Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

7 Péntek Autóbusszal a Kárpátokban Alímentara nem Aliról szól Keddig befejezik a vetést Az újkígyós! Aranykalász Tsz elnökétől, Csík Pétertől az őszi munkák állásáról érdeklődtünk. Elmondta, hogy még 150—200 hol­don kell befejezniük az ősziek alá a talajelőkészítést ahhoz, hogy a tervezett vetési munkálatokkal teljes egészében elkészüljenek. A hét közepéig 1400 holdon vetették el az őszi búzát. Elsősorban a Be- zosztája—1-et kedveli talajuk, de 200 holdon Mironavszkaját és Rannaját is vetnek. Földben van már 430 holdon a kétszeresük is. A zöldellő táblákon 90—95 százalékban bújt kj a vetés. Ügy számolnak, ha csak egy kiadás eső nem változtat terveiken, akkor a még bevetésre váró 400 holdon október 28-ig készen lesznek a munkával. 1969. október 24. Szeptember 25-én vitatta meg az ' országgyűlés a szakmunkás- képzésről szóló 1969. évi VI. törvényt, amely 1970. január 1- én lép életbe. A szakmunkás- képzést 1949-ben szabályozták utoljára. Azóta nemcsak a tech­nika fejlődött, hanem az okta­tás, nevelés módszerei, körülmé­nyei is sokat változtak. Közben a központi intézkedések sora jelent meg, amelyek azonban már nehezen voltak áttekinthe­tők. Tóth Pál, a békéscsabai Ku- lich Gyula 611-es számú Ipari Szakmunkásképző-Intézet igaz­gatója a legfontosabbnak azt tartja, hogy az új törvény — valamint a végrehajtási utasítás­ként kiadásra kerülő kilenc mi­niszteri rendelet —. egységesíti az ipari szakmunkásképzést. A jö­vőben nem külön egy-egy tárca, hanem minden területre vonat­kozóan a Munkügyi Minisztéri­um határozza meg a képzés módját. Az új törvény alapján a szak­munkásképzésben részesülő fia­talok tanulók lesznek, a válla­lat, az üzem pedig nem mun­káltató, hanem tanulót foglal­koztató. A tanulóviszony a szak­munkásképző-iskolába történő beiratkozással jön létre és a ta­nulmányi idő befejezésével, vagy a létszámból való törléssel szűnik meg. A vállalatok, «üze­mek évente előre bejelentik a szakmunkástanuló-igényüket az iskolának, amely a felvételt a vállalat, üzem képviselőjével egyetértésben hajtja végre. A gyakorlati képzésért is .el­sősorban az iskola a felelős, ezért az oktatás rendjét — a jog­szabály keretei között a — szak­munkásképző-iskola határozza meg. Gondoskodik annak irányí­tásáról, valamint ellenőrzéséről is. Az oktatókat — ha a jogsza­bály nem rendelkezik másként —v ugyancsak az iskola bizto­sítja. A gyakorlati képzés feltételeit a vállalatoknak, üzemeknek kell megteremteniük. Ha valahol a feltételeket nem biztosítják, az iskola igazgatója megvonhatja a képzés jogát. Külön kormány­Tenyészkoca-akció Kunágotán Figyelemre méltó kezdeménye­zésbe fogott a kunágotai Béresé nyi Tsz vezetősége, amikor elha­tározta. hogy a tsz-tagok közöt tenyészkoca-akciót szervez. A kö­zös gazdaság állattenyésztő tele­pén vemhesitett kocákat kötele­zettségvállalás mellett szerző­désre adják ki a tagoknak. A tsz takarmányvásárlási lehetőséget biztosít a ’koca súlyába leadott süldők után. A tsz kötelezi ma­gát, hogy 20—40 kiló súlyban fel­vásárolja a háztájiban nevelt süldőket 26—28 forintos kilón­kénti áron. Emellett munkanapo­kat írnak jóvá a kocagondozásra és a süldők nevelésére. rendelet írja elő, hogy aki a gyakorlati képzésre vonatkozó jogszabályokban - meghatározott kötelezettséget megsérti, illető­leg a tanulók számára előírt juttatásokat nem biztosítja, 3 ezer forintig terjedő pénzbírság­gal sújtható. A bírságot az is­kola igazgatójának bejelentése alapján a tanács illetékes szerve szabja ki. Mik a gyakorlati képzés leg­lényegesebb feltételei? — Az el­ső évben, vagyis az alapképzés idején, csoportos foglalkozáshoz nélkülözhetetlenül szükséges tan­műhely, a tanulóknak külön-kü- lön munkahely (szerszám, mun­kapad, stb.). A szociális feltéte­lek (öltöző, mosdó, étkezés), va­lamint a tantervi előírásoknak megfelelő munka biztosítása ál­talános, tehát minden tanulóra vonatkozó követelmény. Tóth Pál az eddigi tapasztala­tok alapján említi meg, hogy például a Hajtómű- és Felvonó­gyár békéscsabai gyáregységének esztergályosokra, marósokra van