmány, valamint a vésztői Aranykalász több mint 18 ezer katasztrális holdján végeznek geodéziai felméréseket. B. O. 2 Intőt felveszünk gyulai telepünkre, akik gáz-, olaj- és széntüzelésű kazánvizsgával rendelkeznek. Jelentkezés a vendéglátóipari vállalat személyzeti osztályán. Békéscsaba, Gutenberg a. 3. A Békés megyei Vendéglátó- ipari Vállalat Gyulán a Komló étteremben érettségizett nőd dolgozót felírói munkakörbe felvesz. Jelentkezés: Gyula, Komlóétterem, Oláh György üzletvezetőnél. 97371