szüksége, tanműhelye azonban nincs. A Békéscsabai Konzerv­gyárban, a Békés megyei Tég­la. és Cserépipari Vállalat bé­késcsabai téglagyárában viszon-t igen jók a képzés feltételei. Nyilvánvaló, hogy ahol körül­tekintő a gondoskodás, ott szí­vesebben maradnak a fiatalok a szakmunkás-vizsga letétele után. Üj a szakmunkásképzésről szó­ló törvényben többek között az Együttműködési Az élelmiszergazdasághoz tarto­zó üzemek vezetői közül kevés mondhat olyan határozott prog­nózist 15 esztendőre működéséről, mint a Hűtőipari Országos Válla­lat. Ez az intézmény a világpiaci helyzetet tanulmányozva, arra a megállapításra jutott, hogy terme­lőszövetkezeteinknek öt-, tíz-, ti­zenöt éves, úgynevezett keret- szerződéseket ajánl különböző bogyós és piros húsú gyümölcsök termesztésére. Ez az újszerű kezdeményezés bizonyára megragadja több terme­lőszövetkezeti vezető figyelmét és Ma reggel indult el a gyulai küldöitség Kárpát-Ukrainába Ma, pénteken reggel indult el a gyulai járási pártbizottság há­romtagú küldöttsége Kárpát-Uk- rajnába. A küldöttséget baráti lá­togatásra hívta meg a Munkácsi Járási Pártbizottság abból az al­kalomból, hogy most negyedszáza, da verték ki az utolsó fasiszta csapatokat. A jubileumot október 24—25-én és 2é-án tartják. A gyulai járási küldöttség amelynek tagjai Arany Tóth Lajos, a gyulai járási pártbizottság első titkára, Barna Pál, a járási tanács elnöke, és Mátyási János, a Sarkadi Cu­korgyár igazgatója, öt napot tar­tózkodik a munkácsi járásban. _____________3_____________ i s, hogy a tanulók nyári sza­badságának ideje egységesen (I.—III. évfolyamban), 30 nap. A téli és a tavaszi szünidő egy­beesik a középiskolákéval. A ta­nulók heti munkaideje legfeljebb 42 óra. A munkavédelmi előírá­sok szerinti munkaidő-csökken­tés természetesen rájuk is vo­natkozik. A szakmunkásképzés korszerű­sítését szolgálja a Munkaügyi Minisztériumnak az a 10 éves terve is, amit 1970—1980 között hajtanak végre. Ennek alapján a jelenlegi 280 szakmát 180-ra vonják össze. Fejlesztik az emelt szintű képzést, különösen az el­méletigényes, vasas és villamos- sági szakmákban. Egyes szak­mákba való felvételnél pedig a középiskolai végzettség lesz a feltétel. A szolgáltató szakmák­ban hagyományos és emelt szintű képzés is lesz. Érdemes még tudni, hogy be­vezették a felnőttképzést is. Le­hetőség nyílik — mint a szak- középiskolákban —, hogy a fel­nőttek esti tagozaton tanuljanak. Azok is, akiknek van szakmá­juk és még egyet akarnak sze­rezni. Mint eddig, továbbra is jelentkezhetnek szakmunkás- vizsgára azok, akiknek meg­van az előírt gyakorlati idejük. A vizsgákon a jövőben elsősor­ban az iskola elbírálása a mérv­adó. Pásztor Béla ajánlat 15 évre a terület gazdaságos, jövedelmező kihasználására, a munkaerő fog­lalkoztatására egyezségre lép a HOV Békéscsabai Hűtőházával. Hogy jó jövő előtt áll az élelmi­szergazdaságnak ez az ága, azt az is mutatja, hogy 1963 óta ötven­szeresére növekedett a közvetlen szerződés útján félvásárolt áru Békéscsaba környékén. Ebben az esztendőben a hűtőház köré tö­mörülő tsz-ek és állami gazdasá­gok közvetlenül már 500 vagon árut adtak az iparnak. A világpiacon — a borsó kivé­telével — veretlen a Békéscsabán tartósított áru. A borsó minősége az utóbbi években rendkívül so­kat javult. A svédek azonban egy árnyalattal kiválóbb árut adnak. Lehet, hogy ez a termesztésre megválasztott fajtából ered. A Bé­késcsabán tett kísérletek, melyek­kel a borsó minőségét szeretnék javítani, biztatóak, összességé­ben a kiváló minőségű áruk több tucat vagonja tette lehetővé, hogy ezer vagon mélyhűtő-tárolóval bő. vítsék a csabai hűtőházat. Mindezeket egybevetve, érthe­tő, hogy a hűtőipar miért ajánl öt, tíz, tizenöt évre szóló biztos együttműködést a termelőknek. s sík. Az Erdélyi Érchegység lábainál elterülő 200 ezer lakosú város fé­nyei impozáns látványt nyújtott. János bácsi már útközben ismer­tette a látnivalókat, s amikor mégérkeztünk, szinte alig akadt közöttünk, akit ne vonzott volna az esti fényben úszó, de nappali forgalommal nyüzsgő város, és ér­dekességei. A főtéren mindjárt megkapott a híres Szent Mihály plébánia templom látványa és a közeli parkban Fadrusz János alkotása: a monumentális Mátyás-szobor. Mindkettő fényárban úszott, s bár a városnézésre másnap került sor, sokáig elgyönyörködtünk e nagy­szerű műben. éjszaka szállodánk ablakain át Mátyás király lovasszobra Ko­lozsvárott. a Szamos vize susogott altatódalt, bár úgy hiszem, az utazás fára­dalmai is hamar álomba ringat­ták a csoport tagjait. A vasárnapi városnézés sok ér­dekességet nyújtott a történelmi emlékek megtekintésén kívül. Ezek közül meg kell említeni a Mátyás-házat, amely stílusával, homlokzatán a holló-címerrel ma­gára vonta a figyelmet. Sétáink során sokaknak fel­tűnt egy érdekes felirat: Ah men­tara. Idegenvezetőnk sietett meg­nyugtatni bennünket afelől, hogy nem helyesírási hibáról, és nem is az Ali nevű görög fiúról szól, „Ali ment arra”, hanem egysze­rűen azt jelenti, hogy itt élelmi­szert lehet vásárolni, vagyis élel­miszerbolt. Hát vannak ilyen furcsaságok más idegen nyelvekben is.., Bár Kolozsvár sem volt már éppen alacsony helyen — a ten­gerszint felett 372 méterein — a városból tovább utazva mindig magasabbra emelkedtünk. Autó­buszunk bizony sokszor csak ne­hezen szuszogva tudott megbir­kózni a veszélyes emelkedőkkel, kanyarokkal. Itt jegyezném meg: jó lenne, ha az AKÖV jobb jár­műveket biztosítana az ilyen kül­földi túráikra és az se lenne baj, ha szebbeket, hiszen autóbusz- iparunk (külföldön hírnevet szer­zett szép, elegáns, kényelmes bu­szaival. A mienk sajnos sem ké­nyelmes, sem szép nem volt. Nem szólva arról, hogy a hegyekben járva helyenként csak minimá­lis sebességgel tudtunk menni. A Keleti-Kárpátokban festői fennsíkok Váltakoztak a2 aranyló ősz ezernyi színében játszó erdők­kel. Sokat gyönyörködtünk a szép látványban, s bizony az ifjabb János, a buszvezető sokszor volt kénytelen eleget tenni kívánsá­gunknak, hogy a fotózás szerel­mesei megörökítsék a legszebb tá­jakat, Pedig ekkor még nem is tudtuk mennyi szépség vár ránk az elkövetkező napokban. Bár János bácsi, az idegenvezetőnk néha-méha figyelmeztetett: vár­junk a filmezéssel, fényképezés­sel, kár elpazarolni. Szovátafürdőre érve megcsodál­tuk a színes faházakat, melyeken díszes faragások ékeskedtek, mes­teri kezek munkáját dicsérve. Itt láttuik az első fenséges méltóságú igazi székelykaput, melyről a helybeliekből hirtelen összeverő­dött alkalmi idegenvezetők el­mondták, hogy több mint egy év­százada készült, s Szovátafürdő alapítójának a házát őrzi. Sajnos az idő fürdésre már nem volt alkalmas, pedig szívesen ki­próbáltuk volna a gyógyvizükről híres sóstavak egyikét. A Medve-* tóról azt mondják, olyan magas a sótartama, hogy úszni nem lehet benne, csak a felszínén lebegni. Az enyhe, kellemes ősz idecsalo­gatta még ilyenkor is az embere­ket, és sétáink alkalmával sok- sok beutalttal találkoztunk, akik dicsérték az üdülőházak kényel­mét, a környék szépségét. Egy érdekességet is megtud­tunk, amit talán nálunk sem ár­tana megvalósítani. Az üdülők egy része nem a szakszervezet, hanem a megyei tanácsok keze­lésében van. Ezáltal nagyobb bő­vítésre is lehetőség nyílik, ugyan­akkor a tanácsok jelentős bevétel, hez jutnak. Az estét már Marosvásárhelyen ■töltöttük, s az itteni „Fehér ló” étteremhez kedves élmények fű­ződnek. A pince-borozóban min­den este népi zenekar játszik, ez­úttal népdalénekes is fellépett. Számunkra kellemes meglepetés­sel szolgált, mert amikor megtud. Jellegzetes üdülöház Szovátán. ta, hogy magyar csoport érkezett, kedvünkért magyar nótákat éne­keit A jó bor mellett így aztán még jobb kedvünk kerekedett, jól­esett a figyelmesség, s perceken belüj zengett a pince a nótázás- ióL Természetesen a csárdás sem maradhatott el. Kasnyik Judit Következik: Medve a láthatáron Azonnali felvételre — helyettesítésre — keresünk gyakorlattal rendelkező, közg. technikumot végzett általános a < dminisztrátort Jelentkezés a gyáregység főkönyvelőjénél. Cím: Gyulai Bútorgyár, Gyula, Zrínyi tér 5. 97366 Korszerűbb lesz a szakmunkásképzés Jövő év január 1-én lép életbe az új törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom